Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-29 / 124. szám
Kis pártszervezet — komoly feladatokkal jobb későn, mint sóba! Udvari a maga nem is egészen ezer lakosával ugyancsak kis község. Termelőszövetkezetük tavaly április elsején társult a gyönkivel, s így az itteni 1200 hektáron mint üzemegység dolgoznak. Az állandó dolgozólétszám egy híján hatvan. A fenti szám ellenére is a termelőszövetkezet működése határozza meg a község életét. A politikai életet is, hiszen például a tizenkét tagú pártszervezetben mindössze négyen vannak, akik nem tsz- tagok. A tizenkét fő is kevésnek tűnik első hallásra, amint azonban Gadányi István brigádvezető párttitkár szavaiból kiderül, súlya messze nagyobb, mint amire a tagok számából következtetni lehetne. A párttitkár akaratlanul is mindig visszatér a beszélgetés során ahhoz a kérdéshez, amely — úgy látszik — még ma is elsőrendű Udvariban. A termelőszövetkezet egyesüléséhez a gyönkiekkel, vagy ahogy 6 fogalmaz, a társuláshoz. — Hogyan foglalt állást ebben a pártszervezet? (A kérdés úgy hangzott el, hogy akaratlanul is benn,» volt valamiféle nosztalgia feltételezése.) — Mi egyként a társulás mellett foglaltunk állást * Egyetlen ellenszavazat sem volt, amikor döntenünk kellett, miképp vélekedjünk. Persze, hogy nem volt könnyű. Különböző emberek, különböző gazdasági szerkezet, sőt különböző alapszabály. Közös alapszabályt kellett hoznunk —, hogy csak egy példát említsek. Ez még most is rendeződik. — És most hogy vélekednek az emberek? Nem jön gyorsan a válasz, úgy látszik nosztalgiát feltételezni nem Volt valamiféle ok- vetetlenkedés. — Nem csökkent a jövedelem, talán még nőtt is az egyesülés (a titkár elvtárs társulást mond természetesen) után. Nagy gondot fordítottak és fordítanak az energiagazdálkodásra, főleg ezen belül a takarékosságra. Személyszállító járművet állítottak be, nem kell az embereknek messze gyalogolniok. Azt mondja a párttitkár, hogy az utóbbi időben javult a munkafegyelem, ennek érdekében néha a fegyelmezés kemény eszközeitől sem riadtak vissza. A táblásí- tás terén nagyot léptek előre, amint az állattenyésztés szakosításában is, bár itt teljességről még sokáig nem lehet beszélni, foglalkoztatási és épületproblémák miatt. Állandó feladat az ésszerű munkavégzés és szállítás megoldása. Szinte rendszeresen elviszik a tagokat tapasztalatcsere-útra a környező szövetkezetekbe, állami gazdaságokba. — És milyen a pártszervezet szerepe mindebben? Gadányi elvtárs kissé elcsodálkozik a közbevetett kérdésen, s a világ legtermészetesebb hangján válaszolja: — Hát, arról beszéltünk eddig is. Természetesen mindent megtárgyal 8 pártszervezet Hogy csak egy példát mondjak, most számoltattuk be taggyűlésen a főagronómust, aztán a nőfelelős is beszámolt a nők helyzetéről. — Gadányi elvtárs ez érdekes, erről legyen szíves kissé részletesebben. — Tavasztól őszig a munka biztosított. Most törjük a fejünket azon, hogy a téli hónapokra is biztosítsunk munkát a családtagoknak is. Például szóba került a ciroktermesztés, és az azt követő seprűkötés. (Városi háziasszonyok figyelem! Talán az udvari szövetkezet old meg egy évtizedes hiánycikkgondot.) A nők átlagkeresete az udvari üzemegységben 1836 forint. Akad persze 2900 forintos havi átlag is. meg ezer is. Az állandóan dolgozó nők közül a legalacsonyabb havi átlag 1235 forint volt tavaly. Szakmunkás egy van a nők között. Gadányi elvtárs hangsúlyozza, hogy az élet, a tapasztalat a többit is szakmunkássá tette, ellenben" rögtön mondja azt is, hogy a továbbképzés természetesen feladat, cél és ebben a pártszervezet kezdeményező a továbbiakban is. — Gadányi elvtárs, jól érzik magukat az emberek Udvariban? — Embere válogatja. Én azt hiszem, hogy a többség jól. Ehhez az udvari pártszervezet is hozzájárul. L. Gy. Hogyan állnak a szerződéses termeltetéssel, milyen ellátás várható az idén a főbb cikkekből — érdeklődött Panák Lászlótól, a Zöldség-gyünjölcs Kereskedelmi Egyesülés vezérigazgatójától az MTI munkatársa. — Második kenyerünk, a burgonya, mind az újból, mind a nyári és az őszi termésből az eddigi szerződéskötések alapján már a jelenlegi és a becsült igényekhez képest is biztosítva van. Ez azt jelenti, hogy a szükséges 22—24 ezer vagonos árualap — hacsak valami elemi csapás közbe nem szól — rendelkezésre áll 1975. folyamán. Ebből körülbelül 12 000 vagonnyit tárolunk télire. A negyedik ötéves terv végén maximálisan 6000 vagon burgonyát tudunk elhelyezni az utóbbi években épült korszerű tárolókban, de az áru 50 százaléka változatlanul szabad téren telel majd még az idén is. — A nagy hagyományokkal rendelkező csongrádiak mellé már felzárkóztak a békési, szolnoki, Fejér és Győr megyei hagymatermelők is, így most már nem lesz gond a beszerzés, sőt, a szerződésekkel eddig lekötött mennyiségből 1500 vagonnak még eddig nincs vevője, s nincs szabad kapacitású tároló sem. Most úgy számítjuk, hogy a várható, körülbelül 9000 vagonos hagymatermésből 3000 vagonnyit a belföldi forgalom, esetleg 1000 va- gonnyit az ipar vesz fel, saját üzemeinkben további 1000 vagon kerül feldolgozásra, s exportra frissen legfeljebb 2500 vagon hagymát tudunk eladni. Nem arról van szó, hogy felesleget termelünk, sokkal inkább munkaerőhiányról. A termelő gazdaságokban kevés az ember, nem győzik a szedést, s a hagymát kézzel kell tiszti taKülönös epizód a rendelőben címmel május 15-1 lapszámunkban közöltünk glosz- szát, melyre most küldte el válaszát a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács nevében Nagy Ferenc vb-titkár. Cikkük utolsó, befejezetlen mondatában ez szerepel: „... a több, mint bántó epizódot miként'hozzák helyre az elkövetők ..Úgy érezzük, nincs mit helyrehozniok az elkövetőknek, mégis reagálunk, hiszen az igazság ezt feltétlenül megkívánja. A Tolna megyei Tanács és a helyi tanács az 1973-as, 1974-es években mintegy 600 000 forintot áldozott a bátaszéki központi rendelő felújítására. Olyan munka- és szociális körülményeket teremtettünk a 21 egészségügyif dolgozónak, amely áldozatos munkájuk man méltán megilleti őket. A rendelőben dolgozók az elmúlt év szeptemberében örömmel vették át az intézményt és végezték el — néhány fő kivételével — a még visszalévő csinosítási munkákat, hozták be lakásuk legszebb dísznövényeit, hogy a folyosók, várók, rendelők otthonosabbak legyenek. A csinosítók öröme hetek múlva dühhé változott. A kedélyváltozás oka nem más volt, fnint az, hogy féltve őrzött, ápolt virágaiknak lába kelt. A „felhajtás” napjáig 14 cserép virág cserélt gazdát, átmenve a rendelőben dolgozók szerint egy rossz ember tulajdonába. A kollektíva pillanatig sem állította, hogy bűnszövetkezet garázdálkodik a rendelőben, inkább hitték azt, hogy valaki, vagy valakik ni is. A könnyebb, praktikusabb gépi feldolgozás elterjedését gátolja az a tartózkodás, amivel a háziasszonyok a szárított hagyma iránt viseltetnek, pedig világszerte elfogadott formája ez a feldolgozásnak, s több okból is hasznos. Szárított formában az áru nagy tömege raktározható kis helyen; nem kell tartani nagyobb minőségi romlástól, s elkerülhetnénk az áru időnkénti átválogatásával járó kiadásokat, és a befulladís, rothadás nyomán adódó veszteségeket is. A szárított hagymának egyébként a friss áruéval azonos főzési értéke van, ha fel- használás előtt 10—15 percig beáztatják, ha nem túl forró zsírban vagy olajban pirítják, nem ég le, és könnyen emészthető. A szerződések szerint a leveszöldségből, sárgarépából, petrezselyemből is biztosította tartalék. — A szerződéskötések ez előirányzathoz viszonyítva a paradicsom kivételével — országszerte gyakorlatilag befejeződtek, illetve elértük a tervezett mennyiségeket. — Egyébként a zöldségforgalom 6—8» százalékos növekedését tervezzük az 1974. évihez képest. A termelők részéről — a Minisztertanács tavalyelőtti intézkedésének kedvező hatására — megszűnt a tartózkodás; számos cikknek — így a zöldpaprikának, zöldborsónak, zöldbabnak stb. — a védőár feletti garantált ára biztonságot nyújt számukra. A termelői érdekek védelme kihatott az almára is, így például csak Szabolcsban a múlt évi 13 000 vagonnal szemben már most 18 000 vagonnál tartunk a szerződéskötésben. országosan pedig mintegy 55 000 vagonnál. (MTI) érdekében áll a rendelő nyü« godt légkörének a zavarása. 1975. május 6-án a rendelő vezető orvosa újabb virág — a változatosság kedvéért egy láda több levelű filodendron —» eltűnését jelentette. A rendelőbe érkező vb-titkárt panaszáradat fogadta, néhányan azonnali, "hathatós intézkedést kértek és vártak. A nyomozásban nem jártas vb-vezető távbeszélőn ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a községben tartózkodó járási-városi rendőrkapitányság egyik dolgozójánál. Lehetővé tette azonban — talán helytelenül — a röpgyűlés eredményeként, hogy önként vállalkozók — akik bíztak a láda virág megkerülésében — minden ott dolgozó lakását megtekintsék, nem házkutatás jelleggel. A kollektíva döntésének mindenki alávetette magát, hiszen eredményt reméltek. A v. b. titkára visszaindult a hivatalba, a lakások megtekintésében nem vett részt,, a vizsgálatot nem vezette. Természetesen nem vette jó néven, hogy egyik ápolónő a megbeszélés ideje alatt eltávozott a rendelőből, ennek hangot is adott, bár a dolgozó minden gyanún felül állt. További megjegyzéseink: — A lakások látogatásában 3 személy vett részt. A rendelés néhány perc után a távollétükben is zavartalanul folyt. — Az epizód napján iskolafogászat volt, kiabálással tehát a fogfájósok fogát nem gyógyították. — A tanács elnöke ismeijet- len tettes ellen írásban is megtette a feljelentést. Bátaszék •nagyközségi Közös Tanácm nevében NAGY FERENC vb-titkár A szerkesztőség megjegyzései a fent közölt visszhang nem hat megnyugtatóan, mert alapvető kérdésben tanúsít szándékosnak vélhető meg nem ér‘ test. Glosszánk — a műfaj által megengedett túlzásaival —, arra kívánta a figyelmet fölhívni, hogy egy-, vagy több- rendbeli munkahelyi lopás, lopások esetén még akkor sem válik törvényessé a fürkésző családlátogatás, ha azt az illető munkahely dolgozói inkább vállalják, mint az ilyen esetben célravezetőbb rendőri nyomozást. Mint az előre is sejthető volt, a dolgozók lakásának végiglátogatása nem vezetett eredményhez. A központi rendelő munkahelyi mikroklímája sem vált kifogástalanná. Éppen ellenkezőleg: rosszabb, mint valaha volt, jóllehet megjavításának szándékával az elmúlt évek során igen sokat kellett foglalkoztok a járási, megyei illetékeseknek. A légkör tehát változatlanul rossz. Olyannyira az, hogy volt, aki be sem érte a lapunkban közölt glosszával, hanem központi lapjaink egyikéhez fordult és nyilvánvalóan nem azért, mert országos bevezetésre óhajtotta ajánlani a nyomozásnak azt a változatát, amire a visszhang még most is csak azt tudja mondani, hogy „talán" helytelen volt... A mi álláspontunk határozottabb: a házi nyomozás törvénytelen volt, ezért kell a visszhangnak kihangsúlyoznia, hogy a látogatás nem „házkutatás" jelleggel folyt le, s azt a dolgozók határozták el. Egyébként szükségtelennek ítéljük, hogy a glosszára reagáló válasz a nagyközségi közös tanács Vb. nevében íródott. Az általunk kifogásolt nyomozási módszert ugyanis nem a végrehajtó bizottság alkalmazta. Meg kell még jegyeznünk, hogy későn is jobb mint soha! Az írásbeli feljelentés a visszhang elkészülte előtt két nappal, május 21-én történt meg.«, Vastag borítékot hozott a posta Dombóvárról. Demeter László a költségvetési üzemben dolgozó tudósítónk küldte a képet, hozzá az írást a Hete- si szocialista brigádról. A felvételt amatőr készítette, nem hivatásos fényképész. Ha kollégánk állítja lencse elé ezt a kiváló brigádot, minden bizonnyal Ihpátot ad kezükbe, egyiket az árokpartra, másikat a gépkocsi mellé állítja — s szigorúan lelkűkre köti: „em- b(erek ne ide nézzenek, hanem a munkára”! A fotográfusok idegenkednek az ilyen képektől, pedig szerintem ez inkább a brigádot mutatja be, mintsem különféle pózba állítottam Lapáttal, ásóval, csákánnyal dolgoznak. Egyik" szombaton éppen társadalmi munkára gyülekeztek a gunarasi fürdőnél, amikor előkerült egy fényképezőgép és „no, gyertek, esinálunk egy képet” szólítás után sorbá állt a brigád. Jobboldalt a brigádvezető, balról a művezető, közöttük a brigádtagok. Persze a kép csak a figyelő tekinteteket, a lencsére összpontosító embereket mutatja. Azt ’ Demeter László híradásából tudjuk, hogy ez a brigád legutóbb havi tervét százötven százalékra teljesítette. Tavaly másodszor kaphatták meg a szocialista brigád aranykoszorús jelvényt, mert vállalásukat túlteljesítették. A brigád 1971- ben alakult, s Dombóvárott a városépítésben a legnehezebb munkát végzik. Példaképnek tartják őket a költségvetési üzemben. ■ Lelkiismeretes, szorgalmas emberek. Munkájukat a vezetőség méltóképpen értékeli. Tavaly például jugoszláviai jutalomüdülésre küldték őket, idén áprilisban pedig az NDK-ban töltöttek felejthetetlen napokat, ^ Szerződéssel biztosított a lakosság jó ellátásához szükséges burgonya és zöldség Amatőr kép egy kiváló szocialista brigádról Visszhang — megjegyzéssel