Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, ÍGYJÍSÜLJETEF’í TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MCQYEJ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ KEDD 197S. máj. 6. XXV. évf. 104. szám. ARA: 0.90 Ft Ismerkednek országunkkal és megyénkkel Hét országból jöttek Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia jubiláris közgyűlése Losonczi Pál felszólalása — Az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki a másfél százados Akadémiát Tizértegy tagú küldöttség ér- ‘kezett megyénkbe. A küldöttség tagjai a SZOT meghívására részt vettek a május elsejei ünnepségeken, majd országjáró körútra indultak. A mi,, megyénkbe lengyel, mongol Sierra-Leone-i, kenyai, ghanai, kubai és ciprusi országos és területi szakszervezeti vezetők jöttek és két napig Ismerkednek megyénk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünkkel. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Iszmail Fahminak, az Egyiptomi Arab Köztársaság piiniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének a meghívására 1975. május 1—4. kö- ETitt hivatalos látogatást tett Egyiptomban. A látogatásról kiadott közleményből a többi közt kitűnik: Púja Frigyest fogadta Mohamed Anvar AI Szadat, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, találkozott Szajed Ma- reivel, az Egyiptomi Arab Köztársaság népi gyűlése elnökével és Mamduh Szálem miniszterelnökkel. Szívélyes légkörű megbeszélést folytatott Iszmail Fahmival, amely A küldöttek hétfőn megtekintették a Bonyhádi Cipőgyárat, majd látogatást tettek a Hogy eszi Állami Gazdaságban. Ma a Decsi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetbe látogatnak, ahol megtekintik a népművészeti házat, majd kirándulnak Gemencbe. Külföldi vendégeink szerdán a délutáni órákban utaznak el megyénkből. nek során áttekintették a két ország kapcsolatait és megvitatták továbbfejlesztésük lehetőségeit. Megállapították, hogy az együttműködés mindkét ország javára gyümölcsözően fejlődik és aláhúzták további fejlesztésének és erősítésének szükségességét. A tárgyaló felek kinyilvánították, hogy alapos előkészítés után, de mielőbb fel kell újítani a közel-keleti helyzet végleges rendezésével foglalkozó genfi békekonferencia munkáját. Lehetővé kell tenni, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet e konferencia önálló és teljes jogú résztvevője lehessen. Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a másfél évszázada fennálló Akadémia jubiláris közgyűlése. A sorrendben immár 135. évi közgyűlés ünnepélyes megnyitásán részt vett és az elnökségben foglalt helvet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Aczél György, a kormány elnökhelyettese, a Tudománypolitikai Bizottság elnöke és Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Erdey-Gruz Tibor, az Akadémia elnöke, Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára, Bognár Géza, Szabó Imre és Szent- ágothal János, az Akadémia alelnökei, Láng István és Tétényi Pál főtitkárhelyettesek. Részt vett az ülésen a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság és a kormány több tagja, az országos" főhatóságok több vezetője. Az Akadémia tagjain kívül nagy számban vettek részt a közgyűlésen a hazai tudományos élet ismert személyiségei, az akadémiai kutatóintézetek vezetői, egyetemi tanárok, kutatók. A hazai meghívottakon kívül 21 országból 67 tudós volt jelen, a jubiláris közgyűlés megnyitásán. Az ünnepi közgyűlést Erdey- Gruz Tibor nyitotta meg. Erdey-Gruz Tibor akadémikus elnöki megnyitójában áttekintést adott az Akadémia múltjáról, részletesen elemezte másfél százados útjának kiemelkedőbb állomásait. Hangsúlyozta: a nagy múltú intézmény életében a legdöntőbb változást a felszabadulás jelentette. Az azóta eltelt három évtized alatt az Akadémia újjászerveződött, tevékenysége gyökeresen átalakult, tagsága megújhodott: olyan, körülmények teremtődtek, amelyek között — a korábbihoz képest jelentősen megnövekedett — feladatait méltóképpen teljesíteni tudja. Az elmúlt időszakban az Akadémia a közélet szerves része lett. Megváltozott a kutatók helyzete, megnőtt a tudósok tekintélye: szavuknak súlya van, felelős állásfoglalásaikra az ország vezetéséért felelős szervek igényt tartanak. Munkájukat ugyanakkor a kormányzat is nagyra értékeli és erkölcsileg-anyagilag támogatja: nemzeti jövedelmünk mintegy három százalékát fordíthatjuk tudományos kutatások céljaira. Ezután Losonczi Pál üdvözölte a közgyűlést. — Engedjék meg, hogy tolmácsoljam a jubileumi közgyűlésnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának üdvözletét, s köszöntsem a megalapításának 150. évfordulóját/ ünneplő Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének valamennyi résztvevőjét. — Az Akadémia 150 éves múltja progresszív tartalmú reformkori alapítása óta máig azt tanúsítja, hogy a tudomány; akkor fejlődött, a tudósok akkor alkottak igazán maradandót, amikor a társadalmi haladás érdekeit szolgálták tevékenységükkel. A Magyar Tudományos Akadémia is akkor tölthetett be valóban haladój progresszív funkciókat a tudományos élet kibontakoztatásában és szervezésében, amikor a magyar társadalom fejlődésében olyan mozgalmak játszottak meghatározó szerepet, amelyek — szembefordulva a ’ reakciós és konzervatív erőkkel — a haza és a haladás egymást kölcsönösen kiegészítő jelszavait tűzték zászlajukra. E feltételek nagymértékben (Folytatás a 2. oldalon) ; Közlemény a Magyar Képköztársaság külügyminiszterének az EAK-ban tett látogatásáról VÉGIG A SZEKSZÁRDI NAGYKÖRÚTON... ' t • ' Verőfényes tavaszi napsütésben autóztunk végig a szekszárdi „Nagykörúton”, melynek ilyen elnevezése természetesen önkényes és tőlünk származik. Arról az erózióvédelmi céllal is kiépített útról van szó, mely a Remete-kápolnától kiindulva széles ívben öleli körül a dombok egy részét és Csatádra torkollik. Népes volt a határ. A Kerékhegyen, a Sárköz-Völgységi Vízi társulás emberei fákat, a közökbe pedig vadrózsát telepítettek. „Közvetett erózió elleni védekezésként”, ami úgy értendő, hogy a vadrózsa talán meggátolja az áthajtásban a felelőtlen fogatosokaí, akik idáig rendszeresen rongálták a főgyűjtő szerepet is betöltő útra vezető átereszeket. Általában úgy tűnt, hogy míg az egyik kézzel építünk, a másikkal — pontosabban lábbal — rombolunk. A Kerékhegyen Jankó Sándor kerületvezető erdész panaszolta az új fenyő- és csertelepítéseken keresztülgázoló kirándulók pusztításait, amit legjobban a Kálvárián lehet mérni. Együtt mentünk el a (volt, mert ledőlt) Bati-kereszthez, ahol ugyancsak gyönyörűen sikerült teraszírozás hirdeti az erdészek jó munkájának dicséretét. Minden kanyar új és új panorámát, rálátást kínál szebb- nél-szebb völgyekre. Eszményi kirándulóhely — nagyon kevesen látogatják, bár a természetjárók lelkiismeretesen vé- gigpingálták az út jó részét a kék turistajelzéssel. Végigmentünk a Jóreménység Termelőszövetkezet szőlészete mellett. Egy munkacsapat műtrágyát készített elő, a traktor kőhajításnyival lejjebb dolgozott. Nemcsak a nagyüzemi táblán tevékenykedtek azonban. Itt is, ott is frissen hordott téglahalmok jelzik a gyarapodó présházépítési kedvet, a tőkék- között messziről látható barna foltok hirdetik a friss kapálást. Csak a kerékpárok, Trabantok, Skodák, Wartburgok hűsöltek a fák alatt. Tulajdonosaik a kapa nyelénél használták ki a jó ,Fotő; CL K# 4
