Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-18 / 141. szám
% Az ünnepi könyvhét után Befejeződött az ünnepi könyvhét. Eseményeiről Vadóc Kálmánnal, a megyei könyvtár igazgatójával beszélgettünk. — Minek a szellemében került megrendezésre az idei ünnepi könyvhét? I&. — Az idei könyvhét megszervezésének alapját a köz- művelődési határozat és a fel. szabadulás 30. évfordulója adta. Munkánkhoz nagy segítséget nyújtott a Hazafias Népfront, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat, a TIT, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága és a megyei művelődési központ. Április közepén alakítottuk meg az „Olvasó Népért” mozgalom megyei szervező bizottságát. Ügy döntöttünk. hogy az 1975. évi könyvhéten elkezdjük a vidéki irodalmi folyóiratok bemutatását. A Jelenkorral és írói körével kezdtük, nemcsak azért. mert szomszédaink, hanem azért is, mert a megyénkben élők műveit is publikálja. Mi volt a könyvhét érdekessége? , i — Május 29-én nyílt Róna Emy grafikus kiállítása, a Filmjegyzet Tizenkét éves vagyok. Osztálytársamat, az eminens, komoly Fazekas Ferit (azóta már jeles orvosdoktor) jutalomutazásra viszik Angliába. Az egész iskola csupa ábránd — mi mindent lát majd Fazekas Feri? A tengert is? Királynőt is? Arra már nem emlékszem, hogy milyen élményeket szerzett egykori osztálytársam Albionban, úttörő- küldöttként, az egész utazás csak azért jutott az eszembe, mert Dárday István filmjéről hallottam, hogy egy angliai jutalomút körül bonyolódik. A filmbeli jutalomutazás nem olyan sima eset, mint Fazekas Ferié volt. Fazekas Feri és az egész iskola boldog ■ volt, a fiú becsomagolt, és egy hónap múltán pakkjában egy regiment élménnyel gazdagabban visszatért. Egy ilyen eset szóra sem érdemes. Balogh Tibi ügye azonban megjelent az egyik megyei lapban, megírta a Népszabadság és most film is készült róla. öt ugyanis végül nem engedték eL Egyik elment, a másik nem. Elég kára annak, aki nem mehetett — gondolja az ember. De mi az, amiért ilyen alapos, a filmben pedig művészi szintű feldolgozást érdemelt e szimpla eset? A filmszínházak nézőit többnyire nem érdekelte a kérdés, így sokan eltávoztak még vetítés közben a Jutalomutazásról. A Jutalomutazásnak nincs közönségsikere, ami szomorú — mert ez a film az utóbbi évek magyar filmalkotásai között a legjobbak, legérdekesebbek közé tartozik, s amire azt is elmondhatjuk, hogy szocialista realista film. Nem elsősorban „realizmusa” miatt: mert abban is jeleskedik, hogy pontosan, hűen ábrázol, hanem mert az alkotók társadalmi elkötelezettsége, „érte féltő” bírálata e filmben nyilvánvaló. Balogh Tibi, az utazásról lemaradt úttörő ugyanis nem akárki. Jól tanuló, jó közösségi munkát végző, értelmes arcú fiú, akinek apja ingázó munkás, anyja termelőszövetkezetben dolgozik. A sebtiben helyette utazó úttörő pedig tárlaton bemutatott harminc grafika közvetlen kapcsolatban van a könyvvel. könyv- élményeinkkeL Ki ne ismerné az Ezeregy éjszaka meséit, amit Róna Emy rajzai illusztrálnak? Ezt követően május 31-én Jelenkor-est nyitotta az ünnepi könyvhetet. A műsor színvonalát emelte a Pécsi Nemzeti Színház tagjainak és a zeneiskola tanárainak közreműködése. Kedves színfoltja volt a könyvhétnek a gyer- mekrajz-verseny is. Ezen 71 kisiskolás „számolt be” rajzban olvasmányélményeiről. — A vidéki rendezvények hogyan sikerültek és miben látja azok hasznát? — Eddig a legnagyobb elismeréssel szóltak a meghívottak az író-olvasó találkozók sikeréről. A korábbi hagyományoktól eltértünk, az idén nem volt előadóművész és irodalomtörténész, „hiányuk” nagyobb öntevékenységre kész. tette a házigazdákat. Ez jelentette az ünnepi könyvhét közvetlen hasznát. Az olvasók felkészülten várták az írókat, a művek ismeretében folytak a beszélgetések. Á Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Garay téri könyvesboltjában 30 százalékszülei Fiatján csücsülő, kerekre hizlalt kis papa-mama szemefénye leányka. Hogyan történt a csere? Mi az oka? Ez a kérdés, és igen, ez izgalmas kérdés. Természetesen nem az az oka, hogy Balogh Tibiék nem bírták anyagiakkal az utat. A fiú ingyen utazott volna. A szülők foglalkozása pedig egyenesen feltételként szerepelt eredetileg a kiválasztásnál. A Balogh-gyerek utazását a „társadalom” — a falu és az iskola vezetői, az úttörőelnökség —• segítette, támogatta. Édesanyja nem egyezett bele. A jutalomutazás lehetősége váratlanul pottyant a kis falusi iskolába. Nem is gondolták, hogy milyen könnyen „nyerhetnek”: a járási úttörőtitkár már éppen belefáradt a keresgélésbe, hogy a kívánalmaknak megfelelő jól tanuló, jó úttörő, jó külsejű, zenélni is tudó munkásgyereket találjon az egy hónapra Angliába induló csoportba. Balogh Tibi híre az utolsó pillanatban jutott el hozzá. Telefon az iskola úttörővezetőjének, és máris indul az úttörőtitkár terepszemlére. Az iskola, a község vezetősége felboly dúl: társadalmi esemény, nagy lehetőség, dicsőség — egy helybeli gyerek ilyen nagy jutalmat kap! Csak Tibi pislog nagyokat, és énekli bágyadtan az énekta- nár után a sebtiben megtanulandó indulót. Az ünnepségre — mert lesz, díszasztallal, fehér inggel — a szülőket a mezőről hozza be a Volga. Porosán, mezítláb óvatoskodnak be az ünnepi terembe — o hirtelen esemény úgy éri őket, mintha nem is szerencse, inkább szerencsétlenség lenne. De így zavartan, mezítlábasán i aláírják az okmányt: szülői beleegyezést az utazáshoz. Az apa büszke és meghatott. Az anya teli kétellyel. Az apa arra gondol, hogy milyen jó lesz a fiúnak, és milyen nagyszerű, hogy kiérdemelte, az anya: hogy egy hónapig nem lesz mellette a fiú. Nem is kell sokat hallgatnia a szomszédasszonyok susogá- s't: „minek elmenni”, „ne e: gedd, hogy elvigyék”, ,éu kai több könyvet adtak el az idén, mint az elmúlt évben. A Babits Mihály könyvesboltban Zörényi Zoltánná boltvezető-helyettessel beszélgettünk. T- Hogyan látja a könyvhetet most, á zárás után? — Első alkalommal vettem részt az ünnepi könyvhét rendezésében. véleményem szerint sikeres volt a könyvhét. 15,2 százalékkal nagyobb volt a forgalmunk, mint tavaly. Nálunk 375 500 forint értékű könyv kelt el. A sátrak vonzották az olvasóközönséget és toborozták az új vásárlókat. Az üzletbe rendszerint a törzsvásárlók tértek be. — Kik voltak a legkeresettebb írók? — Elsősorban a Kossuth- díjasok és a József Attila-dí- jasok. A neves írók vonzzák az olvasókat. De nagy sikere volt Lakatos Menyhért Füstös képek című regényének is. Egészében véve az idei könyvhét minden vonatkozásban felülmúlta az eddigieket. Valódi ünnepi esemény volt. — s —a nem engedném”, hogy elhatározza: nem engedi Angliába Tibit. A józanabb, reálisabb atyát is ráveszi — és hiába a falusi vezetők, az úttörőtitkár igyekezete: egyre maka- csabb a nem. így aztán Ba- loghék fiának oklevele és útlevele átruházódik a hirtele- nében előkerülő kövér kislányra. Tibit a szülői és szomszéd- sági értetlenség visszahúzó ereje, az ismeretlentől való idegenkedés évszázados öröksége fosztotta meg az utazástól, az életre szóló élménytől. Baloghné azt mondja a filmben hogy ha Tibi elmenne, úgy érzi, már nem ugyanaz a gyerek jönne haza egy hónap múlva. így lett volna: de hát nemcsak gyerekeket, semmit sem lehet változatlanul megőrizni. És változatlanságra törekedni: a fejlődés megakasz- tása. ■. | Mindez természetesen nem fogalmazódott meg sem Tibiben, sem a szülőkben (vajon mit szóltak az „igaziak”, hogy történetük filmre is került?) de meg kell fogalmazódnia a nézőkben. A szemlélet változása, az anyagi emelkedés mellett a szellemieké is: napjaink nagyon fontos feladata. A filmről szólva nem lehet említés nélkül hagyni a rendező szereplőválasztását és az „amatőrök” — nehéz így említeni őket, mert ez a megjelölés méltatlan teljesítményünkhöz — elfogulatlan játékát. Valami csoda rejlik itt: talán a rendező személyiségében, talán a módszereiben. A történet eredeti szereplőinek hasonmásai — sokan megyénk- beliek — mint saját életüket, úgy játszották el a jutalom- utazás történetét. A filmmel egy műsorban játszották a megyében a Tolnai tájakon című rövidfilmet. amit valószínűleg még sokáig módunkban lesz megtekinteni. A kamera végigutazta megyénk szén tájait, nevezetesebb településeit és létesítményéit. Mindezt színes filmen láthatjuk és jó érzéssel nyugtázhatjuk: ilyen szén tájon, ilyen fejlődő, korszerűsödő megyében élünk.- — virág — Utazások Clifford D. Simák; A pénzterme APOSTOL ANDRÁS FORDÍTÁSA ALAPJÁN RAJZOLTA M. ÉRDI JUDIT a kert a hosszú fasorokkal. Érdekes — morfondírozott Doyle — mintha ' ezeknek a fáknak a lombja a vadonatúj dollár zöld színéhez hasonlítana. Néhány apró alakot fedezett fel a kertben, a fák között. Kimeresztette a szemét,1 s úgy rémlett neki. hogy ezek rollák. Közben a fűben előrekúszott Már elérte a dudva- sávot, és még senki nem vette észre. Odaért és megborzongott: életében nem látott még ilyen sűrű csalánprdőt. Felállt. hogy átnézzen fölötte.' Egy rolla éppen a lejtőn lefelé tartott a kerítés felé, á Doyle-nak már semmi kétsége nem maradt afelől, hogy a fák alatt rollák tanyáznak. Belemerült a csalántengerbe. Észrevette, hogy a csalán mozog, mintha szél borzolná. Végül szétnyílt, egy kis ösvényt alkotva Doyle-tól egészen a kerítésig. 7. Körös-körül varázslatosan zöldelltek a nyár lombjai. Csend volt. hacsak nem számítjuk a moszkítók zenéjét. A város betonjához és aszfaltjához szokott Doyle-t lassan hatalmába kerítette a rettegés: félt az erdős halmok zöld csendjétől. Nem volt könnyű útja. A völgy dombok között kanyargóit, s a kiszáradt patakmeder, amelyet kövek és kavicshordalékok tarkítottak, az egyik faltól a másikig Jugyózott. Doyle- nak időnként fel kellett kapaszkodnia a meredélyre hogy kikerülhesse a sziklákat. Zihálva megállt egy időre, megpróbálta levegővel teleszívni a tüdejét. Közben azon A rolla ott állt a kerítésen: belük Mellén fényesen villog-; töprengett, hogyan sikerült ilyen egérfogóba kerülnie. Nem volt ínyére a kaland. — Soha nem vállalkoztam volna erre — állapította meg *—, semmi pénzért, csak a pénzért. .V . A fák lassan ritkultak, s végül Doyle megpillantotta a kék egek , Végre kiért egy tisztásra. Leheveredett a fűbe. és zihálva elnyúlt, mint valami agyonhajszolt kutya. Előtte alig száz méternyire volt Metcalfe farmjának kerítése. Mint valami csillogó kígyó, tekergeti végig a domboldalon. Előtte pedig kiegészítő akadályként széles dudvasáv húzódott. mintha valaki felszántotta volna a terepet, és búzához hasonlóan gyomot vetett volna bele. Távolban a fák koronája közül néhány háztető homályos körvonala látszott. Az épületektől nyugatra pedig ott volt tak a nyomtatott betűkkel írott szavak; • GYERE IDE. GAZFICKÓI l
