Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
) magazin «magazin agazin Utazik a vérkonzerv Szovjet—francia űrkutatási együttműködés 1975-hen Nem mindig oldható meg. hogy a konzervált vér, a vérplazma és -savó, valamint más biológiai készítmények szállításához elektromos energiával működtetett hűtőrekesz álljon rendelkezésre. Márpedig ezeket a kényes anyagokat sokszor nagy távolságokra is el kell juttatni életmentés céljából, Megóvásuk érdekében szovjet kutatók olyan villanyáramot nem igénylő termosztatot dolgoztak ki, amely 20— 30 órán át is biztosítja a hűtve tárolást. A 6 kilogramm súlyú termosztát két egymásba helyezett hengeres kamrából áll. A külső kamra szigetelése közönséges habszivacs, a belső szigetelőrétegbe pedig nagy olva- dáshőjű anyagot építettek be. A kívülről érkező hőáram majdnem teljesen ennek az anyagnak a megolvasztására használódik el, és nem éri el a tárolótér tartalmát. Használatbavétel előtt a termosztát belső . hengerét a szükséges alacsony hőfokra hűtik le és csak azután helyezik el a termosztátban a szállításra váró készítményeket. A hűtőtermosztát 20 C fokos környezeti hőmérsékletig csaknem állandó alacsony hőmérsékleten tartja a szállítmányt. A franciák űrkutatási költségvetése hűen tükrözi az ország lehetőségeit és ambícióit, terveit a világűrkutatás területén. A szakkörök néha azt mondják a francia űrkutatásról, hogy: „a franciáknak vagy rakétalőtér, vagy hordozórakéta-hiányuk van.” Ebben a mondásban van némi igazság. A hatvanas években elkészült a guayanai bázisuk, a világ talán legjobb fekvésű rakétabázisa. Most van lőtér de ismét nincs megfelelő hordozó- rakéta. A jelenlegi Diamant- típussal nagyobb súlyú mesterséges holdakat, esetleg űrhajókat a franciák nem tudnak pályára állítani. 1975-ben néhány kisebb szatellitét szándékoznak fellőni a franciák a meglévő Diamant BP. 4. típusú rakétájuk segítségével. Ezután négy esztendőre bezárják a guayanai bázist, és 200 dolgozóját egy időre szélnek eresztik; majd 1979-ben nyitja meg ismét kapuit. Erre az időre készül el a nagy teljesítményű ARIANE, a közös európai hordozórakéta, amelynek fejlesztésében az oroszlánrészt a franciák vállalták. Ebben az évtizedben hordozórakéta hiányában a franciák ismét fokozottabb mértékben szorulnak rá űrkutató partnereikre. A franciák a világűrben az amerikaiakkal, a nyugatnémetekkel és még más nemzetekkel is együttműködnek. Ebben a kooperációban a legnagyobb súlya változatlanul a szovjet—francia együttműködésnek van. Ezt érzékeltetik a költségvetési számok is. Az 1974- es francia költségvetés a szovjet—francia közös űrkísérletekre 7,6 millió frank ösz- szeget irányzott elő. 1975-re az előirányzat 18,3 millió frank ugyanerre a célra. Milyen tervet készítenek elő 1975- re a francia és a szovjet űrkutatók a közös program keretében? A franciák néhány mesterséges holdjukat szeretnék most átalakítani, amelyeket szovjet rakétával kívánnak a közeljövőben pályára állítani. Ezek a holdak túl nehezek ahhoz, hogy a meglevő Diamant rakétával lehessen őket feljuttatni a világűrbe. Ezért új közös kísérletet készítenek elő: francia gyártmányú mesterséges hold (szovjet rakétával) röntgencsillagokat vizsgálna, másrészről héliumot mérne be a bolygóközi térségben. A Francia Űrkutatási Központ munkatársai most tár-! gyalják a Signe 2 M közös program részleteit, amely a csillagok gammasugárzását vizsgálná. Szovjet biológusok a párizsi Pasteur Intézet munkatársaival űrbiológiai kísérleteket készítenek elő. amelynek során űrhajósok immunitást problémáit vizsgálnák a súlytalanság állapotában. másrészről a kozmikus sugárzás hatását tanulmányoznák a papucsállatkák Setére. . * Az 1975-ös utolsó közős ki-1 sérlet a „D 2 A Polaire”, amelynek során a naprendszerben a hélium eloszlást mérnék közösen a francia és szovjet kutatók. Palánták világutazása Hatvan ország több mint 500 ' tudományos intézménye áll szakmai kapcsolatban a Krím- félszigeten található nyikitsz kojei botanikus kerttel. Asj együttműködési program többek között előirányozza a kü lönösen érdekes, vagy ritka növények magjainak cseréjét A napokban például magmin tákat indítottak útnak Krímből a phenjani botanikus kert, a párizsi Természettörté neti Múzeum, a bécsi botanikus kert és a San Francisco-! egyetem számára. A . nyikitszkojei botanikus kertben „termelt” magvak és palánták természetesen nemcsak az említett helyekre, hanem Lengyelországba, Romániába, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, , Kubába Angliába, Svájcba, Marokkóba, Algériába, | Magyarországra és még sok más országba is eljutnak. A külföldi botanikusok persze szintén elküldik érdé késnék ítélt magvaikát és palántáikat a krími .kollégáknak. nyképeket értékel — á gép Értékelhető-e objektiven a fotópapíron előállított kép minősége ? Megállapítható-e, hogy az emberi érzékelés szempontjából jó, vagy rossz a kép? A fekete-fehér és színes kép minőségének mennyiségi értékelésére nemrég új' módszert dolgoztak ki Moszkvában, az Össz-szövetségi Poligráfiai Kutatóintézetben. Egy pszichológiai kísérlet során több embernek hagyományos módon készült ugyanazon képet ábrázoló, de különböző színárnyalatú felvételeket adtak azzal a céllal, hogy válasszák ki, véleményük szerint melyek a legjobbak. A kiválasztott és a félretett képek sokoldalú vizsgálata után a kutatók érdekes törvényszerűségre lettek figyelmesek: a „jó” képeken a legtöbb megkülönböztethető árnyalat közepes tónusú, s a világos és sötét ritkán fordul elő. Félté»- telezték tehát, hogy a vonalak kölcsönös megfelelősége meg-* határozott módon hat az emberi érzékelésre. Elhatározták, hogy az árnyalatok viszonyát statisztikai módszerrel értékelik.. Az egyes felvételeken megmérték a fényességparaméterek- eloszlását, s a kutatók részletes képet kaptak az egyes rajzolatok jelenlétéről. De'mi a helyzet az optimálisan érzékelt képpel? Hol keressék azokat az adatokat, amelyek lehetőséget adnak a fényi statisztikus eloszlása és az emberi érzékelés viszonyának meghatározására ? Ma ez a kritérium igén egyszerűinek' tűnik: a környezetben, a természetben rejlik, ■ amely.-az ember- evolúciós fejlődése során valamennyi érzékszervének fő tanítómestere volt. Ha a síkban ábrázolt kép látható információja ugyanúgy szerveződik, ahogy az a természet számtalan objektumán előfordul, akkor kellemes szemlélni a képet, az „jó” minőségű. Ugyanakkor a. matematikai statisztikából ismeretes, hogy a természeti jelenségek széles körére érvényes az úgynevezett normális eloszlás törvénye. A képek és a reprodukciók információja, amely a reális valóságot tükrözi, egy sor vonását tekintve szintén követi ezt a torvényt. Tehát számok segítségével kimutatható, jó a kép, vagy rossz, messze van-e az optimálistól, és hogyan érzékeli az ember. ' i , ; A poligráfiai . kutatóintézet kutatói által ajánlott módszer a gyakorlat szempontjából .is érdék'eshék' bizonyult. Elméletük alapvető téziseit egy automata' készülékén is megvalósították.' Egyes moszkvai po- ligrafikai . vállalatok már rendelkeznek ezzel az új elektronikus készülékkel,' amelynek egyes árnyalatblokkjait az intézetben kidolgozott program szerint állítják elő. Ez jelentős mértékben javítja a nyomtatott formák előállításának hatékonyságát és a reprodukciók minőségét. Az új módszer a jövőben bizonyára széles körű alkalmazásra talál a képtávírózásban, a légi fényképezésben és a televízióban is. A reprodukciós folyamat olyan jellemzők értékelésére és programozására is kiterjeszthető, mint a pontosság és a szín. A Tunguz meteoritről Emlékezetes és a tudományt ma is foglalkoztató esemény volt, amikor 1908-ban Kelet- Szibériában olyan nagy erővel csapódott be egy meteor, hogy 40 kilométeres átmérőjű körzetben kidöntötte az erdőt. A legkülönbözőbb magyarázatok láttak már napvilágot a Tun- guz-meteorit eredetérőL Sokak szerint felderítetlen eredetű atomrobbanás történt, s napvilágot láttak olyan feltevések is, amelyek idegen civilizáció űrhajójának szerencsétlenségével próbálták magyarázni a történteket. G. I. Petrov ismert szovjet akadémikus most új elméletet dolgozott ki a híres Tunguz- meteorit eredetéről. Számításai szerint a Kelet-Szibériában becsapódott kozmikus test rend* kívül laza, hószerű gomolyi volt, a víznél több tucatszor kisebb sűrűséggel. A különös» . test a Föld légkörébe érve í nagy sebességgel haladva in-» A tenzíven párolgott. Néhány, kilométerre a földfelszíntől a maradék anyag és az előtte repülő pára erős detonációs hullámot keltve szétfröccsent; ezt a lökéshullám döntötte ki olyan nagy átmérőjű körzet-* ben az erdőséget. üz iparosodás lendülete Jugoszláviában ^ Jugoszlávia a maga lakoson- ’ kénti ezerdolláros nemzeti jövedelmével gazdaságilag közepesen fejlett országnak számít. Ám az európai színvonalhoz képest korántsem érte el ezt a rangot. Ha viszont Jugoszlávia és a fejlett nyugat-európai országok nemzeti jövedelmének növekedési ütemét vetjük ösz- sze, azt találjuk, hogy Jugoszlávia hátránya szemlátomást csökken. A közeljövőben e csökkenés alighanem rohamos lesz, s a jugoszláv nemzeti jövedelem a szakemberek szerint 1985-re eléri Olaszország mai színvonalát. (1970-ben olyan volt, mint Olaszországé 1955- ben.) A jugoszláv ipar fejlődése a háború befejezése óta igen gyors. 1974 ipari termelése az 1939-es termelés 1400 százaléka volt. Más szóval, az - ipar teljesítménye azóta a tizenháromszorosára nőtt. Elektromos energiából például 34-szer annyit termel és fogyaszt az ország, mint a háború előtt. Belföldön felépült egy sereg vízi- és hőerőmű, s külföldön is épített vagy tizet a jugoszláv ipar. A „Rade Koncár”, az „Energoinvest”, s ezeken kívül még több más vállalat is képes a legnagyobb erőműveket is felépíteni. A világpiac Jugoszláviát a legjelentősebb hajóépítő nemzetek —- összteljesítménye alapján az első fiz — közé so* rolja. Annyi hajót építheí évente, amennyi egymillió tonna terhet bír el. Gyáraiban 200 000 tonnás, sőt annál is nagyobb hajók állnak készülőiéiben. Ezek nagy teljesítményű gépei szintén belföldön készülnek. Jugoszláviában ma körülbelül ötmillió ember dolgozik a társadalmi tulajdon szektorában, nem számítva a mezőgazdaságot, amely a lakosság 24 százalékát köti le. A második világháború előtt a lakosságnak alig öt százaléka dolgo- ' zott a mezőgazdaságon kívül. A szocialista építés évtizedeiben az országban 3000 kilométernél hosszabb, vasúti pályát fektettek le, s még 1975- ben elkészül az előzetes számítások szerint a 600 millió dolláros befektetést igénylő Belgrád—Bar vonal. Építettek 30 000 kilométer hosszú korszerű műutat. Ezerszám iskolát — a fejlett országok ezekhez hasonló kiadásokra nem kényszerültek, hisz útrendszerük, iskolahálózatuk már korábban kiépült. A háború óta kétmillió lakás épült Jugoszláviában és ez az országban található összes lakásnak körülbelül a fele. Csak ebből a háttérből rajzolódik ki igazán a jugoszláv gazdaság teljesítménye.
