Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-29 / 124. szám
V JllLIl.iillSi.il V £&ÍÍOZ®§©lc A Bajkáltól az Amurig Béphaíalom első tapasztalatai ként ötezer lakosra jut egy megyei, tízezerre egy tartományi tanácstag.) Fidel Castro július 26-án Matanzasban mondta el a nemzeti ünnep alkalmából hagyományos beszédét, amelyben természetesen nagy figyelmet szentelt az újonnan született néphatalmi szervek témájának. Castro elmondotta, hogy a Matanzas tartománybeli öt megye tanácstagjainak 60 százaléka tagja a pártnak, 14 százaléka pedig az ifjúsági szervezetnek. Nagyjából ugyanez az arány a tartományi tanácsban is. Érdekesen alakult a megválasztott nők arányszáma: a tartományi tanácsban 16 százalék, a megyei tanácsokban 7, a helyiekben pedig 3 százalék. A párt első titkára, a kormány elnöke fájdalmasan alacsonynak minősítette a 3 százalékos arányt, figyelembe véve, hogy a lakosság fele nő. Bizonyos, hogy az ország többi részén tartandó választásokon a nők nagyobb arányban kerülnek majd be a néphatalom különféle szerveibe. A matanzasi választások legfőbb célja természetesen nem az volt, hogy a forma kedvéért létrehozzák a képviseleti és végrehajtó szerveket. A néphatalom tartományi kiépítésének eredményeként egy sor országos hatóság, intézmény és vállalat hatásköre csökkent. A helyi tanácsok hatáskörébe kerültek például a kórházak és más egészségügyi intézmények, a szolgáltató vállalatok, az iskolák, az üzletek, a helyi üzemek, közlekedési vállalatok. ígéretes változások kezdődtek tehát a lakosság döntési és intézkedési jogának kiterjesztése szempontjából is. Egészen bizonyos, hogy a matanzasi tanulságok figyelembevételével kerül majd sor a többi tartományban a néphatalom szerveinek megválasztására, jogkörük végleges meghatározására. Az előzetes tervek szerint a jövő év elején megtartják a további választásokat, és az intézményesítési folyamat betetőzéseként Kuba népe megválasztja majd az első szocialista nemzetgyűlést. TODERO FRIGYES (Vége) 3. A Jól karban tartott, széles autóút vezet Havannából Matanzas városba, az azonos nevű tartomány székhelyére. A fővároshoz közeli tartomány fontos szerepet játszik Kuba gazdasági életében: a cukornád-termesztés és a cukorgyártás egyik fő területe. A kubai vezetők ezt a tartományt választották nagyszabású és igen nagy jelentőségű politikai kísérletük színhelyéül. 1974-ben Matanzas tartományban hozták létre — az ország többi tartományát megelőzve — a szocialista rendszer új intézményét, a néphatalomnak nevezett tanácsrendszert. A szocialista országok korábbi tapasztalatainak és a kubai sajátosságoknak figyelembevételével kialakított helyt hatalom már az első hónapokban igen jó eredményeket hozott. Oscar Cartaya, a Mantanzas megyei néphatalom szerveinek elnöke elmondotta a magyar újságíróknak, hogy a választásokat a CDR-ek (forradalomvédelmi bizottságok) és az ANAP (a kubai kisparasztok szervezete) tagjai szervezték meg. A helyi néphatalmi szervekbe körülbelül ezer lakos választott egy képviselőt. Az egész tartományban jelölő gyűléseket tartottak. Valamennyi körzetben legalább két jelöltet állítottak a lakosok javaslatai alapján. Voltak azonban olyan körzetek is, amelyekben nyolc-tíz jelölt versengett a 16 éven felüli választópolgárok szavazataiért (Az a jelölt lett a néphatalom küldötte, aki abszolút többséget szerzett, vagyis legalább a szavazatok ötven százaléka plusz egy szavazat lett az övé.) Sok körzetben két fordulóra volt szükség, miután egyik je- Üölt sem érte el a szükséges szavazatarányt. Kuba népe az átlagéletkort tekintve is fiatal, így érthető, hogy a 16 éven fölüliek örömmel éltek állampolgári jogukkal. Annyira, hogy sok helyi, megyei és tartományi tanácstag közülük került ki. Matanzas megyében e néphatalom legfiatalabb küldötte egy 17 éves lány. A magasabb fokú szervekbe is kerültek fiatalok és nők. (EgyébPrágában a külföldi turista ma már elvétve sem lát régi és dísztelen kirakatokat, a háború előtti időszak elhanyagolt magánboltjait az utóbbi harminc év folyamán a modem szocialista kereskedelem áruházai és üzletei váltották fel. Az elárusító ■pultoknál azonban még mindig nagy tömeg tolong, s gyorsabb kiszolgálást kíván. A csehszlovák kereskedelem dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy kielégítsék a vevők egyre növekvő igényeit. Az ország fővárosában a lakosság fogyasztása egyre nő: 1948 óta több mint megháromszorozódott. Másrészt igen sok a külföldi turista, akik Prágában járva ajándéktárgyakat, emléktárgyakat keresnek. ■ Az üzleti hálózatot éppen ezért állandóan továbbfejlesztik. A fővárosban idén két új áruházat nyitottak meg a Kotvá-t és a Máj-t, A Kotva — méreteit és kapacitását tekintve — a legnagyobb Csehszlovákiában, s egyike a legnagyobbaknak az egész Európában is. Eladótere meghaladja a 22 ezer négyzetmétert, ami 270 közepes nagyságú üzletnek felel meg. Az áruházban 1800 alkalmazott dolgozik Számítások szerint a Kotvá-ban évente mintegy 22 millió vevőt szolgálnak majd ki, s az évi forgalom hozzávetőleg egymil- liárd 345 millió korona lesz. A másik idén megnyílt áruház kisebb. Eladási területe valamivel több mint 10 ezer négyzetméter, s a vásárlók jó kiszolgálásáról nem egészen ezer alkalmazott gondoskodik. Évi forgalmát 600 millió koronára tervezik. Mi az a BAM? A kedves olvasó jól teszi, ha megtanulja, hiszen a következő évtizedekben e rövidítés jelentésének ismerete éppúgy hozzá tartozik majd az általános műveltséghez, mint ma a transzszibériai vasúté. A BAM tehát a Bajkál—Amur—Magisztral, vagyis a most épülő, s a Bajkál vidékét az Amurral összekötő hatalmas vasúti fővonal rövidített neve. Ezen a nyáron már közel 80 ezren fognak dolgozni az építkezésen, 45 százalékuk tapasztalt építő szakmunkás, a többiek pedig önkéntes fiatalok, akiket a feladat hatalmas mérete, a pionírok szerepe vonz ide. Mind ez ideig a BAM hosz- szát 3200 kilométerben jelölték meg.' A teljes valóság azonban az, hogy transzszibériai Magisztrállal összekötő vonalat és az 1982-ig kiépülő két-három mellékvonalat is beszámítva, összesen 4300 kilométer hosszan kell lefektetni a síneket. A legelső építőket a múlt év tavaszán komoly nehézségek fogadták, mivel gyakorlatilag nem él ember a környéken. A két új áruházban a legkülönfélébb ipari és élelmiszercikkek vásárolhatók meg. Mindkettőt csehszlovák tervek alapján a SIAB svéd cég építette fel. A néhány egyéb bolttal együtt, melyek szintén az idén nyílnak meg Prága különböző kerületeiben, a fővárosban körülbelül 35 ezer négyzetméternyivel növekszik az eladótér nagysága. Egyébként a főváros üzleti hálózata 1974-ben 4079 egységből állt, s összesen 272 ezer négyzetméter eladótérrel rendelkezett. Az üzleti hálózat kiépítésével egyidejűleg modern áruraktárak is épülnek. A hatalmas raktárak közül az idén elsőként a zöldségraktár készül el. Ebben közel 14 ezer négyzetméternyi területen mintegy 15 és fél ezer tonna zöldség és gyümölcs tárolására lesz lehetőség. OLGA NOVÁKOVA . a Pragopress szerkesztője Őserdőben, mocsarak mentén; bércek lábánál kellett tábort verni és dolgozni. Télen olykor a mínusz 56 fokót is eléri a hideg... A dolgozók helikopterekkel ideszállított, összeszerelhető házakban laknak. Élelmiszert és iparcikkeket nagy választékban vásárolhatnak az üzletekben. Üzemelnek már az éttermek és fürdők, megnyitották kapuikat a klubok, az iskolák és óvodák várják a gyerekeket, fogadják a betegeket a rendelőin tegzetek. „ Az építők lelkesedése nagy, de nem kevés a BAM építését hátráltató probléma sem. Szinte az egész vasútvonal az örök fagy birodalmán fut keresztül. Különösen a Bajkál-tó körzetében gyakori a földrengés, amely eléri a tízes erősséget is. Több tucat hidat kell emelni- a folyók felett, négy alagútat kell fúrni a hegyek alá. Ezek közül kettőnek a hossza 7, illetve 16 kilométer. A legnagyobb nehézséget mégis a szállítási útvonalak hiánya okozza: itt csak állatok által kitaposott ösvények találhatók. Ezért kell a vasúttal párhuzamosan országutat építeni. Az építkezés hatalmas; de gyorsan megtérülő kiadásokkal jár, mert a BAM hozzáférhetővé teszi az értékes faanyagot rejtő erdőket, a Kelet- Szibéria hatalmas föld alatti ásványi kincseit, melyek Európa nagyságú területet foglalnak el. Gazdag szén-, réz-, rit- kafém-lelőhelyekről van szó. Ezeknek a kiaknázása óriási ipari komplexumok létesítését teszi szükségessé, a hozzájuk tartozó városokkal, településekkel együtt. Az itt előállított javak az egész ország szükségletét fedezik, sőt exportra is jut belőlük. A BAM építése nemcsak a Szovjetunió szempontjából jelentős vállalkozás. Megjavítja a külkereskedelmi kapcsolatokat a csendes-óceáni medence országaival és ezzel a különböző társadalmi berendezkedésű államok jóviszonyát, a világbéke megőrzését szolgálja.- ANATOLIJ ARHIPENKO [ az APN kommentátora 1 16. • 7 « '•«!.t* ■ ' — Te csak ne pofázz^ az a német, hanem mutasd, hol a rum — lódított a sváb Eötvösön, aki elindult a pincéjük feié. 'Felnyitotta előttük a betámasztott mellékhelyiséget, ahol az ostrom második hónapja után is hihetetlen gazdagsággal tornyosultak a lisztes, cukros zsákok, óriási szalonnatáblák, hatalmas sonkák és nem utolsósorban több láda nemes itáL A sváb ünnepélyes hangon bejelentette: — Ezt mindent én a nagy német birodalom nevében lefogom... azaz lefogódzom... — Lefoglalom ’— segített Eötvös, akinek arcán az alázat, a félelem mellett, mintha egy kis kárörvendő mosoly bújkált volna. — És a pince is lefo..; az amit az előbb mondta. Mindenki takarodja ki magát... Eötvösné akart valamit mondani, de a sváb akkorát lökött rajta, hogy végigvágódott a földön. Aztán egy sorozatot a mennyezetbe lőtt. Ettől azonnal kiürült' a pince. Eötvösné ugrott ki elsőnek az ajtón. _ — A pince senki nem hagyhatja el! — kiáltott a sváb, és egy őrt állított az udvari feljáróhoz, Mindenki bevonult a ;*r pincébe. < — Maguk ott üljenek le a2 ajtó előtt — mondta Simó az Eötvös-házaspárnak. És csak akkor vette észre, hogy Rózsi eltűnt. — Ki látta Rózsit? •— Természetesen meglógott.. Mert maguk hagyták — mondta Melanie. Az egyik német felszaladt és hamarosan az egész banda Eötvösék pincéjében tolongott — Most már elegem van magából is — torkolta le Símé. — Persze, ezért is felelnie kell valakinek. Mindenért felelni kell — mondta az állítólagos Csokonai-utód. Aztán Eötvösnéhez lépett. — Te gyere csak velem, megosztom veled az ágyam. Mi nem hagyhatjuk cserben egymást — Fegyver kellene, a szentségit — morogta félhangosan. Kocsis Erzs; válaszolt: — Hát az bizony nem ártana. Mert bármiben fogadok, hogy ezek egy órán belül kijönnek és valamennyi nőt beterelik magukhoz. Kövest és Krisztinát elmélyült beszélgetésben találta... — Ha te tudnád, azt a sok szörnyűséget, amit Köves úr elmesélt — mondta könnyezve Krisztina. — Nekem is elmesélte mondta Rózsi. — Mi van Kázmérral? —• kérdezte a lány. — Elhoztam. — És most hol van? — Téged keres. Mire a leveledet megtaláltam, már eltűnt. — Rózsika, én most elmegyek — szólt közbe Köves — nagyon szégyellem, hogy ennyi kavarodást okoztam. — Hogy találtál rá? — kérdezte Rózsi, de Krisztina helyett Köves felelt. — Amikor hallottam, hogy megfordul a kulcs a zárban, először azt hittem, hogy maga jön Rózsika. De aztán rájöttem, hogy a kulcsa nálam van. Ekkor — mi mást tehettem volna — bebújtam az ágy alá. A kisasszony belépett és leült. Egy kicsit sírdogált, aztán felállt és vetkőzni kezdett. — És ekkor — folytatta Krisztina — Köves úr megszólalt az ágy alól és azt mondta: Bocsánatot kérek, de ne tessék folytatni, mert mind a ketten nagyon szégyellni fogjuk magunkat. — Mert nem akartam kényelmetlen helyzetbe hozni... (Folytatjuk) Átölelte Eötvösnét és megvetően nézett Eötvösre. Simó nem figyelt a két nőre. Csak Rózsi foglalkoztatta. Fel akart menni az udvarra, de a német egy fenyegető mozdulattal visszaparancsolta.. — Ezt maga honnan veszi? — kérdezte Simó. — Ez a szakmám... Rózsi Krisztina levelét megkapva azonnal Eötvösék lakásába rohant. A cselédszobában I Prágai kirakatok
