Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

I t Fvekkel ezelőtt megkezdődött Lengyelországban az ország közigazgatási szerkezetének, irányítási rendszerének és az állami szervek tevékenységének korszerűsítése. A LEMP 1971-ben lezajlott VI. kongresszusa Lengyelország társadalmi-gazdasági fejlődésének nagyléptékű programját jelölte ki. A prog­ram megvalósításának egyik feltétele az volt, hogy mozgósítsák a társadalom alkotókészségét és a benne rejlő tartalékokat, a többi között az állam- és gaz­daságirányítási rendszer tökéletesítése segítségével. Az irányítás tökéletesítése Közigazgatási reform Lengyelországban A LEMP KB XVII. plénu­ma májusban megtartott ülé­sén megvitatta és megvalósí­tásra átadta a kormánynak az államhatalom és közigaz­gatás helyi szerveinek új felépítéséről, valamint az or­szág új területi beosztásáról szóló tervezetet, amely az addig érvényben lévő há­romlépcsős tanácsi és köz- igazgatási szervezet helyébe kétlépcsős felosztást vezetett be. A mostani reform egyik szakasza az államhatalom és a közigazgatás helyi szervei­nek új szerkezeti felépítéséről szóló terv 1972-ben megkez­dődött fokozatos bevezetésé­nek. Mikroszerkezet: nagyközség A reform előtt az állam- hatalom szervei háromlépcsős szerkezetben működtek: vaj­daság, járás, község. A leg­alsó, s egyben az állampol­gárhoz legközelebbi állami szerv a községi tanács volt. A községek korlátozott jog­körrel rendelkeztek, és csak kis terület felett gyakoroltak irányítást. Az ország dinami­kus fejlődése következtében azonban, ámi együtt járt új gazdasági körzetek és ipari központok keletkezésével, a közigazgatási egységek admi­nisztrációs határai egyszerű­en túl szűknek, az államha­talom alapvető láncszemei, a községi tanácsok pedig túl gyengéknek bizonyultak a megnövekvő feladatokkal és követelményekkel szemben. Az 1972-ben megkezdett reform első szakasza az ál­lamhatalomnak és közigaz­gatásnak éppen ezt »a fokát érintette. A községek helyé­be, mint önálló társadalmi- gazdasági mikroszerkezetet, a nagyközséget állították. A nagyközségek nem csupán kétszer nagyobbak a közsé­geknél, de ugyancsak ide helyezték át az első fokú alapvető közigazgatási felada­tok súlypontját. Egyúttal ki­emelték a nagyközségi tanács feladatköréből az adminiszt­rációs és gazdasági teendőket Őket, az egyszemélyi felelős­ség elve szerint, a nagyköz­ség vezetői és a nekik alá­rendelt nagyközségi hivatalok látják el. A nagyközségi hi­vatalok széles illetékességi kört kaptak, személyi állo­mányukat kiegészítették. Felszabadította a kezdeményező­készséget A reform 1973-ban lebonyo­lított második szakasza a vajdaságokat és járásokat, tehát a második és harmadik lépcsőt érintette. És itt is — a nagyközségek mintájára — különválasztották a képvise­leti és végrehajtó szerveket. A közvetlen adminisztrációs munka alól felszabadított ta­nácsok (képviseleti szervek) megerősödtek, mint a szocia­lista demokrácia, az állam- hatalom és a társadalmi ön­kormányzat szervei. A tanácselnöki tisztségek betöltésével a helyi pártszer­vezetek első titkárait bízták meg. Ezzel egy időben az ál­lami közigazgatás helyi szer­veiként megalakították a vajdasági és járási hivatalo­kat, vezetőiket vajdasági szinten vajdának, városi szinten pedig elnöknek hív­ják. Piotr Jaroszewicz minisz­terelnök értékelte a LEMP KB XVII. nlénumán a ta­nácsok tevékenységét Han­goztatta: a reform vitathatat­lan értéke az, hogy felsza­badította az államhatalom és közigazgatás helyi szerveiben lakozó energia-tartalékokat, a kezdeményezőkészséget és vállalkozószellemet, arra sar­kall, hogy a helyi problémá­kat helyben oldják meg. A változtatások kedvező tapasztalatai lehetővé tették a reform harmadik szakaszá­nak végrehajtását. Vagyis: az addigi háromlépcsős közigaz­gatási felosztás kétlépcsősre változtatását, valamint az új, területi-adminisztrációs fel­osztás bevezetését. Lendíti a népgazdaság fejlődését Megszűnik egy közbeeső láncszem, a járás. Ahogy erősödtek a nagyközségek, úgy vették át az addig a já­rások hatáskörébe tartozó feladatokat. A járások ezál­tal egyre nagyobb mértékben elveszítették szervező-irányító jellegüket és az egyszerű to­vábbító szerepét kezdték ját­szani a vajdaság és a község, illetve város között. A felső­fokú képzettségű káderek, akik egykor a járásoknál dol­goztak, ma a nagyközségeket és a népgazdaság különféle ágazatait erősítik. A reform a nagyközségeket és városokat az első lépcsőbe sorolja, a vajdaságokat pedig a másodikba. A 314 járás megszüntetésével megváltozik a vajdaságok szerinti felosz­tás. Az eddigi 17 vajdaság és 5 vajdasági jogú város helyébe Lengyelországban 46 vajdaságot és 3 nagy, városi agglomeráció-együttest alakí­tottak ki: a varsóit, a lódzit és a krakkóit. Ily módon, csökkentvén a vajdaságok területét, lehetőségük nyílik majd a tanácsoknak és köz- igazgatási szerveknek arra, hogy hatásosabban irányítsák a vajdaság ügyeit, és hogy helyben oldják meg az alap­vető teendőket. Az új felosz­tás szintén figyelembe veszi a gazdasági potenciál valósá­gos térbeli elhelyezkedését, a gazdasági mikrokörzetek ter­mészetes kialakulását, és az ipar és mezőgazdaság távlati fejlesztési terveit. Krystyna Morawiecka (Interpress—KS) Családos üdültetés Nem kis gondot okoz a több- gyermekes családoknak ho­gyan töltsék el a nyári szabad­ságot, hogy a két hét alatt pi­henjen is, de együtt is marad­jon a család. Ezekben a na­pokban, sokan utaznak a szak- szervezetek családos üdülőibe. A SZOT XXII. kongresszu­sa a családosok, a nagycsalá­dok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők gyermekeinek üdültetésére irányította a fi­gyelmet. A családi üdültetés 1975. évi lehetőségeiről Egyed Dezsőnétől, az SZMT üdülési felelősétől kaptunk tájékozta­tást. A szakszervezetek me­gyei tanácsa 1975-ben 13, há­rom- és annál többgyermekes családnak elegendő üdülője­gyet juttatott a vállalati és az üzemi szakszervezeti bizottsá­gokhoz, amelyek eldöntik, hogy ki kapja meg a beutaló­kat. A mérlegelésnél több szempontot vesznek figyelem­be, egyebek között a dolgozó f végzett munkája mellett a szociális helyzetét, életkörül­ményeit is. A családos üdülés-" ben - jelentős változás történt ebben az évben. Először van, hogy a beutalókért a harmadik gyerek után és azon felül nem kell fizetni. Jelentős anyagi segítséget jelent ez a több- gyermekes családoknál. Hi­szen gyakorlatilag a gyerekek ingyen üdülhetnek szüleikkel. Az igény a családi beutalók iránt megyénkben rendkívül; nagy, de a rendelkezésre álló jegyek száma korlátozott. A Családos üdültetés június 4-ével már megkezdődött. Az egyedülálló szülők ese­tében a tavalyi évhez képest nőtt az elosztható jegyek szá­ma. t Üj családos üdültetési for­ma jött létre 1975. január el­sejével. Ennek alapján a gyer­mekgondozási segélyen lévő kismamák kisgyermekeikkel együtt üdülhetnek, ha azoknak kora eléri a 6 hónapot. Őket Június közepétől — a koráb bi évekkel ellentétben — már nyári csúcsforgalmat bonyolít a legtöbb utazási iroda. Bené­pesül a Balaton, s a külföldi utakra is mind nagyobb létszá­mú csoportok indulnak. A Vo- lán-tourist több mint 40 tagú csoportja csütörtökön kelt útra a Magas-Tátrába, a jövő héten pedig a Fekete-tenger partjá­ra, Szocsiba kalauzolják a tu­ristákat, egyhetes üdülésre. várják az üdülök Sporonban, Balatonlellén, Mátraházán és Leányfalun. Megyénkben ed­dig 11 kismama-üdülőjegyet osztottak ki. 1975. január elsejével diffe­renciált szakszervezeti be­utalótérítést vezettek be. A vállalati és üzemei szakszerve­zeti bizottságok szerepe meg­növekedett. Valamennyi válla­lat szakszervezeti bizottságá­nak arra kell törekednie, hogy előnyben részesítsék a fizikai dolgozókat az üdültetésben. Ennek megvalósítása érdeké­ben a vállalati üzemi, szak- szervezeti bizottságok a téríté­si díjakhoz lehetőség szerint hozzájárulnak. A külföldről hazánkba érke­ző turistáknak is változatos programot szervez a Volán- tourist. Jelenleg dunai hajó- úton Budapestre érkezett 170 bolgár turistával ismerteti meg a főváros nevezetességeit. Csehszlovák és NDK-beli ven­dégek a Balaton partján üdül­nek. Bel- és külföldi turisták már eddig is nagyszámban, jelentkeztek a június 28-i két­napos hortobágyi lovasnapokra szervezett kirándulásra. Clifford D. Simák i A pénztermő fa APOSTOL ANDRÁS FORDÍTÁSA ALAPJÁN RAJZOLTA M. ÉRDI JUDIT 9. A rolls már nem figyelt Doyle-ra. öt társa felé fordult, miután észrevette, hogy azok lefelé szaladnak a lejtőn, egye­nesen a kerítéshez. A sötétség­ben érthetetlen jelek villogtak a mellükön. Mikor a dróthálóhoz értek, a kerítés mellett álló tölgy nagy reccsenéssel meghajolt és kidőlt, szabaddá téve az utat az erdő felé. A rollák arra szaladtak. — Oda menekültek — hal­latszott egy hang. — Be az er­dőbe. Nem lesz könnyű meg­találni őket. Metcalfe válaszolt: — Min­denáron meg kell őket. találni, BilL Úgy látszik, mindent az múltán az általuk kitaposott ösvényen ő is nekiindult A lejtőn nekiiramodott az erdő felé, amely mögött Mabelts meg a kocsiját hagyta. Hirtelen meglátta, hogy aa erdőből, a fák koronája fölé emelkedve fehér árnyék lib- ben elő. Egy repülő karácsony­fára hasonlított. Megértette^ hogy ez a rollák űrhajója, amit most építettek növényekből. Értettek hozzá. Az űrhajóról egy kötélfélé lógott le, s a végén Metcalfe himbálózott. Bizonyára a rol­lák után vetette magát és köz­ben belegabalyodott a kötélbei Átható hangon visított. Amikor Doyle ráakadt a ko­csira, Mabei kétségbeesetten fogadta: a fotós kavart meg. Ha meg­látja, tudja mi a teendő. Eltűntek. Doyle még hallot­ta, mint vergődnek át szitko­zódva a csalánoson. Kis idő — Ne haragudj Chuck, a rollát kiengedtem a csomag­tartóból. Olyan aranyos volt. Egy kis sárga szalagot kötöt­tem a nyakába, de aztán még­is megszökött. Doyle fásultan legyintett, és közben a rollára gondolt, amely az űrhajón ott száguld a kozmoszban, a nyakán Mabei sárga szalagjával. (Vége). 1975. június 30, X Már nyári csúcsforgalom

Next

/
Thumbnails
Contents