Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

Mit kell tenni a szőlő gombahetegségefcor? A rendkívül esős időjárás titán aktuális ezekben a na­pokban a szőlőtermesztő vidé­ken a kártevőkről beszélni, amelyek minden nap megtá­madhatják a szőlőt, s a szüre­tet egy-két óra alatt „elintéz­hetik”. A Növényvédő Állo­más jelzései alapján rendsze­resen tájékoztatjuk olvasóin­kat a védekezés módjáról, ide­jéről. Ezúttal szakírónk a sző­lő gombabetegségeit magya­rázza. PERONOS ZPÓRA 11 I Életmódja: A szőlő legvesze­delmesebb kártevője. Meleg, csapadékos időben járványsze- rűen lép fel. Első nyomaival többnyire májusban találko­zunk. A fertőzés az előző évi leveleken áttelelt spórákból indul ki. Első fertőzéshez leg­alább 13 C fok napi középhő­mérséklet és 100 mm eső szük­séges. A második és további fertőzések a kivirágzott foltok után kezdődnek, kevesebb, alig 4—5 mm eső vagy erős har­mat hatására. A gomba szapo­rodó szervei (konidiumai) az esőtől felvert sárral, vagy szél útján jutnak a nedves leve­lekre és a vízcseppekben kicsí- rázva a levélfonák levegőnyí­lásain át hatolnak a levél bel­sejébe. A behatoló csíratömlők a szövetben gombafonalakat fejlesztenek és szívókáikkal a sejtekből táplálkoznak. Kórképe: Á megtámadott sejtek néhány napon belül el­pusztulnak (zöld színtestek). Ekkor jelenik meg az első el­változás, a sárga olajfolt. A fertőzéstől az olajfoltig a lap- pangási idő 13 C fok közép- hőmérsékletnél 15—18 nap, 20 —25 C fokon 4—5 nap. Az olaj- foltok száraz idő esetén nem terjednek: bészáradnak, kitö­redeznek. Ha esik, vagy na-* gyón párás a levegő, a gomba­fonalak a szabadba törnek és a levélfonákon hófehér bevo­natot képeznek, melyből nagy­számú szaporító szervek újabb fertőzést okoznak. 18—22 C fo­kon már 10—12 óra alatt be­következhet a kivirágzás. A betegség lényegét nem ismerő termesztő gyakran csak a ki­virágzóit foltokat veszi észre. Ha ezek ködös éjszaka után je­lennek meg, úgy véli, hogy a szőlőt a köd vitte el. A fürtö­ket is megtámadja virágzás előtt! Ezek a gomba kivirágzá- sa után megbámulva lehulla­nak. A fejlődő zöld bogyókban is károsít! A kisebbek a légző­nyíláson át fertőződnek, meg­sárgulnak, majd csillogó fe­hér bevonat lepi el őket. Ezek is megbámulva leszáradnak. A nagyobb bogyók, mivel légzőnyílásuk már nincsen, a kocsány felől fertőződnek, megbámulnák és elpusztulnak (megráncosodnak és fürtön maradnak). Szárrészeken (fia­tal és idősebbeken is) felléphet és azokon sötét foltokként je­lentkezik. Ezek a vesszők nem érnek be rendesen. Védekezés: A megtámadott növények nem gyógyíthatók. Tehát a kártevő növénybe ha­tolását kell megakadályozni. A védőanyagnak már a lehetsé­ges első fertőzés előtt a szőlőn kell lennie, tehát amikor a hajtások 20—30 cm hosszúak. Későbbi permetezéseket a lap- pangási idő figyelembevételé­vel végezzük el. Megkülönböztetés: a liszt­harmat a levél fonákján és szí­nén jelenik meg. Penész szagú, fénytelen, lisztszerű, szürkés- fehér. A peronoszpóra csak a fonákon. A bogyó kivirágzása ágas-bogas, szagtalan, belseje megbámul. Lisztharmatos bogyó termő­szálai egyszerűek, penészsza- gúak, belseje egészséges, mag­jai kiáltanak. Érzékenység: leggyorsabban a csupasz levelű fajták fertő­ződnek. A lisztharmat Életmódja, kórképe; Elsősor­ban a hegyi szőlőkben károsít. Valamennyi zöld szervet pusz­títja. A levél színén és a bo­gyókon fénytelen lisztszerű, szürkésfehér, letörölhető pe- nészszagú bevonatot képez. A finom gombafonalak csak a bőrszöveten élősködnek. A le­vél a gomba által megtáma­dott oldala felé pöndörödik. A bogyó belseje egészséges, de az elhalt héj nem növekedik, ezért felreped és magjai ki­látszanak. A bogyók elszáradá- sa vagy rothadása miatt a ter­més csökken. A zsendülő bo­gyók már immunisak. A vesszőkön a kártétel lilás eres foltokként jelentkezik. Megjelenési ideje: június má­sodik felétől. Egyik óráról a másikra terjed el és lepi el a szőlőt. A fertőzéshez magas páratartalom is elegendő. Nyá­ron a szürkésfehér bevonatról fertőz. Termő spóráit a szél terjeszti. Áttelelése kapaszkodó fonalakkal ellátott téli spórák­kal, vagy gombafonalakkal történik, amelyek a rügyekben rejtőznek el és onnan fertőz­nek. Érzékenység: Érzékeny a Hárslevelű, Zöldszilváni, Itá­lia ... stb. Ellenállók: Kékfrankos, Pi­ros tramini... stb. Védekezés: a felületi gombá­kat védőszerekkel könnyen el­érhetjük és megsemmisíthet­jük. A SZŐLŐ SZÜRKEROTHADÁSA A szőlő érése előtt, vagy alatt fellépő jellegzetes beteg­ség. Csapadékos őszön az egész termést elpusztíthatja. A gom­ba leginkább sérüléseken, eső által megrepedt bogyókon te­lepszik meg. A fertőzés helyén meleg­párás időben egérszürke pe­nészbevonat képződik, amely később az egész fürtöt ellepi, az szőrösnek látszik. A zöld bogyó héja megbámul, majd lehullik. Az érett bogyó húsa megbámul, puha, leveses lesz, a bogyó elrothad. Az eső a sé­rült bogyókból a cukrot kimos­sa. Ha azonban az idő száraz­ra fordul, kedvező viszonyok között a szőlő nemes rothadás­ba megy át, az elvékonyodott bogyók sok vizet veszítenek, betöppednek (relatív cukroso- dás). Különleges íz és zamat­anyagok halmozódnak feL PL Hegyalján. Érzékenység: Elsősorban a vékony héjú, tömött fürtű faj­ták érzékenyek. Rizlingszilvá­ni, Ezerjó, Kadarka... stb. Védekezés: Megelőzés (Ortó- Phaltan, Buvicid, Pol-Thiu- ram). Darázssérülés ellen vé­dekezés. Jégverés után perme­tezés. Fürtök ne érjenek a ta­lajra. Rothadt fürtök gyors le­szedése. Gadó József kertész technikus ? Iáén 24,5 milliárd cigarettát gyártunk Ö aJ A magyar dohányipar az idén 900 millióval több, össze­sen 24,5 milliárd cigaretta gyártását tervezi. A növekedés a korábbi évekhez képest sze­rény, de indokolt, mert a múlt év néhány hónapos visszaesése után a dohányosok „pótolták” az árváltozás utáni elmaradást, s már többet szívnak, mint ko­rábban. Ezt igazolja az is, hogy az év első három hónapjában 5,6 milliárd cigaretta fogyott, 300 millióval több, mint az előző év azonos időszakában. Az is igaz viszont, hogy egy­re többen szívják „megszűrve'’ a füstöt. A dohányipar rendszeresen körülbelül 30 fajta cigarettát gyárt, ezek többsége a válasz­ték bővítését szolgálja. A ter­melés és a forgalom 95%-át ugyanis mindössze hét fajta ci­garetta — a Fecske, a Fiitól, a Kossuth, a Munkás, a Románc és a kétféle Symphonia — te­szi ki. A legnépszerűbb közü­lük immár több mint egy évti­zede a Fecske, amelyből ma is a legtöbb készül. A hatvanas évek végén rnég a Munkás és a Kossuth volt a legkedvel­tebb cigaretta, ma a Munkás már csak az ötödik helyen áll. A cigarettáknak több mint a felét füstszűrővel gyártják. Az ipar egyébként alkal­mazkodik a fogyasztók igé­nyeihez, nem hanyagolja el a gyártmányfejlesztést, ugyan­akkor évente két-három fajta olyan cigaretta gyártását szün­teti meg, amely iránt az ér­deklődés csökken. Rövidesen döntenek az idén elhagyandó fajtákról. Legújabb tervük egy nikotinszegény cigaretta, amelyben a nikotintartalom — a külföldön általánosan érvé­nyes követelményeknek meg­felelően — 1 százalék alatt van. A Helikon elnevezésű ci­garetta várhatóan a nyár vé­gén kerül forgalomba. 17. ' I Krisztina félbeszakította: — Mi itt beszélgetünk, köz­ben az a szerencsétlen fiú ke­res. Utána kell mennem. — Maradj itt, majd én fel­kutatom. Ebben már van gya­korlatom. — Igen, én is így látom he­lyesnek — mondta Köves. — Maga maradjon itt nyugodtan, én úgyis elmegyek. — Maga nem megy sehova! Ha eddig megúszta, ne az utolsó pillanatban bukjon le Ezt a néhány napot már kibír­hatja. Ezalatt a pince lakói ret­tegve hallgatták az Eötvösék pincéjéből kihallatszó dáridót Simó töporzékolt a tehetetlen dühtől. — Fegyver kellene — hajto­gatta, mint egy eszelős. Nemsokára kivágódott Eöt­vösék óvóhelyének nehéz vas­ajtaja. — Na, mit mondtam? Pont egy óra telt el. Először csak a szeszre, most már a szere­lemre is szomjasak — szólalt meg a sarokban Erzsi. — Úgy döntögettünk — tántor­gott be a pincébe a német őr­1975. május 30. mester —, hogy a hölgyeket meghívjuk egy kicsi pohárká­ra. Senki sem mozdult..; — Na, mi lesz! Gyorsam;; Schnell! — Ott a sarokban az a lány — mutatott Melanie Kocsis Erzsire. — Aztán meg keres­sék Rózsit. A parancsnokot — mondta gúnyosan. — Nem keresse senki! Aki itt vannak, jön be! Majd mu­tatok rá és az feláll és jön... Először Erzsire, aztán Eöt- vösnére, majd Fábrynéra, Tár- kányinéra mutatott géppiszto­lya csövével. Senki sem vette észre, ami­kor Erzsi egy kést rejtett a blúzába. Miután a meghívott nők még mindig nem mozdulták a há­rom német berontott a pincé­be és lökdösni kezdte őket az ajtó felé. Ekkor lépett be az ajtón Krisztina. — Mi történik itt? — Á, a kisasszonyka! ö az én vendégem megvan — mond­ta az őrmester és magához rántotta a lányt. — Segítség! Segítség! — si­koltozott Krisztina. Rózsi a kapuban hallotta meg a kiáltást. Kettesével ro­hant le a lépcsőkön. A folyo­són álló őr szeme felvillant: — Rózsika — mondta és meg akarta fogni. Rózsi a fo-; lyosóról belátott a pincébe és egy pillanat alatt megértette a helyzetet. Átkarolta a német nyakát és lerántotta a földre. Belekapaszkodott a hajába és addig verte a fejét a lépcső szögletéhez, amíg a német nem mozdult. Egyedül Simó vette észre a jelenetet, mert a többi német a nőkkel volt elfoglal­va. — Férfiak maguk? — ordí­tott Erzsi a pincében dermed- ten falhoz lapuló férfiak felé. De senki nem mozdult. Rózsi közben az ájult né­met nyakából leakasztotta a géppisztolyt. Tanácstalanul né­zegette. Simó kirohant a pin­céből és kikapta a lány kezé­ből a fegyvert. Hirtelen a fal­hoz lapult, mert a lejárati lép­cső felől lábdobogást hallott. Tószeghy zászlós jelent meg. Simó ráfogta a fegyvert. •— Fel a kezekkel! — Hagyja őt! Velünk van. — szólt közbe Rózsi, majd a zászlóshoz fordult: — Na, Pu- bika, most aztán itt az alka­lom, ha nem segít, a németek elviszik Krisztinát Kázmér kétségbeesetten mérte fel a helyzetet. Fegyve­rüket nem használhatták, mert a zsúfolt óvóhelyen a lakók­ban is kárt tehettek volna. Eötvösék pincéjének vasajtaját kívülről bezárták, de ezt a bennlévő részeg németek észre sem vették. — Ki kell őket csalni — mondta Simó és egy sorozatot eresztett a mennyezetbe. A géppisztoly hangjára a néme­tek ijedten engedték el áldo­zataikat, majd vaktában lövöl­dözni kezdtek. Kázmér rémül­ten látta, hogy Krisztina a melléhez kap és elvágódik. A három német ezután be akart rohanni Eötvösék pincéjébe. Sokáig rángatták a vasajtót, eközben végzett velük Kázmér és Simó. — Van Eötvösék pincéjének másik kijárata? — kérdezte Simó. — Egy szellőző nyílik az udvarra — felelte Rózsi. Simó, nyomában Rózsival felrohant az udvarra. Kázmér Krisztina mellé térdelt. A lány mosolygott. — Megkapta a levelemet? — Igen, de most ne beszél­jen — mondta Tószeghy és felemelte a lányt egy ágyra. Szétnyitotta a kabátját és lát­ta, hogy a lány blúza, a bal melle alatt lassan átitatódik vérreL (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents