Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-13 / 137. szám
pártunk és népünk a szocialista rendszer 30 esztendeje alatt teremtett, alkotott. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más dolgozók szövetsége, a kommunisták és a oárton- kívüliek, a különböző világnézetű emberek összefogása, a szocialista nemzeti tömörülés és összefogás a legutóbbi országgyűlés működésének időszakában is tovább erősödött, és ma szilárdabb, mint eddig bármikor volt. Óriási győzelem ez számunkra. Hiszen még emlékezhetünk a megosztottság, a viszályok és a nagv összeütközések időszakára is. Mindezt világos, elvi politikával, mindenki nézetét és véleményét tiszteletben tartva leküzdöttük, és megtaláltuk a közös, szocialista célokat. Szocialista nemzeti tömörülés ez, amelyben egyet tud érteni minden tisztességes gondolkodású magyar ember. Ez alkalmas arra, hogy a nemzet összes alkotó erejét összefogja szocialista feladataink megoldására, országunk, népünk szocialista jövendőjének felépítésére. Mi, kommunisták ezt az összefogást úgy értelmezzük. hogy az építésben pártállástól függetlenül egyenlőik vagyunk, és az építés gyümölcseként létrejövő, fejlett szocialista társadalom(Folytatás a 2. oldalról) ban. népünk ezoclaliíta Jövendőjében is egyek leszünk. Pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül minden tisztességes embert megbecsülünk és biztosítjuk minden tisztességes ember jogait, aki a nagy mű építésében részt vesz. (Hosszan tartó, lelkes taps). A szocialista nemzeti összefogásnak ez a megerősödött, jó szelleme tükröződött a majdnem 900 jelölő gyűlésen is, amelyen csaknem 350 ezren vettek részt. Az ajánlók és a jelöltek, a felszólalók és a gyűlések résztvevői egységesen hitet tettek a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának úmutatása, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási fölhívása, népünk közös, szocialista céljai mellett. Ez fontos és örvendetes, nagy erőt ad nekünk. A választási beszámolókban szó esett a gazdasági és a kulturális építőmunka eredményeiről. Az idén befejeződő ötéves tervben — nem is könnyű feltételek között —, szocialista iparunk 38 százalékkal, mező- gazdaságunk 18 százalékkal növeli a termelését, a nemzeti jövedelem pedig 36 százalékkal emelkedik. A2 ilyen számok önmagukban is sokat* mondóak. Ezek az eredmények a szocialista tervgazdálkodásnak. a bevált, rugalmasabb gazdaságirányítási rendszernek. a szocialista ipar erőfeszítéseinek, a szocialista mező- gazdaságnak és a népgazdaság minden fő ágazata sikereinek köszönhetők. N8yekvő termelés, növekvő életszínvonal Másfél évtizeddel ezelőtt Ugyanitt még arról beszéltünk, hogv s’kérésén folyik a mező- gazdaság szocialista átszervezése, a7. aratási munka 43 százalékát gépesítettük és hogy a várható búzatermés országos átlagban holdanként kilenc, azaz hektáronként 15 mázsa lesz. És mi a helyzet ma? A mezőgazdaság szocialista átszervezését szotialk'a módon végrehajtottuk. Ha akadnak is a szövetkezetekben parasztemberek, akik „szidnak” benniiket az átszervezés miatt, csak azért teszik, hogy miért nem előbb csináltuk. (Derültség). Az aratás gépesítése most csaknem száz- százalékos. irm. ^ Eúzáhól tavaly országos átlagban több mint 37 mázsa volt a hektáronként termés, tehát körülbelül két és félszerese a 15 évvel ezelőttinek. Reméljük, hogy az idei termés még jobb lesz. A párt, a kormány szilárd elhatározása, hogy a szocialista mezőgazdaság létrehozásával és eddigi fejlesztésével elért összes vívmányainkat megőrizzük, az alapokat megszilárdítjuk és ezután is továbbfejlesztjük. Az életszínvonal alakulását itt, Dunaújvárosban is mindenki pontosan lemérheti. Az ötéves terv idején a dolgozók reáljövedelme országos átlagban 26 százalékkal nő, a nagyüzemi munkásság béraránya — az 1972. évi párt- és kormányhatározat végrehajtása nyomán — javult. A bérből és fizetésből élő dolgozók nagy többsége áttért a 44 órás munkahétre. öt év alatt több mint négyszázezer új lakás épül az X975. június 13. országban. Az idén befejerződő 15 éves lakásépítési terv során — az ideit is beleszámítva —, egymilliónál valamivel több lakás épül fel. 15—20 év alatt az ország lakóinak egyharma- da új lakásba költözött! Tudjuk. hogy még bőven van lakásigény lő, s nagy lendülettel folytatjuk is a lakásépítést, de azt is értékelnünk kell, amit elértünk. Hiszen 20—25 évvel ezelőtt mások voltak a lakásgondok mint ma, amikor az emberek többsége minőségi lakáscserét, a család gyarapodása miatt még jobb és modernebb lakást akar. Az országban az óvodáskorúak 72 százalékának jut hely az óvodákban, itt Dunaújvárosban pedig, ha kicsit „szorosan” vannak is a gyerekek, minden jelentkezőt fel tudnak venni. A legutóbbi országgyűlésen elfogadott társadalom- biztosítási törvény Is igen ■ok vívmányt rögzít és biztosít. Például azt, hogy július 1-től Magyarországon minden állampolgár ingyenes orvosi ellátásra jogosult. A termelőszövetkezeti parasztok nyugdíjrendszerét viszonylag rövid idő alatt, fokozatosan azonossá tesszük az ipari munkásságéval. Egymillió-százezer nyugdíjas és járadékos helyzetén tudunk valamelyest javítani. i , j —.. Olyan eredmények ezek, amelyeket nagyra értékelhetünk és becsülhetünk. A végzett munka mérlege feltétlenül pozitív. A termelés nőtt, az életszinvonal emelkedett, nem kis elmaradásokat hoztunk be és nem csekély nehézségeket küzdöttünk le. Mindez szocialista rendszerünk erejét bizonyítja. Míg jelenleg még a legfejlettebb kapitalista országokat is a politikai válság, az infláció, a foglalkoztatás problémái és a dolgozók létbizonytalansága iellemzl,- addig a szocialista ’ricset- hazánkban létbizton- ~t adott. S amint eddig, a ■’’•'üEta rendszer ezután is r.zt jelend a do1go2ó ember számára, hogy a munkának. S Javak termelésinek a fejlődésével párhuzamosan az életszínvonal is emelkedik. Céljaink A választás azonban alkalom nemcsak a beszámolásra, hanem a programadásra Is. A képviselőjelölteknek meg kell mondaniuk, hogy miért akarnak harcolni, mit akarnak elérni, mihez kérik a választók támogatását. Szocialista terveink, távlataink, biztatóak és szépek. Fő célunk, hogy tovább erősítsük társadalmi rendünk legsajátosabb, legfőbb vonását, a szocialista demokratizmust. Azt akarjuk, hogy az ország közvéleményének minél nagyobb részét bevonjuk a közéletbe, a különböző társadalmi kérdések eldöntésébe. Célunk a termelés növelése, az életszinvonal további emelése, a fejlett szocialista társadalom felépítése, célunk a különböző társadalmi ~ osztályok közelítése, a város és a falu lényeges különbségeinek megszüntetése, a fizikai és a szellemi munka közelítése. Azt akarjuk, hogy a technika fejlesztésével, a termelés korszerűsítésével csökkenjenek a fizikai terhek. A képzettség, a szakismeretek növekedésével a fizikai munka közeledjék a szellemi munkához. Nagyon fontos célunk, hogy mind a termelésben, mind a fogyasztásban teljes mértékben érvényesüljenek a szocialista elvek. A ragyogó szocialista jövőről, a biztató távlatokról szólva, azt is hangsúlyozzuk, hogy pártunk Központi Bizottsága, kormányunk és minden felelős intézményünk reálisan szemléli a helyzetet, szembenéz a valósággal és reálisan méri fel azokat a feladatokat, amelyeket meg kell oldanunk. Amikor pártunk XI. kongresszusa felvázolta a következő öt, illetve 15—20 esztendő távlatát, nem feledkezett meg a ma problémáiról. Tudjuk, és nyíltan szólunk is róla, hogy további gazdasági fejlődésünk új, megnövekedett feladatait az eddiginél nehezebb feltételek között kell megoldanunk. A Központi Bizottság decemberi ülésén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és nyíltan szólt az ország közvéleményéhez. Megmondta, hogy a kapitalista infláció, a nyersanyagok és az energiahordozók árának rendkívüli emelkedése kedvezőtlenül érinti a magyar népgazdaságot. Nehezebb nemzetközi feltételek között nagyabb feladatokat kell megoldanunk. A kapitalista Inflációnak, a nyersanyagok és energiahordozók áremelkedésének hatását nálunk a lakosság nemigen érzékeli, mert rendszerünk megvédi annak legsúlyosabb következményeitől. Ezért új ötéves tervünk irányelveiben mind fl termelés. mind az életszínvonal növelésére szerényebb fejlődési ütemet irányoztunk elő. Igaz, jobb volna — ipari termelésünket évente, mondjuk, kilenc százalékkal növelni. Felelősen azonban csak hatszázalékos növekedést tervezhetünk, mert csak ennyihez tudjuk biztosítani a szükséges nyersanyagot és energiát. Az iparban tehát évi hat, a mezőgazdaságban 3 —3,5 százalékos növekedéssel számolunk, s a reáljövedelem növekedését pádig évi 3—3,5 százalékosra tervezzük a legközelebbi esztendőkre. Nyíltan és egyenesen meg kell mondani: pártunk és kormányunk rendkívül következetes abban is. hogy a fogyasztás növekedése nem haladhatja meg a termelés növekedését. A névleges bért lehet növelni, de ha annak nincs valódi árufedezete, akkor az nem reális életszínvonal-növekedés. Mi tehát feltétlenül a szerényebb, de biztosított fejlődés hívei vagyunk. Azt hiszem, mindenki egyetért azzal, hogy inkább maradjunk a három és fél százalékos életszínvonal- emelkedésnél, de az legyen megalapozott. Megfelelően, gazdaságosan kell megvalósítanunk a beruházásokat, takarékosan kell bánnunk az anyaggal, az energiával. A termélőberendezése- két jobban ki kell használnunk, különben felesleges beruházási terheket vállalunk magunkra. Jobban kell gazdálkodnunk a munkaidővel is, hogy az valóban a munka ideje legyen. Mély meggyőződéX költségvetés a termelői aráB ' egy részénél átvállalja az ebből származó terheket, a fogyasztói árakban pedig jelentősen. korlátosa e2t a hatást. Népgazdaságunknak azonban számolnia kell ezekkel a ter- v hekkel. Hiszen külkereskedelmünk egyharmada szükségszerűen a kapitalista országokkal bonyolódik le, s az onnan behozott árukért most 20 százalékkal több árut kell exportálnunk, hogy az árveszteségből származó különbözeiét pótolni tudjuk. r.-*WA*áir‘-• sünk, hogy a termelés, a foJ gyasztás, az életszínvonal növelésére vonatkozó terveink a legnehezebb feltételek között is reálisak és megvalósíthatók, ha jobban gazdálkodunk erőforrásainkkal. Két nagy erőforrásunk van. Az egyik: a termelőberendezések, az anyagi alapok, és a magyar dolgozók szocialista öntudata, munkalelkesedése. Ha bátran támaszkodunk az emberi akaratra, és okosan hasznosítjuk az anyagi eszközöket, óriási erőket nyerüvk a további munkához. A másik nagy erőforrásunk: a szocialista nemzetközi együttműködésben. gazdasági integrációban rejlő lehetőségek még jobb kihasználása. A Központi Bizottság decemberi ülése határozatának a végrehajtásáért _ a XL kongresszus szel- lemében, a szocialista ' munkaverseny lendületé- ’ vei kell dolgoznunk. Népgazdaságunk alapjai szi- 1 hírűik amiként szilárd a ' munkásosztály, a szövet- ’ kezet! parasztság, az értei- ' mtség. az egész magyar nén elhatározása, hogy felépítjük a fejlett szocialista társadalmat. Ezért merem mondani: mindazt, ami ma terv és cél. holnap megvalósítjuk! A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elfogadta a párt XT. kongresszusának a társadalmi fejlődéssel kapcsolatos fő céljait, s kijelentette, hogy támogatja a pártot azoknak a megvalósításában. Ez egyben a Hazafias Nép-' front választási felhívásának alapja is. Mivel a népfront- mozgalom minden lényeges vonásában elfogadta a párt- kongresszus határozatait, azok valójában az egész nép céljaivá, nemzeti célokká váltak. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy meg is valósuljanak. Amikor életünk formálásáról. jövőnkről gondolkodunk, szükségszerűen kitekintünk a világba: milyenek jövendő munkánknak, a szocialista építés folytatásának a nemzetközi feltételei? Nemzetközi tevékenységünk alapvető célja: a magyar nép nemzeti függetlenségének, országunk szuverenitásának védelme és szilárdítása, a magyar nép érdekeinek becsületes képviselete. A nép iránti felelősségérzetünk azt diktálja, hogy az ország, a nép jövendőjét a leghaladóbb eszmék szerint formáljuk. Szocialista hazafiságunk internacionalista hazafiság, mert a társadalmi haladás és a béke ügyét képviseli. Valamennyi néppel a barátság ápolására törekszünk. Külpolitikánkban ugyanazt írjuk a zászlónkra, ami népünk óhaja. a Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységének és a Magyar Népköztársaság állami politikájának vezérlő elve. Ez a szocializmus és a béke! Azt akarjuk, hogy szocializmus és béke legyen hazánkban és a világ minél nagyobb térségeiben. (Nagy taps.) (Folytatás a 4. oldalon.) . _ Első szocialista városunk. Dunaújváros 25. születésnapját ünnepik Erre az alkalomra ismét fontos állomásához érkezik a dinamikusan fejlődő város. A folyamatos acélönlőmű első gépegysége már dolgozik és júliusban üzembe helyezik a másodikat Is; így évi 800 090 tonna öntött acélbugát fognak gyártani. A Dunai Vasműben azt tervezik, hogy a város építésének negyedszázados évfordulójára, valamint a XT. párt- Vovrcsszus tiszteletére már 1975. október 39-ára teljesítik a IV. ötéves termelési tervet. Képünkön; a vasmű madártávlatból. Terveink reálisak és megvaiósitfcatök
