Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-22 / 145. szám
Osztály nélküli társadalom felé Mottó: „Társadalmunk osztályszerkezeíe gyökeresen megváltozott. A volt uralkodó osztályok megszűntek. A kizsákmányolt proietáriátus- ból a társadalom vezető osztálya lett. A kisárutermelők száma és aránya a háború előttinek töredékére csökkent, kialakult a termelőszövetkezeti parasztság. Létrejött a szocialista értelmiség. Mindezek eredményeképpen erősödik népünk szocialista nemzeti egysége.” (Az MSZMP 1975-ös programnyilatkozatából. A SZOCIALISTA MAGYAR TÁRSADALOM osztályainak és rétegeinek a fő mozgásiránya napjainkban egyértelműen a közeledés, helyesebben a parasztság és az értelmiség objektív viszonyaiban és politikai-világnézeti arculatában közeledik a munkásosztályhoz. Ennek a közeledésnek az alapja a szocialista tulajdon- és termelési viszonyok uralkodóvá válása, az ipar és a mezőgazdaság, a falu és a város közötti különbség csökkenése, a kulturális forradalom előrehaladása volt. Mindamellett ma még vannak különbségek. A munkás- osztály és a parasztság közöttiek pedig még osztályjellegu- ek — nemesak a munkamegosztási viszonyokban (a termelés társadalmi rendszeréi ben betöltött hely szerint), hanem az egy típusú, de az adott feltételek között még szükségszerűen eltérő (az ipar és a mezőgazdaság termelőerőinek különböző színvonalon alapuló) szocialista tulajdonformákhoz való kötődésük következtében is. Márpedig amíg fennmarad a munkásosztály és a parasztság közötti osztályjelle- gű különbség (és az ' ’értelmiség mint önálló réteg), addig a társadalmunkat összekötő közös érdekek és célok, a szocializmus építésében végzett közös munka mellett szükségszerűen léteznek bizonyos érdekkülönbségek. is és — időnként — ellentétek is kiéleződhetnek. . Nem megoldhatatlan és nagyon gyakran nem az egyes osztályok és érdekek eltérő helyzetéből, hanem társadalmi viszonyaink tökéletlenségeiből, helytelen, vagy nem eléggé átgondolt intézkedésekből adódó ellentétekről van szó. Mindenesetre további szocialista fejlődésünk egyik feltétele a munkásosztály és a parasztság, valamint az alkalmazotti, értelmiségi rétegek közötti különbségek további csökkentése, mind osztályhelyzetük, mind pedig eszmei-politikai arculatuk további közelítése. AZ EGYSÉGESÜLÉS FOLYAMATA úgy ment végbe, ■ hogy maga a munkásosztály is jelentősen átalakult. A társadalom legnagyobb osztálya lett és növekedett szakképzettsége, általános műveltsége, szervezettsége, politikai öntudata. A munkásosztály vezető, meghatározó és irányt adó szerepének további erősítése egyben a szocialista nemzeti egység fejlesztésének döntő kérdése. Ennek egyik módja, hogy állandóan és következetesen biztosítjuk a gazdasági-politikai- társadalmi funkciókban, a választott testületekben, az osztály élcsapatában a pártban, a munkások megfelelő arányát. A munkásosztály közéleti aktivitásában, társadalmi szerepének növelésében különleges szerepe van az üzemi, munkahelyi demokrácia növelésének, erősítésének. Az a cél, hogy a munkában, a termelésben élenjáró munkások közéleti emberekké, hazánk, lakóhelyük, üzemük aktív tényezőivé váljanak. PÁRTUNK POLITIKÁJÁBAN ma is döntő jelentőségű kérdés a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetsége. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, termelőerőink végbement fejlődése alapvetően megváltoztatta a parasztságot. Megszűnt belső szociális rétegződése, kialakult az egységes szövetkezeti paraszti osztály. A mezőgazdasági termelésben végbemenő technikai forradalom, az agrártudományok alkalmazása, a korábbi, általában kevés szakképzettséget igénylő nehéz fizikai munkát jelentős részben szak- és betanított, részben értelmiségi munkává változtatta. A gépesítés, az ipari munka megjelenése és elterjedése falun; a a -községfejlesztés, az építkezések, a közművesítés, az üz- lethálózát Téjlésztése pedig jelentősen csökkentette a falu elmaradását a várostól, megváltoztatta, a munkásságéhoz közelítette a parasztság életviszonyait. A munkásosztály és a parasztság közötti különbségek csökkentése ellenére a két osztály között adódnak bizonyos érdekellentétek is. Pl. az elmúlt időszakban előfordult, hogy a szövetkezetek — néha eredeti profiljuk rovására — jobban ki tudták használni a piaci konjunktúrát. így nemegyszer az állami ipari vállalatoknál nagyobb, néha nem is megérdemelt többletjövedelemre tettek szert. Ezért volt szükség a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének bizonyos korlátozására. Pártunk politikájának fontos célkitűzése a munkásparaszt szövetség további szilárdítása. Politikánkban tuda- • tosan is törekszünk a munkásság és a parasztság között még meglévő osztálykülönbségek csökkentésére. Mindenekelőtt a tulajdonviszonyok területén, a szövetkezetek szocialista vonásainak erősítésével. A szövetkezetek .hatalmas, mintegy 90 milliárdos oszthatatlan vagyonát (gépek, felszerelések, állatállomány, stb.) tovább növeli majd a közösen művelt, jogilag még magántulajdonban lévő földek megvásárlása, szövetkezeti (tehát szocialista) tulajdonba kerülése. A TECHNIKAI FEJLŐDÉS, a természet- és társadalom- tudományok, a kulturális nevelő munka növekvő szerepe, a a termelés és a társadalmi szervezettség fokozódó igényéi megnövelték a szellemi dolgozók, benne az értelmiségiek számát és arányát. A szocialista építés során megszűnt az értelmiség korábbi elzárkózása a dolgozó osztályoktól; több mint 50 százaléka munkásból, parasztból, vagy azok gyermekeiből vált értelmiségiyé. Tekintélyes része az iparban, illetve a mezőgazdaságban dolgozik, munkájában közvetlen kapcsolatban van a munkásokkal és a parasztokkal. Az értelmiség nemcsak a munkája szerint, hanem származása, jövedelme és életviszonyai, politikai felfogása szerint is nagyon differenciált társadalmi kategória. Ez természetesen kifejezésre jut azokban az eltérésekben is, amelyek egyes csoportjait, egyedeit jellemzik politikai felfogásban, világnézetben, s ! még inkább rriorális, ízlésbeli különbségekben. Az egyes csoportjaiban jelentkező, időnként felerősödő ingadozások leküzdésének útja egyrészt' a fejlődésünk belső ellentmondásainak megoldása, másrészt a helytelen nézetek elleni következetes eszmei harc. Ma is biztosítani kell az értelmiség utánpótlásában a munkások, parasztok, illetve ezek gyermekeinek megfelelő arányát, az egészséges társadalmi mobilitást OSZTÁLYAINK ÉS RÉTEGEINK KÖZELEDÉSE, élet- feltételeik és -módjaik kiegyenlítődése a fejlett szocializmus építésével szoros kapcsolatban áll. A társadalmi fejlődést egyre inkább az osztálykülönbségek leépülése, a valódi társadalmi-nemzeti egység kialakulása jelenti. S e- természetes is. A munka. - osztály történelmi hivatása ép pen önmaga osztályléténgk — s valamennyi osztály léténe1. — a megszüntetése. Nyilván való, hogy a folyamat vezetésével, osztályszervezetének, a pártnak operatív-elméleti irányításával megy végbe — a maga és az egész társadalom javára. BLASKOVITS JÁNOS Magyar—vietnami találkozó megyénkben A VDK nagykövete Szeksaárdon és Bonyhádon Magyar—vietnami baráti találkozót tartottak szombaton megyénkben, a szocialista országok népfront-küldöttségeinek budapesti tanácskozásán megjelent képviselők részvételével. Ebből az alkalomból Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Dinh Hoang > Thang, a nagy- követség munkatársa látogatott Tolna megyébe, Felkai Annának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa munkatársának társaságában. A vendégeket Szekszárdon, a megyei né>~ 'vor. [bizottság székhazában dr. Kolumbusz LáSí-Xi né, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának elnöke és Csaj bók Kálmán, a megyei népfrontbizottság titkára fogadták. A közvetlen, rövid beszélgetést követően, a megyei népfrontvezetők, társaságában a megyei pártszékházat keresték fel, ahol Somi Benjamin, az MSZMP Tolpa megyei Bizottságának titkára fogadta és tájékoztatta őket megyénk politikai, gazdasági, , társadalmi és kulturális életéről. Délután Bonyhádon Nguyen Manh Cam nagykövet és munkatársa Dirih Hoang Thang találkozott a Bonyhád és Vitáiké ÁFÉSZ áruháza Ho Si 1 vnh nevét viselő szocialista brigádjának tagjaival, valamint a szövetkezet vezetőivel, az áruház dolgozóival. A baráti ünnepségen részt vevő Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára tájékoztatta a vendégeket a szocialista demokrácia közéleti kiszélesítéséről, az országgyűlési képviselő-választások tükrében. A bonyhádi találkozó után, a vietnami vendégek Rúzsa Jánosnak, a városi pártbizottság első titkárának és a népfront vezetőinek társaságában ismerkedtek Szekszárd nevezetességeivel, köztük az állami gazdasággal is. W«k a PÁTEX-bara ! Megnéznek minden négyzetcentimétert. A meó-ban a vizs- • KÜSóasztnlokon lassan futtatják végig a végeket. Az asszonyok | wme észrevesz minden hibát. Ok őrzik a tolnai gyár jó !. hírnevét. Fotó; Szepesi Évente közel kilencmillió! négyzetméter tarkán szőtt textíliát állítanak'elő a Pamúttextilművek tolnai gyárában.' Gyárthatnának többet is, mert termékeik kelendőek. Szinte egész Európában monopolhelyzetben vannak, ugyanis csak itt készítenek 1 méter 40 centi széles, ilyen szövésű anyagokat. Hogy csak ennyit gyártanak, annak oka a munkaerő- hiány. Jelenleg 277 szövő dolgozik — százharminc gyermek- gondozási segélyen van — s 350-nek tudnának munkát biztosítani. A munka nagy részét a nők végzik. Őket találtuk a laboratóriumban, a szövödében, a fonalelőkészítőben, a mep- ban, s a gyár minden részén. ' JL Jakab Sándorné lyukszalagot készít. Fél méter széles papírcsíkra az iparművészek tervezte minta alapján programot készít, s ez vezérli a szövőgépet. Befűzni a szálakat. Ez is az egyik fontos fázisa a gyártásnak. A színes fonalak sorrendje szabja meg, hogyan helyezkednek el a minták az anyagon. Babos Istvánné és Réti Jó- 4 zseíné művésze szakmájának. A gépteremben hosszú, egymást követő sorokban állnak a •gépek. A laikus is megállapíthatja könnyen, bizony elég régi masinák. Ha majd modernre cserélik őket, ugrásszerűen megnő a termelt mennyiség. 1 ■ ' ',v
