Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-13 / 137. szám

/ l (Folytatás az T. oldalról.? teremteni, örvendetes, hogy a közép-európai viszonylatban Is számottevő Dunai Vasmű valamennyi alapvető intézmé­nye — a kohók, a meleg-, a hideghengersor és az össze* többi kiegészítő üzemrész — elkészült és működik. Ez a gígfsz! VSSjdS; SűttfSor sem kokszunk, áem ércünk nincs, és sok minden más hiányzik, ami egy hatalmas vasmű mű­ködéséhez szükséges. Különö­sen fejlődésünknek egy kriti­kus szakaszában tekintették ezt nagyzási hóbortnak, mondván, hogy miért nem inkább közszükségleti cikkeket Kádár János és kísérete a városnézésen. szocialista nagyüzem jelenleg a népgazdaság nyersvas- és acéltermelésének 38, hengerelt- lemez-termelésének 92 százalé­kát és hengereltcső-termelésé- nek 100 százalékát adja. Bár­ki mondhatná, hogy annak idején megvoltak a tervek, az anyagi feltételek, megvolt az akarat is, tehát felépítettük az üzemet, amely megvan és mű­ködik. Az üzem felépítése azonban — csakúgy, mint a városé — valójában harcban ment végbe. A párt, a kor­mány, a kommunisták, a szo­cializmus őszinte hívei azon voltak, hogy a terv, a gondo­lat valósággá váljék, de az üzem létrehozásának sok kri­tikusa is volt. Ök kezdettől fogva ellenezték a vasmű fel­építésének gondolatát. Azzal érveltek, hogy minek ide ilyen gyártunk hengerelt acél he­lyett? A vasmű felépítésének ellenzői számára az volt a fő támadási felület, hogy óriási beruházásokra volt szükség. Azt mondták, hogy ez az üzem az idők végezetéig vesz­teséges lesz. Hála a valóban szocialista módon végzett munkának, a szükséges felté­telek biztosításának, a szocia­lista akaratnak és az összes dolgozó lelkes munkájának, a Dunai Vasmű alaposan rácá­folt az ellenzőkre. ^ A gyár már megtérítette az országnak, népünknek a beruházási költségeket. A termelési érték a múlt esztendőben elérte a 8 milliárd forintot, s a vas­mű 1 milliárd 400 millió forint nyereséget hozott. Dunaújváros mindannyiunk büszkesége Erre büszke lehet a vasmű tninden vezetője, dolgozója, a szocializmus minden állhata­tos híve. Ezért a magam és pártunk Központi Bizottsága nevében szívből jövő, őszinte örömemet fejezem ki. Gratu­lálok a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetésükhöz, és jó egészséget, további sike­reket kívánok a vasmű összes dolgozójának. (Nagy taps.) Kedves eivtársak! A jubi­láns városnak, Dunaújváros­nak — mint mondottam — a vasmű a lelke. Hiszen a kiindulópont is az volt, hogy itt vasművet kell építeni. Eh­hez szocialista városra is szük­ség volt. Ez a város azonban nemcsak a vasművet jelenti, hiszen az idők során a vasmű mellett egyéb, egész szocia­lista iparunk szempontjából jelentős ipari létesítmények is születtek. Létrehozásukat az a törekvés ösztönözte, hogy Du­naújvárosban, a vasmű mel­lett olyan ipar is legyen, amely foglalkoztatási és elhe­lyezkedési lehetőséget nyújt a nőknek és a város fiatal nem­zedékének is. Ilyen üzem pél­dául á Papíripari Vállalat du­naújvárosi gyára, a posztó­I 1975. június 13. ipari üzem, a férfiruhagyár, a fehérneműüzem, az óragyár és számos más ipari vállalat du­naújvárosi üzeme és gyára. Érdemes kiemelni a 4500 dolgozót foglalkoztató Duna­újvárosi Építőipari Vállalatot, amely nemcsak a helyi építési feladatokat oldja meg, hanem a százhalombattai beruházás­nál és a paksi atomerőmű épí­tésénél is jelentős munkát vé­gez. A vállalat termelési érté­ke a múlt esztendőben egv- milliárd forint volt, s ez bi­zony nem csekélység! Örömmel nyugtázhatjuk azt is, hogy Dunaújváros­ban — az idei elbírálás alapján a szocialista nagy­iparnak hét kiváló vállala- ia van. Jelentős a város fejlődése az építés, a szociális és kulturális szükségletek kielégítése terén is. Tíz évvel ezelőtt hasonló nagygyűlésen ünnepeltük a város fennállásának 15. év­fordulóját. E tíz esztendő alatt Dunaújvárosban 7000 lakás épült, s az éppen abban az esztendőben felavatott 500 ágyas kórház további száz ággyal bővült. Azóta 36 általá­nos iskolai tanteremmel gyara­podott a város. Két középis­kola épült, s megkezdődött égy, országos szempontból is Hemeíkedően korszerű mun­kásművelődési intézmény épí­tése. Még sok egyéb létesítmény­nyel is gazdagodott a város. Ezer óvodai, 300 bölcsődei hely, műjégpálya, több más sportlétesítmény, és még hosz- szan lehetne sorolni, mi min­den épült Dunaújvárosban. Első szocialista városunk a szocializmust igénylő és a szocializmust kevésbé óhajtó emberek közötti harcban szü­letett. Ezt bizonyos mérték­ben a város története is tük­rözi. A kezdeti nagy lendület után, 1953 nyarától néhány esztendőre megtorpant az építkezés. Mér-már az a gon­dolat tört utat, hogy egyálta­lán nem is kell folytatni, ab­ba kell hagyni a munkát. Az­után ellenforradalmárok tá­madtak a szocializmusra, a munkáshatalomra, és termé­szetesen Dunaújvárosra is. Mindezeken ét kellett tömünk magunkat ahhoz, hogy eljut­hassunk a mai napig. S most örömmel mondhatjuk, hogy ebben a harcban a szocializ­mus eszméje győzedelmeske­dett. •V!­Ea a 25 íves város ma nemcsak azoknak a büsz­kesége, akik dolgoztak és harcoltak érte, hanem az egész szocializmust építő magyar népnek. í Dunaújváros az erős ipart jelenti számúnkra, de meg kell említeni, hogy van a vá­rosnak igen jó termelési ered­ményekkel büszkélkedő ter­melőszövetkezete is. Kulturált, szép ez a város. Külön elis­merés illeti azokat, akik gon­doskodtak a város belterüle­tének és környékének fásítá­sáról. Ők nemcsak maguk­nak ültettek fákat, hanem azért, hogy a következő, a mai nemzedék szép, kulturált, és egészséges környezetben éljen. (Taps.) Dunaújváros, ez a ma 25 esztendős, szocialista vá­ros erős pillére a magyar forradalmi mozgalomnak, a magyar munkásosztály­nak és a magyar szocia­lista iparnak. Huszonhatezer munkás él és dolgozik itt, a bérből és fize­tésből élők száma 36 000, s a városnak 55 000 lakosa van. De a kövön, a vason, az utakon, az épületeken, a rakpartokon és a kikötőkön kívül más is kell ahhoz, hogy egy várost szocialista városnak nevez­zünk. Dunaújvárosban meg­van ez a másik feltétel is, ami nélkül nem lehetett volna szocialista város. Itt 4500 tagja van az MSZMP-nek, 4500 kommunis­ta harcol a jelenért és a jö­‘ vőért! Ä kommunista ifjúmun­kások száma 6000. Jelentős társadalmi erők — szakszerve­zetek. nóblzottságok, békebi­zottságok, népfront-szerve/etek — tevékenykednek itt, továbbá egyik igen fontos társadalmi intézményünk, a munkásőrség, amely jól példázza, hogy a kommunista meggyőződésű ember milyen önkéntes társa­dalmi munkára képes elveiért, meggyőződéséért. osztályáért és népéért. (Taps). örömmel szólhatok arról, hogy Dunaújvárosban 1800 brigád versenyez a szocialista cím megőrzéséért vagy elnye­réséért. Közülük két brigád a párt XI. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának tiszteletére in­dított nagyarányú szocialista munkaverseny-mozgalom ke­retében elnyerte a Központi Bizottság kongresszusi okleve­lét. Ezért is mondhatom teljes meggyőződéssel, hogy a ma 25 éves Dunaújváros — szocia­lista város. (Nagy taps). Szocialista város abban az értelemben is, hogy nem­csak múltja és jelene, ha­nem jövője is van. Dunaújvárosban a kővetkező ötéves tervben 13,5 milliárd forint értékű űj ipari beruhl-3 zást terveznek. Vannak ígére­tes, 10 és 15 évre szóló távlati elképzelések is, amelyek a legszorosabban összefüggnek a város jövőjével. Lelkesítő az elmúlt 25 évre gondolni, öröm ma körülnézni az üzemben, a városban és bizakodással te­kinthetünk a jövőbe is: a vá­ros \fejlődésének biztatóak a távlatai, s megvannak a felté­telei. Ä helybeliek büszkén emleJ getik, hogy Dunaújváros lakói­nak átlagos életkora 30 év, te­hát a város ilyen értelemben is fiatal. Gyorsan fog fejlődni ai jövőben is, 25 év sem kell hoz­zá, százezer lesz a lélekszáma. (Nagy taps.) Ezekkel a gondolatokkal ä magam nevében is szívből üd­vözlöm a 25 éves Dunaújvá­ros minden dolgozóját, veze­tőit, lakosait. Mindnyájuknak jó egészséget és újabb sikere-' két kívánok szocialista váro­suk további felvirágoztatását hoz (hosszan tartó taps). Kívá­nom, hogy Dunaújvárosnak^ szocialista rendszerünk büsz­keségének lakói a jövőben az eddiginél is nagyobb sikerrej dolgozzanak, s továbbra is let gyenek méltóak egész népünk megbecsülésére. (Taps.) Tovább erősödött pártunk népfrontpolitikája Kedves elvtársak! Most az országos választá­sokról szeretnék szólni. Ezek­ben a hetekben nemcsak a képviselőjelöltek, hanem pár­tunk s a Hazafias Népfront is beszámolt a választóknak, az állampolgároknak arról, hogy mi és hogyan valósult meg a Hazafias Népfront négy évvel ezelőtti választási prog­ramjából. Kijelenthetem, hogy a magyar országgyűlés, a nép­szuverenitás legfőbb szerve, mint testület, és az országgyű­lés minden egyes, számadásra kötelezett képviselője önérze­tesen és tiszta lelkiismerettel állhat a nép elé: a négy évvel ezelőtti választási felhívás szellemében, eredményesen dolgoztak. Elmondhatjuk: a nép képviselői becsületes munkát végeztek. Hazánkban a munkásosz­tály hatalma ma szilár­dabb, mint négy évvel ez­előtt volt. (Taps.) Pártunk szövetségi politikája, nép­frontpolitikája a legutób­bi négy évben tovább mé­lyült és erősödött. Szilár­dabbá vált rendszerünk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Erősödött a munkásság, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség összefogása. Erősödött a kommunisták é9 a pártonkívüliek politikai szövetsége, a különböző világ­nézetű emberek összefogása* egyetértése és közös cselekvé­se, a hívők és a nem hívők egysége. Amikor például ha-r zánk felszabadulásának 30. év- fordulóját ünnepeltük, a MaU gyarországon működő egyhá-i zak — a katolikus, a reformál tus, az evangélikus egyház, ä kisebb protestáns egyházakat! tömörítő szabad egyházak szövetsége, az izraelita egy­ház — tagjaikhoz olyan körle­véllel, vagy az egyházi szoká­soknak megfelelő felhívással fordultak, amelyben méltó­képpen, és egész népünkkel összhangban emlékeztek meg a felszabadulási évfordulóról, a felszabadítókról, és azokról az eredményekről* amelyeket (Folytatás a 3. oldalon). ’ , i A dunaújvárosi nagygyűlés résztvevői. ____

Next

/
Thumbnails
Contents