Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

r (Folytatás az í. oldalról) -2

országok közössége továbra is a világgazdaság legdinamikusabb régiója, a szocialista társadalmi rend fölényével együtt jól kifejezésre jutnak azok a pótolhatatlan előnyök, amelyeket a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása és a Szovjetunióval való szoros együttműködés jelent minden tagország számára.

.} Ezután így folytatta;

— Eredményeink politikai és gazdasági jelentőségét külön is aláhúzza, hogy azokat olyan időszakban értük el, amikor a tőkés világ súlyos válsággal és példátlan méretű inflációval küzd, tovább mélyült a tőkés valutarendszer válsága, növekedett a munka- nélküliség.

Lázár György ezután bejelentette, hogy a magyar kormányküldöttség teljes mértékben egyetért a végrehajtó bizottság jelentésével, a tervezési együttműködési bizottság tájékoztatójával, a sokoldalú integrációs intézkedések tervével, valamint a fűtőanyagenergetikai bázis fejlesztésének és az érdekelt tagállamok egységes villamosenergiarendszerének koncepciójával kapcsolatban előterjesztett beszámolókkal. Támogatja a határozattervezetet és helyesli a következő ülésszakra javasolt előzetes napirendet is. Ezután a következőket mondotta:

— A kedden és szerdán lefolytatott eszmecseréből világosan kitűnt, hogy országaink milyen kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak terveink összehangolásának, a sokoldalú integrációs intézkedések 1976—1980. évekre kidolgozott és egyeztetett tervének. A magunk részéről (teljes mértékben csatlakozunk ezekhez a véleményekhez. Mi is azt tervezzük, hogy ötéves tervünkben külön fejezetben irányozzuk elő á sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervében szereplő kötelezettségeink teljesítésének feltételeit. Külön is fontos körülménynek tartjuk, hogy a tervkoordinációra — ezúttal első alkalommal — a komplex programban kitűzött feladatok figyelembevételével kerül sor. Mindez azt is mutatja, hogy

'(■ a tervszerű és hosszú távra megalapozott termelési együttműködés mindinkább növekvő szerepet tölt be országaink, így a ma- i gyár népgazdaság fejlődésében is. i*

Ebben a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági és tudományosműszaki kapcsolataink kiemelkedő és meghatározó jelentőségűek. Ezért elhatározott szándékunk, hogy lehetőségeinkhez képest a jövőben is mindent megteszünk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival fennálló kapcsolataink sokirányú fejlesztése és elmélyítése érdekében.

A tapasztalat megmutatta, hogy

a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának legfontosabb eszköze és biztosítéka a népgazdasági tervek összehangolása,

továbbá a magas fokon szervezett tudományos és műszaki együttműködés. Ez adja meg az alapot az országaink közötti tervszerű együttműködés és munkamegosztás elmélyítéséhez, a nemzeti erőforrások hatékonyabb kihasználásához, a termelőágazatok, valamint a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztéséhez és a közelmúltban létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek s eredményes működésének kibontakoztatásához is. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy együttműködésünk elmélyítésének e meghatározó eszközeit és ezen belül is mindenekelőtt a tervezés és a tervek koordinálásának módszereit állandóan tökéletesítsük, még

magasabb színvonalra emeljük.

A kitűzött célok megvalósí- , tásához másrészt arra van szükség, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk együttműködésünk közgazdasági feltételeibe és azokat rendszeresen hozzáigazítsuk a változó és egyre magasabb követelményekhez.

Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a gépipari szakosítás és kooperáció olyan irányú fejlesztésére, amely az eddigieknél is tudatosabban koncentrál mindenekelőtt az energiabázis és a nyersanyagkitermelés, a vegyipar és a mezőgazdasági termelés bővítéséhez szükséges gépek és berendezések gyártásának magas műszaki színvonalú növelésére.

Ülésszakunk fontos feladatának tartjuk, hogy — az elmúlt év tapasztalatainak áttekintése mellett — kijelölje, de legalábbis felvázolja azokat, köztük a hosszabb távra az 1980 utáni időszakra szóló legfontosabb feladatokat is, amelyek megoldására figyelmünket és erőfeszítéseinket összpontosítanunk kell.

Ami a fűtőanyag-energetikai együttműködést illeti, a beszámoló. Bajbakov és Nyeporozs- nij elvtárs bevezetője reálisan tükrözi azt a hatalmas munkát. amelyet a tagállamok a fűtőanyag-energetikai bázis fejlesztése és az energetikai berendezésszükséglet kielégítése érdekében eddig végeztek. Szeretném hangsúlyozni, alapvető és közös érdekünknek tartjuk, hogy késedelem nélkül és programszerűen megvalósítsuk azokat a már sokoldalúan és kétoldalúan is egyeztetett fejlesztési elhatározásokat, amelyek a fűtőanyag és energetikai termelő- és szállító- kapacitások bővítését irányozzák elő.

Emellett teljes mértékben indokoltnak és szükségesnek tartjuk a további lehetőségek feltárására irányuló munkák folytatását, azt, hogy már a legközelebbi időben megkezdjük az 1980. utáni időszakra szóló fűtőanyag-energetikai együttműködés lehetőségeinek és feltételeinek konkretizálását.

A fűtőanyag-energetikai problémák megoldása érdekében a nemzetközi együttműködés fejlesztése természetesen magában foglalja, hogy minden tagállam erőfeszítéseket tegyen saját energiaforrásainak fokozott hasznosítására is.

Mi is törekszünk a hazai szénvagyon fokozott kiaknázá- , Sára és mindenekelőtt a villa- mosenergia-termelésre való felhasználására. Újabb szénmezőket tárunk fel, és az eddiginél is nagyobb erővel,

■ anyagi ráfordításokkal folytatjuk a szénhidrogének hazai - kutatását. 1980-tól kezdve — terveink szerint — üzembe lépnek első atomerőművi egységeink. Számottevő anyagi erőt fordítunk a tüzelőanyag- és energiafelhasználás racionalizálására, a fajlagos energiahiány csökkentésére.

Mindezek ellenére és a nagyfokú takarékosság mellett sem tudjuk energiaszükségletünket saját forrásból kielégíteni. Ezért

elsőrendű érdekűnk fűződik a két- és sokoldalú

együttműködés további bővítéséhez.

A magyar népgazdaság fűtőanyag- és energiaellátásában a jövőben is sok segítséget várunk a Szovjetuniótól. Az érdekelt európai KGST-tagálla- mok egységes villamos energetikai rendszerének kiépítését fejlődésünk ugyancsak fontos feltételének tekintjük. Ebben az együttműködésben is a távlati, tervszerűen összehangolt megoldásokat tartjuk elsődlegesnek.

A közlekedés- és a szállítási hálózat fejlesztéséről szólva Lázár György hangsúlyozta, hogy ez a jelen és a jövő egyik

kulcsfelaáatává váll Magyar- ország földrajzi helyzeténél fogva is különösen érdekelt abban, hogy a tagállamok szállításai — mindenekelőtt a vasúti szállítások — zavartalanok legyenek. Ezért a tagállamok közlekedési hálózatának a gazdasági élet fejlődésének ütemével arányos fejlesztésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani.

A mezőgazdasági és élelmi- szeripari együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit elemezve a magyar miniszterelnök kiemelte, hogy az közös érdeke minden tagországnak. Érdeke mind az exportáló, mind az importáló országoknak is, és ezért a megoldás is csak egyesült erővel lehetséges. Olyan komplex megoldásra van szükség, — mondotta Lázár György —, amely egyaránt magában foglalja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés technikai és tudományos bázisának, valamint közgazdasági feltételeinek egyidejű és összehangolt fejlesztését ,

Beszédét a kővetkező szavakkal fejezte be:

— Az a szilárd elhatározásunk, hogy együttműködésünket tovább erősítjük.

A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott együttműködés jelentette és jelenti a jövőben is hazai építőmunkánk biztos nemzetközi bázisát. A Magyar Szocialista Munkáspárt közelmúltban megtartott XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a KGST-országokkal folytatott együttműködésünknek. Fejlesztési politikánk, a népgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítése, műszaki színvonalának emelése, hatékonyságának növelése elválaszthatatlanul összekapcsolódik a KGST-országok között megvalósuló gazdasági együttműködéssel, a komplex program céljainak valóra váltásával. Népünk és kormányunk elhatározott szándéka, hogy a jövőben is aktívan elősegítse a szocialista gazdasági integráció fejlesztését, a közösen kitűzött feladatok sikeres megvalósítását.

Az 'ülésszakon félszfitalá

küldöttségvezetők egyhangúlag megállapították, hogy a KGST budapesti ülésszaka a nemzetközi enyhülés körülményei között folyik, ami egyenes következménye a testvéri szocialista országok, s mindenekelőtt a Szovjetunió aktív békepolitikájának. A tagországok képviselői megállapították, hogy azok a feladatok, amelyeket a komplex program az együttműködés további elmélyítése és a szocialista integráció fejlesztése céljából kitűzött, sikeresen megvalósulnak.

Az ülésszak munkája délután a szerkesztő bizottságban folytatódott, amely a csütörtökön ismét összeülő plenáris ülés elé terjeszti az egyeztetett dokumentumokat.

A KGST XXIX. ülésszaka csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját.

*

Az ülésszak résztvevői és közreműködői szerdán este az Operaházban megtekintették az Állami Népi Együttes műsorát, „

Kádár János logadta a KGST XXIX. ülésszakán

részt vevő kormányküldöttségek vezetőit

Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán délután a Központi Bizottság székházában fogadta a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek vezetőit. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Sz. Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, L. Strougal, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, G. R. Rodriguez, a Kubai KP KB titkárságának tagja, miniszterelnök-helyettes, P. Jarosze- wicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, Zs. Bat- mönh, a MNFP Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, H. Sinder- mann, az NSZEP Politikai

Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke,

M. Manescu, a Román KP Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, D. Csulafics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnök- helyettese, a küldöttségek vezetői. Részt vettek továbbá a testvérpártok központi bizottságainak azon titkárai, akik a delegációk tagjaiként tartózkodnak Budapesten, valamint N: Faggyejev, a KGST titkára. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Gyen es András, a Központi Bizottság titkára.

Kádár János üdvözölte a vendégeket és méltatta a KGST XXIX. ülésszakának jelentőségét. Kiemelte, hogy a tagállamok közötti gazdasági

integráció sokoldalú fejlesztése hatalmas erőforrása a részt vevő szocialista országok további gazdasági, politikai és társadalmi fejlődésének. Nagy elismeréssel szólt a komplex program megvalósítása terén elért eredményekről. Hangoztatta, hogy a Magyar Népköz- társaság, mint eddig, ezután is alapvető fontosságúnak tartja együttműködésének szüntelen fejlesztését és erősítését a KGST-tagállamok- kal. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a KGST tevékenysége, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása jói szolgálja a tagországok internacionalista összefogását és együttműködését.

Kádár János üdvözlő szavaira válaszolva A. N. Koszigin a küldöttségek nevében köszönetét fejezte ki a magyar pártnak és kormánynak a szívélyes fogadtatásért, a KGST XXIX. ülésszakának megrendezéséért. (MTI)

fl Tolna megyei Tanács ülése

(Folytatás a 2. oldalon).

deklődése, erősödött szocialista meggyőződése, szélesedett a látóköre, ennek következtében változott a gondolkodásmódja.

A napirend vitájában elsőként Csiszér József kért szót a megyei tanácstagok bonyhádi csoportjának képviseletében. A bejáró dolgozók helyzetéről alkotott közös véleményt tolmácsolta, amikor elmondotta, hogy az ingázók a munkahelyükön és lakóhelyükön is kimaradnak a művelődési, oktatási lehetőségekből és ezen a bajon a munkáltatók közreműködésével a lakóhelyek művelődési intézményeinek kellene segíteniök. Békés Ferenc a közművelődés 30 éves változásaira utalt, majd a megye aprófalvas településein élők népművelésének akadályairól beszélt, árra figyelmeztetve, hogy a már kipróbáltnál is nagyobb együttműködésre van szükség a helyi tanácsok, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a TIT munkájában, hogy közművelődési tevékenységük még egvütthatóbb legyen. Grénus János a tanácstagok szekszárdi esooortiának legutóbb megtartott ülésén elhangzottakat tolmácsolta. Horváth III. István Dombóvár és a városkörnyéki községek köz- művelődésének helyzetéről Szólt. Varjas János azt mondta el. hogy a megyében közel 100 ifjúsági klub működik, azaz: van. A velük kapcsolatos

gond: nincs arányban a klubokban folyó munka a klubok létrehozására fordított anyagi és szellemi erőfeszítések nagyságával. Kevés a felkészült klubvezető, kevés klub rendelkezik hosszú távra szóló tervekkel. Varjas János e közös gondon kívül sürgette a szeszmentes szórakozóhelyek számának növelését. Garamvölgyi József kulturális miniszter- helyettes elismeréssel szólt a megye közművelődési helyzetéről és a népművelés tartalmi munkáját 15—20 évre meghatározó célkitűzésekről, majd türelemre intette azokat, akik kétségkívül különösebb tendencia nélkül, de misztifikálják a VIII. általános iskolai végzettséget. A miniszter- helyettes a differenciálás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A vita során elhangzottakra dr. Gyugyi János válaszolt, majd Szabópál Antal zárszavát követően a megyei tanács az 1974. évi költségvetés és fejlesztési terv zárszámadását tárgyalta meg.

A Tolna megyei NEB 1974. évi vizsgálatainak tapasztalatairól dr. Tóth Bálint, a NEB

elnöke terjesztett írásos beszámolót a megyei tanács elé. A megvei tanács ülése egyhangúan fogadta el a tájékoztatót, majd a lakosság vezetékes ivóvízzel és szennyvízcsatornával való ellátásának távlati fejlesztési -tervével, illetve a fejlesztés távlati * koncepcióival foglalkozott. E terv 2000-ig

valósul meg a településhálózat^ fejlesztés függvényében. Az ivóvíz- és szennyvízcsatornaépítés fejlesztésének koncepcióit a megyei tanács ugyan- csak egyhangúan fogadta el.

Személyi kérdésekben is döntött tegnap délelőtti ülésén a Tolna megyei Tanács. Saját kérésére mentette fgl a nyugdíjba vonuló Sárosdi Tibort az egyházügyi titkári teendők végzése alól, egyúttal megbízta 1975. július 1. hatállyal Varga Istvánt, az MSZMP megyei bizottsága munkatársát a2 egyházügyi titkári teendők ellátásával. Borbás Istvánt, a megyei tanács tervosztálya vezetőjét szintén saját kérésére mentette föl érdemei elismerése mellett a megyei tanács.

Végezetül két interpelláció hangzott el. Szabó István a Lepsény—Dombóvár vasútvonal megszüntetésével kapcsolatban kért tájékoztatást az EKV osztály vezetőjétől, Fábián Imrétől. Keserű János megyei tanácstag a paks— nagydorogi út építésének ügyében interpellált. Mint ismeretes, az út szélesítése megtörtént. de hátravan még a burkolása. Az esőzések tették indokolttá a nagydorogiak nevében elhangzó másik interpellációt, mely sokadszorra is a Banai árokkal kapcsolatos. Mindkét interpellációra írásban válaszol az illetékes szak- igazgatási osztály. .