Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-08 / 106. szám
A KGST a 68. Országos Mezőgazdasági.] és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron Az augusztus 29-én nyíló, 68. OMÉK előkészületei terv szerint haladnak. A bemutatók összesen 27 000 négyzetméter fedett és 36 000 négyzetméter szabad területet vesznek igénybe. A 19 MÉM-bemutató ágazatonként és kiemelt témaként ismerteti a mezőgazdáság, az élelmiszeripar, az erdészet és a fagazdaság eredményéit, a fejlesztés további céljait, ajánlott eszközeit, módszereit. Az önálló bemutatókra való jelentkezések határideje május 31-én jár le, de már eddig is számos hazai és külföldi szervezet jelentette be részvételi szándékát. A belföldi kiállítók közt szerepel a mező- gazdaságot, az élelmiszeripart és az erdőgazdaságot ellátó, valamennyi jelentősebb szak- vállalat és üzem. önálló bemutatót szerveznek a Nehézipari Minisztérium vállalatai, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Bajai Állami Gazdaság, az ÉRDÉRT, és sok másik vállalat, gazdaság. A külföldi kiállítók közül a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Jugoszlávia nemzeti bemutatóval vesz részt. Rajtuk kívül angol, belga, dán, holland, osztrák és svájci cégek is jelezték részvételüket. A kiállítás egyik, nagy érdeklődésre számot tartó bemutatója lesz a KGST tagországainak közös kiállítása. Ennek keretében szemléltetik a komplex program mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti, vízgazdálkodási és környezetvédelmi céljainak megvalósításában elért eredményeket, valamint a szocialista integráció további fejlesztésének lehetőségeit. A bemutató ismerteti a KGST-tagországok közötti két- és többoldalú kapcsolatokat, a tudományos- és műszaki együttműködés legfontosabb területeit, valamint a már megvalósított, vagy tervezett kutatási és gyártási kooperációkat. A közös rendezésű KGST-bemutatóhoz csatlakoznak a tagországok nemzeti kiállításai. Tolna megyei sxahsxervexeti napok Szocialista brigádvezetők tanácskozása Tégnap Alsótengelicen a Tolna, megyei szakszervezeti napok alkalmából tanácskoztak a mezőgazdaság szocialista’* brigádvezetői. Az értekezleten mintegy negyven brigádvezető jelent meg, őket Weber János, az SZMT munkatársa köszöntötte. Pacsai László, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese ezt követően tartott előadást a szocialista ' brigádmozgalom időszerű feladatairól, különös tekintettel a munkásművelődésre. Előadásában ismertette a szocialista brigádmozgalom kialakulását, fejlődését és jelenlegi állapotát. Beszélt a munkás- osztály művelődésének összetevőiről, a munka, a közösség és a kultúra egységéről és annak jelentőségéről, a munkás- osztály vezető szerepének erősödésében. Előadásában kitért a brigádmozgalom jelenlegi problémáira, az ellenható erőkre is. Szólt az előadó a XI. párt- kongresszus határozatáról, az ideológiai és munkásművelődési feladatokról. A beszámoló igyekezett segítséget adni ahhoz, hogy a szocialista brigádok vezetőinek figyelme a mennyiségről a minőségre forduljon a jövőben, a gazdasági vezetőket pedig arra ösztönözte, hogy nyújtsanak hatékonyabb segítséget a brigádmozgalom fejlődéséhez. Végezetül a tanácskozáson részt , vevők elmondták saját tapasztalataikat, beszéltek a művelődés területén eddig elért eredményekről. A hozzászólások ismét azt bizonyították, hogy a szocialista brigádmozgalom jól haladt, de fel-' színre hozták ugyanakkor azokat a gondokat is, amelyek megoldásra várnak. A Költségvetés! Üzem: Szekszárd város 247 embere „Költségvetési üzem”, ez nem éppen nyelvészeket gyönyörködtető elnevezés. Egy 1969-es rendelet szerint azt lenne hivatott érzékeltetni, hogy az üzem a tanács pénzeszközeivel gazdálkodik és a város érdekeit szolgáló feladatokat lát el. — Van magasépítő, mélyépítő részlegünk, út-, hídkarban- tartónk, kertészetünk, saját műhelyünk és fuvarozó részlegünk — mondja Rajcsányi Iván, az üzem vezetője. — 247 dolgozót foglalkoztatunk. Ezeken a hasábokon sűrűn írunk városfejlesztésről, várospolitikáról. A Költségvetési Üzem dolgozóinak munkája ebbe a gondolatkörbe tartozik, közvéleményt alakít, közvetlen hatással van a szekszárdiak közérzetére. így például azzal is, hogy a közterületek tisztán tartásánál 36 személyre lenne szükség, de csak 16-an küszködnek a szeméttel. — Az év végére kapunk egy IFA 850-es univerzális takarítógépkocsit. Ez sokat javít majd a helyzetünkön! A város összképén természetesen az is javítana, ha a patakok mentén lakók nem használnák szemétgyűjtőként a medreket, a borítékos sorsjegyek papírját nem bocsátanánk a szelek játékára és mindany- nyian a 200-nál több gyűjtőbe, és nem melléje dobnánk a szemetet. Tavaly a Költségvetési Üzem 19 millió forintos tervet teljesített. Négy alkalommal kaptak különböző írásos elismerést, munkájuk legmutató- sabb eredménye az új sportpálya. — És az új kertészetünk — így az üzemvezető. — Ennek környékén alakul ki majd a távlati tervek szerint a központunk is. — Kertészet! „Legyen Szekszárd virágos, így szépül a város” — lehet hogy nem egészen pontosan idézzük a parkokban elhelyezett táblák valamelyikének csábrigmusát A város valóban virágos, de Szekszárdon virágot kapni bajos. — A virágellátás nem megoldott, ez való igaz. Szolgáljon mentségünkre, hogy nem ez a fő profilunk. A kertészetnek elsősorban a közterületek szépítéséhez kell növényanyagot termelnie. Szegfű előállítására természetesen a jövőben is súlyt helyezünk, de ez egyelőre még kevés. — Valóban az. Korábban sokat írtunk a parkrongálók- ról. Javult-e a helyzet? — Igen! A vastag támasztókarók mellől összehasonlíthatatlanul kevesebb facsemetét tördelnek ki belhoni vandálok, mint korábban. Közben persze a fák is erősödtek... — Nemrég adtunk hírt új játszótér-építkezésről, melyen KISZ-esek és komszomolisták is dolgoztak. Mennyibe kerül egy játszótér? — Többe, mint általában hiszik! A Kölcsey lakótelepi például milliós nagyságrendű. Csak egy rönkvár nyolcvan- ezer forint. Nem kell azt hinni, mintha az elkészült játszóterek javítása mellett a szándékos rongálások helyrehozatala nem emésztene fel pénzt. Általában: — gondatlanok, felelőtlenek vagyunk, mi szekszárdiak. — Könnyen előfordulhat, hogy ahol a fiatalok füvesítettek, oda a szüleik hajtanak fel gépkocsival és rongálják a pázsitot. A mélyépítő részleg kötelessége a járdajavítás. — A múzeum elé felhajtó teherautók például rendszeresen rongálják a járdát. Azt viszont nem lehet elkerülni, hogy felhajtsanak, hiszen a múzeum is szállít... Beszélgetés közben az üzem vezetőjének irodájában összejönnek az ’ üzemi négyszög tagjai. Ostyánszky Mihály párttitkár, Kállai István, az szb titkára és Révai Ferenc KISZ-titkár. A Költségvetési Üzem dolgozóiról beszélgetünk. A 247 személy kereken harmada ingázó, Nagydorogtól Pörbölyig terjedő távról járnak be. A párttagok száma 22, a szakszervezeti tagok aránya: — 100 százalék. A korábbi évekhez viszonyítva hatalmas a szemléletbeli változás, öt brigád már elérte a szocialista címet, hét küzd érte. összlétszámúk 117 fő. A tavalyi versenyben szinte fej fej mellett végzett a végül elsőnek bizonyult Rózsa Ferenc brigád (vezetője Nagy József), a műhelyből és a fuvarozók Babits Mihály brigádja (Stem- ler István). — Az értékelést 18 tagú „zsűri” végzi, sokszor szinte késhegyig menő harc, vita árán. Nemcsak ez jellemző azonban a brigádokra. Az egymás nevelése épp ennyire. Tavaly például a magasépítők Petőfi brigádja — miután egy évig kínlódott vele — kizárt soraiból egy dolgozót, sőt az üzemből való eltávolítását is javasolta. Megtörtént. A társadalmi munka rendszeres. A „Tiszta, virágos Szekszárdért” mozgalom legutóbbi értékelésekor az üzem ezüst fokozatra érdemesült. A törzsgárdistákat megbecsülik, négyen kaptak a város címerével ékesített aranygyűrűt és mire ezek a sorok megjelennek, 22-re emelkedett a kiváló dolgozók száma is. O. I. tudomány és technika r-* újkori forradalma, a termelőerők gyors fejlődése az iparilag fejlett országokban különösen meggyorsította a gazdasági haladást. Mindez együtt járt a nemzetközi gazdasági együttműködés bővülésével, a külkereskedelmi forgalom növekedésével. Jellemzővé vált, hogy a külkereskedelem növekedése meghaladja a termelés növekedéséta szocialista országokban és a tőkés országokban egyaránt. Az országok közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok évről évre bővülnek és mind erőteljesebben érintik a gazdaság minden ágát. Magyarországot az általános törvényszerűségek mellett sajátos okok is kényszerítik, hogy intenzíven bekapcsolódjék a nemzetközi munkamegosztásba. Ilyen okok: a viszonylag szűk belső piac és a gazdaságos sorozatnagyságok közötti ellentmondás feloldása, a nyersanyagbeszerzés gondjai, a tudományos-technikai kutatások korlátozott technikai és pénzügyi lehetőségei. A politikai és földrajzi tényezők vizsgálata egyértelműen mutatja azt az érdekeltséget, amely alapján hazánk elsősorban a szocialista országokkal lépett szoros szövetségre. A szocialista országok együttműködése a gazdaságok egymást kiegészítő tevékenységén és a kölcsönös segítségen alapul. Immár túl a ne^edszá* zados évfordulón, megállapítható, hogy a KGST nagy munkát végzett a szocialista országok gazdasági haladásának előmozdítása érdekében. Elősegítette a gyors fejlődést, a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok tervszerűvé válását, a tőkés nagyhatalmak politikai, gazdasági nyomásával szembeni védekezést. Fejlődő iparunk nyersanyag- ellátása, az iparosítás célkitűzései, a mezőgazdaság és a közlekedés technikai felszerelése, a szocialista országok együttműködésével valósult meg. 1974-ben a teljes külkereskedelmi forgalom 62 százalékát a szocialista országokkal, ezen belül 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk évi 8—12 százalékos növekedése népgazdaságunk fejlődésének szilárd alapja, nélkülözhetetlen serkentője. Közös és nemzeti érdekeinknek megfelelően részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében. ^Ylyan iparágak, mint pél- dául a közútijárműgyártás, az elektronikusipar, a gyógyszergyártás, a vegyipar, a mindinkább iparosodó mezőgazdasági termelés nem fejlődhetne, nem boldogulhatna a KGST-országok felvevőpiaca nélkül. A hatalmas anyagi erőforrásokat kívánó tudományos • és műszaki haladás is úgyszólván elképzelhetetlen a szocialista közösség országainak összefogása nélkül. Kapcsolatainkban a stabilitás és a tervszerűség elemeinek fokozása, a gazdasági együttműködés intenzív fejlesztései gazdasági fejlődésünk alapvető nemzetközi feltétele. A külkereskedelmi forgalom közel egyharmadát az iparilag fejlett nem szocialista országokkal bonyolítjuk le. A tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket az elmúlt időszakban nehezítették a különböző válságjelenségek és az infláció, az áremelkedések és a forgalom növelését akadályozó egyéb tényezők. E kereskedelem jövőbeni alakulásához is irányt mutat a XI. pártkongresszus határozata, amely szerint „A tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján kell bővíteni a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat. E területen is ésszerűbb, hatékonyabb, rugalmasabb munka szükséges. Fellépünk mindenfajta megkülönböztetés ellen; külgazdasági kapcsolatainkat úgy kell alakítanunk, hogy — főleg a szocialista nemzetközi integrációba való szervesebb beépülés révén — előrehaladásunk biztonságosabb legyen.” A gépipari, vegyipari termékek kivitelében kialakult kapcsolatok, az ipari kooperáció különböző formáinak alkalmazásában elért sikerek a jövőben is lehetőséget biztosítanak az együttműködés fejlesztéséhez. Ez természetesen nem csupán a mi szándékunkon múlik, hanem azon is, hogy ezek az országok — mindenekelőtt a Közös Piac országai — megszüntessék a hazánk számára hátrányos megkülönböztetéseket Magyarország kereskedelmi forgalmának mintegy 6 százaléka bonyolódik le a fejlődő országokkal. A forgalom évi 10—15 százalékos növekedése ellenére a fejlődő országokkal való kereskedelem nagysága még elmarad az indokolt és lehetséges szinttőt Q rszágunk nem bővelke- dik természeti kincsekben. A külkereskedelem szerkezeti megoszlása híven tükröd zi, milyen fontos szerepet játszik importunkban a nyersanyag. Emiatt a világgazdaságban végbemenő nyersanyagár-emelkedések kedvezőtlenül érintik hazánkat Ezért nyilvánvaló, hogy elsősorban olyan cikkek előállítására kell törekednünk, amelyekhez a nyersanyagok hazai forrásból, vagy a szocialista országokból beszerezhetők. Hasonlóképpen előnyben kell részesítenünk fejlesztési terveinkben azokat a termékeket, amelyek több szellemi munkát és kevesebb anyagot igényelnek. Természetesen a már világhírnévnek örvendő ipari és mezőgazdasági termékeink piacát továbbra is meg kell tartanunk. Minden tekintetben szükséges számolnunk a követelmények fokozódásával, hiszen az energia- és nyersanyagárak emelkedése, a műszaki és minőségi igények növekedése mind nagyobb erőfeszítéseket kíván népgazdaságunktól, különösen a termelő és külkereskedelmi vállalatainktól. 1975. május 8. t t l I l A külkereskedelem növekvő szerepe
