Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-08 / 106. szám
Ésszerűbb kórházi ágy fejlesztés — lépcsőzetes betegellátás Az ország kórházaiban, klinikáin fekvő betegek közül csaknem minden harmadik csupán megfelelő orvosi ellenőrzést, ápolást, diétát és gyógyszeres kezelést igényel. Kellő Számú, úgynevezett krónikus ágy hiányában mégis drága műszerekkel felszerelt, orvosilag magasan ellátott kórházi részlegekben, úgynevezett aktív ágyakon fekszenek. Pedig amíg egy krónikus beteg ápolásához szükséges kórházi ágy hozzávetőleg 200 ezer forintba kerül, az aktív ágyak létesítésének költsége ennek a háromszorosát is eléri. Erre vezethető vissza, hogy kórházainkból esetenként teljes gyógyulásuk előtt kénytelenek hazaküldeni a betegeket, olykor számolva azzal is, hogy állapotuk ismét súlyosbodik. Csak így biztosítható az új betegek folyamatos felvétele, és az, hogy a késedelmes kezelés ne befolyásolja hátrányosan' az orvosi be- avatkozás eredményességét. Dr. Balogh János, az Egészségügyi Mihisztérium fő- osztályVezető-helyettese ezzel kapcsolatban az MTI munka* társának elmondotta, hogy az ágazat vezetői az utóbbi években olyan kórházi részlegek kialakítására törekednek, amelyekben a betegeket —* a legköltségesebb életmentő beavatkozástól az utókezelésig — mindenkori állapotuknak megfelelő ellátásban részesíthetik. Ehhe2 a kórházi kezelés különböző ellátottságú lépcsőfokait egymáshoz viszonyított arányaikban is úgy kívánják kialakítani, s eleve úgy tervezik meg az ágyfejlesztést, hogy kórházi hálózatunk jobban megfeleljen a tényleges igényeknek. A lépcsőzetes betegellátás feltételeinek megteremtése, a helyes arányok kialakítása ezért mindenekelőtt a krónikus, utókezelő ágyak számának fokozottabb ütemű növelését követeli meg. A hazai vizsgálatok és a nemzetközi tapasztalatok szerint azoknak a betegeknek az ellátására, akik kivizsgálást ugyan nem igényelnek, de a folyamatos orvosi ellenőrzés mellett végzett munkaigényes gyógykezelést nem nélkülözhetik, arányaiban legalább annyi, kevésbé felszerelt krónikus ágyra lenne szükség, mint az aktív kezelést igénylő betegek ellátásához. A társadalombiztosítás kiterjesztésével azonban viszonylag rövid idő alatt egyre több beteg ellátásáról kellett gondolkodni, s alapvető követelmény volt az is, hogy minden sürgős ellátásra szoruló beteget haladéktalanul fogadjanak a kórházak. Másrészt az átlagéletkor rohamos növekedésével egyre több a könynyebben megbetegedő és nehezebbén gyógyuló időskorú is, akiknek a kórházi ápolása egyre nagyobb feladatok elé állítja az egészségügyet. A szakemberek szerint a lépcsőzetes betegellátás feltételeinek megteremtése, a helyes arányok mielőbbi megközelítése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a jövőben kizárólag kevésbé igényesen felszerelt kórházi osztályokat építenek. Az új kórházak létesítése változatlanul fontos. Ezeket már eleve úgy tervezik meg, hogy a különböző felszereltségű részlegeik a legoptimálisabb arányokat tükrözzék. Emellett elsősorban a meglévő régi kórházak fokozatos átalakításával szeretnék elérni a helyes arányok megközelítését. Ez viszont hosszú időre, több ötéves tervidőszakra szóló feladat. — Erre épül a következő ötéves tervidőszak most kidolgozás alatt álló kórházfejlesztési programja is — mondja a főosztályvezető-helyettes. — De ez is csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha a kórházainkban jelenleg kizárólag szociális megfontolásból ápolt, többnyire egyedülálló, idős emberek intézményi elhelyezéséről is mielőbb gondoskodunk. Ezért sürgető feladat az új szociális otthonok építése és a meglévők bővítése. Abaliget. és ©rfü $ Tuskés Tibor átikdduie Útikönyveink nagyobbik része erősen kétes értékű. Több- * hyire jól-rosszul összehordott adattár, melyekből a legfontosabb hiányzik, az érdeklődés melege, az átélés élménye, tehát éppen az, ámi közeli és távoli Utakra csábítja a turistákat. (Még a Panoráma „nagy” útikönyvei legtöbbje is bizony keserves olvasmány.) A magyarázat nyilván az, hogy nem írói munkák, s még a jobban sikerültek is legföljebb arra ingerük az utast, hogy sorra kipipálja azt, amit megtalált. Tüskés Tibor, akit szenved délyes érdeklődése, pompás fölkészültsége új meg új tájakra csábít, most Abaliget és Orfű vidékére kalauzolja el az olvasót, úgy, hogy rögtön kedvet is kapjon • az utazáshoz. Látszólag megmarad az útikönyvek hagyományos módszerénél, bemutatja a földrajzi környezetet, az éghajlati viszonyokat, a táj történelmét de sorai nyomán nemcsak ismereteket kapunk erről a szép vidékről, hanem meg is nyílik előttünk, a szó igazi értelmében életre kél, s az olvasó egyszer csak azt veszi észre, hogy otthonosan, jókedvűen barangol a számára ismeretlen vidéken. Különösen érdekes, szinte a felfedezés erejével hat az abaligeti barlahg feltárásának története, a másfél évszázad előtti kutató, Kölesy Viri3 ce eláő tudományos igényű le-, írásának ismertetése,, akit jó* néhányan követtek, többek között Wosinsky Mór is, aki ré*f gészeti feltárásokat végzett 4» barlangban. Abaliget azonban nemcsak! történelem és természeti ritkaság, hanem ezekkel együtt; üdülőhely, s a folyton növekvő turizmus korában nyilván egyu re több embernek ad pihenési és élményt, s még gyógyulás® is, miként az orfűi tórendszecj. ami az elmúlt évek során kéz*» dett kiépülni üdülőközponttá^ Tüskés könyve mindent eb* mond erről a tájról, s még S népélet jellegzetességeire is kW terjed figyelme, elmondja a) helynevek eredetét, a hétköz-f napok és ünnepek szokásait} bevezet a táj mondavilágába} nyelvébe, „ még az út menti ke** resztekről is tud érdekese# mondani. S ami igazi érdemei mindezt élvezetesen, írói esz4 közökkel, szinte példát mutató va arra, hogy egy idegenfor- galmi könyvnek nem kell szükségszerűen száraznak ét nehézkesnek lennie. Igaz, hogy ettől nemcsak stílusérzék a tartja távol, hanem az is, ami# a könyv minden lapja sugallj hogy ismeri és szereti ezt A vidéket, aminek szépségeit a turizmus igazán csak mos# fogja majd felfedezni. ._ .......Cs. l; í A fasizmus lényege és természete 1919. november 16-án Horthy bevonult Budapestre és a fővárosban kezdetét vette a fehérterror. 1922. október végén Mussolini átvette a hatalmat; Olaszországban elkezdődött a fasizmus két évtizede. Ezt követően Európában számos más diktatúra keletkezett, ami már az 1920-as években arról árulkodott, hogy a kapitalizmus „meghibásodott” és a polgári társadalom valamiféle Súlyos betegségtől szenved. A 30-aS évek tapasztalatai alapján az is világossá vált, hogy nem egy heveny és hiúlékony fertőzésről, hanem krónikus betegségről Van szó. Midőn Hitler 1933. január 30-án bevonult a berlini kancelláriára, Németországban is utolsót ütött a polgári demokrácia órája. Ez a járvány még gyorsabban tedjedt, mint megelőzően; a háború évei alatt a horogkereszt vagy valamelyik rokona az európai kontinens számos országában megjelent. - * A fasiszta diktatúrák keletkezésének okait, jellegzetességeiket, hasonlóságaikat és különbségeiket már sokan vizsgálták. A részletekbe menő és az árnyalatokat is elemző Vizsgálat bizonyéra jogosult, hiszen két teljesen egyforma fasiszta rendszert nem is találni. A fasiszta diktatúrák különböző módon jutottak uralomra, működési módjuk sok részletben eltérő volt. Különbözött Szilárdságuk, szervezettségük és „szigoruk” szintje is. A fasiszta rendszereket illetően eltérések mutatkoztak az államformában, a diktatúrát megtestesítő politikai csoport társadalmi összetételében, annak ideológiájában és így tovább. Mindeme különbségek mellett volt e rendszereknek néhány lényeges közös vonásuk, s éppen ezek kapcsolják őket össze. A legfontosabb liyen vonásuk az volt, hogy valamennyien a baloldali erők fejlődésének, a társadalmi problémák baloldali megoldási módjának útjába állított gátként jelentkeztek. Többnyire ugyan a polgári demokráciát tolták félre, ám a polgárt demokráciával az uralkodó csoportok fő problémája az volt, hogy kereteiben a baloldali mozgalmak kibontakozhattak. Minél elavultabb volt egy társadalom szociális és politikai berendezkedése, annál erőteljesebben adtak magukról életjelt a megújításra törekvő fiatal társadalmi mozgalmak. Miután a diktatórikus fasiszta rendszert valahol kialakították, az minden esetben arra törekedett, hogy a dolgozó osztályok önálló poütikai szervezeteit szétzúzza, vagy legalább megfossza hatékonyságuktól. A fasiszta diktatúrák e célra igénybe vett eszközei nem vóitak azonosak, és az általuk elért „eredmény” is különbözött .A totális fasiszta államokban mindenesetre minden pártot és nem fasiszta tömegszervezetet betiltottak. A betiltás azonban önmagában nem volt elegendő. A fasiszta államok a forradalmi és demokratikus szervezetek újjászerveződésének lehetőségét és illegális tevékenységüket is meg akarták akadályozni. E célból vegyesen alkalmazták a mammutméretekre növesztett propagandagépezetet, a megfélemlítést, a gazdasági és fizikai kényszerítést, a terrort, s nem egy esetben a Szervezett gyilkosságot. E diktatúrák azonos vonása volt továbbá, hogy egyfelől elutasították a társadalmi osztályok létének és ezzel együtt a dolgozóosztályok önálló jogainak elismerését, másfelől a „nemzeti”, állami közösség nevében felléptek az egyéni szabadságjogok ellen is. Az utóbbit egyes esetekben, haint például Németországban, bevallottan semmisnek deklarálták. Az osztály, a csoport, az egyén jogfosztását a „nemzeti közösség” és a közös „nemzeti érdek” jegyében, hajtották végre. Azt hirdették, hogy egységes és virágzó nemzetet akarnak kikovácsolni,' a felvirágzás döntő tényezőjét azonban csaknem minden esetben a területgyarapodásban jelölték meg, s az utóbbit viszont mindenekelőtt háborúval akarták elérni. Ha egyfelől azt mondottuk, hogy a fasizmus sajátosan fejlődő társadalmakban lép fel és minden esetben mutat egyéni tulajdonságokat, másfelöl ehhez hozzá kell tenni, hogy a szó egy más értelmében mindemellett világproduktütn is. Olyan korszak terméke, midőn nemcsak egy nemzeti uralkodóosztály használta fel saját hazai baloldalával Szemben, hanem a világreakció is a nemzetközi forradalmi erőiá ellenében. A fasizmus eluralkodásában! tükröződtek az antifasiszta tá-* bor gyengeségei is. E tábor egysége megkésve alakult ki, 3 több csoportjában későn következett be a fasizmus igazi természetének felismerése is. Ugyanez áll a náci háború által veszélyeztetett polgári államokra. Tragikusan későn eszméltek fel arra, hogy a nácik hadiútja nem kizárólag a Kelet és a Szovjetunió felé vezet, hanem éppen ők lesznek Hitler első Célpontjai. Az ellenállás mind országos, mind nemzetközi méretekben az idők Során egyre jobban megszilárdult. Míg minden kezdeti gyengesége és késlekedése a fasizmusnak kedvezett, addig később minden sikere annals óráit kurtította meg. A fasiszta rendszerek terrorizmusa a háború kirobbantása után érte el végső stádiumát. Ebben az időben Németország saját módszereit és faji, fajüldöző intézkedéseit rá- kényszerítette egy sor, általa megszállt, korábban demokratikus országra, illetve olyan diktatúrákra, melyek megelőzően kevésbé szélsőséges diktatúraformát képviseltek. A fasiszta államok hadvezetősége mind a civil lakosság, mind a hadifoglyok kezelése tekintetében egyre távolodott a nemzetközi jog előírásaitól, s a háború keleti frontja mind jobban tömegmészárszékhez hasonlított. A megszállás a rablással, letartóztatásokkal, a lakosok elhurcolásával vált azonossá. Mindezt betetőzte az a folyamat, melynek során a zsidó lakosság polgárjogainak megvonása tervszerű kiirtásukba csapott át Ez a sors érte a közép-európai cigányok jelentős részét is. Az európai fasiszta diktatúrák a háború évei alatt váltak egymáshoz a leghasonlóbbakká. Spanyolországot és Portugáliát kivéve valamennyien Összetalálkoztak Valamilyen módon a háború apokalipszisá- ban éá ott el is érték közös pusztulásukat. ORMOS MARIA A győzelem napján Moszkvában. A hitleri Németország fölött aratott győzelem alkalmából díszszemlét rendeztek Moszkvában. Képünkön; a hitleristák zászlóit a mauzóleum talapzatához dobják.
