Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

Haditechnika A csapatok légi oltalmazása A LÉGI TÁMADŐESZKÖ­ZÖK ugrásszerű fejlődése, a rakétatechnika mind nagyobb térhódítása alapvetően meg­változtatta a hadműveleti­harcászati feladatok végrehaj­tását, ezáltal a fegyveres harc sikere egyre inkább a légierő tevékenységétől függ. A csapatok légi oltalmazása Szorosan összefügg azok támo­gatásával, s ezt a frontlégierő gépeinek harcba vetésével old­ják meg. A frontlégierő fel- , kutatja és megsemmisíti aZ ellenség rakéta-nukleáris fegy­vereit, harcot folytat az ellen­ség repülőterein települt re­pülőgépekkel, valamint a tü­zelőállásban lévő rakéták el­len, s mindent megtesz a légi fölény megszerzése érdekében. A légi fölény kivívása azt je­lenti, hogy a saját csapatok védve^ vannak az ellenséges repülőgépek csapásaitól. a harcászati légierő támogatása mellett egyre job­ban jelentőségre tesz szert az úgynevezett légvédelmi zava­ró eszköz, amely képes fel­deríteni és zavarni, valamint megbénítani az ellenség légi­erejének lokátoros irányító és tűzvezető rendszereit. A rádió­elektronikai eszközök elleni harc keretein belül fontos fel­adatot oldanak meg a lég­védelmi zavaró erők, mivel csökkentik az ellenséges rádió- technikai eszközök alkalmazá­sának, valamint a bomba­támadások tényleges hatását, zavarják a repülőgépek, a szárnyas rakéták pontos kive­zetését a megsemmisítendő ob­jektumhoz, megnehezítik a le­vegőből történő lokátoros fel­derítést és megakadályozzál! vagy elnyomják az ellenséges légierő híradását, A ZAVARÓESZKÖZÖK al­kalmazása mellett a földi csa­patok légvédelmében fontos szerepet töltenek be a csöves légvédelmi tüzérség eszközei, amelyek elektronikus tűzveze­tő eszközökkel kiegészítve je­lentenek veszélyt a támadó repülőgépekre. A szocialista hadseregek földi erői a lég­védelmi gépágyúk különböző változataival rendelkeznek, amelyek közül figyelmet érde­mel az ikercsövű önjáró lég­védelmi gépágyú, amely tűz­erőben, mozgékonyságban, páncélvédettségben teljes mér­tékben kielégíti a korszerű , légvédelmi tűzeszközökkel szemben támasztott magas szintű követelményeket. Alkal­mazásával a 4000 méternél alacsonyabban repülő légi cé­lok megsemmisítése megoldott­nak tekinthető. E gépágyútípus fejlettebb változata a szovjet négycsövű könnyű légvédelmi gépágyú, melyet lánctalpas páncélozott harcjármű forgó tornyába épí­tettek. Hatékonyságát növeli fedélzeti tűzvezető lokátora, mely a fegyverrendszer hatá­sos lőtávolságát többszörösen meghaladó távolságra lévő célt is felderíti. Az ikercsövű lég­védelmi gépágyúk valójában akkor töltik be feladatukat, ha alkalmazásuk a légvédelmi ra­kétákkal együtt történik meg­osztott célok ellen. Katonai szakértők egyöntetű vélemé­nye szerint feltétlenül előnyös­nek mondható a szovjet had­vezetés koncepciója, amely a löveg és rakéta kombinációit helyezi előtérbe a tiszta ra­kétavédelemmel szemben. Az ismertetett csöves tüzér­ségi eszközök alkalmazása mellett nem kis szerepe van a csapatok harcrendjének oltal­mazásában a különböző típusú rakétafegyvereknek, melyek fejlesztésével az érdekelt had­seregek megkülönböztetett fi­gyelemmel foglalkoznak. Az alacsonyan repülő egyes vagy csoportos légi célok leküzdése érdekében ezért olyan i rakéta­típusokat fejlesztettek ki, me­lyek 100 métertől 15 000 méter magasságig alkalmasak a cél leküzdésére. . AZ AMERIKAI „MAULER” típusú légvédelmi rakétarend­szer kudarcával már sok ol­vasónk megismerkedett, s ezért inkább az 1965-ben kifejlesz­tett amerikai „Hawk” elneve­zésű rakétafegyver problémáit mutatjuk be. Az amerikai ter­vezők magas követelményeket állítottak a fegyverrendszer elé és alkalmassá kívánták tenni a 2100 km/óra sebességgel re­pülő légi célok leküzdésére is. Az amerikaiak azonban itt is túllőttek a célon, mivel e tí­pus fejlesztésénél nem az egy­szerű megoldásokra, a könnyű kezelhetőségre törekedtek. Jel­lemző a „Hawk”-ra például, hogy egy üteg két, egyenként három indítóállványos tűzsza­kaszból, tűzszakaszonként egy- egy célkövető lokátorból, tá­volfelderítő lokátorállomásból, mélyrepülést észlelő felderítő lokátorból és az irányóköz- pontból áll. E rendszer bonyo­lultsága, a manőverezőképes­ség gyengesége miatt ezt a csapatvédelmi rendszert maguk az amerikaiak is szükségmeg­oldásnak tekintik. Más a helyzet azonban a szocialista hadseregek csapat­védelmi rakétafegyvereinél, amelyek mind mozgékonyság­ban, mind hatékonyságban ki­magasló erényekkel rendelkez­nek, s teljes mértékben bizto­sítani tudják a saját csapatok légi oltalmazását. A CSAPATLÉGVÉDELMI ESZKÖZÜK fejlődési irányai­ról szólva végezetül megálla­píthatjuk, hogy a jelenleg al­kalmazott harci eszközök te­rületén jelentős változások várhatók a jövőben. Minden bizonnyal előtérbe kerülnek a 20—30 milliméter körüli űr­mértékű önműködő könnyű lö- vegek többcsöves változatai páncélozott, mozgékony harc­járműre telepítve, rádió­elektronikai tűzvezető beren­dezésekkel kiegészítve. Tovább fogják fejleszteni a szilárd hajtóanyagú rakétalövedéke . két, melyek önvezérlésű rend­szerét további korszerűsítések­nek vetik alá. A légi támadóeszközök és a csapatlégvédelmi eszközök között folyó verseny tehát to­vább folytatódik, a tudomány és technika minden vívmányá­nak felhasználásával. Minden valószínűség szerint ez a ver­seny egyre élesebb, egyre kí­méletlenebb lesz. Clifford D. Simák: A pénzterme APOSTOL ANDRÁS FORDÍTÁSA ALAPJÁN RAJZOLTA M. ÉRDI JUDIT 8. Doyle néhány másodpercig habozott. Nem tetszett neki, hogy észrevették. Most már minden elvigyázatossága és fá­radozása kárba veszett. Meg- | látta, hogy újabb rollák igye- í keznek a lejtőn a kerítés felé. £ Az első rolla melléről eltűntek i a betűk, de a csalán nem zá- j; rult össze, az ösvény még min- *' dig szabadon hívogatta. Idő­közben mind az öt rolla oda­érkezett. Az elsőnek a mellén új felírás gyulladt ki: HÁROM ROLLA ELTŰNT. NEM TUDSZ RÓLUK? — Az egyikről tudok, a má­sik kettőről nem. Megmondom hol találhatjátok, ha beenged­tek a kertbe egy órára. A rollák összedugták a fe­jüket, úgy látszott, tanácskoz­nak. A válasz elutasító volt: NEM TEHETJÜK. SZERZŐ­DÉS KÖT BENNÜNKET. PÉNZT TERMESZTÜNK, METCALFE TERJESZTI. HA­NEM EGYEZTEK BELE; ELMENTEK. AGGÓDUNK^ ÉRTÜK. ÖK ÜGY VÉLIK* i HOGY METCALFE BECSAPÓ MINKET. A rollák mintegy vezényszó-!j ra hátat fordítottak, és vissza--®* indultak a kertbe. Doyle a? háta mögött'zajt hallott. Meg-«1, fordult. A csalán felegyenese-fe dett és összezárult. , Doyle nem mert átmászni all kerítésen. . Elhatározta, hogy'» vár sötétedésig. A földre la­pult, és rendkívül szerencsét-;© lennek érezte magát. Még so-® hasem hallott ezekről a rollák-~| ról. Pedig ők más planétákon! | végzett jócselekedetekről be-fc| széltek. De bármit csináltató? máshol, itt nyilván átej tettei ’ őket Metcalfe. Vajon milyen mesét adott be nekik? A nap már régen lebukott; amikor a háta mögött susogni- ‘»tv - t^r. LÁBÓL CSINÁLJUK, MERT ' MEGTALÁLT, MEGMENTETT BENNÜNKET. AZT MOND­TA, A PLANÉTÁNAK PÉNZ­RE VAN SZÜKSÉGE; A PÉNZ BOLDOGGÁ TESZ MINDEN HOZZÁD HASONLÓ GAZ­FICKÓT. MI JÓCSELEKEDE­TEKET CSINÁLTUNK SOK , dMaettwfa».- ki­kezdett a csalán; Egy rolla jött rajta keresztül. — BETEG VAGY? — kér-1 dezte a rolla. , — Rettenetesen fáj a fogam! — MEGJAVÍTHATOM jelent meg a felírás a rolla mellén. & légi célok félelmetes ellenfele a szovjet iégycsővü légvédelmi gépágyú. PLANÉTÁN; MIÉRT NE CSI­NÁLNÁNK ITT IS? — És hova tűnt a többi rol­la? Közben Doyle rájött, hogy ez az egyik szökevény. (Folytatjuk! f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents