Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

A jövő szakmunkásai A Bogos-brigádnál r a. Sorozatunk első fejezeteiben többször idéztünk a szakmun­kásképző intézet felméréseiből. Ott olvastuk egyik megjegy­zésben, hogy a Bogos-féle szo­cialista brigád — és a hasonló brigádok — jó hatással van­nak a szakmunkástanulókra. Náluk szívesen és eredménye­sen dolgoznak a fiatalok. Bogos Boldizsár brigádját nem volt könnyű megtalálni. Földkupacokon, pallókon, fél- kész lépcsősorokon át nyomoz­tuk különféle építkezéseken őket — a TAÉV dolgozói — amíg rájuk akadtunk. A készü­lő szakmunkás-kollégium épít­kezésén dolgoznak, az alagsor­ban foglalatoskodtak a vezeté­kekkel. Hivatalos nevük „Zioer- novs'zky” szocialista brigád. Jellemzőjük pedig, hogy na­gyon fiatalok. A brigádvezető negyvenkét éves, de a többiek között a legidősebb is csak ' huszonhat. Mondom, mit hallottam ró­luk. összenéznek, nevetgélnek. A brigádvezető sajnálkozik, hogy most éppen nincs náluk egyet­len tanuló sem, más munka- "helyre vitték őket. Kis szünet a munkában, elő a cigaretta, beszélgetünk. Azt mondják, nem tudnak semmi különleges fogásról, arról sem, mivel segítené a brigád előre a tanulógyerekek művelődését. „Csak arról lehet szó, hogy mi szívesen fogadjuk őket Nemrégen mi is hasonló hely­zetben voltunk még, nem fe­lejtettük el.” „Egyik ügyesebb, a másik nehezebben tanul, ha látjuk az igyekezetét, akkor türelmesen tanítgatjuk az ügyetlenebbeke- ket is. De ha valakit nem ér­dekel a munka, akkor nálunk nem lesz maradása.” „Szeretünk huncutkodni, de munka közben soha. Ha mi nem figyelünk arra, amit csi­nálunk, abból még emberhalál is lehetne. Ezt is megtanulhat­ják nálunk...” A brigádtagok valamennyi­en legényem berek, de vala­mennyien bejárók is. Idejük ígv van is. nincs is... Esvikük szakközépiskolás, a többiek most leálltak a tervekkel, mert katonának készülnek. Olvasásról, klubról, moziról,' színházról érdeklődöm, legyin­tenek. Amikor a brigád név­adóiát. betűzöm, egyikük könv- nvedén mondja: egyetemi ta­nár volt, az erősárammal fog­lalkozott. Kérdően néz: foly­tassa...? Zipemovszkyról tovább nem beszélünk, a Bogos-bri­gád folytatja munkáját. * Nehéz szívvel fejezzük be ezt a sorozatot. Aki egy kicsit ismeri ezt a hatalmas iskolát, ahol 2400 ifjú készülődik szak­munkássá. és csak a velük fog­lalkozó felnőttek száma is 117, aki beszélt Kaszás Imre igaz­gatóval, a lelkes és tettre kési fiatal tanárokkal, hallott az ésszerű és célravezető tervek­ről, az tudja, hogy még hat folytatásban sem lehet min­dent elmondani az intézmény­ről és tanulóiról. Sok fontos területről nem írtunk mi sem: nem foglalkoz­tunk a bejárók helyzetével, pedig érdemes lenne megke­resni őket otthon és a munka­helyen is. Külön téma lenne az érettségizett szakmunkás- tanulók helyzete, helye a szak­munkásképzésben. „Megért volna egy misét” a lányok sze­repe, a társadalom megvál­tozott felfogása az ő szakma- tanulásukról. Mindez most kimaradt. Arról sem szóltunk, hogy milyen helyet foglal el ez az iskola a város többi oktatási intézménye mellett. A hiány­lista bőséges, de a rendelkezé­sünkre álló hely nem volt az„. Vizsgálódásunk — a felmé­résben és a fiatalok között — röviden megfogalmazható ta­nulsága, hogy alapos figyelem, törődés, az iskola és munka­hely összefogása szükséges a cél eléréséhez, hogy egyre alaposabban képzett, és ugyan­akkor tájékozott, érdeklődő, művelt munkásaink legyenek, akik felismerik a munka örö­mét és alkotó szépségét, tuda­tában vannak társadalmi hasz­nosságával és a rájuk bízott feladatokat felelősséggel telje­sítik. VIRÁG F. fiVA Tolna megyei szakszervezeti napok '75 április 28—máius 25. A szocialista brigádok vetélkedőiének területi döntője Hőgvészen, Bonyhádon, Dombóváron, Pakson és Szek- szárdon vasárnap délelőtt ren­dezték meg a szocialista br- gádo\ Útközben elnevezésű szellemi vetélkedőjének terü­leti döntőjét. Az esemény két okból érdemel külön figyel­met. Az egyik: a megyei szak- szervezeti napok programjá­ban ez évben első ízben szere­ljél olyan vetélkedő, melynek résztvevői csak szocialista bri­gádok lehetnek. A másik ok: az úttörő vállalkozás első futa­ma nem tüntet ugyan hibát­lan szervezéssel, de az érdek­lődés a vártnál nagyobb volt. A területi döntő eredményei pedig azt tanúsítják, hogy a vetélkedőben részt vevő bri­A magvar—NDK munkaerő­együttműködésről tanácskoztak tegnap a megyei tanács mun­kaügyi osztályán. Az 1967-ben megkötött magyar—NDK munkaszerződés értelmében 1975-ben 120 Tolna megyei fiatal számára nyílik lehetőség munkavállalásra az NDK üze­meiben. Megyénkből az elmúlt évek során 500 fiatal dolgozott az NDK-ban, jelenleg pedig 100- an tartózkodnak kint. A fiata­lok többsége Leuna, Eberswal­de, Lipcse, Erfurt városában él, dolgozik, de jelentős a Tol­na megyeiek száma testvérme­gyénk Karl-Marx-Stadt megye üzemeiben, Karl-Marx-Stadt, és Zwickau ipari vállalatainál is. Az elmúlt évekhez hasonló­an ismét lakatos, szerszámké­szítő, forgácsoló, villanyszere­lő, burkoló szakmunkásokat várnak az NDK-ba. Az idén lányok részére nem nyílik al­kalom a munkavállalásra. A 120 jelentkezőből 85 szakmun­kás, 35 betanított munkás gádok képesek és készek a szakmai fölkészültséget na­ponta megvizsgáztató munkán kívül helytállni szellemi síko­kon is. Szekszsrdon a TOTÉV ebéd­lőié adott otthont vasárnap délelőtt a területi döntőben szereplő hat — egyenként öt­fős csapatnak. A vetélkedő győztesei is a házigazdák let­tek. Első a Bánki Donát nevét viselő szocialista brigád 82 ponttal, második 81 ponttal a Május 1. és harmadik az Achim András szocialista bri­gád 78 ponttal. Pakson az elsőséget a kon­zervgyáriak két brigádja sze­rezte meg fej fej mellett. Mind a Március 8, mind pedig a utazhat az NDK-ba ez év őszén. Nem utazhatnak vi­szont a megyéből más szak­mával rendelkezők. Az elmúlt évekhez képest kis változás tapasztalható a munkaadók részéről. 1974 óta először fizetnek a kint dolgo­zó fiataloknak napi 4 márka különélést, amit a munkaadó vállalat egy igazolatlan nap esetén 50 százalékra csökkent­het és megvonhatja azt a dol­gozótól abban az esetben, ha a fiatal két napot mulasztott munkahelyén. A szakmunkásokon, betaní­tott munkásokon kívül Tolna megyéből is alkalmaznak az NDK-ban német nyelvtanáro­kat, vegyészeket, építész- és gépészmérnököket. Jelentkezé­süket a többiekhez hasonlóan a járási tanácshivatalok, illet­ve a megyei tanács munkaügyi osztálya bonyolítják le. Az NDK-ban történő mun­kavállalásra a fiatalok folya­matosan jelentkezhetnek au­gusztus 1-ig. Szabó Erzsébet brigád 92 pon­tot szerzett, s ezzel jogot is a megyei döntőn való részvétel­re. A sütőiparosok Kossuth brigádja fis pontot kapott. Az Útközben, szocialista brigádoknak meghirdetett ve­télkedő területi döntőjének bonyhádi résztvevői közül a három legjobb azonos pontszá­mot ért el a versenyzők álta­lános műveltségét szondázó ve­télkedőben. A cipőgyáriak Fémmunkás és Felszabadulás, valamint a Ruházati Ktsz Ve­ress Pálné szocialista brigád­jai egyenként 73 pontot sze­reztek. Ez idő szerint a kérdés, hogy kik lesznek majd a május 24- én esedékes megyei döntő sze- reolői, mégsem eldöntött, mi­vel nem érkeztek be min­denünnen az SZMT-hez a terü­leti verseny összesítésre szánt eredményei. E munka egyéb­ként nem is lesz könnyű, mi­vel egyik-másik helyen a zsű­ri adós maradt a vetélkedőben *részt vevő brigádok teljesít­ményének pontozásával. Vagy; Dombóvárott például a bene­vezettek közül mindössze egy és fél csapat jelent meg a te­rületi döntőn. Úgy egy és fél, ‘ hogy jelen volt a kesztyűgyá­riak versenyezni kész szocia­lista brigádja, de a másik csa­patnak nem jött el mind az öt taaia, így a verseny elmaradt. Mint már említettük, a me­gyei döntőig lesz idő a szerve­zési és lebonyolítási hibák ki­javítására. A szocialista brigá­dok részére meghirdetett szel­lemi vetélkedő, mint úttörő vállalkozás meg is érdemli a nagyobb figyelmet és pontos­ságot. Egyébként a helyezé­sekben megnyilvánuló erkölcsi megbecsülés mellett oénzjuta- lommal lepte meg például a TOTÉV versenyzőit a munkál­tató. Az első helyezett szocia­lista brigád 1500, a második 1000 és a harmadik 800 forint Jutalomban részesült Munkaerő-kooperáció Nagygyűlés Budapesten Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Csehszlovákia felszabadulá­sának 30, évfordulója alkal­mából hétfőn Budapesten nagygyűlést rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Budapesti Pártbizottság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Danuvia Gorkij művelődési házban. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, dr. Ortutay Gyu­la, az Elnöki Tanács tagja, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, So­mogyi Sándor, az MSZMP Budapesti Bizottságának titká­ra, Roska István külügymi­niszter-helyettes, dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőd, helyettese, Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese, lllisz László, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke és Duschek Lajosné, a SZOT titkára, s ugyancsak az elnökség tagjai voltak a XIV« kerület, valamint a Danuvia gyár párt- és gazdasági veze­tői, munkáskollektívájánali képviselői. A csehszlovák és a magyar himnusz elhangzása után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg a nagy­gyűlést. Ezután Huszár István^ a Minisztertanács elnökhelyet­tese lépett a mikrofonhoz« Huszár István beszéde Bevezetőben Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsá­ga, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a nagy­gyűlés résztvevőit, majd rá­mutatott: — Csehszlovákia annak ide­jén az első államok között vált a hitleri fasizmus világ­uralmi törekvéseinek áldoza­tává, és 30 évvel ezelőtt, ép­pen azon a napon — a győze­lem napján — szabadult fel a fasiszta rabság alól, amikor a második világháború az euró­pai kontinensen befejeződött. Beszélt arról is a szónok, hogy a fasis?ta uralom kezde- tén, 1939-ben ragadott fegy­vert a szlovák népi ellenállási mozgalom, és az évek során a partizánháború mind szélesebb méreteket öltött. Soraiban ott harcolt Gustáv Husák, testvér­pártunk első titkára és Ladis- láv Novomesky, a kiváló költő és közéleti személyiség is. —* A testvéri Csehszlovákia a felszabadulás óta eltelt há­rom évtized alatt olyan társa­dalmi, politikai és gazdasági eredményeket ért el, amelyek­re méltán lehet büszke. Nem­zeti szabadságának, állami függetlenségének és sikeres szocialista fejlődésének alapja — amint azt az MSZMP XI. kongresszusán mondott beszé­dében Gustáv Husák hangsú­lyozta — a történelem által igazoltan: a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szilárd köteléke. izzóit Huszár István arról is, hogy a magyar nép figyelem­mel kíséri a három évtizede szabad testvéri Csehszlovákia szocialista építőmunkáját. — Magyarország és Cseh­szlovákia kapcsolataiban is új fejezet kezdődött a fasizmus fölött aratott győzelemmel. A testvéri együttműködéshez kedvező alapul szolgált az 1949-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyet később meghosszabbí­tottunk. A magyar—csehszlo­vák kapcsolatokat a bensősé­ges elvtársi viszony jellemzi. Régi hagyományai vannak a cseh, a szlovák és a magyar nép testvéri baráti kapcsola­tainak. Hangsúlyozta a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hogy a két szocialista ország, a bará­ti Csehszlovákia és Magyar- ország immár három évtizede közös úton jár. A kapcsolatok töretlen fejlesztését kedvezően befolyásolják a párt- és álla­mi vezetők rendszeres eszme­cseréi. A nemzetközi politikát ille­tően Huszár István kiemelte, hogy a 30 évvel ezelőtti ese­mények Csehszlovákiában nemcsak a belpolitikai teen­dőket szabták meg, hanem a külpolitika irányvonalát Sa meghatározták. A szocialista internacionalizmus szellemé­ben folytatott csehszlovák kül­politika alapja ma — mondta — a Szovjetunióval és a szo­cialista közösség többi orszá­gával fennálló szoros egység« testvéri bariátság és együtt­működés. A Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, valamint a többi szocialista ország kommunista és munkáspártjai együttesen küzdenek a nem­zetközi problémák megoldását ért. -. v — Barátságunk a szocialis­ta Csehszlovákiával megbont­hatatlan. A magyar—csehszlo­vák barátság szocialista meg­győződésünkből fakad. Népe­ink három évtizede kialakult új típusú barátságának, egy­másra találásának olyan kere­tet ad a szocialista államkö­zösség, amelyet semmiféle más társadalmi-politikai rendszer nem adott és nem is adhat. Szívből örülünk annak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nagyszerű sikereket ért el a szocialista építésben, az anyagi és szellemi erőforrá­sok gyarapításában. Csehszlo­vákia felszabadulásának 30. évfordulóján őszinte szívvel, igaz testvéri barátsággal: kí­vánjuk, hogy minél előbb ér­jék el azokat a célokat, ame­lyeket saját boldogulásuk ér­dekében és az egész szocialista közösség javára és megbecsü­lésére Csehszlovákia Kommu­nista Pártja kitűzött — jelen­tette ki Huszár István. Václáv Moravec csehszlovák nagykövet mondott ezután be­szédet. — Népeink sohasem felej­tik el az 1945. májusi örömte­li napokat, amikor a legen­dás hírű szovjet seregek a fel­kelő Prága megmentésével be­tetőzték Csehszlovákia felsza­badítását — hangsúlyozta. — Soha nem felejthetjük el — mondta — a szovjet nép tör­ténelmi felszabadító misszió­ját. A dicsőséges szovjet had­seregnek a fasizmusra mért győztes csapásával Csehszlo­vákia szívében ért véget a II. világháború Európában és 1945. május 9. a fasizmus fe­letti győzelem és Csehszlová­kia felszabadításának napja­ként íródott be a történelem­be. A továbbiakban Václáv Mo­ravec hazája szocialista építő­munkájának nagyszerű ered­ményeit ismertette, majd így folytatta: — Az elkövetkező dicső má­jusi napok alkalmával népünk ismételten kifejezésre juttat­ja szilárd elhatározását, hogy továbbra is mindent megtesz a szocialista közösség egységé-* nek erősítése, erejének szüm. télén fokozása érdekében. v

Next

/
Thumbnails
Contents