Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-19 / 142. szám
4 * Egy pofon háttere Szerda esti kommentár. Miután Szato Eiszaku volt miniszterelnök temetésén egy reakciós fanatikus pofon vágta Miki Takeót, a japán császárság jelenlegi kormányfőjét, egy belügyminiszteri paranccsal készültségbe helyezték a rendőrséget. Ezt az intézkedést nemcsak a Tokióban dolgozó külföldi tudósítók, de a japán újságírók egybehangzó iróniával kommentálják. A tettes ugyanis, aki könnyen meg is ölhette volna a miniszterelnököt, nem ismeretlen izgága fiatalember volt, hanem az egyik fasiszta párt ismert vezetője, akit a múltban ötvenötször (!) kellett már őrizetbe venni különböző törvénysértő cselekedeteiért. Ebből logikusan következik, hogy nem lehetetlen a Tokió-szerte forgalomba került feltételezés, amely szerint a biztonsági főnökök — és azok, akik mögöttük állnak — tudatosan engedték a miniszterelnök „megszégyenítését”. Az elképzelés annál kevésbé lehetetlen, mert statisztikai tény, hogy a japán rendőrség köreiben rendkívül erős a reakciós pártok és csoportok befolyása, de van egy másik, alighanem >jnég fontosabb oka is annak, hogy a szélsőjobboldal tevékenysége kétségtelenül megélénkült „a felkelő Nap országában”: a kínai befolyás. Peking egész politikájának alapja a Szovjetunió „bekerítése”, összefogás valamennyi szovjetellenes erővel, Franz-Josef Strausstól a japán szélsőjobbig. Kína mind nagyobb nyomást gyakorol Japánra a két ország közötti szerződés kérdésében. Csak úgy hajíándó aláírni ezt az okmányt ha támadó kitételeket vesznek bele egy úgynevezett „harmadik ország”, vitathatatlanul a Szovjetunió ellen. Ezt a jelenlegi japán kormány sem akarja, Miki Takeo többször is elkötelezte magát a Szovjetunióval folytatandó jószomszédi viszony mellett, legutóbb az idén áprilisban Brezsnyevnek írt levelében. A legújabb jelentés Szerint a TASZSZ nyilatkozatban figyelmeztette Tokiót a kínai zsarolás veszélyére. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a kormányfő hajlik a Kína által ugyancsak ellenzett — atomsorom- pó-egyezmény ratifikálására, alighanem újabb adalékunk van arra, vajon miért csattanhatott el az a pofon r éppen most. Megkezdte munkáját a szocialista országok népfrontmozgalmainak és -szervezeteinek budapesti tanácskozása LISSZABON Röviddel azután, hogy a portugál kontinentális operatív parancsnokság (COPCON) megbízottai eltávolították a pecsétet a Republica című lap szerkesztőségének épületéről és engedélyezték a lap nyomdászainak, hogy birtokukba vegyék azt, több mint száz főnyi tömeg gyűlt össze az épület előtt, tüntetve az intézkedés ellen. A tüntetők, többnyire a szocialista párt hívei, követelték a katonáktól, hogy ürítsék ki az épületet cs engedélyezzék a belépést Raul Hegónak, a lap főszerkesztőjének és a Republica más vezető munkatársainak számára/ is. Mint ismeretes, a több mint egy hónapja tartó válság, éopen a vezetőség teljesíthetetlen követelései miatt robbant ki. A COPCON időközben megerősítette az épület őrzésével megbízott katonai egységeket. A katonák közül néhányan a tüntetők lecsendesítésére a levegőbe lőttek és könnygáz- gránátokat hajítottak a tömeg közé. MEXIKÓVÁROS A mexikói lapok értesülése szerint tovább erősödik Chilében a fegyveres ellenállás. Az El Sol de Mexico helyzetelemző cikkében rámutat, hogy elsősorban a munkásnegyedekben mind többet hallatnak magukról a hazafiak fegyveres csoportjai. A lap szerint a junta is kénytelen volt beismerni, hogy „egyre több a gerillacsoport az országban”. Más jelentések' szerint a fegyveres egységeket az illegalitásban lévő kommunista párt szervezi és irányítja az ellenállók bizottságával karöltve. A fegyverek egy része az Allende-folyosón Argentínából érkezik. Szerdán a Magyar Tudományos Akadémián megkezdte munkáját a szocialista országok népfrontmozgalmainak és -szervezeteinek második nemzetközi tanácskozása. A háromnapos rendezvényt — amelyen tíz ország népfrontszervezeteinek képviselői a népfrontmozgalmaknak a szocialista demokrácia fejlesztésében betöltött szerepéről és feladatairól, valamint a testvérszervezeteknek külföldi propaganda- munkában szerzett tapasztalatairól folytatnak eszmecserét — dr. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsa Elnökségének tagja, az országos tanács titkára nyitotta meg. Ezt követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF OT főtitkára köszöntötte a konferencia résztvevőit, közöttük Lalju Gancsévet, á Bolgár Hazafias Front titkárát, Miroslav Vácikét, a Csehszlovák Nemzeti Front elnökségének tagját, a szervezet alelnökét, Felipe Ve- lascót, a kubai testvérszervezet, a CDR országos titkárságának tagját, Edward MilczaVarsó reket, a Lengyel Nemzeti Front országos titkárát, Rag- csaagijn Delgert, a Mongol Béke és Barátság Társaságok alelnökét, Klaus Lenket, az NDK Nemzeti Tanácsa országos elnökségének és titkárságának tagját, Corneliu Manes- cut, a Román Kommunista Pórt Központi Bizottságának tagját, a Román Szocialista Egységfront alelnökét. Cs. I. Alekszandrovicsot, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének osztályvezetőjét, .valamint Nguyen Manh Carnot, a VDK Hazafias Frontjának megfigyelőjét, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetét — a testvérszervezetek küldöttségeinek vezetőit. A tanácskozás első napján dr. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja, a HNF OT titkára tartott előadást. A tanácskozás egyik fő témájáról, a népfrontmozgalomnak a szocialista demokrácia fejlesztésében betöltött szerepéről és feladatairól, amelyet egész • napos vita követett (MTI) Giscard d’Estain# Katowicében A Lengyelországban tartózkodó Giscard d’Estaing megtekintette a „Katowice” kohómű építkezését. Ez a létesítmény a jelenlegi lengyel ötéves terv legnagyobb beruházása, s nagy- és középhen- gerdéjének berendezését francia cégek szállítják. A vendégek megszakították útjukat Dabrowa-Gomiczaban„ majd Sosnowiecben, Edward Gierek szülővárosában. Mindkét bányászvárosban tízezres tömegek köszöntötték őket. A déli órákban a katowicei sportcsarnokban mintegy 10 ezer részvevővel lengyel— francia barátsági gyűlést rendeztek. Ezen Edward Gierek. majd pedig Giscard d’Estaing mondott beszédet. Ford, amerikai elnök néhány nappal ezelőtt egy éjszaka! sajtóértekezleten az Egyesült Államokban tapasztalható gazdasági visszaesés közeli végét jósolva azt állította: „A recesszió hamarosan véget ér, a jövőben inkább jó, mint rossz hírekről tudok majd beszámolni”. Vannak jelek az amerikai gazdasági életben, amelyek bizonyos javulásra mutatnak. A derűlátás azonban egyáltalán nem annyira indokolt, mint ahogy Ford elnök nyilatkozatából kicsendül, g >K, . Amerikai gazdaság: választási derűlátás A tények azt mutatják, hogy e pillanatban még tart az Egyesült Államok történetének négy évtized óta legsúlyosabb gazdasági visszaesése! A kormány hivatalos előrejelzése is azzal számol, hogy 1975-ben a bruttó nemzeti össztermék reálértékben 3,6 százalékkal kevesebb lesz, mint 1974-ben volt. Az infláció ütemét ugyancsak erre az esztendőre 9,5 százalékra jósolják. Ráadásul: az amerikai kereskedelmi minisztérium által kidolgozott új, rendkívül bonyolult index (amely 12 ipari, pénzügyi és kereskedelmi tényező alapján a gazdasági tevékenység élénkségét jelzi) továbbra is mélyponton van. Az index 1967 alapján mérj a gazdasági tevékenységet, tehát az akkori szintet 100-nak tekinti. így számolva 1973 nyarán, a nagy méretű visszaesés kezdete előtt a gazdasági tevékenység „hő-- mérője” 127-et mutatott. Az idén, május elején viszont csak 95-öt, tehát jóval alacsonyabb volt, mint az alapul szolgáló 1967. esztendőben! Változik az irányzat Egyelőre ezek a tények. Jogosnak látszik tehát az amerikai átlagpolgár kérdése; mire alapozzák hirtelen derűlátásukat az USA politikai és gazdasági életének vezetői. A magyarázat viszonylag egyszerű. Ford elnök gazdasági tanácsadó bizottsága az előbb említett, 12 összetevőből álló index vizsgálatakor arra a következtetésre jutott, hogy az március vége óta emelkedik. Igaz. hogy jelenleg is csak 95- ön áll — februárban viszont mindössze 91 volt. ff v A gazdasági tevékenység tehát — mondják a Fehér Ház tanácsadói — március óta bizonyos élénkülést mutat. Megállapításukat alátámasztják olyan részletadatok is, mint a tartós fogyasztási cikkeket előállító iparágak megrendeléseinek alakulása. Ezt az amerikai közgazdászok a konjunktúra igen fontos mutatójának tartják és megállapítják: április óta a megrendelések beáramlása csaknem 15 százalékkal növekedett. Mindebből a szakértők azt a következtetést vonják le, hogy júniustól kezdve a bruttó nemzeti össztermék reálértéke körülbelül 3 százalékkal emelkedni fog. Miután az első félévben a csökkenés ennél jóval nagyobb volt a múlt évhez mérten — a második félévben várt növekedéssel együtt számolták ki a szakértők az egész 1975. évre vonatkozó, már említett 3,6 százalékos csökkenést! Kilencszázalékos munkanélküliség A lényeg tehát; két hónap megélénkült gazdasági tevékenységéből arra köyetkeztet- nek, hogy 1975 második felében fokozatosan megszűnik majd a visszaesés. A derűlátás alapja meglehetősen ingatag. (Jellemző, hogy az elnök gazdasági tanácsadó bizottságának vezetője nem ért egyet a bizottság irodáiban dolgozó számítógépek előrejelzéseivel. ök ugyanis jóval óvatosabbak, és 1975 második felére ném három, hanem csak másfél-, kétszázalékos társadalmi össztermék-növekedést jósoltak.) Mindehhez hozzá kell fűzni: még a legderűlátóbb előrejelzések is elismerik, hogy a munkanélküliség továbbra is rendkívül magas. Májusban 9,2 százalék volt a munkanélküliek aránya, valamivel több, mint 8 és fél millió teljes munkanélküli; Az elnök tanácsadó bizottsága elismerte, hogy júliusra az arány valószínűleg 9,5 százalékra emelkedik, ami példátlan az utóbbi évtizedek történetében. Ráadásul: ugyanez a bizottság úgy véli: a munkanélküliség aránya 1976 fordulóján még akkor is 9 százalék (körülbelül nyolcmillió ember) lesz, ha a derűlátó gazdasági előrejelzés valósággá válna! . n. — Politikai létkérdés Erre a valóságra persze még várni kel. S a kissé könnyelmű optimizmust alighanem azzal lehet magyarázni, hogy 1976 elnökválasztási év. Az adminisztráció számára tehát politikai létkérdés a gazdasági helyzet javítása!-L -e. Kairó várakozó állásponton Egyiptomi hivatalos források szerint Kairó várakozó álláspontra helyezkedett a közel-keleti rendezés további- lépéseit illetően. Az egyiptomiak szerint a következő lépést az Egyesült Államoknak kell megtenni. Az egyiptomi fővárosban hangsúlyozzák, hogy a genfi békekonferencia hivatott az átfogó rendezés pontjainak rögzítésére, előzőleg azonban elképzelhető — egy tisztán katonai jellegű —* részleges megállapodás Izraellel. Ez utóbbi kilátásaival kapcsolatban Kairóban óvatos derűlátás mutatkozik. Az izraeli kabinet keddi nyolcórás ülését követően kiadott közlemény szerint elsősorban Rabin miniszterelnök egyesült államokbeli tárgyalásairól esett szó. Izraeli részről a hivatalos álláspont módosítását ismételten az egyiptomi magatartástól tették függővé, és ez kevés változást jelent márciusihoz képest, amikor Tel Aviv hajthatatlan- sága miatt hiúsult meg egy újabb részleges megállapodás. 1975. június lö.
