Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

\ (folytatás az I. dföalről)' ­Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere tar­tott beszámolót. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között eltelt időszakot a KGST-tagállamok ‘bel- és külpolitikájában ba­rátságuk további erősítése, a sokoldalú együttműködés fej­lesztése terén elért új, jelentős eredmények jellemzik. Az 1975- ös év különösen jelentős a testvéri szocialista országok népei számára: a KGST-tag­államok és Jugoszlávia a fa­sizmus feletti győzelem 30. év­fordulóját ünnepelték. A KGST-tagállamokban megtar­tott jubileumi ünnepségek fé­nyesen demonstrálták ezen or­szágok népeinek kiemelkedő eredményeit a gazdasági, po­litikai és szellemi élet vala­mennyi területén, valamint erősödő egységüket és össze- forrottságukat. A szabadságá­ért és függetlenségéért vívott harcban kiemelkedő győzelmet aratott a hős vietnami nép. A testvéri szocialista orszá­gok kitartó és következetes harcot folytatnak a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a világbéke megerősítéséért. A KGST-tagállamok kom­munista és munkáspártjainak a népgazdaságaik fejlesztése érdekébea hozott határozatai eredményes megvalósítása, a kétoldalú és sokoldalú együtt­működés szakadatlan bővítése és elmélyítése és a KGST-tag­államok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése — amely a KGST XXV. üléssza­kán elfogadott komplex prog­ramnak megfelelően valósul meg — megalapozta gazdasá­gaik 1974. évi dinamikus fej­lődését és a nép életszínvona­lának további emelését. Ez a nemzeti jövedelem növekedé­sében mutatkozott meg a leg­szemléletesebben. 1974-ben a KGST-tagállamökban megter­melt bruttó nemzeti jövede­lem 6,4 százalékkal, az ipar bruttó termelése pedig kb. 8,5 százalékkal volt magasabb, mint 1973-ban. Gyors ütemben fejlődnek a KGST-tagállamok külkereske­delmi kapcsolatai. A jelenlegi ötéves tervidőszak első 4 éve alatt a KGST-tagállamok köl­csönös árucsereforgalma 51 százalékkal nőtt; 1974-ben a kölcsönös forgalom növeke­dési üteme 14,5 százalék volt az 1973. évi 10,9 százalékkal szemben. Az utóbbi időszakban a KGST-tagállamok^és a tanács szervei ” figyelmének közép­pontjában a KGST-tagállamok 1976— 1980. évi népgazdasági tervkoordinációjának befeje­zésére irányuló munkák áll­tak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok, a KGST tervezési együttműkö­dési bizottsága és a tanács ál­landó bizottságai jelentős munkát végeztek az 1976— 1980. évi népgazdasági tervek koordinálása terén, amelyek­nek a KGST-tagállamok kö­zössége számára igen nagy a politikai és gazdasági jelentő­sége. -V,. E munka során meghatároz­ták a KGST-tagállamok nép­gazdasága különböző terü­letein a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés fejlesztésének alapvető irá­nyait, egyeztették az ezek megvalósítását szolgáló konk­rét intézkedéseket, valamint előzetesen egyeztették azon termékek kölcsönös szállítása­it, amit alapul vesznek a KGST-tagállamok 1976—1980. évi kereskedelmi megállapo­dásainak előkészítésénél. A tervkoordináció során a KGST-tagállamok az elkövet- ' kező ötéves időszakra a folyó ötéves tervidőszakhoz viszonyít­va — 1974. évi árakon számol­va — a kölcsönös áruforga­lom több mint 50 százalékos növelését irányozták elő. Az áruszállítások növekedése ösz- szefügg a termelési együttmű­ködés különböző formáinak megvalósításával, többek kö­zött új termelőkapacitások lét­rehozásával, az érdekelt orszá­gok közös erőfeszítése útján, egyes kölcsönös érdekű létesít­mények beruházásainak koor­dinálásával, és a meglévő ka­pacitások rekonstrukciójával, valamint a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésével a feldolgozóipar területén. Az ülésszak megbízta a KGST megfelelő szerveit, hogy folytassák az 1976—1980. évi és hosszabb távra szóló főbb együttműködési programok ki­dolgozását, szem előtt tartva az országok előtt álló népgaz­dasági feladatok megoldásánál azokat a lehetőségeket, ame­lyeket az együttműködés to­vábbi elmélyítése és tökélete­sítése, valamint a KGST-tag­államok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése nyújt. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett ter­vét, amelyet a KGST XXVIII. ülésszaka határozatának meg­felelően a KGST tervezési együttműködési bizottsága dolgozott ki, a KGST tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottságának részvételével. A KGST-tagállamok kollektív erőfeszítésével a KGST alap­okmánya és a komplex prog­ram elvei alapján kidolgozott egyeztetett tervnek nagy je­lentősége van a KGST-tagálla­mok közötti együttműködés fejlesztése szempontjából. Ez a terv új szakaszt jelent az együttműködés további elmé­lyítésében és tökéletesítésében, a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésében. Ez a terv azokat a főbb kijelölt sokolda­lú integrációs intézkedéseket öleli fel, amelyeket az orszá­gok az elkövetkező ötéves idő­szakban kívánnak megtenni az érdekelt országok közös erőfe­szítésével létesítmények fel­építése és kiegészítő termelő- kapacitások létrehozása terén, hozzávetőlegesen 9 milliárd transzferábilis rubel költ­ségvetési értékben. Ezek üzem­be helyezése lehetővé teszi majd a termelés jelentős mér­tékű növelését, s ezzel a be­ruházásokban részt vevő érde­kelt KGST-tagállamok igé­nyeinek kielégítését Cellulóz­ból, azbesztből, vastartalmú nyersanyagokból, ferroötvöze- tekből, nikkelből stb. Az Orenburgtól a Szovjet­unió nyugati határáig haladó hatalmas gázvezeték üzembe helyezése lehetővé teszi a KGST-tagállamok gázszükség­leteinek jelentős mértékű ki­elégítését. Az ülésszak folyamán Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió kormányainak megha- talmazottai általános egyez­ményt írtak alá a Kuba terü­letén nikkel-kobalt tartalmú termékeket előállító új kapa­citások létrehozásában való együttműködésről. Az egyeztetett tervben ki­fejezésre jutnak az országok erőfeszítéseinek összehangolá­sán alapuló intézkedések a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció távlati fejlesz­tésére, főképpen a KGST-tag­államok gépiparában és vegy­iparában, valamint a főbb tu­dományos-műszaki problémák megoldására az elkövetkező ötéves időszakban. A fűtőanyag-, energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepciójáról és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamos energetikai rendszerének koncepciójáról a tanács szerveiben a KGST XXVIII. ülésszakának megbí­zása alapján kidolgozott be­számoló megvizsgálása után az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei különös figyel­met fordítottak a fűtőanyag­energetikai ellátás problémái­ra. A KGST-tagállamok intéz­kedései eredményeképpen fű­tőanyag-energetikai gazdálko­dásuk. tervszerűen, alapjában véve kiegyensúlyozottan fej­lődik. A KGST-tagállamok energiaellátásában igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomenergetikának. Az ülésszak megállapította, hogy tovább fejlődik a nem­zetközi gyártásszakosítás és kooperáció a géoipar, a rádió- _ technikai és elektronikai ipar, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar és az építő­anyagipar területén és más népgazdasági ágazatokban. Egy sor új sokoldalú nemzet­közi gyártásszakosítási és kooperációs megállaoodást ír­tak alá ezeken a területeken. Az eltelt időszakban to­vább fejlődött a tudományos­műszaki együttműködés. E té­ren a KGST-tagállamok és a tanács szervei erőfeszítéseiket a komplex programban meg­határozott alapvető tudomá­nyos-műszaki problémák ki­dolgozására összpontosították. A sokoldalú tudományos-mű­szaki együttműködés kereté­ben jelenleg 270 olyan problé­ma és önálló téma van kidol­gozás alatt, amelyek gyakor­latilag felölelik a tudomány és a technika fejlesztésének va­lamennyi alapvető irányát. A komplex program megvalósí­tásának eredményeképpen je­lentősen gazdagodtak és bő­vültek a tudományos-műszaki együttműködés formái. 1974- ben 15 új sokoldalú együttmű­ködési megállapodást kötöttek a tudomány- és- a technika te­rületén az összes sokoldalú tu­dományos-műszaki együttmű­ködési megállapodás száma pedig meghaladja a 70-et. Folytatták a KGST-tagálla­mok közös intézkedéseinek ki­dolgozását Mongólia népgaz­dasága fejlesztésének segítése érdekében. A KGST-tagálla­mok egyezményt írtak alá Mongólia különböző körzetei­ben működő nemzetközi geoló­giai expedíció létrehozásáról, amelynek feladata komplex földtani feltáró, kutató- és ér­tékelő munkák elvégzése vala­mennyi ásványi kincsfajta te­kintetében és a legfontosabb lelőhelyek előzetes feltárása. Az expedíció által végzendő munkák Mongólia geológiai szolgálatának irányításával folynak és azokat a KGST- tagállamok térítésmentesen fi­nanszírozzák. A komplex programnak megfelelően intézkedéseket dolgoztak ki a KGST-tagálla­mok együttműködése és a KGST-szerveinek tevékenysé­ge jogi alapjainak, valamint szervezeti formáinak tökélete­sítésére. Szakadatlanul bővül és mé­lyül a kétoldalú és sokoldalú együttműködés a KGST-tag­államok és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság között. ezen belül a KGST- szervekben a kölcsönös érde­ket képező kérdésekkel kap­csolatos együttműködés. Tovább fejlődött a KGST- tagállamok és a Finn Köztár­saság között a KGST és Finn­ország közötti egyezmény alapján megvalósuló sokolda­lú együttműködés, jelentősen nőtt kölcsönös kereskedel­mük. 1974-ben — az előző évihez viszonyítva — a KGST- tagállamok és Finnország kö­zötti áruforgalom — előzetes számítások szerint — mintegy kétszeresére nőtt. Más országok, valamint nemzetközi szervezetek részé­ről is fokozott érdeklődés mu­tatkozik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST különböző formában kapcsola­tokat tart fenn számos olyan nemzetközi gazdasági és tudo­mányos-műszaki szervezettel, melyeknek különböző társa­dalmi. gazdasági rendszerű or­szágok a tagjai. Az ülésszak jóváhagyta a vé»rehaitó bizottságnak a KGST XXVIII. és XXIX. ülés­szaka között végzett tevékeny­ségét a komplex program fel­adatainak megvalósításával kapcsolatban, a KOssT-szervek munkáiénak irányítása terén és megfelelő határozatokat ho­lott a komplex nrogram to- ' vábbi megvalósítására. Megbízta a KGST Végrehaj­tó Bizottságát és a KGST ter­vezési együttműködési bizott­ságát, hogy megvizsgálás cél­jából terjesszenek javaslatokat a tanács XXX. ülésszaka elé az érdekelt európai KGST- tagállamok egységes villamos­energetikai "rendszerének álta­lános tervezésére, figyelembe véve a megfelelő együttmű­ködést Jugoszlávia energia- rendszerével. A KGST-tagállamok között a polgári légiközlekedés terü­letén megvalósuló együttmű­ködés továbbfejlesztése és tö­kéletesítése céljából az ülés­szak úgy határozott, hogy lét­rehozza a KGST polgárj repü­lési állandó bizottságát. Az anyagi és kulturális élet- színvonal növelése szempont­jából nagy jelentőségű egész­ségvédelmi, orvostudományi és orvostechnikai együttműködés feilesztése és tökéletesítése cél­jából az ülésszak úgy határo­zott, hogy létrehozza a KGST egészségügyi állandó bizottsá­gát. A KGST ülésszaka továbbá határozatot hozott az irányítá­si problémákkal foglalkozó nemzetközi tudományos intéí zet megszervezésére az érde­kelt KGST-tagállamok által és megbízta a KGST tudományos­műszaki együttműködési bi­zottságát, hogy dolgozza ki az intézet megszervezésével kap­csolatos javaslatokat. A XXIX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együtt­működés és a megvitatott kér­désekben való teljes nézet- azonosság jegyében zajlott le. * Csütörtökön Budapesten' megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 72. ülését. _ Csütörtökön Budapesten tar­totta X. ülését a KGST terve­zési együttműködési bizottsá­ga. Az ülésen a KGST-tagálla­mok központi tervezési szer­veinek vezetői vettek részt. A KGST és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság közötti megállapodás alapján' az ülésen részt vett a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács képviselője is. , (MTI) ! Megkezdték a paksi atomerőmű üzemi főépületének betonozását Pakson szerdán megkezdték az első magyar atomerőmű legnagyobb és legfontosabb lé­tesítménye, az egymillió lég­köbméter térfogatú üzemi fő­épület helyén a reaktorcsamok alapozását. Ez az esemény kiemelt ál­lomása a beruházásnak. Azt jelenti, hogy az előkészítés időszakát felváltja a tulajdon­képpeni erőműépítés, mégpe­dig a tervezett időben és ütem szerint. Kuvaiti látogatás után Csütörtök esti kommentárunk. Háromnapos intenzív tárgyalások után hazaérkezett Kuvaitból Púja Frigyes külügyminiszter. A hétfőn kezdődött hivatalos látogatás formailag szerdán este zárult külügyminiszterünk sajtóértekezletével és a ku­vaiti tárgyaló partnerei tiszteletére adott fogadással. Azonban még az elutazás napján, csütörtök reggel is sor került egy megbeszélésre Szabah al-Ahmed al- Dzsaberrel, kuvaiti kollégájával. A külügyminiszteri látogatás nem szorítkozott csu­pán a diplomáciára. Kuvait államfőjén kívül, Púja Frigyesnek alkalma nyílt találkozni az arab országok gazdasági, pénzügyi és kulturális életének képviselői­vel is. A hasznos tárgyalások eredményeként két egyezmény született: egy kormányközi közúti meg­állapodás és egy két évre szóló kulturális munkaterv. önkéntelenül is felmerül a kérdés: az Arab (Perzsa)- öböl mentén fekvő Kuvait és hazánk között miért pont ilyen jellegű megállapodásokat írtak alá? A válasz — a különösnek tetsző kérdésre — kézenfekvő: hazánk és az Arab-félszigeten fekvő kis ország közti árucserét a nagy távolság dacára, közutakon, kamionok segítsé­gével bonyolítják le. Csupán 1974-ben mintegy kétszáz kamion szállította Kuvaitba a magyar exportcikkeket: élelmiszerféleségeket, baromfit, textil- és ' konfekció­árut. Az újonnan aláírt egyezmény várhatóan hozzá­járul országaink már ma is jelentős külkereskedelmé­nek fejlődéséhez. Ez a kereskedelmi kapcsolat, amely 98 százalékban magyar exportból áll, tavaly már elérte a 91 millió deviza forintos nagyságrendet. Az export mellett külön említést érdemel a két, már működő magyar—kuvaiti közös vállalat (a közúti szál­lítás és a textilkereskedelem terén), valamint orszá­gaink pénzügyi kapcsolatai. Az olajjövedelmei révén rendkívül nagv bevételi forrásokkal rendelkező Kuvait 40 millió dolláros tőkét bocsájtott a magyar népgaz­daság rendelkezésére. Kuvait vezetői az ország minél gyorsabb gazdasági­szellemi fejlődésébe szeretnék befektetni az olajból származó pénzt. Ehhez a célhoz, a szakemberképzéshez kíván segítséget adni az a másik egyezmény, amelyet Púja Frigyes útja alatt írtak alá. A kulturális megál- lanodás értelmében — a hazai szakemberekben szű­kölködő arab ország és hazánk között — ösztöndíjasok cseréjére kerül sor. A kiegyensúlyozottan fejlődő gazdasági kapcsolatok mellett Púja Frigyes látogatása ismételten megerősí­tette, hogy problémamentesek országaink külkapcso- latai is. Kuvaitban — amely mindenben szolidáris az arab testvérországokkal — rendkívül nagyra becsülik a Magyar Népköztársaságnak a közel-keleti kérdésben tanúsított következetes álláspontját.

Next

/
Thumbnails
Contents