Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-18 / 141. szám
7 ŰN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók 71. Mizériák egy százlakásos bérházban t Egészen kivételesen nem soroljuk fel azokat, akik lapunk — szerénytelenség nélkül szólva: — népszerű rovatához, az ÖN KÉRDEZ- hez fordultak soraikkal. A szekszárdi Rákóczi utca 84—92. szám alatti társasház hatván lakója írta alá az alább következő sorokat. „Első és legfontosabb problémánk a lemezből készült radiátorokból adódik. Az elmúlt télen nagyon sok kellemetlenséget okozott a gyakori radiátorlyukadás, ami miatt esetenként egy-egy lépcsőhöz — húsz család! — maradt napokig fűtés nélkül. Háztömbünkben száz család lakik; legtöbbje fiatal, gyermekes házaspár. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy a gyermeket télen is fürdetni kell, de ez veszélytelenül csak fűtött helyiségben lehetséges. Nagyon sok apróság betegedett meg a télen mifelénk, a fűtés hiánya miatt, noha a legutóbbi tél aránylag enyhe volt. Semmi garancia nincs arra, hogy a következő szintén az lesz. A pereskedéshez sem kedvünk, sem időnk nincs. Szerintünk az OTP-nek és a TOTÉV-nek kell panaszainkra megoldást találnia. Azt szeretnénk, ha a jelenlegi lemezradiátorokat valamennyi lakásban öntöttvas radiátorokra cserélnék; ez — közismerten — jobb minőségű. Radiátorügyben minden lakót megkerestünk, hatvanöt otthon is találtunk. Mellékelt kimutatásunkhoz taláh semmi kommentár nem szükséges. Hatvan lakásban egyetlen télen kétszáznyolcvanszor lyukadt ki radiátor. Aki nagyon szerencsés volt, annál csak egyszer; a legbalszerencsésebbnél ti- zenhatszor. A szomorú statisztikai átlag tehát lakásonként 4,6 radiátorlyukadás." „Lakásaink minőségével kapcsolatban más problémák is adódtak. Bejelentésünkre a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság készséggel folytatott le közérdekű vizsgálatot. Úgy tudjuk, a TOTÉV lakásonként hozzávetőleg tizenhétezer forinttal többet számított fel, mint amennyit felszámolhatott volna. Ez a különbözet — tudomásunk szerint — abból adódott, hogy a vállalat egyes II. osztályú épületelemeket — nyílászáró szerkezeteket — I. osztályú áron számlázott. Az árkülönbözetből talán futná a radiátorok kicserélésére is." „Ha az illetékesek az elmondottak ellenére sem hajlandók kérésünket teljesíteni, úgy kénytelenek leszünk saját pénzünkből kicseréltetni o radiátorokat, — de úgy, hogy amíg az erre fordított összeg vissza nem térül, addig nem fizetünk lakáskölcsön-részletet az OTP-nek. Nagyon szeretnénk, ha erről a döntésünkről a Népújság útján az OTP vezérigazgatója is tudomást szerezne." A lakók helyett a beruházási vállalat perel — Á legteljesebb mértékben egyetértünk a lakók felháborodásával — mondotta Parrag Ferenc, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának beruházási csoportvezetője. — Azzal, hogy ügyfeleink cseréltessék ki a radiátorokat, nem tudok egyetérteni, mert egy ilyen akciónak — esetleg — rájuk nézve igen hátrányos jogi következményei lehetnek. Arra sincs szükség, hogy a lakók pereljenek. A Tolna megyei Beruházási Vállalat már megindította érdekükben a pert a Szekszárdi Megyei Bíróságon a TOTÉV ellen. Anélkül, hogy szakkérdésekben kívánnék nyilatkozni, megemlítem, hogy a dombóvári Outinord-házaknál megtörtént a radiátorok cseréje; feltehetően nem ok nélkül— A megyei bíróság előtt folyó perben a vállalat valamennyi radiátor cseréjét követeli; a TOTÉV csak azokat a radiátorokat volna hajlandó kicserélni, amelyek legalább egyszer már kilyukadtak. Ezt a javaslatot az OTP ellenzi; mi úgy látjuk, hogy az acéllemez radiátor nem vált be. A Tolna megyei Tervező Vállalat szerint az a gyakori hiba forrása, hogy a fűtő-i hálózatból húsznaponként lecserélik a vizet. Hangsúlyozom, ezek szakkérdések; döntsön ezekben igazságügyi szakértők véleménye alapján a bíróság.. A víz kicsöpögése, olykor elfolyá- sa a lakóknak bosszúság, a TOTÉV-nek költség. A TOTÉV ez év márciusában megállapodott a házban lakó kisiparossal, hogy az utóbbi azonnal behegeszti a radiátoron támadt lyukat — lyukanként százhúsz forintért. — Ami a túlszámlázást illeti — folytatta Parrag Ferenc —, a megyei NEB számítása szerint ez több mint százezer forint erejéig történt. A beruházási vállalat a Szekszárdi Megyei Bíróságon megnyerte azt a pert, amelyet ez ügyben indított a TOTÉV ellen. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet; a megyei bíróság — újabb bizonyítékok alapján — ismét a lakók számára kedvező ítéletet hozott. Az ügy, amint sejthető, megint a Legfelsőbb Bíróság elé kerül—” Készséggel sec|ít a megyei KÖUL A lakók a továbbiakban azért panaszkodnak, mivel a Háztömb előtt megálló, majd tovább induló — részben régi, farmotoros — autóbuszok igen nagy lármát okoznak, noha a házbeliek tudomása szerint a megengedhető zajszint az otthonokban nappal maximum 40, éjjel legfeljebb 30 decibel lehet. Úgy vélik, hogy a háztömbnek a Rákóczi utcára nyíló ablakoit el kellett volna látni redőnnyel. Felróják azt is, hogy — szeny- nyezettsége miatt — gyakran sem mosásra, sem fürdésre nem alkalmas a víz. Dr. Kovács Anna nyilatkozott a KÖJÁL részéről: — A mi eszközeinkkel egyelőre csak a levegőt szennyező kéndioxidot és a leülepedő port tudjuk mérni; a szénmonoxidot és a zajszintet nem. A megyék közegészségügyi-járványügyi állomásai kitűnő kapcsolatokat ápolnak egymásTelefonszámaink: 129—01, 123—61. saL Kérjék bár a lakók, kérje bár az OTP, készséggel folyamodunk a zajszint megállapítása érdekében a székesfehérvári, a levegőt szennyező szénmonoxid- mennyiség megmérése végett a pécsi társintézethez— Műszaki, és nem utolsósorban gazdasági kérdés, hogy utólagos szigeteléssel, redőnyök felszerelésével megoldható-e a lakásokon belül a zajszint csökkentése. Kerekes Miklós, a Tolna megyei Víz- és Csatornaművek igazgatója így szólt: — A szekszárdi víz tisztasága úgynevezett örökzöld téma... A ma működő vas-mangántalanító berendezés még a hatvanas évek derekán épült; napjainkban a megyeszékhely nappali lélekszáma meghaladja a harmincezret, tehát sokkal több, mint az építés idején volt. A berendezés körülbelül ötven százalékig képes kielégíteni a napi 7500 köbméteres, tiszta vízre vonatkozó igényt. Megyeszer - te köztudott, hogy vizünk akkor sem ártalmas az egészségre, amikor éppen zavaros. Fehér holmi mosásához a legcélszerűbb, s jelenleg egyedüli megoldás: tartalékolni az időnként kifogástalan tisztaságú vizet. Ismert, hogy a tanácsi szervek szintén szeretnének tiszta vizet juttatni — vállalatunk útján — a lakosságnak. Uj vas-mangántalanító létesítése súlyos milliókba kerül; meg kell várnunk, amíg erre is futja a népgazdaság erejéből. Idejében szólok: az üzembe helyezés után sem lesz máról holnapra mindig kristálytiszta a víz; évek kellenek, amíg a csatornákból az üledék eltakarodik. Ismét a lakók leveléből idézünk: „Háztömbünk előtt van a városból kiinduló autóbuszok egyik megállója. A régi, farmotoros buszok szinte nyílt kipufogójukkal induláskor és sebességváltáskor olyan zajt okoznak, hogy a pihenés — legalább is a Rákóczi utcai fronton lakó ötven család részére — lehetetlen. Véleményünk szerint a KRESZ a Volánra is kötelező. A zaj csökkentése műszakilag megoldható lenne, például pótlólag felszerelt hangtompító berendezéssel. Ugyancsak nagy zajt okoznak a Pázmány térnél közlekedő traktorok. Dübörgésük hajnaltól éjjel tizenegyig tart. A házunk előtt lévő autóbuszmegállóval kapcsolatban az a kérésünk és javaslatunk, hogy helyezzék át egy útkereszteződéssel a város északi határa felé. így csökkenne a forgalom torlódása és vele a balesetveszély. Két busz egyidejű megállása esetén ugyanis a Pázmány térről a járművek nem tudnak kihajtani a Rákóczi útra, az útkereszteződés beláthatatlan. Ráadásul még két gyalogátkelőhely is van ott, egymáshoz megmagyarázhatatlan közelségben. Másfél év óta lakunk itt; tudjuk, hogy soksok baleset történt már ezen a helyen. A Szekszárd Városi-Járási Rendőrkapitányság illetékes főtisztje reflektált ezekre a panaszokra: — Nincs olyan tapasztalatunk, amely szerint a Volán 11. számú Vállalat a KRESZ előírásaival ellentér tes műszaki állapotú járműveket közlekedtetne. A rendszeres ellenőrzések, amelyekben a közlekedés- biztonsági tanács aktivistái, önkéntes rendőrök is részt szoktak venni, gyakorlatilag kizárnák az efféle szabálytalanságok előfordulását még akkor is, ha maga a vállalat nem küzdene ellenük saját eszközeivel. Szekszárdqn, amint arról régebben a Népújság megemlékezett, örvendetesen nagy a személygépkocsik száma; sőt éppen a megye- székhelyen jut egy lakosra — országos szinten — a legtöbb személyautó. A tanácsi és a rendőri szervek több esztendő tapasztalatai alapján, a jövőre is számítva alakították ki Szekszárd jelenlegi közlekedési rendjét. Ez bevált; indokolatlan lenne csak azért változtatni rajta, hogy viszonylag kisebb közösség kellemesebb körülmények közé kerüljön. A lármát magam sem kedvelem, de...! Feltételezem, hogy a zaj ellen felszólalt lakók ez esetben megfeledkeztek arról, hogy van termelési érdek is; minden állampolgárnak hazafias kötelessége takarékoskodni — többek között — az üzemanyaggal. A mezőgazdasági erőgépek nagy kerülője hátráltatná a munkát; magyarán szólva üzemanyag-tékozlással is járna. őszintén hiszem, •hogy a lakók nem csupán egyetértenek a takarékossági törekvésekkel, hanem azok megvalósulását a maguk részéről szintéti támogatni óhajtják. Ezért, remélem, készek lemondani arról a kívánságukról, hogy a lármás járművek másfelé közlekedjenek. A szerkesztőség megjegyzése: Lapunk szerkesztősége a megyei pártlap iránt megnyilvánuló bizalom jelének tekinti, hogy ismét nagyobb közösség fordult problémái mielőbbi megoldása érdekében a Népújsághoz. Az őszinteségért megjár az,őszinteség;'ezért is természetes, hogy a lakók véleményével ellentétes álláspontoknak is hangot adtunk. Tárgyilagosán állapíthatjuk meg, hogy minden beszélgető partnerünk szintén objektív, őszinte volt; nem lebecsülhető jeleként hazánk demokratikus politikai légkörének. Bizonyára nem származik sértődés abból, ha emlékeztetünk arra, hogy az Országos Takarék- pénztár a lakások értékesítésekor nem árult zsákbamacskát : ügyfeleik. alaposan megnézhették, mire áldozzák pénzüket. Nem kétséges viszont, hogy — például — az életüket a téli hónapokban megkeserítő radiátorlyukadásokat nem sejthették előre. Ám — legalább feltehetően többségük -=• tudta, mit jelent nagy forgalmú közlekedési pont közelében élni. Szolgáljon részükre némi vigaszul, hogy van az országnak sok, lényegesen zajosabb hélye, mint a szekszárdi újváros. Talán elég a budapesti Rákóczi út és a Lenin körút kereszteződésére emlékeztetnünk, ahol sokszorosan annyi jármű közlekedik, mint a szekszárdi Rákóczi utcában— Ml VÁLASZOLUNK Törött ablak Az igazgató lement a műhelybe és beüvegeztette az ablakokat. Hogy szavamat ne felejtsem: kiosztott két fegyelmit is, mert úgy találta, hogy a törött ablakok mégjavíttatá- sa még akkor sem az ő feladata, ha erre történetesen a termelési tanácskozáson kérik. . Érdemes közelebbről is szemügyre venni, hogyan találkozik egy nagy vállalat vezetője a műhely törött ablakával. Az ablak várja kitartóan a tanácskozást, amelyen majd szóba kerülhet. Mégpedig azért, mert a műhely vezetőjének kérését a karbantartók vezetője elengedte a füle mellett. Nem sietett kijavíttatni a törött zuhanyzót sem. A szocialista brigád panaszára a művezető ráérősen bólogat, de viharsebesen intézkedik, ha az igazgató „tolmácsolásával” érkezik el hozzá a brigád kérése. Ilyen helyeken szokássá válik, hogy a munkások közvetlenül az Igazgatóhoz fordulnak orvoslást igény-* lő gondjaikkal. . Talán nem kalandozunk el túl messze, mondanivalónk lényegétől, ha az üzemi demokráciával is összefüggésbe hozzuk e jelenségeket, a munkások demokratikus jogaikkal élve emlegetik az ablakot. Az igazgató pedig az üzemi demokrácia követelménye szerint jár el, amikor teljesíti a dolgozók jogos kérését. ; Még boldogok is lehetnénk; hogy íme, egyes vállalatoknál milyen jól mennek a dolgok! Boldogok lehetnénk, ha nem tudnánk, hogy az üzemi demokrácia érvényesítője nem feltétlenül minden esetben az igazgató vagy főmérnök. Tévedés lenne azt'hinni, hogy az üzemi demokrácia csak vezetőket és vezetetteket összekötő fogalom. Két művezető, sőt két esztergályos között is érvényesülhet a demokratizmus; ha tisztelik egymás véleményét, ha feltételezik egymásról, hogy igaz ügyben, jogosan szólnak. Olykor természetesen saját számlánkra; is gyakorolhatjuk a demokráciát, például azzal, hogy a magunk dolgát nem másoktól kérjük számon. Sokszor az a látszat, mintha a demokratizmus érvényesítésében a jogok és a kötelességek elválnának egymástól, mintha elkülönült életet élhetnének. A jogok lenn a műhelyben, a kötelességek meg fenn az igazgatóságon. Vagy éppen fordítva,1 aszerint, hogy honnan nézzük a dolgokat. Mintha a panasz joga nem járna együtt a jobbítás tisztes kötelességével. Mert együtt Jár. Mégis —; képletesen szólva — hány műhelyben, hány törött ablak van még? És hányán hiszik, hogy az üzemi demokráciát érvényesítik, amikor kacskaringós útjukra engedik azokat a panaszokat, amelyeket a helyszínen és azonnal lehetne, sőt kellene orvosolni! ; Az érdemi munkától távolodik el az a vállalati vezető, akinek vállát kitört ablakok gondja is nyomja. Nem érvényesülhet igazán az üzemi demokrácia ott, ahol minduntalan az igazgatónak kell a törött ablakok ügyében intézkedni. Pedig ilyen helyen látszatra minden rendben van: Mindenki elégedett. Sőt, az ablakok is épek — egészen a legközelebbi viharig. MISKOLCZl MIKLÓS 197Ő. június IS.
