Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

I Tisztlielyetfes-j elöltek ' Néphadseregünk fegyverze­tének, felszerelésének korsze­rűsítése fontos tényezője a ínagas fokú harckészültségnek, a békés építőmúnka védelmé­nek. De a korszerű fegyver csupán a hozzá mesterien értő kezében hatásos fegyver. Évek óta tanúi lehetünk, hogy.a ha­ditechnika korszerűsí re-sável egyidőben miként korszerűsö­dik maga a hadsereg szellemi­ekben, szakmai és politikai tu­dásban, a sorkatonáktól a hi­vatásos állományig. Évről évre nő a kiváló, az élenjáró kato­nák, a kiváló, élenjáró pa­rancsnokok száma. Mindezek mellett tanúi lehe­tünk egy másik folyamatnak is: mégpedig a néphadsereg parancsnoki állományában megkezdődött nemzedékváltás­nak. Múlnak az évek, a nyug­díjkorhatár felé közeledik az a generáció, a munkás-paraszt fiataloknak az az úttörő nem­zedéke, amely annak idején a párt hívó szavára választotta a tiszti pályát. Nyomukba, he­lyükre lépnek a katonai főis­kolákról kikerülő fiatal tisz­tek, jutnak rendkívül nagy fe­lelősséggel járó parancsnoki, nevelői beosztásba. Ennek a folyamatnak része­ként az utóbbi években meg­nőtt a hivatásos középkáderek, á tiszthelyettesek szerepe, egy­re több fiatal — főleg szak­munkás — választja a tiszt- helyettesi pályát. A szentendrei katonai főis­kolán ezekben a napokban felvételiznek a hivatásos tiszt­helyettes-jelöltek. Tolna megyéből huszonnyolc fiatal lendül ennek az egyál­talán nem könnyű akadály­nak. A mérce magas: a fizikai alkalmasság mellett a fiatalnak rendelkeznie kell általános mű­veltséggel, politikai ismeretek­kel, hiszen három év múltán felelős parancsnoki beosztások­ba kerülnek, több-kevesebb fiatal sorkatona kiképzésének, nevelésének megannyi súlya nehezedik majd rájuk, A huszonnyolc fiatallal a Szentendrére, utazás előtti percekben találkozunk. A kö­vetkező néhány napon parancs­nokuk Korodi Gábor, a kiegé­szítő parancsnokság főtisztje. Névről, személyesen ismeri már valamennyiüket, jó né­hányszor találkozott Velük munkahelyen, iskolában, csa­ládi környezetben. — Tornacipőt, felszerelést mindenki hozott magával? . Utazás közben szeszes ital nincs, de még kávé sem. Az első napon orvosi vizsga lesz, amúgy is izgultok majd, ne­hogy valakinél a fröccs, a ká­vé növelje a vérnyomást. A második napon testnevelésből vizsgáztok, az sem lesz köny- nyű. A harmadik napon teszt­kérdésekre válaszoltok. Alapo­san kell figyelni: milyen poli­tikai események történtek itt­hon és külföldön. Sorsdöntő napok előtt álltok, olyan hiva-- tásra készültök, amely szép, de nagyon nehéz. A korábbi, be­szélgetésekből tudom, a tiszt­helyettesi pályát item munka­helyként, hanem hivatásként fogjátok fel. A törvények ugyanolyan jogokat biztosíta­nak, mint a tiszteknek, de a felelősségetek sem lesz ki­sebb. Akinek a felvétele sikerül — .remélem valamennyié töknek — annak a következő három évben más dolga nem lesz, mint a tanulás. Az oktatás színvonala hasonló a tiszti fő­iskolákéhoz, és hason’ők a kö­vetelmények is — de ezekről’ még útközben még sokat be­szélgetünk. A huszonnyolc fiatal a nép­hadsereg jó néhány fegyver­neméhez készül, tizéhheten' elsősorban, a technikai pályát választották. — Vannak köztük dombóvá­ri Diesel-szerelők, lengf éli ifié-’ zőgazdasági-, gépszerelő, van szerkezetlakatos, esztergályos, érettségizett, segédmunkás, be­tanított munkás: Ketten „kato­nagyerekek” — apjuk hivatá­sos katona. Vannak, akik álla­mi gondozottak voltak, velük Ideggyógyász véleménye az idSs korúak problémáiról Milyen tényezők befolyásol­ják és veszélyeztethetik dz Öregkor derűjét; mi okozza á kedély megbetegedését; fel lehet-e készülni a 'kiegyensú­lyozott, harmcniktis idős kor­ra? Tudományos kutatásaival és felméréseivel ezekre a so­kakat érintő kérdésekre kere­sett tudományosan megalapo­zott választ dr. Simkó Alfréd, az orvostudományok kandidá­tusa. — Vizsgálódásaim azt bizo­nyították — mondotta —, hogy az öregedés kóros formáinak kialakulásában, a lehanqoltság, c rossz kedélyállapot létrejöt­tében mindenekelőtt lélektani eredetű okok játsszák a dön­tő szerepet. Az öregek minden Táj. változást jelentő mozzanat­tal szemben idegenkednek, túlérzékenyek, elképzeléseik sokszor nem reálisak, valóság- érzékelésük fogyatékos, önér­tékelésük többnyire eltúlzott. Mindezek a negatív személyi­ségjegyek különösen sorsuk döntő fordulatainál bukkannak fel; a nyugdíjazás, az esetle­gei költözködéssel járó hely­zetváltoztatás általában kis- sebb-nagyobb lelki megráz­kódtatást jelent számukra, amelynek néha közvetve fizi­1975. május 8. kai kihatása is van. Mindezt tudva, lehetővé kell tenni, hogy az idősödők minél to­vább — ha lehetőségük van rá, megszokott munkahelyü­kön — tevékenykédhessének, s csökkent értékű munkájuk révén ugyan, de élvezhessék önállóságukat. — Az idősödő emberekkel különös figyelemmel kell bán­ni: türelemmel kell meghall­gatni emlékezéseiket pályafu­tásukról, történeteiket életük egykori , fordulatairól. A fi­gyelő tekintet hatására szinte újraélik hajdani kellemes em­lékeiket. Kikerülhető-e az öregedés? — Ki nem kerülhető — foly­tatta Simító főorvos —, helyes életmóddal azonban jelentősen késleltethető. A kezeletlen vér­nyomás, az elhanyagolt cukor- betegség, az ellenőrizhetetlen keringési rendszer, az egyol­dalú étkezés, az elhízás — az idő előtti korosodás mindmeg­annyi elősegítői. A vizsgálatok azt is kiderí­tették, hogy bár a hajlott ko­rúak függetlenségük megőrzé­séhez minden vonatkozásban görcsösen ragaszkodnak, még­is az irántuk megértő közös­ségben oldódnak fel a legjob­ban. Ha ez a létfeltétel csa­lidon belül nem biztosítható, úgy az öregek másfajta elhe­lyezéséről kell gondoskodni. Feltétlenül ügyelni kell azon­ban arra, hogy mindenféle szempontból „egyivásúák” ke­rüljenek egy fedél alá. (MTI) különösen nagy figyelemmel foglalkozunk, érezzék: szüleik, nevelőik az egész társada­lom. — A szakmunkások részben a dombóvári, részben a szek­szárdi szakmunkásképző isko­lából, illetve a lengyelj mező- gazdasági szakiskolából kerül­tek ki. Zak Józsefnek eltökélt szán­déka a hivatásos katonai pá­lyára jutás. — Tavaly érettségiztem a dombóvári Gőgös Ignác Gim­náziumban. Tiszti iskolára je­lentkeztem, sajnos, a felvétel a szemem miatt nem sikerült. A postán dolgoztam, most tiszt- helyettesi iskolára jelentkez­tem. A fegyver-, gépjármű­technikusi, illetve a hadtáp- szállító szakmát jelöltem meg, olyan pályát, ahol nem jelent­het hátrányt a szemüveg. Eredményes felvételi vizsgát kívánunk mind a huszonnyol­catoknak. B. I. A Honvédelmi Kupa lövésit erseny városi döntője Úttörő távirássok Leninvárosban Felszabadulásunk 3Ó. év­fordulója jegyében folynak az MHSZ idei honvédelmi ver­senyei, így a legnagyobb tö- megverseny, a Honvédelmi­kupa lövészverseny is. Á klu­bok által rendezett hatfordu­lós verseny elérkezett a városi­járási döntőkhöz. A szekszárdi városi döntőn igen jól szerepelt a Mezőgép Vállalat lövészklubja. A kis­puskalövészet felnőtt férfi­számát Csalid Sándor, a női számát Szőr Jánosné nyerte. Az ifjúsági fiúknál Lippert János (MMG) győzött, a lá­nyok közt Kincses Ibolya (Me­zőgép) lett az első. Az újabb versenyszabályzat szerint az úttörő-korcsoportban légpuskás és légpisztolyos dön­tőt rendeztek, amelynek fiú­győztese Csernák Csaba (Me­zőgép), lánygyőztese Keresztes Éva (ÁÉV). A5í ifjúságiak pisztolyver­seny számának győztese An­gyal Sándor, illetve StugneS Edit (MMG). i * Ez évben ötödször rendeztél; meg Leninvárosban a „Lénia ifjú távirásza” országos úttörő- távirászversenyt, melyen a Tolna megyei úttörőket a szek­szárdi MHSZ rádiósklub négy­tagú csapata képviselte. Bár Weisz László korábbi sikerét nem sikerült megismételni, a csapatverseny harmadik he­lyére állhatták a szekszárdi gyerekek. A jobb helyezést a lányok érték el: hatodik lett Neu­mann Ágota, tizedik Paál Zsu­zsa. A fiúk közül huszonki- lencedik Prejmejer Zoltán, 37- ik Baumann József. A legfiatalabb versenyzőnek alapított díjat a hétéves Paál Zsuzsa vehette át. Munkáslakások Minden elképzelés nagyjából annyit ér, amennyit valóra váltani sikerül belőle. Ennek jegyében érdeklődtünk Péíet- fi Kálmánnál, a szekszárdi vá­rosi tanács igazgatási osztálya vezetőjénél. — Több, mint két évvel ez­előtt jelent meg a városi ta­nács és az OTP közös tájé­koztatófüzete, mely részletesen ismertette, hogy a különböző állami vállalatoknak milveti lehetőségük van dolgozóik la­káshelyzetének javítására. Mi történt azóta? — A rendelkezés szerint „Az állami vállalatok munkásai — függetlenül házastársuk fog­lalkozásától — lakásépítésük­höz a szociálpolitikai kedvez­ményen felül állami támoga­tást és egyéb kedvezményeket kapnak abban az esetben, hi vállalatuk, lakásépítési alap­jából a lakásépítési költség legalább 20 százalékának meg­felelő munkáltatói kölcsönt ad.” . — Hogyáp éltek ezzel a le­hetőséggel a szekszárdi válla­latok? — 1973 óta egyre nagyobb mértékben. Az újvárosi 100 lakásos épületben, mely azóta sajnos épp az önök cikkei nyo- máp „a gondok háza” néven vált ismeretessé megyeszerte, 63 munkáscsalád költözött be. Javarészt fiatalok. Tavaly a Hermann Ottó lakótelepen és a Wesselényi utcai társasház­ban kaptak otthont ilyen ked­vezményekkel munkások. — A rendelkezés csak álla­mi vállalatokra vonatkozik? —1 Igen, és megyénkben, központi intézkedés nyomán, csak szekszárdiakra. Talán nem árt a rendelet szerint pontosan körvonalazni az ál­lami vállalat fogalmát. Ez „vállalati formában működő állami gazdálkodó szerv, ide­értve a trösztöt, az egyesülést és az állami gazdaságot is”. — Ki számít munkásnak? — Ismét idézem a rendele­tet : „Az a fizikai dolgozó, akit az érvényben lévő statisztikái szábályok szerint a munkás­állománycsoportban tartanak nyilván, továbbá a kisegítő állománycsoportból a fizikai munkát végzők, valamint a termelés közvetlen irányítói közül a főművezető, műveze­tő, segédművezető”. — Tavaly melyik vállalat hány lakás támogatásával sze­repelt a listán? — Nyolc lakással a Volán, héttel a Szekszárdi Állami Gazdaság, hattal a Tejipari Vállalat, öttel-öttel a BHG, a Városgazdálkodási Vállalat éa a Mezőgép, néggyel a Bőr­díszmű, végül kettővel-kettő- vel a 14-es Autójavító, a BVK, a Gabonafelvásárló, a Költség, vetési Üzem, a KPM, a Me­zőgazdasági Ellátó Vállalat, & Víz- és Csatornamű Vállalat, a Sárköz-Völgységi Vízitársu­lás és a posta. — Az idei tervek? — A Hermann Ottó utcai 33 lakásból huszonnyolcat, a Wesselényi utcai 75-ből 49-eS tervezünk így értékesíteni. A jelentkezők között van a máf 1973-ban is kiemelkedően sze­repelt Szekszárdi Nyomda, ez­úttal hat lakással. Továbbá a Volán 11-gyel, a Szekszárdi Állami Gazdaság 10-481, a Ma-* zőgép héttel és a Városgaz­dálkodási Vállalat öttel. Itt említem meg, hogy az elmon­dottaktól függetlenül az ÁÉVi a TOTÉV és a Balassa János Kórház 100—100 lakást épít, illetve építtet saját reZ9ibem dolgozói részére. Azt hiszem joggal elmondhatjuk ezek után, hogy a munkásságnak nagy segítséget jelentő rendel­kezés Szekszárdon nem maradt írott malaszt, (ordas) Az utca első háza Az Állattenyésztési Kutatóintézet középhídvégi kísérleti gazdaságában a múlt évben kezdő­dött a muiskáslakás-építési program, amelyből az év elején készült el — a Dalmandj Ál­lami Gazdaságtól kapott tervek alapján az első ikerlakás, amelyet gazdasági épület és ga­rázs egészít Ki, Ilyen lakásokból a Katalin-pusztára bevezető út mellett egész utcasor épül fel a következő években. Fotó: Gottvald.

Next

/
Thumbnails
Contents