Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-30 / 125. szám
p _____ M űszaki hónap 75 Gazdag tapasztalatok a gépesítési tanácskozáson Intézkedéseket dolgoznak ki a vidék orvosellátottságának javítására Szerdán délelőtt a műszaki hónap keretében bemutatóval egybekötött, rendkívül hasznos és időszerű előadássorozatot rendezett a mezőgazdaság műszak; ellátásának lehetőségeiről a MAE Tolna megyei Szervezetének gépesítési szakosztálya, a Tamási Állami Gazdaság és a megyei AGRO- KER vállalat, a Tamási Állami Gazdaság fornádi központjában. A rendezvényt rendkívül nagy érdeklődés kísérte, megyénkből száznál is több mezőgazdasági szakember vett rajta részt. A megnyitót Ga- csályi László, a Tolna megyei AGROKER igazgatóhelyettese tartotta. Az első előadó dr. Bartalos Lajos, az AGRO- TRÖSZT kereskedelmi igazgatója volt, aki részletesen beszámolt a mezőgazdaság műszaki ellátásának lehetőségeiről. Beszédét bizonyító erejű tervszámokkal kezdte. A most befejeződött ötéves tervciklusban a mezőgazdaság műszaki fejlesztésére különböző gépi beruházásokra 18 milliárd forintot irányoztak elő. E helyett az év végéig körülbelül 28 milliárd forinttal realizálódik ez az összeg. Mindez olyan eredményekkel járt, hogy gazdaságaink műszaki fejlettsége jócskán megközelítette a világszínvonalat. Az 1976-ban kezdődő új ötéves tervidőszakban várhatóan megduplázódik a beruházásra fordított költség. A vártnál ugyanis lényegesen gyorsabban nő a mezőgazdaság igénye a gépesítés területén. Az új termeléstechnológia, a különböző termésrendszerek és nem utolsó sorban a mezőgazdaságban is intenzíven jelentkező munkaerőhiány valósággal kikényszeríti a műszaki színvonal állandó emelését. Újfajta gépekre van szükség. Rendkívül megnőtt az érdeklődés, szintén a munkaerő-megtakarítás céljából — a korszerű, önjáró nagy teljesítményű gépek iránt. Figyelembe véve a fejlődés gyors ütemét, az ötödik ötéves terv végéig újabb 43 milliárd forintos gépberuházásra számíthatunk. Mindez természetesen hatalmas feladatot ró az iparra és a kereskedelemre egyaránt. Nyilvánvaló, hogy ezt az igényt csak import segítségével elégíthetik ki. A kereslet 37 százalékát szolgálják ki hazai termékkel. Kedvezően megváltozik az import összetétele: csökken a drágább tőkés cikkek behozatala — az eddigi 20 százalékról 5—8 százalékra — helyettük szocialista relációból biztosítják majó a szükségletet. Ezek után a kereskedelmi igazgató részletesebben szólott v |á>jtb£fiárb a különböző gépcsoportok beszerzéséről. Az erőgépek új konstrukcióikban — a gyártó cégek tájékoztatása szerint — nagyobb hasznos lóerővel rendelkeznek majd. E tárgykörben jogos a kívánalom a dombos, lejtős területen gazdálkodó üzemek igénye, a borulásbiztos erőgépek beszerzésére. A betakarítást végző munkagépekből már ez évben is folyamatosan biztosított az ellátás és várhatóan a jövőben már nem fordul elő az előző évben tapasztalt fennakadás. A gépesítés legnagyobb gondja a speciális kultúrák — szőlő-, gyümölcs- és zöldségfélék — területén található. Egyrészt a termelési rendszerek egységének hiánya gátolja a mindenhol egyaránt alkalmazható géptípusok kialakítását, bár e területen is számíthatunk alapvető javulásra. Az AGROTRÖSZT Bulgáriától vásárol például szőlő- betakarító-kombájnt. Ugyanakkor, a gépi szedés a kon- zervnek szánt gyümölcsök területén már megoldott, s ez vonatkozik a zöldségfélék egy részére is. Imponáló számadattal zárta előadását dr. Bartalos Lajos. Mezőgazdaságunk gépesítettsége — figyelembe véve a fejlődés ütemét — 1980-ra, tehát az V. ötéves terv végére megközelíti majd a 100 százalékot. A következőkben Sörös István, a Mezőgazdaság; Gépkísérleti Intézet tudományos munkatársa számolt be az arató-cséplő gépek 1974. évi hazai vizsgálati eredményeiről. Gyorsan pergő, vetítéssel illusztrált előadásában bizonyította a jelenlévők előtt, hogy csak a megfelelő területen, a jól kiszolgált, műszakilag „jól tartott” aratócséplő gépek üzemeltetése gazdaságos. Utána dr. Kocsis Sándor, a Lajta-Hansági Állami Gazdaság főmérnöke tartott előadást az SZK—5 és SZK—6 típusú gabonakombájnok üzemeltetési tapasztalatairól. Ezt követően Alexej Fjodo- rovics Romanyec, a Traktoro- export képviselője beszélt a szovjet gabonakombájnok jövőbeni konstrukciós változásairól, amit a szakemberek nagy érdeklődéssel fogadtak. Az előadásokat gépbemutató, majd közös munkaebéd követte, ahol mód nyílt a tapasztalatok kicserélésére — gyvgy — Fotó: Gottvald Sokakat érintő témáról, a vidéki orvosellátás helyzetéről tárgyalt a napokban a Minisztertanács. Mint a kormány elé terjesztett jelentésből kitűnik, csaknem két és félszer annyi orvos dolgozik az országban, mint 15 évvel ezelőtt, ennek ellenére több mint 2300 orvosi munkahely betöltetlen. Az üres orvosi állások aránya különösen vidéken, a falusi körzetekben és a szakorvosi rendelőintézetekben okoz gondot. Hogyan kívánnak ezen változtatni? — erre keresett választ az MTI munkatársa az Egészségügyi Minisztériumban. Mint az illetékesek elmondták, a társadalombiztosítás fokozott ütemű kiterjesztésével tíz év alatt majdnem megkétszereződött a biztosítottak száma, s a növekedés a falusi körzetekben ennél is gyorsabb ütemű volt. Sokkal gyorsabb, minthogy azt a — kellő szakmai gyakorlattal is megalapozott — hazai orvosképzés ilyen rövid idő alatt követni tudta volna. Ugyanakkor ismeretes, hogy a friss diplomával rendelkező orvosok szívesebben vállalnak munkát kórházban, mint falun. A minisztérium vezetőinek véleménye szerint szakmai szempontból ez nem baj: a betegek érdeke is megkívánja, hogy fiatal orvosaink a diploma megszerzése után először kellő kórházi gyakorlatot szerezzenek, s ne az egyetemről frissiben kikerültekkel töltsék be a körzeti orvosi állásokat. A szakemberek hangsúlyozták : az, hogy az üres orvosi állások aránya vidéken nagyobb, mint a fővárosban vagy más, orvosegyetemmel rendelkező városokban, korántsem jelenti, hogy több ezer orvost kellene a községekbe irányítani. Jelenleg több mint 4000 „CSAK AZ IFJÜSÄG LEHET OLYAN...” A Paksi Művelődési Központ vendégei voltak: Vitay Ildikó és Kürti Papp László. Műsoruk címe: Csak az ifjúság lehet olyan — tükrözte, hogy elsősorban a fiatalsághoz szóltak, de ezzel együtt sokat mondtak minden korosztálynak. Kürti Papp László verseket és prózai műveket adott elő nagy felkészültséggel és mély átéléssel. Minden idegszálával arra törekedett, hogy a hallgatók megértsék mindazt, amit kifejezni akar, és érzésem szerint ez tökéletesen sikerült is neki. Már maga a válogatás is érdekes volt. Bari Károly és Vinokurov, Fejes Endre és Oriana Fallaci, Párdi Anna és Csáth Gyula mind kortársaink, nekünk és rólunk írnak, mégis kevésbé ismerjük műveiket. Ezért illeti külön dicséret ezt az összeállítást. Vitay Ildikó zenei kísérettel adta elő a fiatal költők mély igazságot rejtő műveit. Talán az orosz líra egyik kis gyöngyszeme Mezsirov Vers egy fiúról című műve volt a legmegrázóbb, de tetszett Váci Mihály Eső című verse is. Eörsi István Ballada című megzenésített költeménye pedig a zene és a nagyszerű szöveg segítségével hűen tükrözte mindazt a hangulatot és tömörséget, mely e műfajnak jellemzője. Nem véletlenül éli reneszánszát a sanzon, szívhez szóló, mindenkit megragadó műfaj ez. Ezt bizonyította ez az előadás is. összefoglalva: az egész előadás egységes, magas színvonalú és szép volt. körzeti orvos dolgozik a fal- vakban, és az országban mindössze 280 körzeti orvosi állás üres. A tanácsok ugyanis az utóbbi években mind több helyen tanulmányi ösztöndíjakkal, egyéb kedvezményekkel és orvosi lakások biztosításával segítik elő az orvosok letelepítését Közismert, hogy a körzeti orvosi munka — különösen falun — állandó ügy eletet, készenlétet és a sok különféle eset rendkívül nagy szakma; jártasságot, jó értelemben vett rutint kíván. Ezért igen nehéz, s egyben igen rangos feladat a körzeti orvosok munkája. A kormány ülésén az is szóba került, hogy az eddigieknél nagyobb arányban kell biztosítani a munkás és paraszt származású fiatalok felvételét az orvosegyetemekre. A minisztérium szakvezetői ezt — a vidék gondjaiból kiindulva — azzal kívánják elősegíteni, hogy a vidéki fiatalok számára nagyobb előnyt biztosítanak az egyetemi felvételeknél. Ennek az elvnek már az elmúlt évben is igyekeztek érvényt szerezni: a Szabolcs, Borsod és Nógrád megyéből az orvosegyetemekre jelentkező fiatalokat például — azonos pontszám esetén — előnyben részesítették az egyetemi városokból felvételizőkkel szemben. A minisztérium illetékesei most öt évre szóló programot dolgoztak ki az orvosi állásoknak a lakosság igényeihez jobban igazodó fejlesztésére. Ugyanakkor arra törekednek*’ hogy a nem orvosi munkakörben — az orvosok további tehermentesítésére — minél nagyobb számban alkalmazzanak más, megfelelő képzettségű biológus, közgazdász, jogász, mérnök és pszichológus szakembereket. (MTI) JÓL MŰKÖDIK ’ AZ ÜZEMI KÖNYVTÁR ■] Tíz éve könyvtáros a Paksi Konzervgyárban Székely Sándor. Lelkesedéssel és szorgalommal, korát meghazudtoló frisseséggel végzi munkáját. Mindenkit ismer a gyárban! több generáció került ki a keze alól, hiszen nyugdíjazásáig elismert pedagógus volt Amikor átvette a gyári könyvtárat, 160 olvasó volt. 1974 végén már 567-en látogatták rendszeresen a könyvtárat, amelynek könyvállománya két részből tevődik ösz- sze: 1292 a letéti és 1450 a saját könyv. A vállalat évi hatezer forintot biztosít könyvek vásárlására és a letéti állományt két hónaponként cserélik. Sanyi bácsi nagyon jó kapcsolatban van a szocialista brigádokkal, rendszeresen felkeresi a dolgozókat a munkahelyükön, elviszi hozzájuk a könyvújdonságokat. A könyv szeretetére tanít, olvasni buzdít mindenkit. Igyekszik elősegíteni a brigádvetélkedőkre való felkészülést és a továbbtanulók nagy része is a vállalati könyvtárból szerzi be a kötelező olvasmányt A Hazafias Népfront, a SZOT és Kulturális Minisztérium felhívást tett közzé és elindította az Olvasó munkásért mozgalmat. Büszkén értesültünk arról, hogy Székely Sándor az 1975. "áprilisi értékeléskor országos harmadik helyezést ért el. Horváth Lajosné, 1 Paks, Konzervgyár Két tudósítás Paksról
