Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-30 / 125. szám
▼ Br it saséig Megnyílt a MTO-csűcstalálkozó Az Észak-Atlanti Szövetség csúcstalálkozója, amely hivatalosan az Észak-Atlanti Tanács ülése, állam- és kormányfők részvételével csütörtökön délután fél öt után nyílt meg a NATO brüsszeli székházában. A nyilvános ülésen elsőnek Karamanlisz görög mi- piszterelnök mondott beszédet. Karamanlisz az év végéig a tanács tiszteletbeli elnöke. A görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „kritikus fontosságú kérdések merültek fel az atlanti szövetségben, s ezekre még korántsem adtak kielégítő választ”, azonban azt mondotta, hogy e kérdésekről majd a görög delegáció hivatalos felszólalásában mondja el véleményét. Tindemans belga miniszterelnök a vendéglátó ország képviseletében üdvözölte a csúcs- találkozó résztvevőit. A megbeszélések feladatát három probléma megoldásában jelölte meg. A belga miniszter- elnök szerint meg kell szilárdítani a NATO egységét, előre kell haladni az egységes Nyugat-Európa kialakításában, és fel kell számolni a tagállamok közötti nézeteltéréseket. Luns NATO-főtitkár megnyitó beszédében ismét a katonai erőre helyezte a hangsúlyt, azt hangoztatva, hogy csak a NATO erős pozíciójából lehet „eredményesen előrehaladni a Keletet és Nyugatot megosztó bonyolult kérdések megoldásában.” A főtitkár ugyanakkor kijelentette: A tanácskozásnak át kell tekintenie a kelet—nyugati kapcsolatok kérdését, a NATO-tagállamok és a kelet-európai országok között folyó két- és többoldalú tárgyalások alakulását „A szövetség tagjai készek számos kérdésről megállapodni más országokkal, beleértve a Varsói Szerződés résztvevőit is.” A találkozó előtt folytatódott a kétoldalú megbeszélések sorozata. Ford amerikai elnök találkozott a görög és török miniszterelnökkel is. (MTI) Dr. Bíró József nyilatkozata a BNY tapasztalatairól, eredményeiről r A BNV befejezése alkalmából dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter az MTI munkatársának nyilatkozatot adott, amelyben összegezte a vásár tapasztalatait, eredményeit 4 — A tavaszi BNV zárásakor egyértelműen megállapíthatjuk — mondotta — hogy a vásár tavaly óta sokat fejlődött és megfelelt az előzetes várakozásoknak. A hazai és külföldi vállalatok a beruházási javaknak eddigi legnagyobb választékát mutatták be a BNV-n. A külföldi kiállítók 11 százalékkal nagyobb területen állították ki termékeiket : mint tavaly, ami egyben azt is jelzi, hogy nagy az érdeklődés országunk, mint kereskedelmi . partner iránt. Legfőbb partnereink természetesen a szocia- ' lista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, áruforgalmunk ezekkel az államokkal egészé- ben véve kiegyensúlyozottan fejlődik. ' — Bár egy nemzetközi vásár eredményességét, hatékonyságát alapvetően nem a helyszíni üzletkötések határozzák meg, mégis figyelemre méltó, hogy a BNV kilenc napján egész sor — gyakran milliós nagyságrendű — import- és exportszerződést írtak alá. — ismét bebizonyosodott, hogy a nem szocialista országok vállalatai a BNV-t piaci munkájuk lényeges elemének, a kelet-nyugati kereskedelem egyik fontos központjának tekintik. a BNV nemcsak megtartotta, hanem — az ismert tőkés gazdasági problémák ellenére is — erősítette pozícióját. — A vásár értékelésekor természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül külgazdaságunk jelenlegi helyzetét. Exportunk erősítése szempontjából elsősorban azokat a magyar termékeket értékelhetjük a fokozatosan kibontakozó pozitív tendenciák jeleként, amelyek a kiélezett világpiaci versenyben is képesek helytállni. — Végül említésre méltónak tartom, hogy a budapesti nemzetközi vásárközpont tavaly óta jelentősen fejlődött. Nemcsak létesítményei, ellátórészlegei bővültek, korszerűsödtek, hanem a kiailítástechnika is modernebbé vált, a környezet pedig kulturáltabbá, bár még továbbra is sok a tennivaló. Meg kell találni annak módját, hogy a BNV a jövőben még inkább elősegítse a szakosítás és a kooperáció kibővítését mind a KGST-n belül, mint a kelet-nyugati gazdasági együttműködésben. elnöki palota elé vonultak és portugál nemzeti lobogókat lengetve „a nép az MFA-val tart!” felkiáltással köszöntötték az üdvözlésükre megjelent Costa Gomes államfőt és az MFA más vezető személyiségeit. — A tüntetés befejezéseként a résztvevők elénekelték a himnuszt és „Előre a szocializmusért!”, „Nincs más szocializmus, csak a népi szocializmus!” jelszavakkal biztosították egyetértésükről a népi erőkre támaszkodó MFA politikai- társadalmi-gazdasági céljait * A portugál fegyveres erők mozgalmának alakulata,! a Copcon szerdán letartóztatta a Proletariátus Pártja Újjászervezésének Mozgalma (MRPP) nevű maoista szervezet több lisszaboni aktivistáját Választási nagygyűlés a Csepel Autógyárban (Folytatás az L oldalról) Az igények egyre sokrétűbbek lesznek. Több óvodára, bölcsődére, kórházra, jobb nyugdíj- és családipótlékrendszerre, magasabb bérekre van szükség. E nagyon sokrétű igények kielégítése azonban csak egy forrásból táplálkozhat: az egyre gyarapodó nemzeti jövedelemből. A nemzeti jövedelem növelésére — mutatott rá ezután Gáspár Sándor — nagyon sok lehetőségünk van. Ezek közül első helyen említette a műszaki fejlesztést, az üzemszervezés javítását, a szakképzettség növelését, a munkafegyelem megszilárdítását, tisztességes normák megállapítását, valamint az ésszerű, józan takarékosságot. Az igények kielégítésén túl — mutatott rá ezután — erősen foglalkoztatja a hazai közvéleményt az, hogy érinti-e a mi gazdasági életünket, a hazai életszínvonal alakulását és politikánkat a tőkés világot elárasztó inflációs folyamat. Az infláció következményeivel — hangoztatta ezzel összefüggésben — természetesen nekünk is számolnunk kell, hiszen sokrétű kereskedelmi kapcsolatokat tartunk fenn a tőkés országokkal. Pártunknak és kormányunknak azonban elhatározott szándéka, hogy ezt a kedvezőtlen hatást a minimumra csökkenti. Ez az elhatározás tükröződik a Központi Bizottság decemberi határozatában, s többek között ilyen céllal is szorgalmazzuk a nagyobb jólétet szavatoló eredményesebb munkát. Gáspár Sándor ezután arról szólott, hogy a munkásosztály szerepét és tekintélyét erősítő folyamat szocialista társadalmunk lényegéből fakad. Mindent meg’ kell tennünk annak érdekében, hogy a munkások hivatásuknak tekintsék tevékenységüket, s örömet találjanak abban. Erősítenünk, bátorítanunk kell — hangoztatta — az olyan pozitív tulajdonságokat, mint a fegyelmezett és szorgalmas munka igénye, a szaktudás, a műveltség gyarapításának vágya, az új technika iránti érdeklődés. _Dolgozó népünk egyre tudatosabban és felkészültebben vesz részt közös dolgaink intézésében. Ezt a folyamatot erősítve különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az üzemi demokratizmus fejlesztésének. Világosan látjuk ugyanis, hogy a munkások, a dolgozók számára a munkahely a közélet legfontosabb színtere. A munkás embereknek a gyár nemcsak gépeket, különféle termékeket, könnyebb vagy nehezebb munkafeladatokat jelent, hanem közösséget is. N agyrészt a munkahelyek emberi kapcsolataitól függ, hogy a dolgozók tulajdonosnak, az üzem, a munkahely gazdáinak érezzék magukat. Sok múlik azon, számítanak-e munkájukra, szaktudásukra, véleményükre, érdemes-e művelődniük, tehetségükhöz, tudásukhoz mérten a legtöbbet nyújtaniuk a nagyobb közösségnek, a társadalomnak. A munkások számára az teszi leginkább kézzelfoghatóvá, hogy a hatalom részesei, ha valóságosan részt vesznek az üzemi döntések meghozatalában. — Az üzemi demokratikus fórumok működésében azonban ma még gyakoriak a problémák, sok benne a formális elem. A demokratizmus kiszélesítésével kapcsolatban a legtöbb tennivalónk az igények felkeltése, a valóságos érdekek felismertetése terén van. A gazdasági vezetőket saját tapasztalataik győzhetik meg leginkább arról, hogy a fontosabb kérdésekben éppen az a jó döntés, a helyes határozat legfőbb biztosítéka, ha a dolgozók aktivitására, kezdeményezőkészségére, meggyőződésből fakadó egyetértésére épül. Ugyanakkor elő kell segítenünk azt is, hogy egyre több dolgozó ismerje fel saját szerepét, jogait és kötelezettségeit a demokrácia érvényesülésében. A munkahelyi demokratizmus szervezeti keretei minderre alkalmat teremtenek, sőt — hangsúlyozta Gáspár Sándor — többre adnak lehetőséget, mint amit ebből jelenleg hasznosítani tudunk. — Törvényeink a dolgozó emberek jogainak képviseletét — nagyon fontos kérdésekben — a szakszervezeti választott testületekre ruházták. Ezt a tevékenységet a szakszervezetek egyre magasabb szinten látják el és munkájuk további tökéletesítésére törekszenek. E tevékenység nemcsak a szak- szervezeti munka törvényes formáját jelenti, nem is egyszerűen azt a törvényes jogot, amellyel vagy élnek vagy nem. Ezek a szakszervezeti jogok a dolgozók jogai. A szakszervezeti testületeknek éppen ezért nemcsak lehetőségük, de kötelességük is élni e jogokkal, mert ha ezt elmulasztják, a dolgozókat fosztják meg annak lehetőségétől, hogy érvényesítsék szocialista törvényeinkben lefektetett széles körű jogaikat. Az állami és a gazdasági vezetőktől ilyen körülmények között még inkább meg kell követelni a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását és ezért helyes az is, ha a pártszervezetek még következetesebben kérik számon a szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól e kötelességük megalkuvás nélküli teljesítését. — A demokráciáról szólva — emelte ki a Szónok — hangsúlyozni kell, hogy a munkásosztály hatalma nem szervek vagy intézmények hatalma. Ezért a munkahelyi demokrácia érvényesülésében is kifejezésre kell jutnia, hogy a nép hatalmáról van szó; arról, hogy együtt kell terveznünk, együtt kell cselekednünk; arról, hogy a mi rendszerünktől és pártunktól idegen az, hogy ne vegye figyelembe azoknak az igényeit és vágyait, akiket képvisel, akiket vezetnie kell. — A szakszervezetek, mint a dolgozók legszélesebb, szervezetileg önálló, de politikailag elkötelezett tömegszervezetei, a munkások, az értelmiségiek és az alkalmazottak millióit tömörítik soraikba. Ennél fogva képesek és alkalmasak arra, hogy mozgósítsanak a szocialista építőmunkában megoldásra váró feladatokra, Csütörtökön választási nagygyűlést tartottak Debrecenben, a Magyar Gördülőcsapágy Művekben. Az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A nagygyűlést — amelyen több ezer választópolgár vett részt — dr. Postás Sándor, a Debrecen városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Kállai Gyula, Hajdú-Bihar megye 4. számú választókerületének képviselőjelöltje mondott beszédet. Választási nagygyűlés volt csütörtökön a salgótarjáni József Attila művelődési közsegítsék a munkáshatalom erősítését, gazdasági céljaink megvalósítását. Alkalmasak arra, hogy segítsék védeni a társadalom és a dolgozók egyéni érdekeit, egész tevékenységükkel alakítsák, formálják a dolgozók politikai, erkölcsi és kulturális arculatát, neveljék őket kötelességeik teljesítésére és jogaik érvényesítésére. — Mindahhoz — hangsúlyozta ezután Gáspár Sándor —, hogy a szakszervezetek a feladataikat hatékonyan ellássák, megvannak és állandóan javulnak a lehetőségeik, feltételeik. Pártunk ugyanis a szocialista társadalom építésének előrehaladásával egyre fokozottabban támaszkodik a szakszervezetekre és mind többet vár tőlük hivatásuk teljesítésében, a társadalom fejlődése érdekében. — A szakszervezeti mozgalom nemcsak közvetíti a dolgozók észrevételeit, jelzéseit a párt politikájának végrehajtásáról, de cselekvő módon részt is vesz e politika egészének és részleteinek kialakításában, végrehajtásában. Gáspár Sándor végül a szó«: cialista közszellem alakulásának kérdéseivel foglalkozott. Ezzel összefüggésben hangoztatta, ha a megtett út felmérésére vállalkozunk, gyakran már a számok helyett az emberben, az emberi viszonyokban bekövetkezett változások jelentik a pontosabb mértéket. A folyamat erősítése érdekében egyre nagyobb figyelmet fordítunk a szocialista közgondolkodás fejlesztésére, a szocialista erkölcs és életmód normáinak tudatosítására és ugyanakkor mind következetesebben lépünk fel a szocialista elveinktől, céljainktól, erkölcsi normáinktól idegen nézetek, jelenségek ellen, a kispolgárság és más ellenséges eszme- áramlatok elleni harcunkban legfontosabb a valóságos lehetőségeink feltárása, s ennek alapján a szocialista életforma mind szélesebb körű kibontakoztatása. Ennek már mély gyökerei vannak társadalmunkban. A szónok végül arról szólott, hogy munkánkhoz, forradalmi harcunkhoz kedvezően alakulnak a nemzetközi feltételek, s ehhez, mint mondotta, mi is hozzájárultunk, többek között szocialista építőmunkánk eredményeivel A nagygyűlésen az első választók nevében felszólalt Udvari Erika gimnazista, továbbá Cserháti Pál, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet elnöke és Tóth Jenő, a Csepel Autógyár alkatrészgyáregységének géplakatosa. pontban is, a város ipari üze-' mei, vállalatai, intézményei és valamennyi lakókörzete képviselőinek részvételével. A nagygyűlésen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A megjelenteket Szabó Ferenc, a városi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Brutyó János, Salgótarján ország- gyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. 1975. május 30, Választási nagygyűlés Debrecenben és Salgótarjánban * Lisszabon A demokratikus erők tüntetése az MFA mellett r Lisszabonban és a dél-portugáliai Bejában szerdán a késő esti órákban tíz- és tízezrek vonultak az utcára, hogy — a demokratikus erők egységének jegyében — tüntetéssel biztosítsák támogatásukról a haladó fegyveres erők mozgalmának (MFA) politikáját és programját. A lisszaboni tüntetéshez a kommunista párt aktivistáin kívül csatlakoztak a Baloldali Portugál Demokratikus Mozgalom, a Manuel Serra-féle szocialista népfront (FSP) és más baloldali pártok tömegei is. Mario Soares szocialistái és a kormánykoalícióban ugyancsak részt vevő jobboldali Demokratikus Néppárt hívei távol maradtak a megmozdulástól. A tüntetők a köztársasági
