Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

wrefflots-xAfiflit ßöwswjnm TOLNA MEGYEI népújság A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASÁRNAP 1975. jún. 22. XXV. évf. 145. szám. ARA: 1,20 Ft Összehívták 68. OMÉK az országgyűlést X Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 28. paragrafusa (5) bekezdése alapján az országgyűlés ala­kuló ülését 1975. július 4-én, délelőtt ‘11 órára összehívta. (MTI) iemgyilie kerül a fény? Kevésbe. Sokba. Mindkettő igaz. A nézőponttól függ. Az állampolgár ugyanis — éves és országos átlagban, 1973-ban — 85 fillért fizetett egy kilo­wattóra villamos energiáért, (1960-ban még 1,21 forintot.) Az államnak ugyanakkor egy- egy új lakás villanyárammal való ellátása — mindent ösz- szeadva — kerek százezer fo­rintját emészti fel. Magyar- országon — nemzetközi össze­hasonlításban — a villamos energia olcsó. A villamos energia termelésének fejleszté­se viszont — itthon is, külföl­dön is — a legdrágább beruhá­zások közé tartozik. Amit igazol, hogy — hazánk eseté­ben — az ipar összes állóesz­közeinek több, mint 14 száza­léka a villamosenergia-ipar- ban található, s ezzel vala­mennyi ágazat közül a rang­sor élén áll. Ma a lakosság ötször annyi ;— maradjunk a laikus szó­használatnál — áramot hasz­nál fel, mint 1960-ban. A mi­értre egyszerű a felelet. A töb­bi között azért, mert 1960-ban ezer lakosra négy hűtőszek­rény, 45 mosógép, tíz televízió jutott. 1974-ben viszont azo­nos sorrendben 197, 221, 218. Rohamosan növekszik tehát a háztartások energiaigénye, olyannyira, hogy a növekedés ütemét tekintve maga mögött hagyja a népgazdaság minden más területét. Ma a hazai vil- lamosenergia-termelés 16 szá­zalékát veszi igénybe a lakos­ság — 1960-ban 10 százalék volt ez az arány —, s 1980-ra részesedése 20 százalék lesz. Természetes kísérője min­dennapjainknak a villany­áram. S erre megintcsak az adatok a legjobb tanúk. Az 1949. január 1-én végrehajtott népszámláláskor a lakások 48 százalékában találtak csak villanyt. 1974-ben már 95 szá­zalékra nőtt az ellátottság, s ma száz lakásból csak egy épül úgy, hogy beköltözéskor nem gyullad fel benne a villany­fény. A májusi Budapesti Nem­zetközi Vásáron a legmesz- szebbre látszó kiállítási tárgy, az a 42 méter magas tartóosz­lop volt, amelyhez hasonlók lesznek majd a Vinyica és Al- bertirsa között épülő 750 kilo­voltos villamos távvezeték pillérei. Kifejezője ez nem- csak annak, hogy a villamos- energia-ipar £« fejlődése egyre magasabbra i tör, hanem an­nak is, hogy,/a felhasználás v zavartalanságában v nagy *' a c szereoe a Szovjetunióból im- ' portált ■ áramnak, ami napja­inkban a fogyasztás egyhato- dát fedezi.'1' -p Nem nehéz elképzelni, mi minden bénulna meg, válna használhatatlanná a háztartá­sok nagy többségében áram híján. it* S ha ehhez hozzászá­mítjuk az ipáé, a mezőgazda­ság,' a közlekedés, a hírközlés villamosenergia-f elhasználá­sát, máris képet kapunk arról, mi, s mekkora jelentőségű a szerepe a villamosenergia- ipamak, s miért áldoz arra milliárdokat az állami költ­ségvetés. Egy évtized alatt 35,3 milliárdot fektettek be ebbé az ágazatba, s míg a hat­vanas évtized elején elég volt esztendőnként 2,3—2,4, a het­venes évek elején már 4,8—5 milliárd forint kellett, több, mint amennyit az egész köny- nyűipar beruházásra fordít­hatott. Minden lépés drága, ame­lyet a villamosenergia-terme- lés fejlesztése útján teszünk, s ezért nagyon alaposan meg kell nézni, fontolni, merre, s -hogyan? Igaz, nagy biztonsá­got nyújt a KGST-országok egyesített energiarendszere, nélkülözhetetlen forrás a szovjet import energia — a negyedik ötéves tervben 20 milliárd kilowattóra —, de kétségtelen: a növekvő fo­gyasztás mind tetemesebb ré­szét hazai termelésből szüksé­ges fedeznünk. Ez viszont a költségvetés teherbíró képes­ségétől függ, azaz attól, meg­termeljük-e más ágazatokban a folyamatos bővítéshez szük­séges anyagiakat? A villamos energia nem luxus! Pazarlása, fölös felhasználása azonban megengedhetetlen. Pakson épül az atomerőmű — teljes beruházási költsége 40 milliárd forint —. megkez­dődtek a Bükkábrány térsé­gében létrehozandó energeti­kai kombinát — 2000 megawatt kapacitás — előmunkálatai. S közben a „kisebb” ügyek. Mint idén a hálózatbővítés, amire — nagy- és kisfeszültségű ve­zetékekre, transzformátor-ál­lomásokra — 1,9 milliárdot adnak ki. Aligha gondolhatja komolyan bárki: a fogyasztó által fizetett 85 fillérekből könnyen összejön ez az ősz- szeg..: ________ _ ___ B eruházott milliárdok. s ro­hamosan növekvő igények: örökös versenyfutás. Csak közben ne feledjük, hanem na­gyon is becsüljük a kamato­kat, a megtermelt, zavarok, fennakadások nélkül rendel­kezésre álló energiát. Úgy, hogy segítségével az anyagok, félkész termékek minél érté­kesebb áruvá alakuljanak ót, s úgy is, hogy a háztartásokban fogyjon, kényelmet, szórako­zást, könnyebbséget adva az áram, de szükségtelenül ne csorogjon el. A villamosener- gia-ipar 36 ezer dolgozója a fény iparosa, s-munkájuk nap- £ ról napra V társainkká teszi-' őket.«» Ah fogyasztó már-már, észre sem veszi, hogy a kap- • csoló felkattintása mögött.» egy . egész .iparág - áll, hiszen:,’ egy mozdulat, s bármikor ég a villany, kivilágosodik a kép-í ernyő, zúg a mosógép. S ha f valami, elsősorban' ez I minősí-^ ti az iparág. távlati fejleszté­sének tervezőivel, * irányítói- . val egyetemben — tevékeny­ségüket. MÉSZAfeOS OTTÓ 1 »orsieríi termesztés eredményei, és hagyományos látnivalók Növénytermesztésben : 31 Tolna megyei kiállító Egy hónappal ezelőtt tartot­ták a tavaszi BNV-t — a be­ruházási javak szakvásárát — a kőbányai nemzetközi vásár- központban, a hajdani mező- gazdasági kiállítások területén, és bő két hónap van még hát­ra augusztus 29-ig, a 68. or­szágos mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállítás és vásárig. De most sem néptelcn a ki­állítás területe: újabb csarno­kok alapozása, szerelése folyik, elektromos és telefonkábeleket, vízvezetékcsöveket fektetnek le, utakat építenek, parkosíta­nak, gondozzák azokat a par­cellákat, amelyeken a háztáji termelőknek, kiskerttulajdono- soknak szemléltető módon ad­nak hasznos tanácsokat, út­mutatást. Harmincöt hektár, plusz több ezer Az idei mezőgazdasági kiál­lítás eltér a legutóbbi, 1970. évitől, hiszen az elmúlt öt év alatt ugrásszerűéi, növekedtek a mezőgazdasági nagyüzemek termelési eredményei, és ma­gasabb szintre emelkedtek a következő időszak fejlesztési céljai is. Ez utóbbiakat éppen a márciusban lezajlott XI. pártkongresszuson elfogadott határozatok rögzítik. Tizenkilenc ágazati és tema­tikai bemutató szemlélteti a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar, az erdészet, a faipar va­lamennyi szakterületét, ame­lyet kiegészít a gépek, beren­dezések, önállósult kiállítása, az Agromasexpo. A harmincöt hektáros kiál­lítási terület gyakorlatilag sok ezer hektárra bővül, azzal a huszonnégy szakmai bemuta­tóval, amelyen keresztül a ter­melés legkorszerűbb módsze­reivel közvetlenül a mezőgaz­dasági, élelmiszeripari üze­mekben, intézményekben is­merkedhetnek meg az érdekelt szakemberek. Ezen a kiállítá­son és az üzemi bemutatókon szerepelnek először komplex gépsorokkal a növénytermelési rendszerek, amelyek az utóbbi években hódítottak teret, a ku­koricán kívül a gabona, a cu­korrépa, a napraforgó, a szója, a burgonya és más növények termesztésében. A rendszer­szerű termelés már kilencszáz- ezer hektárt meghaladó terü­letre terjed ki. A KSZE, a szekszárdi termelési rendszer üzemi bemutatóit a Herceg­halmi Kísérleti Gazdaságban tartják. Tolna megye részvétele A kiállításon való részvétel mércéje igen magas: a nö­vénytermesztési, kertészeti, ál­lattenyésztési eredmény- és teljesítménybemutatókra azok az üzemek pályázhattak, ame­lyek eredményei az országos átlagot 25—50 százalékkal ha­ladják meg. A beérkezett és elfogadott jelentkezések szerint növény- termesztésben, kertészetben 343 gazdaság és intézmény 1048 eredményét mutatják be. Az állattenyésztés fejlődését 79 állami gazdaság és 84 termelő- szövetkezet reprezentálja. Nyolcvankilenc élelmiszer- feldolgozó üzem és vállalat 291 gyártmányfejlesztési ered­ményt jelentett be. 44 kutató- intézet 287 kutatási teljesít­ményt mutat be. Negyvenhat kiállító jelentkezett technikai jellegű újításokkal, illetve új­donságokkal. Tolna megyéből hat állami gazdaság, 24 tsz és egy intéz­mény szerepel, nyolcvanöt nö­vénytermesztési és kertészeti eredménnyel. Megyénknél több kiállító — 34 gazdaság — csak Pest megyéből szerepel. A nyolcvanöt kiállítási ered­ményből 74 a növénytermesz­tésé. Ebben minden megyét megelőznek mezőgazdasági üzemeink, utánuk Békés 51 eredménnyel szerepel. Kerté­szeti eredményeink viszont igen szerények, ahhoz képest, hogy Zala 357, Vas megye 126, Borsod 54 eredményt mutat be. Állattenyésztésünket is csak három állami gazdaság képviseli. Élelmiszeripari bemutató — a helyes táplálkozás A kiállításon felsorakoztat­ják a hazai élelmiszeripar szinte teljes választékát A 24­es pavilonban kiemelt helyre kerülnek az új termékek, a háztartási munkát megkönnyí­tő félkész és késztermékek, s a díjazott termékek. A bemu­tató elsősorban a fogyasztók­hoz szól, de ugyanúgy a bel­kereskedelem, az élelmiszer­ipár, a mezőgazdaság szakem­bereihez is, azonkívül külke­reskedelmi célokat is szolgál. Érdekesség lesz, hogy egyes iparágak nemcsak fotók útján adnak visszatekintést a 30 év­vel ezelőtti termelésről, hanem bemutatják „muzeális” értékű, harminc évvel ezelőtti csoma­golású termékeiket is. Biztosan nagy sikere lesz az élelmiszerbemutatóhoz kapcso­lódó gasztronómiai bemutató­nak, amelyen a nagyközönség is megkóstolhatja az élelmi­szeripar új termékeit: félkész és késztermékeket, leveseket, előételeket, főételeket, körete­ket, utóételeket. A kóstolók után véleményt is nyilvánít­hatnak, miután a fogyasztók tanácsa kérdőíves közvéle­mény-kutatást végez. Hagyományos látványosságok Bár a korábbi mezőgazdasá-' gi kiállítások látványos gép- és állatbemutatóinak helyét elfoglalta a 23 000 négyzetmé­teres nagycsarnok, a kiállítás ideje alatt — naponta kétszer — változatlanul megtartják a tenyészállat-felvezetést, a lo­vastornát, az akrobatikus csi­kósbemutatókat, a fogatverse­nyeket, Lénárt Béla idomító- iskolájánák produkcióit, és a legújabb gépeket is felvonul­tatják. Ezeket a bemutatókat egy-egy alkalommal mintegy kétezren tekinthetik meg. A kiállítás szabadtéri színpadán ismétlődően szerepelnek neves előadóművészek, együttesek, divatbemutatókat tart az álla­mi, a szövetkezeti ipar. BI. Villámtűz Szekszárdim, vízelöntés Dunaszentgyörgyön Tegnap délután heves ziva­tar vonult át Tolna megye keleti és délkeleti részében. A mennydörgésekkel kísért zá­poreső idején (körülbelül fél három óra tájban) villámcsa­pás érte a szekszárdi Bútor­ipari Vállalat egyik műhelyét a Keselyűsi út végénél. A vil­lám a ’ szellőztetőnyíláson ke­resztül behatolt a festőszóró­ba és meggyújtotta a festéke­ket Az ügyeletes portás észrevet­te a tüzet, s telefonhívására a szekszárdi állami tűzoltóság két, fecskendős gépkocsival azonnal a helyszínre vonult. Gyors közbeavatkozással el­oltották a villám okozta tüzet, megakadályozták továbbterje­dését a telepen. Az előzetes becslés szerint, a különféle festékekben mintegy negyven­ezer forint értékű kár kelet­kezhetett. A vizsgálat, a kár pontos felmérése folyik. A zivatar másfelé is mozgó­sította a szekszárdi állami tűz­oltókat. Dunaszentgyörgyön, a Rákóczi utca 65. szám alatt egy ház pincéjét öntötte el a zápor vízáradata. Mivel a ház épségét veszélyeztette, a szek­szárdi tűzoltók vonultak ki a víz kiszivattyúzására. Az álla­mi tűzoltók segítségét kérték a szekszárdi Dózsa-sporttelep elöntött labdarúgópályájának víztelenítésében is, tegnap dél­után. Az erős villámlásokkal kísért zivatar zavarokat oko­zott az áramszolgáltatásban, a telefon- és a telexhálózatban is. (B. L.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents