Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

T r ♦ magazin magazin «'magazin A lengyelországi tatárok Nemzeti könyvvagyonunk a Budavári Palotában Ä tatárokkal a lengyel tár­sadalom első ízben a,XIII. szá­zadban találkozott, amikor a véres tatárjárás dúlt Lengyel- országban. Ám nem a háborús­kodás volt a kölcsönös kap­csolatok egyedüli formája. A béke esztendeiben, sőt a hábo­rús időkben is szoros kapcso­latot tartottunk fenn a tatá­rokkal. aminek nyomai meg­találhatók a lengyel kultúrá­ban. Így a legismertebb régi len­gyel öltözék nem egyéb, mint a krími tatárok történelmi ruházata; s az ulánusok — ez a kifejezetten katonai alaku­lat — minden valószínűség Híres bolgár kolostorok Á bolgár nép szellemi fej­lődésében a múltban nagy sze­repet játszottak a kolostorok. A bolgár állam alapítása után eltelt évszázadokban a kolos­torokban alakultak a híres irodalmi iskolák, a középkor neves írói itt bontakoztathat­ták ki tehetségüket és itt ke­letkeztek a középkori ikon­művészet remekei. A török el­nyomás évei alatt (1396—1878) a kolostorok őrizték tovább az ezeréves bolgár kultúrát és nyújtottak biztos menedéket az üldözötteknek. A leghíresebb a ma meg­lévő 150 bolgár kolostor közül az ezeréves Rilai kolostor, amelynek építését már a 10. század első felében elkezdték. A magas hegyek és százéves fák rejtekében emelkedő ko­lostor egyike a Balkán-fél­sziget legszebb 19. századi építészeti alkotásainak. A ko­lostort 1335-ben Hrelju bojár építtette, további épületekkel egészítette ki és egy máig is megmaradt tornyot emeltetett. A négyszögletes épület hom­lokzata erődítményhez hasonló és ‘ellentétben áll a belső el­rendezés színes, derűs, világá­val. A sűrűn egymás mellé festett freskók a középkori ikonfestészet hagyományait kö­vetik. A kolostor gazdag könyvgyűjteményét a tudomá­nyos világ is nagyra értékeli. A Rilai kolostor. amelyben egyébként ma is laknak szer­zetesek, a bolgár nemzet egyik felbecsülhetetlen értékű mú­zeuma. A grúz Grigorij és Abasszij Bakuriáni. Alexios Komnénos császár nyugati csapatainak parancsnokai alapították a Plovdivhoz nem messze fekvő Bacskovói kolostort. Alapító- levelét ma a budapesti Orszá­gos Levéltárban őrzik. A Bacskovói kolostorban halt meg Evtimij pátriárka, a bol­gár egyház utolsó, vezetője a török hódítás előtt. író és a kor kimagasló kulturális sze­mélyisége, akit a törökök sem mertek megölni, hanem ide­zártak a kolostorba, A szocialista bolgár állam rger, sokat fordít a régi kolos­torok műemlékei megőrzésére. Megéri, mert ezeknek bolgá­rok és külföldiek százezrei jár­nak csodájára az év minden szakában. 1975. június 29. szerint ugyancsak AdamUlan- tól és utódaitól, vagyis szin­tén a tatároktól származik, akik királyi lovaskapitányok­ként a tatár könnyűlovasság parancsnokai voltak és szá­mos ütközetben vettek részt. A tatárok gyakran töltötték be a közvetítők szerepét. Len­gyelországnak a Kelettel való kapcsolataiban. III. Zsigmond uralkodásának idején a lengyel hadseregben körülbelül tízezer tatár szolgált. Az 1939-es szep­temberi hadjáratban részt vett tatár század tagjaival is ta­lálkozhatunk Lengyelország­ban. A tatárok utódai közül ma Olasz tudósok és más szak­emberek kaptak megbízást Babilon restaurálására. A ter­vek szerint nemsokára befe­jezik a munkájukat. Mint ismeretes, a munkála­tokra. műemlékvédelemre 30 milliárd lírát irányoztak elő. A közeli napokban tehát is­mét megcsodálhatják a turis­ták Bábel tornyát, valamint a világ hét csodája között em­legetett függőkerteket, az em­beriség történelmének két ki­emelkedően jelentős emlékét. A restaurációs munkálatok során számos nehézséggel kel­lett megküzdeniük az olasz szakembereknek. A város alatt igen kiterjedt, föld alatti víz­réteg húzódik, ezért különle­ges szivattyúberendezést kel­lett alkalmazni, hogy a város legrégibb, több mint 5000 éves részéből eltávolítsák a vizet. mintegy háromezren élnek Lengyelországban. A bialystoki vajdaságban van ma a tatárok két legnagyobb csoportja: Kruszizan és Bochoniki falvak lakói. Itt egy-egy mecset is van. amelyekben müezzin mond imát. Az egzotikus fol­klór azonban lassan a múlté lesz. minthogy mind kevesebb azok száma, akik a Korán nyelvét, s a tatárokat a len­gyelekről ma már leginkább csak szemük formája és bő­rük színe különbözteti meg. Az állam azonban komoly erő­feszítéseket tesz a lengyel ta­tárok kulturális és építészeti emlékeinek megmentéséért. Babilon lakossága részben égetett, részben nyers téglával építkezett. Az utóbbiak eseté­ben speciális eljárást kell al-,, kalmazni, hogy a téglákat megvédjék a szél és az eső romboló hatásától. A város rekonstrukciója so­rán a legkorszerűbb technikai vívmányokat veszik igénybe. Így például a nyers téglákat szilikát-etilénnel vonják be. Első ízben mintegy hat évvel ezelőtt kísérleteztek ezzel a megoldással. Az ilyen bevo­nattal ellátott téglák nagy el­lenállóképességről tanúskod­nak. Az olasz szakemberek a lé­zert is igénybe vették a helyre- állítási munkák során, mint­hogy más eszköznél nagyobb pontosságot biztosít. Könyv, könyv és könyv.. Valóságos könyvtornyok. És hatalmas acélszerkezetek a palota két szárnyában. Millió­nyi kötetet fogadnak be és bo­csátanak ki, ha úgy tetszik — egyetlen gombnyomásra. Könnyedén, gyorsan mozog a rengeteg kötet, nyomtatvány, kézirat. Modern felvonókkal járja útját, vezessen az akár a raktárba, akár az olvasók­hoz. Vagy a VI. emeleti régi könyv- és kézirattárba, a szín­háztörténeti, zenemű- és tér­képtárba. Esetleg a kiállító­termekbe. ahol a magyar írás- és könyvtörténet legfél­tettebb emlékeit mutatják be. Mátyás Corvináit, az évszá­zados kéziratokat... Az olvasók liften érkeznek a központi katalógusterembe, ahol benyújtják igényeiket, s mire helyet foglalnak, előttük az olvasnivaló, valamelyik ol­vasóteremben. Egyszerre 450-en olvashat­nak nyugodtan, zavartalanul, s ki-ki be is vonulhat valame­lyik szobába, ahol lehet gépen írni, diktálni, hangszalagra venni a keresett szöveget. A kutatók, akik abszolút csendet kívánnak, külön szobában dol­gozhatnak. Aki pedig, néhány órai intenzív olvasás közben elfárad, az a VIII. emeleti klubban pihenhet kávézás, terefere, vagy éppen napila­pok, folyóiratok, a legfrissebb könyvek böngészése közben. Eszményi könyvtár, eszmé­nyi olvasószolgálat — lesz majd az Országos Széchényi, azaz Nemzeti Könyvtárban, amikor az elfoglalja várbeli új otthonát, a Palota krisztina­városi szárnyát, Amikor a ran­gos intézmény méltó székhe­lyet kap. Először háromne­gyed évszázados történetében, hisz alapítása óta mindig hely-; hiánnyal küzdött. Már 1906-ban napirendre került a nemzeti könyvtár építésének terve, amely azon­ban csak terv maradt. Az ér­tékes gyűjteményt a város különböző részein tárolták, s egyre mostohább körülmények között próbálták ellátni tudo­mányos, közművelődési felada­taikat. Az új otthon, a Budavári Palota nyugati szárnya, nera könyvtár céljaira készült; leg­utóbb Horthy' rezidenciája volt. A tervezők, építők mun­kája nyomán azonban új ren­deltetésének megfelelően ala­kul át. A nyolc emelet — ősz- szesen 42 ezer négyzetméternyi terület — nemcsak a jelenlegi könyvvagy ont fogadja be tel-» jés egészében, hanem a kö­vetkező 30—40 esztendő szer­zeményeit is. A költözködés már megkez­dődött, tavaly, s az idén a könyvállomány egyharmadát szállították át a legkorábban elkészült toronyraktárakba. A palotabeli belső szerkezeti munkák java részét befejez­ték, felépült a válaszfalak zö­me. Jelenleg az álmennyezetet készítik, közben szerelik az épület gépészeti vezetékrend­szerét, a légtechnikai géphá­zakat, a fűtőközpontókat. Ez­után következik az oldalfalak! vakolása, festése, az aljzat­betonozás és a többi munka. Az épületet — mint tervezik —- három szakaszban adják át rendeltetésének. Elsőként az északi szárnyat, előrelátha­tóan 1977-ben. M. E. fi Y” alakú lakótömb A világ építészei nem fogynak ki az ötletekből, amikor egyre újabb épületváltozások­kal gazdagítják a városok képét. Érdemes megjegyezni a japán Yukio Otani nevét aki a képen látható fordított Y alakú lakótömböt tervezte, de már korábban is több figyelemre méltó tervvel vétette magát észre. Az építész részint azért választotta ezt az alakot, hogy széles, biztonságos alapokra helyeztesse a 14 emeletes épületet (tudvalevő ugyanis, hogy Japán földjét gyakran sújtják pusztító földrengések). Másrészt arra törekedett a tervező, hogy maximálisan biztosítsa a lakások napfény ellátását. Az Y szárát kilenc emelet képezi, s az épület ötemeletes lábakon áll. Egy-egy lakó- "tmbben 705 két- és háromszobás lakás van, valamennyi étkezőkonyhás. Az alsó öt szint ■kásái jókora erkéllyel — kisebbfajta „élőkétttel" — rendelkeznek. A fordított Y alakú lakótömböket teljes egészében előregyártóit elemekből állítják össze. Betyárvilág Fóbián Sándor, a kilencedik X-en túl járó szabadszállási pa­rasztember portáján sűrűn for­dulnak meg vendégek. Fábián bácsi ugyanis az „utolsó mohi­kán". aki még „élve" látott be­tyárokat. Az apja személyesen ismerte Bogár Imrét, nagyapja 1 pedig koccintott is vele a Csirt- 1 tava csárdában. Életének egyik legnagyobb élménye azok az j idők voltak, amikor gyerekkorá­ban megcsodálhatta Fejszés Imrét és a feleségét. A híres ha­ramia-házaspár a nagyapja szomszédságában lakott, az asz- szony nadrágban követte urát az éjszakai rablásokban. Orök- ’ ké pandúroktól rettegtek, s még most is a fülébe cseng, amint Fejszés az öregapját kérlelte; „szomszéd, maga ne féljen, C5£*k arra vigyázzon; ne lásson, ne holljon semmit..." Másik emlékezetes gyerekkori élménye maradt az az éjszaka, amikor Bugacon hirtelen meg­jelentek a betyárok, s Móczár Mátyásék házát rohanták le. Fábián Sándor felesége, a 84 esztendős Kántor Kovács Julian­na még szintén közelről élvez­hette a „betyár romantikát": mint nyolcéves kislány a szabad- szállási határban legeltetett, és sokszor látta, hogy a nádason belül miként őrzik az útonálló betyárlegények a lopott állato­kat. Fábián bácsi, visszaidézve az egykori szegénylegények legen­dáit, úgy vélekedik, hogy nem voltak rossz emberek, mert rend­szerint csak a gazdagokat tá­madták meg, s a tőlük „rablott" javakat nincstelenekkel osztották meg. Babilon restaurációja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents