Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

fsmsgs&w& Községi pv-feladatok Általában Községi közös tanácsunk nagy súlyt helyez a polgári védelmi kiképzésre. Hisz a ki­képzési anyag elsajátítása nemcsak a közösség érdeke, hanem érdeke az egyénnek is. hisz a kiképzés során olyan ismereteket sajátít el, mely­nek ismeretében az adott kö­rülmények között saját maga és családja, illetve közvetlen hozzátartozója életének meg­mentésében is hatékonyan közre tud működni. Kiképzési feladatainkat a Dombóvári Városi Polgári Vé­delmi Parancsnokság által ki­adott irányelvek határozzák meg. Kiképzésünk során jelen­tős segítséget ad. vagy adott a parancsnokság által rendel­kezésünkre bocsátott segéd­anyag és polgári védelmi fel­szerelés. Kiképzésünk során végrehaj­tottuk a munkahelyi dolgozók differenciált kiképzését. A megtartott foglalkozáson a dolgozók megismerkedhettek a tömegpusztító fegyverek ha­tásával, védekezési lehetősé­gekkel és védekezési eszkö­zökkel. Megismérkedtek to­vábbá : ■— a riasztás helyi eszközeivel, és a riasztásból eredő felada­tokkal. — az ön- és kölcsönös segély­nyújtás szabályaival és azok gyakorlati végrehajtásával. A községi polgári védelmi parancsnokság által irányított pv alegységek huzamosabb idő óta eredményesen dolgoz­nak. Ezek közül is kiemelkedő­en jól látják el a feladatukat: — az egészségügyi szakszol­gálati alakulat első szakasza; — valamint az óvóhely- szakszolgálat állománya. Az egészségügyi szakasz tagjai — egy-két személy ki­vételével — a szakaszok meg­alakulásától rendszeresen részt vesznek a kiképzéseken. A foglalkozásokon igen ko­moly eredményeket értek el. A szakasz tagjai eredménye­sen elsajátították az első­segélynyújtással kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Ez természetesen e’sősórban dr. Kelemen Lajos körzeti or­vos érdeme. A szakasz tagiai közül a gyakorlati munkában, az első­segélynyújtásban jól szerepel­tek: Németh Gyuláné, özv. Gá­bor Lajosné, Teszler Lajosné és Kővágó Józsefné. Ezek a személyek nemcsak az oktatásokon bizonyították be tudásukat, hanem számta­lan esetben a mindennapi élet során a gyakorlatban is alkal­mazták. Például az egyik alkalom­mal Teszler Lajosné igen ered­'ménvesen működött közre egy vérző asszony elsősegélynyúj- _ tásánál. Orvosi szakvélemény szerint ebben az esetben a beavatko­zás a beteg asszony életét men­tette meg. Az egészségügyi szakasznak szinte valamennyi tagja a he­A kiképzésbe bevont dolgo­zók megjelenése és aktivitása jó volt. A kiképzési anyagok elsajátítását úgy mértük le, hogy különböző készültségi fokra feladatot dolgoztunk ki, melynek végrehajtásáról ön­állóan kellett intézkedni. Az elméleti tudást tesztlapok ki­töltésével mértük le. A leg­jobban végrehajtott feladato­kat. valamint felmerült hiá­nyosságokat közösen értékel­tük. Nagy gondot fordítottunk az egészségügyi szakasz kiképzé­sére. Hisz az egészségügyi sza­kasz tagjainak a mindennapi életben is gyakran keli tudá­sát hasznosítani, amire eddig is számos példa volt. A' sza­kaszt úgy állítottuk fel, hogy abban a tanács területén lévő üzemek, és munkahelyek kép­viselői ott legyenek. A kiképzés során az alábbi feladatokat határoztuk meg és ezek megismerésére helyeztük a■súlyt: — tömegpusztító fegyverek egészségkárosító hatása; . — elsősegélynyújtás; — vegyi és sugársérültek el­látása; • — biológiai csapás következ­ményeinek felszámolása; — betegszállítás — betegápo­lás; — mentesítés; — egyéni védelem; — egészségügyi kitelepítés és lyi Vöröskereszt szervezetnek a tagja. A szakasz elhatározta még 1970-ben, hogy a község kü­lönböző helyein „elsősegély- nyújtó eü-i állomásokat’’ hoz­nak létre. Elhatározásuk alap­ján három egészségügyi állo­más működik Döbrököz terü­letén. Az egészségügyi állomások vezetői; Gyenei Györgyné, Teszler Lajosné, Bálint Mihályné. Az egészségügyi szakaszok tagjai a foglalkozásokon kívü! gyarapítják szakmai tudásukat a helyi sajtón, illetve a pv szakfolyóiratán keresztül is Ugyanis a szakasz szinte va­lamennyi tagja járatja a pv- újságot. így az 1974—75-ös kiképzé­seken a megjelenés 95 száza­lékos volt. A. foglalkozásokon a hallga­tók aktívak voltak. Jó kapcso­lat alakult ki dr. Kelemen La­jos körzeti orvos és az állo­mány között. A községi óvóhelyalegység, illetve a körzeti óvóhelyfele­lősi hálózat is jól tevékenyke­dik. Katus Gyula, az alegység parancsnoka jól szervezi az állomány kiképzését. Itt. is a megjelenés 90—95 százalékos volt. Az 1974. év folyamán ki­emelkedő munkájukért tárgy- jutalmat kaptak: Németh Gyuláné, Virág Fe­renc, Sípos Ferencné. Takács Vencel községi pV. pk. a kitelepítés egészségügyi biz­tosítása, A kiképzést összekötöttük gyakorlati foglalkozással, mely­nek során kötözést, vérzés­csillapítást, mesterséges lég­zés alkalmazását, valamint a betegszállítást gyakoroltuk. Az egészségügyi szakasz a meg­szerzett elméleti és gyakorla­ti tudásáról 1975. június havá­ban bizottság előtt történő vizsgán tesz tanúbizonyságot. A kiképzést a parancsnoki törzs tagjai irányítják pv-pa- rancsriok által meghatározott szempontok alapján. A parancsnoki törzs tagjai az önvédelmi alegységek pv- parancsnokainak bevonásával havonta megbeszélést tartanak, amelyen értékelik a végrehaj­tott feladatokat és meghatá­rozzák a következő feladato­kat. Nagy súlyt helyezünk a po­litikai megbízottak szerepére a felvilágosító munka végzé­se érdekében. A polgári védelmi feladatok végrehajtása érdekében úi fel­adatot ró ránk 2041/1974. (XII. 11.) Mt. határozat végre­hajtása tárgyában megjelent 4/1974. (XII. 11.) HM. rende­let. A fenti határozatot és a HM. rendeletet a parancsnoki törzs tagjaival és az önvédel­mi alegységek parancsnokai­val megbeszéltük és meghatá­roztuk azokat a feladatokat. A városi műszaki-mentő szakszolgálat törzse és szemé­lyi állománya az 1973. évi át­szervezés óta állandósult. Korábban alegységeink olyan üzemre, intézményre voltak szervezve, amelynél nem lehetett biztosítani az ál­landó létszámú beosztott állo­mányt. Az önálló műszaki mentő század a szakmunkás- képző iskola tanulóiból lett szervezve. Az iskola jellegé­nél fogva legfeljebb 2 évre le­hetett az állandó létszámot biztosítani, ami eleve kizárta, hogy kétéves kiképzési Ciklus­ban, illetne azon túl egy alkal­mazásra képes alegység álljon rendelkezésre. Ugyanez volt a probléma a magánkisiparosok­ra szervezett önálló műszaki­mentő szakasszal is. Az átszervezés során mind­két alegységet olyan építőipari jellegű üzemre szerveztük, ahol a parancsnoki állomány és a beosztott állomány ki­sebb fluktuációtól eltekintve állandó. Az önálló műszaki-mentő századot a városi tanács vb költségvetési üzeme, az önálló műszaki-mentő szakaszt az akkorir UNIVERSAL Szövetke­zet dolgozóiból szerveztük. A dombóvári járás megszűn­tével 1975. január 1-gyel váro­si szakszolgálat kiegészült két önálló műszaki-mentő sza­kasszal. Az egyik szakaszt a szakcsi, a másikat a döbröközi termelőszövetkezet adja. A műszaki-mentő szakszol­gálat törzse, parancsnokai és személyi állománya az 1374— 75-ös kiképzési program fel­adatait végrehajtotta. A kikép­melyeket a fenti rendelkezé­sek végrehajtása érdekében tenni kell. Megjegyeztük a polgári védelem célját, melyet a rendelet úgy határoz meg, hogy célja a lakosság és a pol­gári szervelc felkészítése a tá­madó fegyverek esetleges al­kalmazásával előidézhető, il­letve az elemi csapásokból az ipari és egyéb katasztró­fákból eredő károk megelőzé­se és felszámolása, — a lakosság életének és anyagi javainak megóvása. — A támadó fegyverek alkal­mazása. elemi csapások, vagy katasztrófa beállását követő mentési, mentesítési feladatok végrehajtása. — Polgári védelmi szervek által szervezett társadalmi és állami élet fenntartása érdeké­ben kifejtett tevékenység. A polgári védelmi kiképzé­seinket úgy kell végrehajtani, a következőkben, hogy ezen feladatoknak meg tudjunk fe­lelni, Feladatunknak tekint­jük a kiképzési színvonal nö­velését és a kiképzés révén olyan tudást biztosítani, a pv- áüomány tagjainak, hogy fel­adatainkat bármely helyzetben és bármely körülmények kö­zött önállóan végre tudjuk hajtani. zéseket a törzs- és az alegység- parancsnokok részére a me­gyei műszaki-mentő szakszol­gálat parancsnokság összevon­tan szervezte, és biztosította annak eredményes végrehaj­tását. Az alegységek beosztott állománya részére a kiképzést a szakszolgálatunk törzse szer­vezte, biztosította hozzá a sze­mélyi és tárgyi feltételeket. A kiképzések látogatottsága jó volt, viszont egy-két személy ellen szabálysértési eljárást kellett indítani. Az 1974.'évi kiképzések be­fejeztével a városi parancsnok­ság összevont zárógyakorlatot tartott, melyen részt vett az önálló szakaszunk is. A gya­korlat jól sikerült a résztvevők dicséreten kívül tárgyjutalom­ban is részesültek. A szakszolgálat 1975. évi vizsgáztatásához felkészültünk. A gyakorlati vizsgáztatáshoz olyan terület van, amelyen a múlt év.í kiképzés során tanul­tak alapján lehetőség lesz ar­ra, hogy tudásukról számot ad­janak. Szanálásra kerülő, rész­ben lebontott, alápincézett épületnél, megközelítően hábo­rús helyzetnek megfelelő terü­letet tudunk biztosítani. Ugyanilyen körülményeket tudunk biztosítani a polgári védelmi jubileumi versenyben részt vevők részére is. A városi műszaki-mentő szakszolgálat mindhárom ön­álló szakasza és az önálló szá­zad is benevezett a versenybe és eredményes jó szereplésük­kel tovább növelik a harc­készültség színvonalát. Dévényi György szakszóig, pk. 4 _________________________________ V izsgáztatások tapasztalatai A polgári védelem módsze­rei, a kiképzés színvonala so­kat változott az elmúlt évek­ben. A kiképzés eredményes­ségének legjobb fokmérője az adott esetben is a vizsga­gyakorlatok lebonyolítása, ezeknek értékelése, pozitív és negatív _ tapasztalatok helyes értelmezése, ezen tapasztala­tok felhasználásával készített reális tervek majdani meg­valósítása. Az 1975 év vizsgáztatásainál a szakszolgálat parancsnoksá­ga nagy súlyt helyezett a gya­korlat előkészítésére. A felké­szítés és előkészítés színvona­lában láttuk biztosítottnak a beosztott állomány gyakorlati vizsgáinak sikerét. Ennek ér­dekében a tárgyban kiadott felsőbb parancsnoksági intéz­kedéseket megfelelő lebontás­ban, a helyi viszonyokra szab­va, kellő időben az egységek rendelkezésére bocsátottuk. A kiadott elméleti és gyakorlati kérdéseket vázlatosan kidol­gozva küldtük ki a szakszol­gálati, illetve önvédelmi pa­rancsnokságokhoz és ismerve az alegységek pv-irodalommal való ellátottságát, igyekeztünk segédanyagokat biztosítani a megfelelő felkészítéshez. A vizsgagyakorlatok üteme­zésénél figyelembe vettük az alegységek állományának munkaviszonyból eredő meg­kötöttségeit. A vizsgáztatások ellenőrzé­sében igen nagy segítséget kaptunk a megyei szakszolgá­lat parancsnokságától. Az értékelések összességé­ben megnyugtatóan kicsendült az a tény, hogy a dombóvári szakszolgálatok, az üzemi ön­védelmi parancsnokságok pa­rancsnokai és beosztott állo­mánya kellő komolysággal és üevbuzgalommal végezte mun­káját és ez a pozitívum igen nagy mértékben emelte a vizs­gagyakorlatok színvonalát. Sajnos két üzemi önvédelmi parancsnokság ennek az ellen­kezőjéről győzte meg a vizs­gabizottságot és ezeken a he­lyeken meg kellett, illetve kell ismételni a vizsgagyakorlatot. Az események egyértelműen bizonyították, hogy célkitűzé­seink helyesek, az előkészítés megfelelő volt és eredménye­inkre a jó munka elvégzésének kellemes érzése mellett, büsz­kék lehetünk. ,tu Itt mondok köszönetét azok­nak a munkatársaknak, akik ebben a felelősségteljes mun­kánkban minden tőlük telhe­tő segítséget megadtak, azok­nak, akik £f napi komoly be­osztásuk és fárasztó munká­juk mellett odaadó intenzitás­sal végezték ezt a munkát, a felsőbb pv-parancsnokságok- nak, akik minden segítséget megadtak a vizsgagyakorlatok lebonyolításában. Dr. Horváth László törzs-pk. TÓTH JÁNOS pv-parancsnok Döbrököz polgári védelme Műszaki kiképzés Dombóváron

Next

/
Thumbnails
Contents