Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-13 / 137. szám
Földespuszta ezerkilencszázhetvenötben Élet a pusztán A Paksi Állami Gazdaság földesi tehenészeti telepének néhány mutatószáma 1974- ben: két lakás koszos, piszkos, büdös, hatan jöttek az utóbbi két évben, ezerötszáz- negyven forintos nyugdíj, hatévi pusztai élet „elég az elinduláshoz“. A munkahelyi problémákat hagyjuk a termelési értekezletre, nézzünk körül jobban a pusztán. A lakásokban járt a bizottság, a következő statisztikát készítették: Koszos, piszkos, büdös: két lakás; piszkos: négy lakás; közepesen tiszta: 13 lakás. A többi lakás megfelel a követelményeknek, szépek, gondozottak. De a két és a négy lakás „fogja” meg először a látogatót, ebből — mert ez jobban feltűnik — következtethető az, hogy az emberek nem szeretnek itt élni. A helyzet pedig egészen más: évente négy-öt család jön Földespusztára, ugyanennyi megy eL Leginkább olyanok, akik „megszedték” magukat. Azt mondja a telepvezető, itt az emberek semmivel nem szegényebbek, nem gazdagabbak, mint a környező községekben. 1 Aki ide jön, kisebb pusztáról, albérletből valamely községből, azzal a (szándékkal hozza a munkakönyvét, hogy néhány év alatt valamelyik községben épít családi házat, kerteset, gazdasági udvarral, vízvezetékkel, szóval mégiscsak „kulturáltabb” körülményeket keresnek, s találnak is a községekben. Mert például itt még nincs járda. Cser György Paksra pályázik, Angyal János nyugdíjas Pusztahencsén alkudott egy házra, Decsi János Paksot célozta meg, Nógrádi János Pusztahencsén, Vörös László Fad- don, Decsi Ferenc Szekszárdon, Szakái László Dunaszentbene- deken „talált” új otthont, új munkahelyet. A pusztában nem épít senki. Szó volt arról, az ötvenes évek elején, hogy a gazdaság majd ad a munkásoknak telket, kedvezményt az építéshez. A szép terv — elkészült a puszta rendezési terve is — nem valósult meg. Most, a gazdaság építtette házakból és a régi dohánypajtából kialakult egy centrum — de húsz évet legalább késtek ezzel. Ettől függetlenül van vonzása Földespusztának. Diósi Mihály Paksról, Péter Géza Zomba környékéről, Pétér István a bonyhádi téeszből, Számvéber Imre Paradicsompusztáról, Borza Péter Herceghalomról jött ide munkát vállalni, s otthont alapítani. Finta János Alsópélt váltotta fel élete színteréül Földespusztára. Jó munkaalkalom, kiváló kollektíva és jó kereseti lehetőség vonzza ide az embereket. És légióként: az életnek itt alacsonyabb a rezsije, mint a városban. Fiatalon az ember megszorítja egy kicsit magát, aztán negyven-ötven éves korára, amikorra a gyereknek már felsőbb iskolába kell menni, városhoz közeli településbe költöznek a földesiek. Nem mindenki. Bár hathét évet számítanak a kiugráshoz szükséges gyűjtőidőnek, sokan életük végéig itt akarnak lenni. Jártunk Vépi Mihály lakásában. A fiatalasszony megmutatta a takaros, szép berendezést, a jómódról árulkodik minden. Borza Péter és Plézer János lakása előtere olyan szépen díszük, mintha virágkertész lakna ott. A lakások . előtti kert egyben megmutatja azt is, hogy menynyire rendszerető emberek laknak cttt. Angyal János nyugdíjas állami gazdasági' munkást is felkerestük. Ö a puszta legrégibb lakója. 1931-ben a Széchenyi grófnál kezdte a cselédsort. Fia, leánya itt született, családi házat építettek, s elmentek a pusztából. Angyal János a közeli Pusztahencse községben többször is szemügyre vett egy takaros házat, van elegendő pénze, kézből tudná kifizetni. Ezt a régi cselédlakást, amely annyi sok örömét őrzi, mégsem hagyja el. „Nem tudnék soká ott. élni” — mondja. Itt a pusztán nyugdíjasként is figyelnek szavára, ha jön „valaki”, hívják az idős, tapasztalt embert, mondjon véleményt. Látogatásunkkor éppen fontos tiszte miatt volt esküt tenni; a hetes szavazókor szavazatszedő bizottságának lesz a tagja június 15-én, amikor a puszta népe is képviselőt választ ., . Néhány kis észrevétele van Angyal Jánosnak, amelyek megváltoztatása az ő életét, másokét is itt a pusztán szebbé tenné; a gazdaság nyugdíjasait, vannak vagy hatan, néha össze kellene hívni baráti beszélgetésre — valakinek. A gazdaság vezetőinek, a telepvezetőnek? ö nem tud erre válaszolni. Jó volna, ha járdát építene a nagydorogi tanács — ha már oly sok éve fizetik az itteniek az adót —, még semmit nem adtak ennek a pusztának. Javítani kellene a vekr A két brigádveieiő az irodában. Az asztalnál flímeth Lajos, Délkör Imre áll. Mögöttük a falon a tehenészeti telep állományának t lajstroma. ..... ■ • ‘ * -w4r Harmincnyole éve lakom Földespusztán ebben a házban, ebben a lakásban. Különben 1931-ben jöttem erre a pusztára dolgozni. Nyugdíjas vagyok; szépen éldegélünk feleségemmel — mondja Angyal János. gyesüzlet ellátását; a Gubaféle kastély felújításra érett. Nagyobb illetményföld jólesne a nyugdíjasoknak ... Angyal János nyugdíja, az 1540 forint Földespusztán jó pénznek számít. Jól jön hozzá az alkalmanként adódó mellékes; szeretné azonban Angyal János is, hogy a pusztában élő asszonyok közül többen vállalnának munkát, mert akkor igényesebbek lennének magukkal, családjukkal szemben — és jobban szeretnék munka- és életkömye- zetüket. Jobban vigyáznának rá. Azt mondja Táncos Imre telepvezető, hogy az itteni emberek se nem szegényebbek, se nem gazdagabbak, mint más községekben. Hozzáteszi azonban, hogy nem olyan igényesek, mint másutt. Azt szeretné a pusztán élő néhány szorgalmas emberrel példálózva elérni, hogy öltözésben, étkezésben, viselkedésben úgy mutatkozzanak, mint a munkában. Addig már eljutottak, hogy az emberek érzik felelősségük nagyságát egy-egy poszton. Tudják, hogy a takarmányos, a borjúnevelő, a fejőgulyás munkáján mennyi múlik. Amikor kijönnek a szarvasmarha-telepről, bent hagyják a munkaruhájukat az öltözőben. Jó lenne azonban kihozni onnan a szervezettség, a fegyelmezettség még több jelenségét, tapasztalatát. Földespusztához hasonló legalább két tucat gazdasági objektum működik szerte a megyében. Ezek a fontos üzemek megváltozott körülményeikkel, napról napra változtatják az embert. A változás kézzelfogható mindenütt, így Földespusztán is. Cikksorozatunkban a puszta életét akartuk vázolni, 1975-ben, a felszabadulás után harminc évvel. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: GOTTVALD KÁROLY 1 levált úton, de magasabb szinten Nem nagy vállalat a szekszárdi Agroker, így pártszervezete sem nagy létszámú. A dolgozólétszám 126, a párttagok száma húsz. Ez jó aránynak mondható, s még jobb a kép, ha abból a szempontból nézzük, hogy míg a vállalat összes dolgozói közül 36 a fizikai munkás, ugyanakkor a párttagság harminc százaléka fizikai dolgozó. A pártszervezet — erről beszélt Klein József alapszervezeti titkár is a találkozás során — munkáját a X. kongresszus határozatai, valamint a megyei és városi párthatározatok alapján végezte. __ Úgy é rezzük, ha munkánk nem is volt mentes a hibáktól, alapjában megfelelt a párt általános politikájának. Miben foglalnám össze további tennivalóinkat, most a XI. kongresszus után? Egy mondatban: folytatni az eddigieket, csak magasabb szinten, úgy ahogy a XI. kongresszus kijelölte számunkra a tennivalókat. Legelőbb is az üzemi demokrácia kérdése kerül szóba a beszélgetés során. A párttitkár azt mondja: — Az üzemi demokrácia fórumai megvannak, ennek ellenére azt kell mondanom, hogy hatékonysága ma még nem felel meg a követelményeknek. Tovább kell fejlesztenünk. Pártszervezetünk egyik legfőbb feladata, hogy minden fórumon megteremtsük a megfelelő légkört ahhoz, hogy a dolgozók bátran mondják el véleményüket akármely kérdésről. Közbevetnék egy kérdést, de még a végére sem érek, Klein elvtárs máris reflektál: — Azért ez sem olyan egyszerű dolog. Elhangzott nálunk például, hogy a szállítók ne dolgozzanak délután' öt őrá után; hiszen a hivataliak is elmennek akkor. Igen ám, de ha sürgős szállítmány érkezik, amit ki kelj rakni? Vagy legyen 44 órás munkahét mindenütt. De mi olyan vállalat vagyunk, ahol a tennivaló határozza meg akár a munkaidőt is. Sorolhatnám még. de ez is mutatja, hogy mi az, amit nem lehet teljesíteni. Igen, a kommunistáknak néha ellent is kell mondani és ha igen, akkor határozottan, de a legfontosabb a felvilágosítás, a magyarázás, hogy az emberek tudatosan nézzék és lássák a tennivalókat — Természetesen mi is megtárgyaltuk, taggyűlésen, a XI. kongresszus anyagát. Szabad pártnap keretében is két alkaé lommal ismertetjük A külön« böző oktatási formákba be« építjük a kongresszusi határo« zatokat Nem feszegettem, miért mondja a párttitkár hangsúlyozottan, hogy „következetesebben kell érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét, ellenben az, hogy ennek követelése már alapszervezeti taggyűlésen is elhangzott és az alapszervezet további tevékenységének egyik: fontos tényezőjeként fogja fel, arra mutat, hogy az Agroker- pél törekednek ennek érvényesítésére, különösen ami az azonos területen dolgozó hők és férfiak keresetét illeti. Az ötödik ötéves terv során jól kidolgozott program alapján, a vállalat dolgozóinak reáljövedelme 23—25 százalékkal növekszik. Támogatják, a pártszervezet kezdeményezésére, a lakásépítő akciót; ugyanúgy ahogy eddig Keresik a lehetőségeket, például*' hogy munkaidő-kedvezmény- nyel hogyan tudnak segíteni a gyermekes anyáknak. A vállalatnak a feladatai hogy megfelelő gépekkel, vegyi anyagokkal lássa el a mezőgazdaságot. Klein elvtárs egy érdekes dolgot említ, nevezetesen azt, hogy az ő párt- szervezetük is foglalkozik ázzál a jelenséggel, miszerint az utóbbi időben a mezőgazdasági üzemek részéről bizonyos túlzott nagyvonalúság mutatkozik a nyugati exportból származó gépbeszerzéseket illetően. ‘ — Mi törekszünk arra, a magunk eszközeivel, hogy eH sősorban KGST-relációból jöj- jeríek gépek. Ez egyrészt olcsóbb, másrészt valután« szempontból is kedvezőbb, de — ami, hasonlóan fontos — az alkatrész-utánpótlás is jobban biztosított, mint amazoknál! Ez is politikai munka és pártszervezetünk ezzel is foglalkozik. Azután a pártszervezet programot dolgozott ki’ ai mezőgazdasági üzemek számára. Ezzel segíteni akarunk nekik — a gépbevásárlásra, hogy! a legelőnyösebben valósíthassák meg termelési feladataikat. Még csak egy kérdésre térnénk ki, a pártszervezet kezdeményezésére a vállalat 1980-ig kidolgozta káderfejlesztési tervét. A pártalapszer- vezetbe három jelentkező van; hogy felveszik-e őket, arról majd a taggyűlés dönt A titkár azt mondja, komoly emberek, erősödne velük a kommunista kollektíva, L. Gy, mik.. '. Két választás között Tolna megyében A KÖZMŰELLÁTÁS ' ^ ^ ^ A VILLAMOSEKERGIA FOGYASZTÓK AZ EGY FOGYASZTÓRA JtiTÜ SZAMA ____________« - í YILtAMSSENERGIA HAVONTA r á f r2‘ 742. ; ::-x 1 1971 1974 1971 •? 1974 & A VÍZVEZETÉK HÁLÓZATBA & PROTÁN SUTÁN GAZZAL** BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZAMA. \ y30729 ELLÁTOTT FOGYASZTÓK SZAMA 52789 -5 630461 23 094 .1971 1974 4.A CSATORNAHÁLÓZATBA * BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZAMA '•'II' " íUtr t'T^rTr» .. . . * * t * i » . ' 37tY j ’5322r M a□
