Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

vfiXG vxpvznmi famsiTPim TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG * WAOYJW S7,OCtAUBTIt MWWKágPÁRT TOIMA MEOYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1975. jún. 26. XXV. évf. 148. szám. ARA:, 0,90 Ft ifjabb nagy lépést tettünk a szocialista világrendszer gazdasági potenciáljának növelése télé vezető úton Koszigin felszólalása a KGST XXIX. ülésszakán Moszkvában ismertették Alekszej Kosziginnek, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének a KGST XXIX. buda­pesti ülésszakán elhangzott felszólalását. A KGST jelenlegi üléssza­ka — mondotta Kosáigin a keddi ülésen — olyan időszak­ban végzi munkáját, amikor országainkban összegezik a pártkongresszusokon elfoga­dott határozatok teljesítésé­nek eredményeit. A soron lé­vő kongresszusok küszöbén — ezeknek előkészítése az or­szágok többségében javában folyik — magabiztosan meg­állapíthatjuk, hogy újabb nagy lépést tettünk a szocialista világrendszer gazdasági potenciáljának növelése, a világgazdaság­ban elfoglalt helyzetének erősítése felé vezető útón. Akkor, amikor a kapitalista rendszer gazdasági megráz­kódtatásokon megy keresztül, ezek a süterek ismét megmu­tatták alvilágnak a tervgaz­dálkodás erejét és életképessé­gét A szocialista közösséghez tartozó országoknak a gazda­sági fejlődésben elért sikere­it nagyban elősegítette a test­vérpártoknak, országaink kormányainak aktív és össze­hangolt külpolitikai tevékeny­sége. Az SZKP XXIV. kong­resszusa által meghirdetett és más testvérpártok által ener­gikus támogatásban részesített békeprogram alapján kibonta­kozott a harc a nemzetközi enyhülésért, a békés egymás mellett élés elveinek széles körű elismeréséért és ez a harc reális eredményeket nyújt. Ez teremti meg a kedvező nem­zetközi helyzetet a szocialista országok további gazdasági fejlődése számára. A KGST-hez tartozó orszá­gok egészében sikeresen telje­sítik az ötéves terveikben sze­replő feladatokat. Jelentősen növekedett az anyagi termelés, javult a népgazdaság struktú­rája és ami különösen fontos, emelkedett a lakosság életszín­vonala. A .szocialista közösség országai hozzákezdtek azoknak az átfogó gazdasági és szociá­lis programoknak a megvalósí­tásához, amelyek nagy jelentő­ségűek a szocialista társada­lom további előrelépése és harmonikus fejlődése számá­ra. : I Pártunk központi bizottsága és a szovjet kormány — folytatta Koszigin — sokra ér­tékeli a gazdasági együttmű­ködés és a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztése terü­letén végzett együttes tevé­kenység eredményeit. A leg­közelebbi öt évre vonatkozó népgazdasági tervek összehan­golásának előzetes eredmé­nyeit értékelve, látjuk, hogy mennyire kiszélesednek az együttműködés méretei, hogy a termelés hatékonyságá­nak növelésében milyen hatalmas tényezővé vál­nak a szocialista országok ■\ gazdasági kapcsolatai. Kifejezésre jut ez a termelési kooperáció jelentős fejlődésé­ben és a kölcsönös áruforga­lom növelésében. A szocialista országok kö­zös erőfeszítéssel oldják meg a gazdasági fejlődés számos, lényegbevágó 'problémáját. Amikor a kapitalista világnak még a legerősebb állam^j sem képesek leküzdeni a komoly gazdasági nehézségeket, köz­tük az energiaválság okozta nehézségeket, a KGST-országok a kü­szöbönálló ötéves terv Idő­szakában alapvetően meg­oldották a népgazdaság nagy fontosságú energia- és nyersanyagfajtákkal való ellátásának problé­máját. A Szovjetunió nemcsak; hogy hosszú lejáratú alapokon biztosítja fontos nyersanyag­fajtákból a pótlólagos szállí­tásokat, hanem bizonyos vál­tozásokat is végrehajt saját népgazdaságának struktúrájá­ban, növelve abban a nyers­anyagtermelő ágazatok rész­arányát, számításba véve más szocialista országok szükség­leteit A népgazdasági tervek koordinálása terén már el­végzett munka eredményeit értékelve azt látjuk, hogy a gazdasági együttműködés mé­reteinek lényeges kiszélesedé­se és az integrációs folyama­tok elmélyülése mutatkozik a gépgyártás területén. Az ötéves tervek összehan­golásának jellemző vonása volt az ipari objektumok együttes építését, a termelés sokoldalú szakosításának és kooperálásának fejlesztését szolgáló sokoldalú integ­rációs intézkedések ösz- szehangolt tervének össze­állítása. Alekszej Koszi­gin arról tájékoztatta az ülés­szak résztvevőit, hogy a Szovjetunió ötéves és éves népgazdaságfejlesztési tervei­ben külön fejezeteket szentel az integrációs intézkedések realizálásának. Ezek a terv­feladatok tükröződnek az ága­zati tervekben és a vállalatok megfelelő terveiben és ilyen módon az Integrációs intézke­dések a népgazdaság megter­vezésének minden szintjén a közös terv alkotó részévé vál­nak. A továbbiakban foglalkozott a KGST-országok gazdaság- fejlesztésének számos nagy problémájával, amelyek meg­oldásában fontos szerepet vár kölcsönös együttműködésünkre és a szocialista integrációra. A jelenlegi ülésszakon meg­vitatjuk a KGST-tagállamok fűtőanyag-energiabázisa to­vábbi fejlesztésének koncep­ciójáról szóló beszámolót. A KGST-hez tartozó európai or­szágok egységes villamosener- gia-rendszere megteremtésé­nek a beszámolóban felvetett eszméje lényegében a szocia­lista országok közös nemzet­közi tervezete egy olyan nagy fontosságú szférában, mint az energetika. A gazdasági együttműködés szerepe — mondotta Alekszej Koszigin — még inkább meg­növekszik a kapitalista világ- gazdaságban kialakuló hely­zetben. Ezt a helyzetet a nyersanyag-, energetikai va­lutaválságok folytatódó mé­lyülése, a konjunktúra mind na­gyobb ingatagsága, az "inflá­ciós folyamatok erősödése jel­lemezi. L. I. Brezsnyev ez év márciusában a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusán elhangzott felszóla­lásában megjegyezte, hogy „a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági, ügyeinkre is elkerülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista or­szágok eléggé széles gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn a nem szocialista világgal”. Országaink óriási eszközök­kel rendelkeznek ahhoz, hogy mentesítsék gazdaságukat a kapitalista világgazdaságban lévő infláció és válság káros hatásától. Ezek az eszközök: a tervgazdaság, az a képesség, hogy összehangolják tevékeny­ségüket a kapitalista piacon, a szoros gazdasági együttműkö­dés, az integrációs folyamatok további elmélyítése. Ide tarto­zik a KGST-országok minden testvérpártjának és kormányá­nak árrá irányuló készsége is, hogy riünden módon erősítsék a kontaktusokat és a kapcso­latokat, törekedjenek a gazda­ságpolitika mind pontosabb összehangolására. Véleményünk szerint ma már létrejöttek a szükséges elő­feltételek ahhoz, hogy a legközelebbi öt évbpn még hatékonyabban kiaknáz­zuk a KGST-tagországok gazdasági integrációjának lehetőségeit, minden egyés ország és az egész szocialista közösség ér­dekében — mondotta Végeze­tül Alekszej Koszigin. A Kölcsönös Gazdasági Se­Lázár György, a Minisztér­tanács elnöke felszólalása be­vezetőjében kiemelte, hogy a szocialista országok együtt­gítség Tanácsának XXIX. ülés­szaka második, szerdai mun­kanapján folytatta munkáját. Délelőtt további hozzászólások hangzottak el a napirendi pontokhoz. Az ülésszak második munka­napján először Manea Manes- cu román miniszterelnök, a román küldöttség vezetője szó­lalt fel. Ezt követően Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság miniszter- tanácsának elnöke, a cseh­szlovák delegáció vezetője^ majd Dobroszav Csulafics, a jugoszláv szövetségi végrehaj­tó tanács elnökhelyettese, a jugoszláv delegáció vezetője tartotta meg hozzászólását. A napirendi pontok tárgya­lása során végül Lázár György,' a Minisztertanács elnöke a magyar delegáció vezetője szó-; lalt fel. működése a komplex prográm szellemében eredményesen fejlődik. Abban, hogy a KGST- (Folytatás a 2, oldalon) Tudósítás a Tolna megyei Tanács üléséről Napirenden: A közművelődés — Az 1974. évi fejlesztési terv és költségvetés zárszámadása — Jelentés a NEB elmúlt évi vizsgálatairól — A vezetékes Ivóvízellátás és a csatornázás fejlesztésének távlati terve Elemezni- és megvitatniva- lókban egyaránt bővelkedett a Tolna megyei Tanács tegnap megtartott ülése, melyen részt vett Garamvölgyi József, a kulturális miniszter helyettese* dr. Liszkai Lajos, a Miniszter- tanács Tanács Hivatalának Tolna megyei referense és az OVH számos munkatársa Pe- recsi Ferenc vezetésével. Je­len voltak a megyei tanács ülésén Bolvári Józsefné, Csapó Jánosné, Daradics Ferenc és Orlovácz György országgyűlési képviselők is. A megyei tanács tagjait, és a tahácskozási joggal meghí­vottakat Szabópál Antal elnök üdvözölte. Dr. Gyugyi János általános elnökhelyettes két beszámoló előadója volt. Az általános el­nökhelyettes előterjesztésében foglalkozott a megyéi tánács megyénk közművelődésének eredményeivel és célkitűzései­vel. A szűkebb haza parla­mentje ezen az ülésen hagyta jóvá a megye 1974. évi fejlesz­tési tervének és költségveté­sének zárszámadását is. Az ülésnek mind a második, mind pedig a harmadik napirendje tárgyában igen élénk vita ke­rekedett, aminek az volt a jellemzője, hogy valahány föl­szólaló örömmel és elismerés­sel nyugtázta a közművelődés eredményeit, és a közművelő­dés közeli és távolabbi fel­adatait summáZtá^. Szükségtelen azt bizonygat­ni, hogy az MSZMP KB 197_4. március 19—20-án, a közmű­velődés helyzetéről és fejlesz­tésének feladatairól hozott'ha- tározata nyomán a közműve­lődés az érdeklődés közép­pontjába került. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága az elmúlt év aügüsztusában tár­gyalta meg az idézett határo­zatból fakadó Tolna megyei feladatokat. E feladatok vég­rehajtásának szinte első lépé­seként alakult meg a megyei kÖzművelSdést bizottság, aktí­vaértekezlet vitatta meg a köz­művelődés helyzetét és tenni­valóit, a Tolna megyei Tanács V. B. pedig intézkedési tervét készített. Mit állapíthatott meg most a Tolna megyei Tanács? Azt, hogy a szűkebb haza köz- művelődésében az utóbbi 10 év igen gyors fejlődést eredmé­nyezett. Gyarapodott a köz- művelődési intézmények szá­ma, javult az intézmények tar­talmi munkája, s ez a magya­rázata annak, hogy a köz- művelődési intézmények em­bert gazdagító szolgáltatásait a lakosság — köréből is főként a fiatalok — egyre jobbarí igényli. Felnőtt lakosságunk­nak több mint egyharmada dolgozik az iparban, a megye munkásságának közel 40 szá­zaléka szakmunkás. Emelke­dett az iskolázottsági szint. A tizenöt éven felüli lakosság 51,9 százaléka általános isko­lai, 6,4 százaléka középiskolai és 2,é Százaléka felsőfokú kép­zettséggel rendelkezik. Mind­ezek tiszteletet parancsoló erétíményék, de nem hallgat­ható el, hogy a közművelődés mUhkáját nehezítik a kis tele­pülések (lakosságunk 63,7 szá­zaléka él apró falvakban) — ahol a kulttirálódás lehetőségei Igen szegényesek. Lakossá­gunknak egyébként 25—30 szá­zaléka rendszeres olvasó, év­ről évre emelkedik a mo­ziba, színházba járók, kiállítá­sokat látogatók száma. Több mint 14 millió napilap és több mint 6 millió hetilap, folyóirat jár a megyébe. Gyakorlatilag minden családra jut egy tele­vízió és évi 20 millió forintot fordítanak a Tolna megyeiek könyvek vásárlására. A köz- művelődés a maga sajátos esz­közeivel hozzájárult ahhoz — állapította meg a továbbiak­ban a megyei tanács —. hogy nőtt a lakosság szakmai • ér- (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents