Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-19 / 142. szám
Természetvédelem - az ember védelme A báíaszéki ipari szövetkezetek életéből r A városban lakó embert a civilizáció egyre szaporodó előnyei mindinkább eltávolítják a természettől. Érdekes, hogy a városi házrengetegből, levegőjéből, zajából úgy próbálnak kikapcsolódni, hogy magukkal cipelik a városi életforma minden kényelmét. Érdemes megfigyelni: még a kisebb üdülőtelepeket is úgy beépítik hétvégi házakkal, hogy jóformán nagyobb a zsúfoltság, mint egy százlakásos bérházban. És ahol már annyi ember együtt van, ott megfelelő kultúrkö- rülményeket kell teremteni: úttal, villannyal, vízzel, szennyvízcsatornával. Végül az üdülőhelyeknek is olyan környezetvédelmet kell nyújtani, mint magának, a városnak. Nemrég vasárnap délelőtt a ház körüli virágokat, az „önellátásra” elültetett néhány- szál zöldséget permetezvén, az óvodáskorú Gábor kérdőn figyelmeztetett: — Ugye, nem permetezi meg a kis galambunkat? A kis galambunk, egy balkáni gerle, alig karnyújtásnyira rakott fészket egyik fiatal juharfán. Néhány nap múlva pitye- regve panaszkodott Gábor; a szomszéd házból a Béla leverte a fészekből a kis galamb tojásait Kis barátom nyilván nem tudta, hogy a madár féltésével a természetet védte, mint ahogyan Béla gyerek se fogta fel, hogy a természetvédelem írott szabályai ellen vétett. Az utóbbi években egyre többet beszélünk a környezetvédelemről, .a természetvédelemről, de nem csupán beszélünk, egyre többet teszünk és anyagiakat is áldozunk mindkettőre. Környezetvédelem, természetvédelem — mi a különbség a kettő között? A környezetvédelmet úgy határozhatjuk meg, mint az ember élet- és munkakörnyezetének védelmét, a talaj, a levegő, a víz, a táj védelmét a civilizáció ártalmai ellen, egészen a munkahelyi, a lakó- környezeti zajártalom elleni védekezésig. A természetvédelem kisebb területet, de tömörebben ölel fel. Jogszabályi megfogalmazás szerint védeni kell a természetnek azokat a tárgyalt, amelyek fenntartása tudományos, vagy kulturális érdek. Mindezeket óvni kell olyan hatástól, amely fennmaradásukat, vagy sajátos természeti tulajdonságaikat sérti, vagy veszélyezteti. , A természetvédelem nem csak a természeti ritkaságokat, hanem a ritka növény- és állatvilág védelme érdekében az ember természetes környezetét, ezzel magát az embert is védi. Hazánkban az 1879-ben alkotott erdőtörvény volt az első, természetvédelmet szolgáló jogszabály, amely néhány, természeti értéket képező erdőnek adott védelmet. 1961-ig volt érvényben a következő, '1935-ben született törvény, amely után 1939-ben jelölték ki az első természet- védelmi területet, a debreceni Nagyerdőben. A felszabadulásig 220 terület és természeti 'emlék kapott védettséget, 2800 hektáron. A felszabadulás után 1950—1960 között hoztak hathatós intézkedéseket, elsősorban a madárvédelem területén, ezek hatására létesültek madárrezervátumok, (Kis- balaton, Velence, Sasér. Kar- doskút, stb.) Hathatós jogszabály az 1971- ben hozott kormányrendelet, amely lehetőséget teremtett nemzeti park létesítésére. Ezzel a védendő értékek három csoportja alakult ki: nemzeti park, tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület. A természetvédelmi törzskönyvi nyilvántartás szerint jelenleg Magyarországon két nemzeti park van: a hortobágyi (52 000 hektár), és a kiskunsági (30 628 hektár). A négy tájvédelmi körzet területe 8079 hektár, a 99 országos jelentőségű természetvédelmi terület nagysága 23 814 hektár, a 223 megyei jelentőségű természetvédelmi terület nagysága 2972 hektár. A jogszabályok alapján, külön eljárás nélkül védelem alatt áll minden barlang, szám szerint ezernél több. A jövő elképzeléseiről, terveiről tiszteletre méltó adatokat szolgáltatott Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke. — Miután a jogszabályok szerint védetté nyilvánításra bárki, bármikor javaslatot tehet, ezzel a lehetőséggel már sok százan éltek: tsz-tagok, tanácsi vezetők, pedagógusok, akadémikusok, természetkedvelők a társadalom minden rétegéből. Javaslataik hatszázezer hektárra szólnak, ebből négyszázezer az elfogadható, a feltételeknek megfelelően. Ehhez tizenöt éves távlati terv szolgál. — A jelenlegi két nemzeti park mellé még kettőt létesítünk: a bükk-fennsíkit és az aggtelekit, 150 000 hektárnyi összterülettel. A jelenlegi négy tájvédelmi körzet — Tihany, Badacsony, Mártély, Barcs — számát negyvenhatra növeljük, 260 000 hektárra terjedő területen. Ebben a fejlesztésben Tolna megye is érdekelt: Gemencet az idén, Gyulajt az 1976 utáni időszakban sorolják a tájvédelmi körzetek közé. — A fejlesztés három lépcsőben történik: az első nem látványos, csupán a rombolás megakadályozása. A második az' eredeti állapot visszaállítása, míg a harmadikban teremtődik meg az a feltétel, hogy a nagyközönség és a szakértő látogató kulturált körülmények között élvezheti, tanulmányozhatja e területei^ élővilágát. A nemzeti parkok és a tájvédelmi körzetek legértékesebb részei szigorú védettséget kapnak. Az érintett táj részek, tájak természetvédelmi értékeink jelentős részét tartalmazzák: barlangokat, őslénytani leleteket, folyó- és állóvizeket, természetes növény- és erdőtársulásokat, szép tájrészleteket, kultúrtörténeti emlékhelyeket, génre- zervációra alkalmas területeket — A felsoroltak mellett megteremtjük nyolc-tíz körzetben az üzemeltetett mező- gazdasági táj védelmét. Ide soroljuk a hagyományos szőlőművelést, néhány régi növény termesztését, őshonos ál-; latok üzemi és háztáji tartását. Miután ezek haszna alacsonyabb, a jövedelemkülön- bözetet megtérítjük. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a kiveszőben lévő ősi hazai állatfajták védelmére már hathatós intézkedéseket tett a MÉM. A védett csúszómászókon, gerincteleneken, madárfajokon kívül a gerinces állatok közül is 96 faj védelem alatt áll. • Természetvédelmi intézkedéseink, terveink ezért is nagyra becsülendők — még ha a huszonnegyedik órában születtek is —, mart olyan területeket érintenek, amelyekhez hasonló hazánktól nyugatra, Európában nem volt, vagy már nem található, tehát nem csak tudományos értékük nagy, hanem ’ idegen- forgalmi jelentőségük is. Befejezésként két momentumot említhetünk meg. Egyik: az UNESCO 1976-ban Tbilisziben hívja össze a természetvédelmi nevelés világ- konf erenciá j át. A másik: a hajdani igavonó, a bivaly, annyira kipusztult hazánkban, hogy a megmaradt állomány fenntartásához Olaszországból kellet bikát importálni. Másfél-két évtizeddel ezelőtt még bivaly- törzstenyészetet tartott fenn a Sárközben az Űjbereki Állami Gazdaság. BOGNÁR ISTVÁN Július l-iől t Emelik a rendszeres szociális segélyeket Július 1-én lép életbe az egészségügyi miniszter rendeleté a hadigondozási járadékok és a rendszeres szociális segélyek felemeléséről. A rendelkezés szerint a hadigondozottak járadékát átlagosan havi 100 forinttal, a hadiözvegyek, hadiárvák és a hadi- gondozottak családtagjainak ellátását, valamint a hadi- gyámoltak nevelési pótlékát átlagosan havi 150 forinttal emelik. Ezenkívül a tanácsok által megállapított rendszeres szociális segély jellegű juttatások is átagosan havi 100 forinttal emelkednek. A jogszabály értelmében a 100 százalékos hadirokkantak járadéka 60. életévük betöltése előtt 750 forint lesz, a 60 évesnél idősebbek járadékát 780 forintra emelik. Hozzájuk hasonlóan, a korábbiakhoz képest ugyancsak 100 forinttal emelkedik a 65, illetve a 75 százalékos hadirokkantak járadéka is. A hadigyámoltak nevelési pótléka 300 forintra emelkedik, amely így azonos lesz a családi pótlék összegével. A hadiözvegyek — a jövő hónaptól .— 60 éves koruk betöltése előtt 450 forint járadékot kapnak, 60. életévük után pedig járadékukat havi 510 forintra kell emelni. A hadiárvák ellátási járadékát a rendelet 410 forintban állapította meg, de ha szüleik közül egyik sem él az őket megillető járadékösszeg 480 forint lesz. A hadigondozott családtagok — azaz a háborúban elesettek idős szülei — a továbbiakban 570 forint járadékban részesülnek. i; ' ; . ... A Jogszabály előírja, hogy rendszeres szociális segély címén csak a mindenkori özvegyi nyugdíj minimumának megfelelő összeg adható, amely — mint ismeretes — július 1- től havi 710 forint lesz. Ha viszont a segélyezett olyan idős családtagot (például házastársat) is eltart, aki szociális juttatásban nem részesül, akkor az említett összeghez további 450 forint kiegészítősegély is jár. A segély jellegű rendszeres juttatásokat ugyanis sok esetben bizonyos minimális nyugdíj mellett is folyósítják. Á járadék, illetve a segély emelését senkinek sem kell kérvényeznie, mert azt — a rendelet értelmében — a tanácsok július l-én automatikusan végrehajtják, s július első napjaiban a posta már mindenkinek a megemelt összeget kézbesíti. (MTI)- A megye déli csücskében, Bátaszéken három ipari szövetkezetben közel ezer munkás- dolgozik. Tevékenységük jelentős a nagyközség életében, ugyanis a vasúton kívül ez a három szövetkezet képviseli az ipart. Minap fényképezőgél»-: pel látogattunk el ezekbe az üzemekbe, s az optika segítségével örökítettük meg, hogyan, milyen körülmények között folyik a termelés. A Báíaszéki Kádár és Faipari Szövetkezetben néhány hónapja készült el az új fűrész csarnok. Működik már a szovjet leszabófűrész, s a képen előtérben látható hazai gyártmányú rönkvágó fűrészgép. Ebből — elmondták — még csak néhány tucat működik az országban. Az új, korszerű műhely felépítésével nemcsak a munkakörülményeket javították, hanem mintegy 8 nyllió forinttal növelték a termelés mennyiségét is. A BátaszéM Építőipari Szövetkezet mfianyagrészlegében pvc-csöveket, -lemezeket hegesztőnek. A forró páka csövén sűrített levegő halad keresztül, s ez olvassza eggyé a pvc- hegesztőpálcát és a hasonló anyagból készült lemezeket, csöveket. a lemezekből szellőző kémények lesznek, a csőidomok jó részét pedig a vízvezeték-szerelők használják fel. Egy ember, sok gép. Ez lehetne a kép címe, ez jellemző a 3á- taszéki Fémipari Szövetkezet automata-műhelyére is. A képen látható okos masinák több előre beprogramozott műveletet végeznek el. Ezek gyártják többek között a zsírzógombo- ( katFotó; Szepesi
