Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

felhívás a vilii népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz Közös közlemény Szaddam Husszein magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására Szaddam Husszein, az Iraki Köztársaság forradalmi pa­rancsnoki tanácsának .alelnö- ke, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja regionális vezetőségének főtitkárhelyet­tese 1975. május 7—9. között hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon. Szaddám’ Husszeint magyar- országi tartózkodása során fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A szívélyesség és a kölcsö­nös megértés légkörében a két fél eszmecserét folytatott a bilaterális kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeiről, a közel-keleti helyzetről és a nemzetközi élet más időszerű, kérdéseiről. Fock Jenő és Szaddam Husszein áttekintették a Ma­gyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság kapcsola­tait, és megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a két or­szág gyümölcsöző együttmű­ködése, amely az imperializ­mus és a reakció, az agresszív erők elleni közös harca, a társadalmi haladásért és a világbéke megszilárdításáért folyó együttes küzdelemre épül,. jelentősen fejlődött. A két ország politikai, gazdasá­gi, műszaki-tudományos és kulturális együttműködésé­ben újabb eredmények szü­lettek. . , A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, és az Arab Űjjászületés Szo­cialista Pártja kapcsolatai ál­landóan erősödnek és hozzá­járulnak a két nép baráti együttműködésének fejleszté­séhez. Megerősítették elhatá­rozásukat, hogy tovább foly­tatják és' újabb területekre terjesztik ki az együttműkö­dést az imperializmus és a reakció ellen, a népek füg­getlensége, nemzeti szüvereni- tása és társadalmi haladása érdekében folytatott közös harcukban. A felek kifejezték elégedett­ségüket a magyar—iraki gaz­dasági együttműködési állan­dó vegyes bizottság eddigi munkájának eredményei fe­lett és elhatározták, hogy erő­feszítéseket tesznek a gazda­sági együttműködés további lehetőségeinek felkutatására és kiaknázására. Egyértettek abban, hogy korunk uralkodó világpolitikai irányzata az enyhülés, amely a szocialista országok, a nemze­ti felszabadító mozgalmak és a világ összes haladó erői ak­tív tevékenységének az ered­ménye. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság minden tőle telhetőt megtesz, hogy a nem­zetközi feszültség csökkenésé­nek a folyamatát visszafordít­hatatlanná tegye úgy, hogy az erősítse a békét, a biztonságot és a társadalmi haladást, elő­segítse a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a népek függet­lenségének megszilárdítását Határozottan elítélték az im­perialista és a reakciós körök mesterkedéseit, amelyeknek célja, hogy megakadályozzák az enyhülés térhódítását, a még megoldatlan kérdések bé­kés úton történő rendezését. Különös figyelmet fordítot­tak a közel-keleti helyzetre, amely továbbra is feszült. A felek aláhúzták, hogy ezért az izraeli vezető körök felelősek, amelyek folytatják agresszív politikájukat, megszállva tart­ják az arab területeket és aka­dályozzák a palesztipai arab nép törvényes jogainak érvé­nyesülését. A két fél meg van győződve arról, hogy tartós és igazságos békét a Közel-Kele­ten nem lehet elérni az izraeli csapatoknak valamennyi meg­szállt arab területről való tel­jes kivonása, a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogai­nak — beleértve az önrendel­kezési jogát is — helyreállítá­sa nélkül. Üdvözölték a palesztin el­lenállási mozgalom által a nemzetközi életben elért poli­tikai sikereket és kifejezték készségüket, hogy a Paleszti­nái népet továbbra is támogat­ják. A két fél pozitívan értékel­te a feszültség enyhülését az európai kontinensen. Fontos­nak tartják, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának a legmagasabb szinten való megrendezésére mielőbb sor kerüljön. A felek aláhúzták, hogy Szaddam Husszein magyar- országi látogatása jelentős ál­lomás a magyar—iraki kap­csolatok fejlődésében, fontos hozzájárulás a két nép barát­ságának és együttműködésének elmélyítéséhez. Ahmed Hasszán Al-Bakr, az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártja regionális vezető­ségének főtitkára, az Iraki Köztársaság forradalmi pa­rancsnoki tanácsának elnöke nevében Szaddam Husszein hi­vatalos látogatásra hívta meg Kádár Jánost, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárát és Lo­sonczi Pált, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökét. Szaddam Husszein ira­ki látogatásra hívta meg a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökét. A ma­gyar vezetők a meghívásokat köszönettel elfogadták, a láto­gatások időpontját később ha­tározzák meg. (MTI) Szaddam Husszein, az Iraki Köztársaság forradalmi pa­rancsnoki tanácsának alelnö- ke, az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja regionális veze­tőségének főtitkárhelyettese, aki Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára hivatalos látogatáson volt hazánkban, pénteken elutazott BudapestrőL Az alábbiakban közöljük az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kor­mánynak a felhívását, amelyet a világ népeihez, parlamentjeihr? és kormányaihoz intézett. Harminc évvel ezelőtt ért véget a világtörténelem legvé­resebb és legpusztítóbb hábo­rúja. A fasizmus és a milita- rizmus ellen vívott hatalmas háborúban aratott győzelem fontos mérföldkő lett az em­beriség sorsában. A szabadságszerető népek emlékezetében ez a győzelem Sgv évszázadra biztosítja a büszkeség és a szomorúság mély érzéseit. A büszkeséget azért, mert ezzel a győzelemmel döntötték meg azokat az erőket, amelyek a fasizmus, a fajgyűlölet és a sovinizmus fekete zászlaja alatt egész népeket hajtottak rabigába. A szomorúságért azért, mert kimondhatatlanul sokba ke­rült a győzelem. Sok millió férfi, nő és gyermek életével, hatalmas pusztulással, egész államok elnyomorodásával kellett megfizetni érte. A veszteségek óriásiak. Az áldozatok súlva felbecsülhetet­len. De mindez nem volt hiá­ba. A felhívás további része a többi közt a következőket tar­talmazza : A második világháború be­fejezésének 30. évfordulója különleges évforduló. És ezt az évfordulót új, a korábbiaknál kedvezőbb körülmények kö­zött méltathatjuk. Éurópa és a világ — egészében véve — reálisan közelebb jutott azok­nak a nemes célkitűzéseknek a megvalósításához, amelyek­re a Hitler-ellenes koalíció né­pei törekedtek. Az államközi kapcsolatokban egyre jobban érvényesülnek az egyenjogú­ság, a szüverenitás. valamint az erőszak elutasításának az elvei. Az út eddig nem volt köny- nyű. Harminc esztendőn át ne­héz és szívós küzdelem folyt. Ez a küzdelem ma sem ért vé­get. Hálá a szocialista országok és mindazok erőfeszítéseinek, akik szívükön viselik a béke ügyét és aktívan küzdenek is érte, a második világháború után nem vetették be a halá­los nukleáris rakétafegyvere­ket. Fontos szerepet játszottak ebben a nyugati világ reálisan gondolkodó politikai körei is. A szovjet nép nagy győzel­me 30. évfordulóján az SZKP, a legfelsőbb Tanács és a kor­mány felhívja a világ népeit, parlamentjeit és kormányait, hog£ egyszer s mindenkorra számoljanak le a veszedelmes hidegháborús politikával, szün­tessék meg a beavatkozást más népek és államok bel- ügyeibe, fordítsák arra min­den erejüket, hogy az emberi­ség békés jövője, a szilárd és tartós béke szavatolása érde­kében megteremtsék a bizton­ság légkörét. A béke megszilárdítása érde­kében sohasem történt annyi minden, mint az utóbbi évek­ben, A szocialista államok követ­kezetes békepolitikája folytán a világ demokratikus erői ak­tív fellépése, valamint a hi­degháború folytatódásának ve­szélyét felismerő kormányok reális állásfoglalásai eredmé­nyeként a nemzetközi színté­ren alapvetően megváltozott a helyzet. Történelmi megállapodások születtek, amelyek meghatá­rozóan hatnak az enyhülés fo­lyamatára. Különösen jelentős a világ két legnagyobb hatal­ma, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti megálla­podás a nukleáris háború el­hárításáról és a hadászati fegy­verek korlátozásáról. De fon­tos szerződések és megállapo­dások születtek a Szovjetunió és Franciaország között, a Szovjetunió és az NSZK kö­zött, más szocialista országok és a Német Szövetségi Köz­társaság között, érvényben van a Nyugat-Berlinnel kap­csolatos négyoldalú megálla­podás. Megtörténtek az első lépések a fegyverkezési hajsza korlátozására. Kutatják a fennálló nemzetközi konfliktu­sok békés eszközökkel történő rendezésének lehetőségeit. Befejezéshez közeledik az európai államok értekezlete, amely szinte példa nélkül álló esemény annak a kontinensnek a történetében, amely két vi­lágháborúnak is fő színtere és — egy évszázad alatt — a legélesebb nemzetközi ellent­mondások színhelye volt. Az értekezlet sikere, ajánlásainak megvalósítása új szakaszt nyit­hat Európa életében, s a béke és a józan ész eszményképei­nek győzelmét jelentheti. Ez viszont kedvezőleg befolyásolj hatja a nemzetközi kapcsola­tok fejlődését világméretekben is. Mindezek a pozitívumok a népeknek azt az akaratát tes­tesítik meg, hogy békében él­jenek és fejlődhessenek. Azt bizonyítják, hogy az államok közötti háború elhárítása nem utópia, hanem reális távlat és teljesen elérhető cél. Elkezdő­dött a nemzetközi kapcsolatok rendszerének alapvető átépíté­se a békés egymás mellett élés elvei alapján. Ezt tovább kell folytatni és be kell fejezni. Ezt az elesettek emléke és az életben maradottak érdeke egyaránt megköveteli. Korunkban a béke a társa­dalmi fejlődés nélkülözhetet­len feltétele, a népek szuverén jogának biztosítéka, hogy úgy rendezzék életüket, ahogyan akarják. Áz elmúlt három év­tized egész fejlődése meggyő­ző bizonyíték erre. A békés viszonyok között a modern tudományos és műszaki ismeretek óriási mértékű gya­rapodása és a termelőerők ez­zel összefüggő erőteljes fejlő­dése lehetővé teszi az embe­rek anyagi és szellemi kultú­rájának átalakítását. A tudo­mányos-műszaki forradalom vívmányai lehetővé teszik az életviszonyok gyökeres meg­javítását, az éhség, a nyomor és a járványos betegségek megszüntetését. Ugyanakkor pedig a 30 esztendő alatt le­zajlott hatalmas társadalmi változások és átalakulások a különböző országokban azt mutatták, hogy meg lehet fé­kezni az antihumánus reak­ciós erőket és ezen az alapon el lehet hárítani a tudomá­nyos-műszaki forradalom ne­gatív következményeit A második világháború óta a népek óriási eredményeket értek el. Ezek az eredmények azonban még nagyobbak le­hetnének, ha ez alatt az idő alatt a halálos és pusztító fegy­verek gyártására elpocsékolt rengeteg pénzt, szellemi erőt és energiát alkotó célokra for­dították volna. Mindamellett tovább tevé­kenykednek azok a befolyásos erők, amelyek makacsul fel szeretnék tartóztatni előrehala­dásunkat a tartós béke felé. Máris, a békés időket tekint­ve szinte hihetetlen mennyisé­gű tömegpusztító fegyver hal­mozódott fel. A fegyverkezési hajsza folytatódik. Mindez jo­gos aggodalmat kelt, megkö­veteli az erőfeszítések fokozá­sát a békéért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért és a leszerelésért folytatott harc­ban. Ez arra irányuló harc, hogy véget vessenek a háború­ra történő anyagi felkészülés­nek. A szovjet nép és a szovjet állam, amely a fasizmussal folytatott párviadal alapvető terhét viselte, ismét kijelenti: szilárd elhatározása minden tőle telhetőt elkövetni, hogy más népekkel és államokkal együtt kiiktassuk a háborút az emberiség életéből. Valamennyi szovjet ember akaratának és őszinte törekvé­sének megfelelően szorgal­mazzuk : a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elvének teljes és sokoldalú érvényesülését a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában: — az enyhülési folyam-t visszafordíthatatlanná tété-, lének szavatolását: — valamennyi fajtájú és típusú fegyver gyártásának korlátozását és megszünteté­sét, a szakadatlan előrehala­dást az általános és teljes leszerelés felé; — a háborús veszélyek tűzfészkeinek felszámolását, feltétlen elismerését és tiszteletben tartását annak, hogy minden népnek joga van a függetlenséghez és az azonos biztonsághoz: — regionális és általános biztonsági rendszerek meg­teremtését és egyenjogú együttműködést az államok között; — a kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos, mű­szaki és kulturális kapcsola­tok általános fejlesztését és annak a jognak a feltétlen elismerését, hogy minden or­szág szuverénül rendelkezik saját természeti kincseivel, védelmezheti a törvényeit és szokásait; — reális garanciákat arra, hogy minden ország és nép hatékonyan és egyenjo.gúan vegyen részt a békepolitiká­ban, a neokolonializmus és a különféle megkülönbözteté­sek megszüntetését; — olyan nemzetközi lég­kör kialakítását, amelyben a potenciális agresszorok, a kalandorkodók és a fegyver- csörtetők erélyes visszavá­gásban részesülnek, és amelyben a biztonság és a békés jövőbe vetett bizalom gyakorlatilag minden ország és nép számára elérhető. A 250 milliós szovjet nép nevében fordulunk azokhoz, akik szívükön viselik Földünk jövőjét: fogjunk össze, hogy ez a jövő békés legyen. A tartós béke, a népek sza­badsága a legméltóbb emlék­mű a háborúban elesett hősök­nek. A tartós béke, a népek sza­badsága olyan soha el nem halványuló eszménykép, amely a fasizmus elleni harcok hőseit lelkesítette és amely bennün­ket is lelkesít. Tegyünk meg mindent, hogy ez az eszmény­kép az emberiség életének megszeghetetlen törvényévé váljék. Felhívásunkat minden nép­hez, parlamenthez és kormány­hoz, de elsősorban — közvet­lenül és hivatalosan — azok­hoz intézzük, akik abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy államukat és országuk társadalmát képviselhetik a nemzetközi színtéren. Számí­tunk a problémák fontosságá­hoz méltó reagálásukra, s a tartós és a biztonságos béke nevében aktív fellépésre szó­lítjuk őket. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió kormánya» ! Külföldi tudósok Iregszemcsén Á Magyar Tudományos Aka­démia százötven éves fennál­lása alkalmából rendezett ün­nepségsorozat alkalmából ha­zánkban tartózkodó külföldi tudósdelegáció látogatta meg a takarmánytermesztési ku­tatóintézetet Iregszemcsén. A magas szintű küldött­ség tagjait: .Lobanov profesz- szort, a szovjet mezőgazdasági kadémia elnökét, Ruebensam rofesszort, az NDK mezőgaz­dasági akadémiájának elnökét és Gyllenberg professzort, a finn mezőgazdasági akadémia elnökét Kumik Ernő profesz- szor, az MTA levelező tagja, az iregszemcsei intézet igaz­gatója tájékoztatta az intézet munkájáról. A vendégek meg­tekintették a növénynemesíté- si tenyészkerteket, a fóliahá­zakban folytatott napraforgó­nemesítést, majd a növényi fehérjekoncentrátumot előállí­tó tamási VEPEX-üzemet lá­togatták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents