Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

A KPVDSZ megyei küldöttértekezlete

iz inna! reménye és realitása

Javultak az élet- és munkakörülménjek

Inkább csak a szakemberek

előtt ismeretes: Európa legnagyobb, s legkorszerűbben felszerelt bauxitbányája Ha- límbán működik, hivatalos neve Halimba—III., s itt az egy foglalkoztatottra számított termelés negyven százalékkal nagyobb, mint az ország többi bauxitkitermelő helyén. Jogos tehát a megállapítás, az e bányában található technika és szervezettség a nemzetközi élvonalat testesíti meg. S bár Magyarországon az egy lakosra jutó alumínium-felhasználás meghaladja a 11 kilogrammot, ami az alumíniumipar fejlettségéről — s az ésszerű nemzetközi munka- megosztás sikeréről — tanúskodik, hiba lenne az alumíniumipar egészét — a bauxit- kitermelést, a timföldgyártást, a feldolgozást — azonosítani Halimba—III. szintjével. Ez ma még csupán cél, igaz, a reálisok közül való, amihez kemény munka vezet.

Áz adottságokkal összhangban

Árnyalt, a feltételeket hangsúlyozó megfogalmazásban olvashattunk erről a párt XI. kongresszusa határozatában: „A műszaki féjlesztésre rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők ésszerű felhasználásával arra kéll törekedni, hogy a népgazdaságunk adottságaival összhangban álló területeken a technikai haladás élvonalába kerüljünk.” A mondat két lényeges mozzanatot emel ki. Egyrészt az ésszerű felhasználást, másrészt a népgazdaság adottságaival összhangban álló fejlesztést. Ez a rangsorolás követelményét is kifejezi, illetve elutasítja azokat a fejlesztési elképzeléseket — legyenek műszakilag bármilyen vonzók —, melyek adottságainkat figyelmen kívül hagyják. Például rendkívül nagy az anyagvagy energiaigényük, nehezen beszerezhető és drága importtermékeket kívánnak stb.

Az utas Szekszárdról Duna- földvárra tart a délelőtt tizenegy órakor induló menetrend- szerű autóbusszal, és egyelőre még nem tudja, hogy ezt a viszonylag nem nagy távolságot két óra és húsz perc leforgása alatt fogja megtenni. Később, amikor kiderül, hogy az autóbusz elegáns ívben elhagyja a 8-os utat és becsalin- kázik Tolnára, Faddra, Gerjen- be, Dunaszentgyörgyre, majd rövid visszatérés után Mado- esára és Bölcskére is — már hiába szívja a fogát. Megbékél a sorssal és a saját menetrendbéli tapasztalatlanságával, azzal vigasztalva magát, hogy tálcán, azaz gumikeréken hozta eléje a sors a megy ej árás ilyen lassított lehetőségét. A járat csak menetideje szerint távolsági, de a kilométerek nyomán nem, így a kocsiban dohányozni tilos. Vigasztalásul elő a papírt, ceruzát és strigulázzuk, hogy hányszor állunk meg. Dunaföldvárra érve 37 vonalka sorakozik a jegyzet- füzetemben, meg egy sereg ta1976, június IS.

Vannak úgynevezett termelési tradícióink, s ezek többsége alkalmas alap arra, hogy nekirugaszkodhassunk az élvonal elérésének, illetve a már megszerzett helyet megtartsuk.

Házasság hagyomány és új között

Műszeriparunk néhány területe nemcsak nemes hagyományokra tekinthet vissza, hanem annak is tanúságát adja, hogy fogékony az újra. így egyebek mellett a nagy hírű orvpsi műszergyártás éppen a közelmúltban rukkolt elő a diagnosztikai táskával, azzal a hordozható műszer- együttessel, amelynek segítségével a helyszínen, gyorsan és tömegsen elvégezhetők a leglényegesebb egészségügyi vizsgálatok. Ide tartoznak a különböző teljesítményű ionizátorok, amelyek világviszonylatban újdonságok, s ha szín- és formatervezésükön sikerül javítani, akkor ezeket minden piacon szívesen vásárolják majd.

Áz ésszerűség mércéje

A technikai haladás élvonalának elérése aligha puszta elhatározásokon múlik. Hiszen a világszínvonalú termékeket produkáló ágazatokra, vállalatokra nemcsak az a jellemző, hogy rendelkezésre állnak a kellő szellemi és anyagi források, hanem az szintén, hogy kevés kivételtől eltekintve viszonylag csekély anyagigénnyel bocsátanak ki egységnyi terméket, mégpedig — a szellemi erőfeszítéseket s az élőmunkát megfizettetve —• értékes árut. S ami legalább ennyire döntő: a szerény képességű hazai piac mellett e cikkekből nagy tételeket vásárolnak külföldi partnereink.

Közhely, de nagyon igaz ugyanis, hogy nem elég a jót előállítani, hanem azt el is kell adni. Ha nem sikerült volna más országokban — elsősorban a Szovjetunióban — kialakítani a tartós értékesítés feltételeit az autóbuszok számára, akkor arra sem lettünk volna képesek, hogy megteremtsük a korszerű technika és technológia alkalmazására módot nyújtó sorozatnagyságot. Az ésszerűség mércéje a hatékonyság, a „mit fejlesszünk inkább” kérdésére adandó megalapozott válasz. Ahogy a járműiparban, úgy a többi között oktató berendezések gyártásában, az átviteltechnikában, az elektronikus számítógép

gyártásában, a műszáltermelésben, a műszeripar egyes területein, a gyógyszeriparban, néhány gépipari termékcsoportnál — így a kábelgyártó, a huzalzománcozó berendezéseknél — megintcsak lehetőségünk kínálkozik az előbbre jutásra, a népgazdaság adottságaival összhangban álló fejlesztésre.

Kétségtelenül többen táplálják az élvonal elérésének reményét, mint amennyien mérlegelik is annak realitását. Kézenfekvő lehetőségek — így az egyszerű kereskedelmi kapcsolatokon túl a termelési együttműködés a KGST-orszá- gok vállalataival — sem eléggé kihasználtak, a rejtettebbekről nem beszélve. Vannak tehát tartalékok, s haladásra ösztökélő eredmények, nem kevésbé már ma meglévő adottságok. A gazdaságirányítás valamennyi szintjén és posztján állók dolga, kötelessége, hogy mindezeket a jelenleginél jobban a népgazdasági érdekek szolgálatába állítsák. Mert azt, hogy lépni kell, mindenki tudja. Merre lépjünk, s hogyan, ez az, amit csakis az irányítók mondhatnak meg.

Mészáros Ottó

Kedden, a Babits Mihály művelődési központ hangversenytermében tartotta küldött- értekezletét a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága. Az ülésen megjelent Horváth József, a megyei pártbizottság titkára.

A beszámolóban számba vették az elmúlt'négy év eredményeit és megjelölték az elkövetkezendő évek feladatait.

A legutóbbi küldöttgyűlés óta a kiskereskedelmi áruforgalom az országos előirányzatnál gyorsabb ütemben nőtt. A forgalom minden árufőcsoportban — a ruházat kivétel — nagyobb az ötéves tervben szá- rnoltnál. A forgalom éves' fejlődési üteme a IV. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben átlagosan 9,9 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelem fejlődését 1971-től az egyensúlyi helyzet erősödése jellemezte. Az átmeneti problémáktól eltekintve abban jutott kifejezésre, hogy az elmúlt négy évben magasabb színvonalú kínálat alakult ki. E fejlődés ellenére az igényeket nem sikerült teljes mértékben kielégíteni tőkehúsból, zöldségből, gyümölcsökből, egyes ruházati és iparcikkekből.

Á hálózat bővítésén és korszerűsítésén, a tárolási feltételek javításán túlmenően érzékelhető előrehaladás volt a kulturált kiszolgálást elősegítő gépek és berendezések alkalmazása terén is.

Több meleg étel

Ä beszámoló megállapította: a vendéglátás forgalma az elmúlt négy év során 364 millió forintról 522 millió forintra nőtt. Ez 43,1 százalékos fejlődésnek felel meg. Külön örvendetes, hogy árucsoportonként vizsgálva a bevétel alakulását kiderül, hogy a melegítünk szemléletes ‘bizonyítékaként, mert láthatóan eszébe se jut, hogy a döcögős úton a gyerek bármikor félrenyelhet. Virgoncsággal egy másik kislány se hivalkodhat, amit ijem lehet csodálni, mert „városba- menősen” öltöztették, a kábító meleghez_ cseppet sem ülő, vastag ruhába. El is alszik rövidesen.

Pillanatképek az ablakon át kínálkozó látványokból.

Szekszárdon egy srác falra mászik. A múzeum épületének barázdáin gyakorolja ezt a sportot és kevés híja eljut Wo- sinsky emléktáblájáig. Gerjen- nél szépen fejlődik a cukorrépa, Dunaszentgyörgy határában változatlanul a megelevenedett kőkorszak fogadja az utast a cigánytelep jóvoltából. Pakson a busz helyi járattá változik és talán éppen ezért 13 percig áll minden bejelentés nélkül a Béke-szálló tövében, mely egyike lesz az ország „legsikeresebb” mesterségesen létrehozott műemlék romjainak. Bölcske és Dunaföldvár közt szépen piroslik a meggyfák termése, Dunaföldváron pedig lehet sóhajtani egyet, mert 13 óra 20 perckor megérkezünk. Leszálláskor az eddigi joviális hangulat felbomlik. Egy termetes férfi túl gyorsan akar Szabadulni a buszból és elébe vág egy még termetesebb asszonynak, ^kl gyerekkel van. A rendre utasítás meglepő : ,, A teremtésit a maga törvénytelen fejinek! Nem látja, hogy gyerekkel vagyok!” A tolakodó visszahőköl, szépen, rendben, sort tariVa mindany- nyian leszállunk.

ORDAS IVÁN

étel-forgalom fejlődött a legdinamikusabban.

Hogy a lakosság lényegesen több ^ gyümölcsöt, burgonyát, zöldséget fogyasztott, abban része van a szövetkezeti felvásárló kereskedelem dolgozóinak is. A szövetkezetek felvásárlásaikat az előző három évben elsődlegesen a háztáji gazdaságokra alapozták és a helyi ellátást igyekeztek kielégíteni.

1974-ben bővült a tevékenységük. Ma már több mint ezer holdon termeltetnek zöldségfélét, természetesen a háztáji felvásárláson kívül. A lakosság jobb zöldségellátását segítették a TOLNAKER és a termelőszövetkezeti társulások által nyitott új elárusító egységek a városok és a megye különböző területein.

A ^ pénzintézeti dolgozók az elmúlt négy évben eredményesen hajtották végre a központi és megyei Célkitűzéseket,1 segítették az ügyfélforgalom udvarias, gyors lebonyolítását, a hitelpolitika betartásával a felhalmozás és a fogyasztás egyensúlyának megteremtését,

A dolgozók kelvzete

Ezt tették ők a társadalomért. Mit kaptak ők a társadalomtól? 1973-ban részleges és 1974-ben koncentráltabb bér- fejlesztés történt. Ez javulást jelentett, bár még van tennivalónk, főleg a vállalati, szövetkezeti bérpolitika területén.1 Különösen a szövetkezetek területén nem folyik helyes, tervszerű bérpolitika. Egyes helyeken alkalomszerűen használják fel a bérfejlesztésre fordítandó összegeket, sőt voltak és vannak helyek, ahol még a preferált bérfejlesztési lehetőségeket sem használták ki. Tapasztalható viszont az is, hogy vannak helyek ahol túllépés miatt belekerülnek a magas adósávba. Ennek oka egyrészt a helytelen bérpolitika, másrészt a nagyobb nyereségrészesedésre való törekvés.

A szakma dolgozóinak régi vágya valósult meg 1974. július 1-gyel, amikor a gyakorlatban is bevezették a 44 órás munkahetet. A bevezetést széles körű előkészítő és szervező munka előzte meg, mivel úgy kellett végrehajtani, hogy he rosszabbodjanak a vásárlási körülmények.

Lényegesen javultak a dolgozók munka- és szociális körülményei, ha nem is nagy mértékben, de nőtt a saját és bérelt üdülők száma, egyre többen jutnak el az üdülőkbe.

Könnyítik a nők munkáját

A kereskedelemben, a vendéglátóiparban és a pénzintézetekben sok nő dolgozik. Ezért alapvető a nők élet- és munkakörülményeinek javítása. A legfontosabb, a munkaidőcsökkentés , az elmúlt évben megoldódott. Több helyen az egységek korszerűsítésével, szociális intézmények létrehozásával, munkát könnyítő kisgépek beállításával, hűtőkapacitások bővítésével tovább javult a nők munkakörülménye. Sok problémát okoz még, hogy a gyermekgondozási segélyről visszatérni szándékozó anyák nem tudják gyermekeiket óvodában elhelyezni. Gondot jelent az üzemi étkeztetés is, de ezt megoldja a 2500 személyes önkiszolgáló étterem, amelyet Szekszárdon 1975 végén helyeznek üzembe.

Eredmények és gondok. Ezek jellemezték a KPVDSZ küldöttértekezletét. E gondok rhegoldása az elkövetkezendő időszak feladatai.

Szekszárdiéi Du na földvárig

pasztalat összegezése. Utóbbiakból közre adunk valamelyest

*

Családias autóbusz, A zömök, ősz, szemüveges kalauz régi ismerősként üdvözli az utasok többségét. Néha már várnánk, hogy a törzsvendégeket feketekávéval kínálja. Érdekes módon azonban még a törzsutasokra se jellemző a rutin. Többségük tétova, kétszer is megkérdi, hogy jó helyre szállt-e, és amíg helyet keres magának, minden mozdulatán érződik a megszokott környezetéből kiszakadt ember bizonytalansága. Ezután körülnéz és valójában csak akkor derül fel az arca, amikor a harmadik, vagy ötödik ülésen ismerőst fedez fel. A távolság ilyenkor nem akadály, rövidesen megindul a társalgás, és mivel ez keresztbe-kasba zajlik, csakhamar az az érzés kel, hogy jól összeszokott, tereferélő társaság tagjai utaznak együtt. Aki figyelmesen hallgat (és felettébb modortalanul nem beszélget senkivel sem), az az élet legváltozatosabb területeiről szerezhet információkat.

Igaz, ezek a mondat- és vélemény foszlányok nem hatnak mindig a meglepetés erejével. ' hallgatóban az a gyanú éb-d, hogv sokan azért mondanak többnyire közhelyeket, mert közhelyekben is gondolkodnak. Értesülést lehet szerezni arról, hogy az udvarlásban „a fiúnak keli kezdeményezni”, hogy ingázó vőlegény mellett „vasárnapi menyasszonynak’’ lenni nem kellemes, továbbá „mindenki olyan, amilyen”. A kereskedelmi vállalatok áruforgalmi osztályainak vezetői már tanulságosabb tapasztalatokat szerezhetnének arról, hogy melyik községben mi a hiánycikk. Például Gerjenből se érdemes bejönni Szekszárdra teaízesítőért, bármennyire' az „az úri ízlése” valaki férjének, hogy élhal a citrompótlós teáért — mert itt sem kapni. Azonkívül, hogy fedve-rejtve, szép csendesen, évről évre feljebb megy az ára.

Sok az egészségügyi közlés. Úgy tűnik, hogy az utasok jelentős részének baj van az Ízületével, forgójával, kereszt- csontjával, derekával. Elég körülnézni ahhoz, hogy ez hihetővé váljék. Az útitársaknak legalább fele nehéz mozgású, munkában eresedett kezű, idősebb, vagy meglettebb paraszt- ember, -asszony. Valaki úgy véli, hogy vele már a Fenyőházi főorvos se tehet csodát és csak a koporsókészítő egyenesíti ki majd a gerincét. Bezzeg a mai fiatalok milyen virgoncak.

Az egyik legmaibb fiatalt épp az átellenső ülésen itatja cumisüvegből teával az anyja, egészségügyi kuituráiatlansá37 megállóhely