Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

V JllLIl.iillSi.il V £&ÍÍOZ®§©lc A Bajkáltól az Amurig Béphaíalom első tapasztalatai ként ötezer lakosra jut egy megyei, tízezerre egy tartomá­nyi tanácstag.) Fidel Castro július 26-án Matanzasban mondta el a nemzeti ünnep alkalmából hagyományos be­szédét, amelyben természete­sen nagy figyelmet szentelt az újonnan született néphatalmi szervek témájának. Castro elmondotta, hogy a Matanzas tartománybeli öt megye tanácstagjainak 60 szá­zaléka tagja a pártnak, 14 szá­zaléka pedig az ifjúsági szer­vezetnek. Nagyjából ugyanez az arány a tartományi tanács­ban is. Érdekesen alakult a megválasztott nők arányszá­ma: a tartományi tanácsban 16 százalék, a megyei taná­csokban 7, a helyiekben pedig 3 százalék. A párt első titkára, a kormány elnöke fájdalma­san alacsonynak minősítette a 3 százalékos arányt, figyelem­be véve, hogy a lakosság fele nő. Bizonyos, hogy az ország többi részén tartandó válasz­tásokon a nők nagyobb arány­ban kerülnek majd be a nép­hatalom különféle szerveibe. A matanzasi választások leg­főbb célja természetesen nem az volt, hogy a forma kedvé­ért létrehozzák a képviseleti és végrehajtó szerveket. A néphatalom tartományi kiépí­tésének eredményeként egy sor országos hatóság, intéz­mény és vállalat hatásköre csökkent. A helyi tanácsok hatáskörébe kerültek például a kórházak és más egészségügyi intézmények, a szolgáltató vállalatok, az iskolák, az üzle­tek, a helyi üzemek, közleke­dési vállalatok. ígéretes változások kezdőd­tek tehát a lakosság döntési és intézkedési jogának kiterjesz­tése szempontjából is. Egészen bizonyos, hogy a matanzasi ta­nulságok figyelembevételével kerül majd sor a többi tarto­mányban a néphatalom szer­veinek megválasztására, jog­körük végleges meghatározá­sára. Az előzetes tervek sze­rint a jövő év elején megtart­ják a további választásokat, és az intézményesítési folyamat betetőzéseként Kuba népe megválasztja majd az első szo­cialista nemzetgyűlést. TODERO FRIGYES (Vége) 3. A Jól karban tartott, széles autóút vezet Havannából Ma­tanzas városba, az azonos ne­vű tartomány székhelyére. A fővároshoz közeli tartomány fontos szerepet játszik Kuba gazdasági életében: a cukor­nád-termesztés és a cukorgyár­tás egyik fő területe. A kubai vezetők ezt a tartományt vá­lasztották nagyszabású és igen nagy jelentőségű politikai kí­sérletük színhelyéül. 1974-ben Matanzas tartományban hoz­ták létre — az ország többi tartományát megelőzve — a szocialista rendszer új intéz­ményét, a néphatalomnak ne­vezett tanácsrendszert. A szo­cialista országok korábbi ta­pasztalatainak és a kubai sa­játosságoknak figyelembevéte­lével kialakított helyt hatalom már az első hónapokban igen jó eredményeket hozott. Oscar Cartaya, a Mantanzas megyei néphatalom szerveinek elnöke elmondotta a magyar újságíróknak, hogy a választá­sokat a CDR-ek (forradalom­védelmi bizottságok) és az ANAP (a kubai kisparasztok szervezete) tagjai szervezték meg. A helyi néphatalmi szer­vekbe körülbelül ezer lakos választott egy képviselőt. Az egész tartományban jelölő gyűléseket tartottak. Vala­mennyi körzetben legalább két jelöltet állítottak a lakosok javaslatai alapján. Voltak azonban olyan körzetek is, amelyekben nyolc-tíz jelölt versengett a 16 éven felüli vá­lasztópolgárok szavazataiért (Az a jelölt lett a néphatalom küldötte, aki abszolút többsé­get szerzett, vagyis legalább a szavazatok ötven százaléka plusz egy szavazat lett az övé.) Sok körzetben két fordulóra volt szükség, miután egyik je- Üölt sem érte el a szükséges szavazatarányt. Kuba népe az átlagéletkort tekintve is fia­tal, így érthető, hogy a 16 éven fölüliek örömmel éltek állampolgári jogukkal. Annyi­ra, hogy sok helyi, megyei és tartományi tanácstag közülük került ki. Matanzas megyében e néphatalom legfiatalabb kül­dötte egy 17 éves lány. A ma­gasabb fokú szervekbe is ke­rültek fiatalok és nők. (Egyéb­Prágában a külföldi turista ma már elvétve sem lát régi és dísztelen kirakatokat, a há­ború előtti időszak elhanyagolt magánboltjait az utóbbi har­minc év folyamán a modem szocialista kereskedelem áru­házai és üzletei váltották fel. Az elárusító ■pultoknál azon­ban még mindig nagy tömeg tolong, s gyorsabb kiszolgálást kíván. A csehszlovák kereske­delem dolgozói nagy erőfeszí­téseket tesznek, hogy kielégít­sék a vevők egyre növekvő igényeit. Az ország fővárosában a lakosság fogyasztása egyre nő: 1948 óta több mint meghárom­szorozódott. Másrészt igen sok a külföldi turista, akik Prágá­ban járva ajándéktárgyakat, emléktárgyakat keresnek. ■ Az üzleti hálózatot éppen ezért állandóan továbbfejlesztik. A fővárosban idén két új áruházat nyitottak meg a Kotvá-t és a Máj-t, A Kotva — méreteit és kapacitását te­kintve — a legnagyobb Cseh­szlovákiában, s egyike a leg­nagyobbaknak az egész Euró­pában is. Eladótere meghalad­ja a 22 ezer négyzetmétert, ami 270 közepes nagyságú üzlet­nek felel meg. Az áruházban 1800 alkalmazott dolgozik Szá­mítások szerint a Kotvá-ban évente mintegy 22 millió vevőt szolgálnak majd ki, s az évi forgalom hozzávetőleg egymil- liárd 345 millió korona lesz. A másik idén megnyílt áru­ház kisebb. Eladási területe valamivel több mint 10 ezer négyzetméter, s a vásárlók jó kiszolgálásáról nem egészen ezer alkalmazott gondoskodik. Évi forgalmát 600 millió ko­ronára tervezik. Mi az a BAM? A kedves ol­vasó jól teszi, ha megtanulja, hiszen a következő évtizedek­ben e rövidítés jelentésének ismerete éppúgy hozzá tartozik majd az általános műveltség­hez, mint ma a transzszibé­riai vasúté. A BAM tehát a Bajkál—Amur—Magisztral, vagyis a most épülő, s a Baj­kál vidékét az Amurral össze­kötő hatalmas vasúti fővonal rövidített neve. Ezen a nyáron már közel 80 ezren fognak dolgozni az építkezésen, 45 szá­zalékuk tapasztalt építő szak­munkás, a többiek pedig ön­kéntes fiatalok, akiket a fel­adat hatalmas mérete, a pioní­rok szerepe vonz ide. Mind ez ideig a BAM hosz- szát 3200 kilométerben jelöl­ték meg.' A teljes valóság azonban az, hogy transzszibé­riai Magisztrállal összekötő vonalat és az 1982-ig kiépülő két-három mellékvonalat is beszámítva, összesen 4300 ki­lométer hosszan kell lefektet­ni a síneket. A legelső építőket a múlt év tavaszán komoly nehézségek fogadták, mivel gyakorlatilag nem él ember a környéken. A két új áruházban a leg­különfélébb ipari és élelmi­szercikkek vásárolhatók meg. Mindkettőt csehszlovák tervek alapján a SIAB svéd cég épí­tette fel. A néhány egyéb bolttal együtt, melyek szintén az idén nyílnak meg Prága különböző kerületeiben, a fő­városban körülbelül 35 ezer négyzetméternyivel növekszik az eladótér nagysága. Egyéb­ként a főváros üzleti hálózata 1974-ben 4079 egységből állt, s összesen 272 ezer négyzetmé­ter eladótérrel rendelkezett. Az üzleti hálózat kiépítésé­vel egyidejűleg modern áru­raktárak is épülnek. A hatal­mas raktárak közül az idén elsőként a zöldségraktár készül el. Ebben közel 14 ezer négy­zetméternyi területen mintegy 15 és fél ezer tonna zöldség és gyümölcs tárolására lesz lehe­tőség. OLGA NOVÁKOVA . a Pragopress szerkesztője Őserdőben, mocsarak mentén; bércek lábánál kellett tábort verni és dolgozni. Télen oly­kor a mínusz 56 fokót is el­éri a hideg... A dolgozók he­likopterekkel ideszállított, összeszerelhető házakban lak­nak. Élelmiszert és iparcikke­ket nagy választékban vásá­rolhatnak az üzletekben. Üze­melnek már az éttermek és fürdők, megnyitották kapuikat a klubok, az iskolák és óvodák várják a gyerekeket, fogad­ják a betegeket a rendelőin teg­zetek. „ Az építők lelkesedése nagy, de nem kevés a BAM építését hátráltató probléma sem. Szinte az egész vasútvonal az örök fagy birodalmán fut ke­resztül. Különösen a Bajkál-tó körzetében gyakori a földren­gés, amely eléri a tízes erős­séget is. Több tucat hidat kell emelni- a folyók felett, négy alagútat kell fúrni a hegyek alá. Ezek közül kettőnek a hossza 7, illetve 16 kilométer. A legnagyobb nehézséget mégis a szállítási útvonalak hiánya okozza: itt csak álla­tok által kitaposott ösvények találhatók. Ezért kell a vasút­tal párhuzamosan országutat építeni. Az építkezés hatalmas; de gyorsan megtérülő kiadásokkal jár, mert a BAM hozzáférhe­tővé teszi az értékes faanya­got rejtő erdőket, a Kelet- Szibéria hatalmas föld alatti ásványi kincseit, melyek Euró­pa nagyságú területet foglal­nak el. Gazdag szén-, réz-, rit- kafém-lelőhelyekről van szó. Ezeknek a kiaknázása óriási ipari komplexumok létesítését teszi szükségessé, a hozzájuk tartozó városokkal, települé­sekkel együtt. Az itt előállított javak az egész ország szük­ségletét fedezik, sőt exportra is jut belőlük. A BAM építése nemcsak a Szovjetunió szempontjából je­lentős vállalkozás. Megjavítja a külkereskedelmi kapcsolato­kat a csendes-óceáni medence országaival és ezzel a külön­böző társadalmi berendezke­désű államok jóviszonyát, a világbéke megőrzését szolgálja.- ANATOLIJ ARHIPENKO [ az APN kommentátora 1 16. • 7 « '•«!.­t* ■ ' — Te csak ne pofázz^ az a német, hanem mutasd, hol a rum — lódított a sváb Eötvö­sön, aki elindult a pincéjük feié. 'Felnyitotta előttük a be­támasztott mellékhelyiséget, ahol az ostrom második hó­napja után is hihetetlen gaz­dagsággal tornyosultak a lisz­tes, cukros zsákok, óriási sza­lonnatáblák, hatalmas sonkák és nem utolsósorban több lá­da nemes itáL A sváb ünnepélyes hangon bejelentette: — Ezt mindent én a nagy né­met birodalom nevében lefo­gom... azaz lefogódzom... — Lefoglalom ’— segített Eötvös, akinek arcán az alá­zat, a félelem mellett, mint­ha egy kis kárörvendő mosoly bújkált volna. — És a pince is lefo..; az amit az előbb mondta. Min­denki takarodja ki magát... Eötvösné akart valamit mon­dani, de a sváb akkorát lö­kött rajta, hogy végigvágódott a földön. Aztán egy sorozatot a mennyezetbe lőtt. Ettől azonnal kiürült' a pince. Eöt­vösné ugrott ki elsőnek az ajtón. _ — A pince senki nem hagy­hatja el! — kiáltott a sváb, és egy őrt állított az udvari fel­járóhoz, Mindenki bevonult a ;*r pincébe. < — Maguk ott üljenek le a2 ajtó előtt — mondta Simó az Eötvös-házaspárnak. És csak akkor vette észre, hogy Rózsi eltűnt. — Ki látta Rózsit? •— Természetesen meglógott.. Mert maguk hagyták — mond­ta Melanie. Az egyik német felszaladt és hamarosan az egész banda Eötvösék pincéjében tolongott — Most már elegem van magából is — torkolta le Sí­mé. — Persze, ezért is felelnie kell valakinek. Mindenért fe­lelni kell — mondta az állító­lagos Csokonai-utód. Aztán Eötvösnéhez lépett. — Te gye­re csak velem, megosztom ve­led az ágyam. Mi nem hagy­hatjuk cserben egymást — Fegyver kellene, a szent­ségit — morogta félhangosan. Kocsis Erzs; válaszolt: — Hát az bizony nem árta­na. Mert bármiben fogadok, hogy ezek egy órán belül ki­jönnek és valamennyi nőt be­terelik magukhoz. Kövest és Krisztinát elmélyült beszélgetésben találta... — Ha te tudnád, azt a sok szörnyűséget, amit Köves úr elmesélt — mondta könnyezve Krisztina. — Nekem is elmesélte mondta Rózsi. — Mi van Kázmérral? —• kérdezte a lány. — Elhoztam. — És most hol van? — Téged keres. Mire a le­veledet megtaláltam, már el­tűnt. — Rózsika, én most elme­gyek — szólt közbe Köves — nagyon szégyellem, hogy ennyi kavarodást okoztam. — Hogy találtál rá? — kér­dezte Rózsi, de Krisztina he­lyett Köves felelt. — Amikor hallottam, hogy megfordul a kulcs a zárban, először azt hittem, hogy maga jön Rózsika. De aztán rájöt­tem, hogy a kulcsa nálam van. Ekkor — mi mást tehettem volna — bebújtam az ágy alá. A kisasszony belépett és le­ült. Egy kicsit sírdogált, aztán felállt és vetkőzni kezdett. — És ekkor — folytatta Krisztina — Köves úr megszó­lalt az ágy alól és azt mondta: Bocsánatot kérek, de ne tes­sék folytatni, mert mind a ket­ten nagyon szégyellni fogjuk magunkat. — Mert nem akartam ké­nyelmetlen helyzetbe hozni... (Folytatjuk) Átölelte Eötvösnét és meg­vetően nézett Eötvösre. Simó nem figyelt a két nőre. Csak Rózsi foglalkoztatta. Fel akart menni az udvarra, de a né­met egy fenyegető mozdulattal visszaparancsolta.. — Ezt maga honnan veszi? — kérdezte Simó. — Ez a szakmám... Rózsi Krisztina levelét meg­kapva azonnal Eötvösék laká­sába rohant. A cselédszobában I Prágai kirakatok

Next

/
Thumbnails
Contents