Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
Megkezdődött az Akadémia jubiláns közgyűlésé (Folytatás az L oldalról) járulták hozzá ahhoz, hogy a reformkorban és történetének első periódusában az Akadémia nagy érdemeket szerzett nemzeti kultúránk és nyelvünk ápolásában, nemzeti múltunk, • hagyományaink feltárásában, A magyar progresszió ügyét súlyos vereségek is érték az > Akadémia történetének első 120 évében, és ez óhatatlanul ■visszahatott a7, Akadémia fejlődésére. A magyar uralkodó osztálvok haladás- és népellenes politikája hosszú időszakokra lehetetlenné tette a tudomány helyesen értelmezett társadalmi szerepének intézményes érvényesítését, a társadalmi haladás, a nép szolgálatét. Minden történelmi viszontagság ellenére a magyar tudományosság legiobbiai. köztük az Akadémia élenjáró tudósgárdája — az intézmény fejlődésének minden ellentmondása, időszakos megtorpanása ellenére is — mindig ébren tartotta a társadalmi haladás gondolatát, és a nemzeti fel- emelkedés ügyét, a tudomány egyetemes fejlődését szolgálta munkásságával, megbecsülést szerzett hazánknak, a magyar tudománynak. Harminc évvel ezelőtt vrj rkorszak kezdődött népünk életében. : A magyar tudomány lesp» nagyszerűbb sikerei a felszabadulás óta eltelt há- " rom évtizedre esnek. A kibontakozó szocialista társadalom új feltételeket teremtett a tudományos kutatómunka számára. Országunk, erőforrásaihoz mérten, áldozatoktól sem visszariadva biztosította - a tudományos alkotó- . fnunka feltételeit,- bizalommal épített a tudományok művelőinek munkájára, a magyar nép felemelkedéséért érzett felelősségére. Az új társadalmi feltételek között a tudományos kutatásra nemes és szép társadalmi hivatás várt: szolgálni a: szocializmus építését, a hazát. Tudományos életünk felszabadulás utáni eredményeiben jelentős része van a megújult Magyar Tudományos Akadémiának, amely az utóbbi huszonöt év során létrehozott kutatóhálózatának konkrét eredményei mellett fontos tudományszervezői és tudomány- politikai központként is hozzájárult a szocialista társadalomépítés feladatainak megoldásához. A tudomány művelői jelentős részt vállaltak iparunk korszerűsítésében, a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásában. Az Akadémiának nagy érdemei vannak a felszabadulás előtt hivatalosan kirekesztett marxista elmélet és módszer elterjesztésében is. A munkás- osztály tudományos világnézetének, a marxizmus—leniniz- musnak a térhódítása minden tudományágra termékenyítőén hatott, de különösen: a társadalomtudományi kutatás új szemléleti alapon való fellendüléséhez nyitott utat. A fel- szabadulást követően az Akadémián nemcsak a korábban elhanyagolt, vagv reakciós szellemben művelt társadalom- tudományi ágak nyerték el méltó helyüket és rangjukat ismeretanyaguk marxista újraértékelése nyomán; megújultak és fellendültek a nemzeti múltunkkal és kultúránkkal kapcsolatos kutatások is. Tudósaink nemzetközileg is elismert eredményes munkája révén szélesedtek a magvar tudomány nemzetközi kapcsolatai, Tudományos Akadémiánknak komoly nemzetközi tekintélye van. Örömmel üdvözöljük a külföldi akadémiák képviselőit a jubileumi, közgyűlés vendéget között, akárcsak Akadémiánk . tiszteletbeli tagjait, azokat a kiváló külföldi tudósokat, akik személyesen is szoros kapcsolatban állnak a magyar tudományossággal, s akik velünk együtt ünneplik az Akadémia jubileumát. Az Akadémia nemzetközi tekintélyének és kiterjedt kapcsolatainak azért is tulajdonítunk nagy jelentőséget, mert a tudományos együttműködésnek mind fontosabb szerep jut a népek közötti megértés és a nemzetek közötti együttműködés előmozdításában, a világ- politikai enyhülés folyamatának elmélyítésében. A szocialista társadalom a tudomány hivatása a társadalmi haladás, a gazdasági és kulturális építés tudományos megalapozása, s az e téren felmerülő problémák megoldásának támogatása a tudomány eszközeivel. A tudomány társadalmi szerepét mi úgy értel- • mezzük, hogy a kutatómunkának egyidejűleg kettős célja van: egyrészt a konkrét társadalmi, gazdasági feladatok megoldását mozdítja elő, másrészt — ezzel egyidejűleg — a tudományok belső fejlődéséből adódó feladatok megoldásával a távlati célokra is irányítja figyelmünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a tudományokkal szemben legfontosabb társadalmi igényeket abban jelölte meg, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocialista társadalom előnyeivel párosulva hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományos-technikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. Ennek érdekében tervszerűbbé kell tenni a tudományos kutatást, hatékonyabbá kell tenni és meg kell gyorsítani a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását. Számolva országunk lehetőségeivel és tudományos kutatóbázisunk teljesítőképességével, szélesíteni kell a nemzetközi tudományos együttműködést, el kell mélyíteni a szocialista országokkal a KGST kereteiben megvalósuló nemzetközi tudományos munkamegosztást. A társadalomtudományok művelőitől pártunk azt várja, hogy idejében is minél mélyebben tárják fel és elemezzék a. fejlődés új tendenciáit és . • . a szocializmus építése során szerzett tapasztalatok általánosításával nyújtsanak segítséget a politikai döntések megalapozásához. Adjanak alkotó válaszokat társadalmunk fejlődésének kérdéseire, s valósítsanak meg szorosabb együttműködést a marxista társadalomtudományi kutatás és a tudatformáló tevékenység között, érezzék feladatuknak a szocialista közgondolkodás állandó fejlesztését. Világosabban körvonalazzák szocialista távlatainkat, mutassák be a szocialista életmód fölényét a kapitalizmussal szemben. Tisztelt ünnepi közgyűlési A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tudományok fejlesztésében és nemzeti kultúránk ápolásában elért eredményeiért, a felszabadulás óta kifejtett tudományszervezői és tudománypolitikai tevékenységéért, a tudomány és a szocialista társadalomépítés összhangjának elmélyítéséért, a társadalomtudományok marxista—leninista szellemű művelésében kifejtett tevékenységéért a Magyar Tudományos Akadémiát — megalapításának 150. évfordulóján —• a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki. örömmel teszek eleget annak a megtisztelő kötelességemnek, hogy e kitüntetést átnyújtsam a Magyar Tudományos Akadémiának. Kívánok a jubileumi közgyűlésnek jó munkát, sok sikert, valamennyiüknek jó egészséget alkotó munkájukhoz. liosanczi Pál nagy tapssal fogadott beszéde végén átnyújtotta Erdey-Gruz Tibornak, az Akadémia részére adományozott Munka Vörös Zászló Érdemrendet, Kádár János levele Ezután Erdey-Gruz Tibor felolvasta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a jubiláló Akadér miához intézett levelét. A'levél így hangzik: Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy tisztelettel kösZöntsém a megalapításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiát és tolmácsoljam a Magyar Szocialista Munkáspárt üdvözletét és jókívánságait. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása olyan korszakban történt, amikor a történelem a polgári átalakulás feladatait tűzte napirendre, s amikor a társadalmi haladásáért, a nemzeti felemelkedésért és a nemzeti függetlenségért vívott harc célja; egybeestek. Az Akadémia létrejötte maga is e küzdelmek egyik jelentős állomása volt. A tudomány a magyar társadalomban azonban csak a felszabadulás után, népi államunkban nyerte el méltó helyét, s az azóta eltelt három évtizedben tudta betölteni az Akadémia ezt a funkciót, amelyet megalapítói szántak neki, a szocializmust építő magyar nép olyan feltételeket teremtett a kutatómunka kibontakoztatásához, amelyek lehetővé tették a magyar tudomány felzárkózását a világ tudományos élvonalához. A szocializmus azért is biztosítja a tudomány fejlődésének feltételeit, mert társadalomátalakító tevékeny- séeében nem nélkülözheti a valóság törvényeinek ismeretét, a tudomány művelőinek aktív közreműködését, a szocializmus és a tudomány egymásra utaltak és szövetségesek. A Magyar Szocialista Munkáspárt erre a felismerésre alapozza tudománypolitikáját. Bízik tudósainkban, a tudomány művelőiben, igényt tart részvételükre a politika formálásában is. Pártunk vallja: a tudomány egészséges fejlődése feltételezi a kutatás szabadságát, s támogatja az újat felelősséggel kutatókat, az olyan tudósokat, akik az új problémák iránti fogékonyságukat és az új kérdések alkotó megoldásának képességét párosítani tudják a népük, hazájuk, a társadalmi haladás és a szocializmus ügye Iránti elkötelezettséggel és felelősséggel. Szívből gratulálok ahhoz a magas kitüntetéshez, amelyben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa részesítette a Magyar Tudományos Akadémiát a jubileum alkalmából. Ez a kitüntetés az Akadémia sokoldalú tudományos és tudományszervezői tevékenységének elismerése mellett egyben kifejezi a tudomány növekvő szerepét és megbecsülését szocialista társadalmunkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt várja a Magyar Tudományos Akadémiától, hogy — méltón dicső múltjához — vegyen részt a fejlett szocialista társadalom építésében. A Központi Bizottság nevében kívánom, hogy az Akadémia és tudósai érjenek el további tudományos sikereket, munkálkodjanak eszméink, célkitűzéseink megvalósításán, ahogy eddig is tették népünk javára. A közgyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták a Központi Bizottság első titkárának üdvözletét. Erdey-Grúz Tibor meghatott szavakkal mondott köszönetét az Elnöki Tanács elnökének üdvözlő szavaiért, az Akadémiát ért magas kitüntetésért és Kádár János megtisztelő leveléért. Ezután Köpeczi Béla akadémikus mondta el főtitkári expozéját, amelyben az Akadémia intézményeinek 30 éyes fejlődését elemezte. Szünet következett, majd Sőtér István akadémikus „Az Akadémia szerepe a magyar közművelődésben” címmel tartott előadást. Ezután került sor az akadémiai aranyérem és az akadémiai dijak átadására. Délután Pach Zsigmond Pál akadémikus adott elő Tudománypolitikai kérdések a másfél százados Akadémián címmel. Dél-vietnami helyzetkép Megalakultak a népi forradalmi bizottságok A Felszabadulás rádióadó nyilvánosságra hozta, a Saigon—Gia Dinh övezetben létrejött katonai közigazgatási bizottság összetételét. A forradalmi hatalom eme ideiglenes szervében a népi fegyveres felszabadító erők képviselői és polgári személyek kapnak helyet. A városi és csatolt kerületekben létrejöttek a népi for-, radálmi bizottságok. A népi hatalom képviselői városszerte nagygyűléseket szerveznek, amelyeken a lakosok több ezer fős tömegei vesznek részt. Saigon számos kerületében ifjúsági önvédelmi alakulatok jöttek létre. A Felszabadulás hírügynökség közli, ;hogy Dél-Vietnam kikötőibe több száz olyan hajó tért vissza, amely a korábbi kormányzat bukása idején a. parti vizeken tartózkodott. A saigoni fegyveres erők tagjainak ezrei — köztük másfél ezer katonatiszt — előre meghatározott rendben jelentkeztek a katonai parancsnokságoknál és a forradalmi hatóságoknak átadták a megőrzött fegyvereket, gépeket, berendezéseket és pénzeszközöket. Saigon Tan Son Nhut repülőterén megindult a forgalom. A légikikötő pályájára május 2-án ereszkedett le a Dél-Vietnami Köztársaság felségjelét viselő első repülőgép. Saigon alapvető ipari ágazataiban megindult a termelés. A főváros egyik legnagyobb textilüzemében a megszokott váltásban dolgozik a több mint ezer munkás. Az üzem havonta kétmillió méter kitűnő minőségű szövetet állít elő. A munkások vállalták, hogy határidő előtt befejezik a kelmefestő részleg felújítását. A szovjet sajtó napja A hétfő reggeli moszkvai la? pok vezércikkekben emlékezi» nek meg a szovjet sajtó napjáról, amelyet május 5-én ünnepeltek. 1912-ben ezen a napon alapította Vlagyimir Iljica Lenin a Pravdát, a bolsevile párt sajtófórumát, amely kiemelkedő szerepet töltött be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében, majd a forradalom után a szocialista és kommunista építőmunka propagandájában. A sajtó napja — írja hétfői vezércikkében az SZKP Központi Bizottságának lapja — azt a fontos szerepet jelképezi, amelyet a párt a sajtónak szán a kommunista . építésben, az új típusú ember nevelésében, a társadalmi haladásért vívott küzdelemben a nemzetközi porondón. A szovjet sajtó előtt álló időszerű feladatok közül a Pravda kiemeli, hogy az elkövetkező időszakban a szovjet lápoknál* a kilencedik ötéves terv sikeres befejezésére, az 1976, február 24-re összehívott 251 pártkongresszus előkészítéséra kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket. Az NSZK-ban rendezeti tartományi választások eredménye A DPA nyugatnémet hírügy? hökség hétfőn reggel ismertette az NSZK két tartományában vasárnap tartott. választások „ideiglenes hivatalos végeredményét”. A Saar-vidé- ken már vasárnap 22.00 órakor lezárult, a szavazatok számlálása. Észak-Rajna- Vesztfáliában azonban a hétfő reggeli órákban még két szavazókörzetből hiányoztak aa eredmények. A Saar-vidéki végeredmények: SPD 41,8% (1970-ben 47,9%), CDU 49,1 % (1970-ben 43,4%), DKP 1,0% (1970-ben 0-7%), FDP 7,4% (1970-ben 7,1%), NPD 0,7% (1970-ben 0,8%). Az Észalt-Rajna—Vesztfáliai tartománygyűlési választások ideiglenes hivatalos végeredménye: CDU 47,1 % (1970- ben 46,3%), SPD 45,1% (1970- ben 46,1%), FDP 6,7% (1970. ben 5,5%), NDP 0,4% (1970- ben 1,1%), DKP 0,5% (1970- ben 0,9%). Észak-Rajna—Vesztfáliában — az 1970-es 73,6 százalékkal szemben — a szavazásra jogosultaknak több mint. 78 százaléka, a Saar-vidéken pedig — az 1970. évi 83,1 százalékkal szemben — a jogosultak 88,9 százaléka járult az urnákhoz. A választásokon való részvétel tekintetében mindkét nyugatnémet tartományban újabb rekordot állítottak fel, Magyar-iraki gazdasági tárgyalások Mustafa Hamdunnak, az Iraki Köztársaság legfelső mezőgazdasági tanácsa tagjának, a magyar—iraki gazdasági együttműködés állandó vegyes bizottság iraki tagozata alel- nökének vezetésével iraki gazdasági delegáció érkezett Magyarországra. A vegyes bizottság hétfőn, a Külkereskedelmi Minisztériumban megkezdte a tárgyalásokat, melyeket magyar részről Udvardi Sándor miniszterhelyettes, a vegyes bizottság magyar tagozatának alelnöke vezet. Mustafa Hamdunt hétfőn hivatalában fogadta dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, a vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke, valamint dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár.