Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

Kis pártszervezet — komoly feladatokkal jobb későn, mint sóba! Udvari a maga nem is egé­szen ezer lakosával ugyancsak kis község. Termelőszövetkeze­tük tavaly április elsején tár­sult a gyönkivel, s így az itte­ni 1200 hektáron mint üzem­egység dolgoznak. Az állandó dolgozólétszám egy híján hat­van. A fenti szám ellenére is a termelőszövetkezet működése határozza meg a község életét. A politikai életet is, hiszen például a tizenkét tagú párt­szervezetben mindössze né­gyen vannak, akik nem tsz- tagok. A tizenkét fő is kevés­nek tűnik első hallásra, amint azonban Gadányi István bri­gádvezető párttitkár szavaiból kiderül, súlya messze nagyobb, mint amire a tagok számából következtetni lehetne. A párttitkár akaratlanul is mindig visszatér a beszélgetés során ahhoz a kérdéshez, amely — úgy látszik — még ma is elsőrendű Udvariban. A ter­melőszövetkezet egyesüléséhez a gyönkiekkel, vagy ahogy 6 fogalmaz, a társuláshoz. — Hogyan foglalt állást eb­ben a pártszervezet? (A kér­dés úgy hangzott el, hogy aka­ratlanul is benn,» volt valami­féle nosztalgia feltételezése.) — Mi egyként a társulás mellett foglaltunk állást * Egyetlen ellenszavazat sem volt, amikor döntenünk kellett, miképp vélekedjünk. Persze, hogy nem volt könnyű. Külön­böző emberek, különböző gaz­dasági szerkezet, sőt különbö­ző alapszabály. Közös alapsza­bályt kellett hoznunk —, hogy csak egy példát említsek. Ez még most is rendeződik. — És most hogy vélekednek az emberek? Nem jön gyorsan a válasz, úgy látszik nosztalgiát feltéte­lezni nem Volt valamiféle ok- vetetlenkedés. — Nem csökkent a jövede­lem, talán még nőtt is az egyesülés (a titkár elvtárs tár­sulást mond természetesen) után. Nagy gondot fordítottak és fordítanak az energiagazdál­kodásra, főleg ezen belül a ta­karékosságra. Személyszállító járművet állítottak be, nem kell az embereknek messze gyalogolniok. Azt mondja a párttitkár, hogy az utóbbi idő­ben javult a munkafegyelem, ennek érdekében néha a fe­gyelmezés kemény eszközeitől sem riadtak vissza. A táblásí- tás terén nagyot léptek előre, amint az állattenyésztés szako­sításában is, bár itt teljesség­ről még sokáig nem lehet be­szélni, foglalkoztatási és épület­problémák miatt. Állandó fel­adat az ésszerű munkavégzés és szállítás megoldása. Szinte rendszeresen elviszik a tagokat tapasztalatcsere-útra a környe­ző szövetkezetekbe, állami gaz­daságokba. — És milyen a pártszervezet szerepe mindebben? Gadányi elvtárs kissé elcso­dálkozik a közbevetett kérdé­sen, s a világ legtermészete­sebb hangján válaszolja: — Hát, arról beszéltünk ed­dig is. Természetesen mindent megtárgyal 8 pártszervezet Hogy csak egy példát mond­jak, most számoltattuk be tag­gyűlésen a főagronómust, aztán a nőfelelős is beszámolt a nők helyzetéről. — Gadányi elvtárs ez érde­kes, erről legyen szíves kissé részletesebben. — Tavasztól őszig a munka biztosított. Most törjük a fe­jünket azon, hogy a téli hóna­pokra is biztosítsunk munkát a családtagoknak is. Például szó­ba került a ciroktermesztés, és az azt követő seprűkötés. (Vá­rosi háziasszonyok figyelem! Talán az udvari szövetkezet old meg egy évtizedes hiány­cikkgondot.) A nők átlagkeresete az ud­vari üzemegységben 1836 fo­rint. Akad persze 2900 forintos havi átlag is. meg ezer is. Az állandóan dolgozó nők közül a legalacsonyabb havi átlag 1235 forint volt tavaly. Szakmunkás egy van a nők között. Gadányi elvtárs hang­súlyozza, hogy az élet, a ta­pasztalat a többit is szakmun­kássá tette, ellenben" rögtön mondja azt is, hogy a tovább­képzés természetesen feladat, cél és ebben a pártszervezet kezdeményező a továbbiakban is. — Gadányi elvtárs, jól ér­zik magukat az emberek Ud­variban? — Embere válogatja. Én azt hiszem, hogy a többség jól. Eh­hez az udvari pártszervezet is hozzájárul. L. Gy. Hogyan állnak a szerződéses termeltetéssel, milyen ellátás várható az idén a főbb cikkek­ből — érdeklődött Panák Lászlótól, a Zöldség-gyünjölcs Kereskedelmi Egyesülés vezér­igazgatójától az MTI munka­társa. — Második kenyerünk, a burgonya, mind az újból, mind a nyári és az őszi termésből az eddigi szerződéskötések alap­ján már a jelenlegi és a becsült igényekhez képest is biztosítva van. Ez azt jelenti, hogy a szükséges 22—24 ezer vagonos árualap — hacsak valami ele­mi csapás közbe nem szól — rendelkezésre áll 1975. folya­mán. Ebből körülbelül 12 000 vagonnyit tárolunk télire. A negyedik ötéves terv végén maximálisan 6000 vagon bur­gonyát tudunk elhelyezni az utóbbi években épült korszerű tárolókban, de az áru 50 száza­léka változatlanul szabad té­ren telel majd még az idén is. — A nagy hagyományokkal rendelkező csongrádiak mellé már felzárkóztak a békési, szolnoki, Fejér és Győr megyei hagymatermelők is, így most már nem lesz gond a beszerzés, sőt, a szerződésekkel eddig le­kötött mennyiségből 1500 va­gonnak még eddig nincs vevő­je, s nincs szabad kapacitású tároló sem. Most úgy számít­juk, hogy a várható, körülbelül 9000 vagonos hagymatermés­ből 3000 vagonnyit a belföldi forgalom, esetleg 1000 va- gonnyit az ipar vesz fel, saját üzemeinkben további 1000 va­gon kerül feldolgozásra, s ex­portra frissen legfeljebb 2500 vagon hagymát tudunk eladni. Nem arról van szó, hogy feles­leget termelünk, sokkal in­kább munkaerőhiányról. A ter­melő gazdaságokban kevés az ember, nem győzik a szedést, s a hagymát kézzel kell tiszti ta­Különös epizód a rendelő­ben címmel május 15-1 lap­számunkban közöltünk glosz- szát, melyre most küldte el vá­laszát a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács nevében Nagy Ferenc vb-titkár. Cikkük utolsó, befejezetlen mondatában ez szerepel: „... a több, mint bántó epi­zódot miként'hozzák helyre az elkövetők ..Úgy érezzük, nincs mit helyrehozniok az el­követőknek, mégis reagálunk, hiszen az igazság ezt feltétle­nül megkívánja. A Tolna me­gyei Tanács és a helyi tanács az 1973-as, 1974-es években mintegy 600 000 forintot ál­dozott a bátaszéki központi rendelő felújítására. Olyan munka- és szociális körülmé­nyeket teremtettünk a 21 egészségügyif dolgozónak, amely áldozatos munkájuk man méltán megilleti őket. A rendelőben dolgozók az elmúlt év szeptemberében örömmel vették át az intézményt és végezték el — néhány fő kivé­telével — a még visszalévő csinosítási munkákat, hozták be lakásuk legszebb dísznövé­nyeit, hogy a folyosók, várók, rendelők otthonosabbak le­gyenek. A csinosítók öröme hetek múlva dühhé változott. A kedélyváltozás oka nem más volt, fnint az, hogy féltve őrzött, ápolt virágaiknak lába kelt. A „felhajtás” napjáig 14 cserép virág cserélt gazdát, átmenve a rendelőben dolgo­zók szerint egy rossz ember tulajdonába. A kollektíva pil­lanatig sem állította, hogy bűnszövetkezet garázdálkodik a rendelőben, inkább hitték azt, hogy valaki, vagy valakik ni is. A könnyebb, praktiku­sabb gépi feldolgozás elterje­dését gátolja az a tartózkodás, amivel a háziasszonyok a szá­rított hagyma iránt viseltet­nek, pedig világszerte elfoga­dott formája ez a feldolgozás­nak, s több okból is hasznos. Szárított formában az áru nagy tömege raktározható kis helyen; nem kell tartani na­gyobb minőségi romlástól, s el­kerülhetnénk az áru időnkénti átválogatásával járó kiadáso­kat, és a befulladís, rothadás nyomán adódó veszteségeket is. A szárított hagymának egyébként a friss áruéval azo­nos főzési értéke van, ha fel- használás előtt 10—15 percig beáztatják, ha nem túl forró zsírban vagy olajban pirítják, nem ég le, és könnyen emészt­hető. A szerződések szerint a le­veszöldségből, sárgarépából, petrezselyemből is biztosította tartalék. — A szerződéskötések ez előirányzathoz viszonyítva a paradicsom kivételével — or­szágszerte gyakorlatilag befe­jeződtek, illetve elértük a ter­vezett mennyiségeket. — Egyébként a zöldségfor­galom 6—8» százalékos növeke­dését tervezzük az 1974. évihez képest. A termelők részéről — a Minisztertanács tavalyelőtti intézkedésének kedvező hatá­sára — megszűnt a tartózko­dás; számos cikknek — így a zöldpaprikának, zöldborsónak, zöldbabnak stb. — a védőár feletti garantált ára biztonsá­got nyújt számukra. A terme­lői érdekek védelme kihatott az almára is, így például csak Szabolcsban a múlt évi 13 000 vagonnal szemben már most 18 000 vagonnál tartunk a szer­ződéskötésben. országosan pe­dig mintegy 55 000 vagonnál. (MTI) érdekében áll a rendelő nyü« godt légkörének a zavarása. 1975. május 6-án a rendelő vezető orvosa újabb virág — a változatosság kedvéért egy lá­da több levelű filodendron —» eltűnését jelentette. A rende­lőbe érkező vb-titkárt panasz­áradat fogadta, néhányan azonnali, "hathatós intézkedést kértek és vártak. A nyomo­zásban nem jártas vb-vezető távbeszélőn ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a köz­ségben tartózkodó járási-váro­si rendőrkapitányság egyik dolgozójánál. Lehetővé tette azonban — talán helytelenül — a röpgyűlés eredménye­ként, hogy önként vállalkozók — akik bíztak a láda virág megkerülésében — minden ott dolgozó lakását megtekintsék, nem házkutatás jelleggel. A kollektíva döntésének min­denki alávetette magát, hi­szen eredményt reméltek. A v. b. titkára visszaindult a hivatalba, a lakások megte­kintésében nem vett részt,, a vizsgálatot nem vezette. Ter­mészetesen nem vette jó né­ven, hogy egyik ápolónő a megbeszélés ideje alatt eltávo­zott a rendelőből, ennek han­got is adott, bár a dolgozó minden gyanún felül állt. További megjegyzéseink: — A lakások látogatásában 3 személy vett részt. A rende­lés néhány perc után a tá­vollétükben is zavartalanul folyt. — Az epizód napján iskola­fogászat volt, kiabálással te­hát a fogfájósok fogát nem gyógyították. — A tanács elnöke ismeijet- len tettes ellen írásban is megtette a feljelentést. Bátaszék •nagyközségi Közös Tanácm nevében NAGY FERENC vb-titkár A szerkesztőség megjegyzései a fent közölt visszhang nem hat megnyugtatóan, mert alap­vető kérdésben tanúsít szán­dékosnak vélhető meg nem ér‘ test. Glosszánk — a műfaj ál­tal megengedett túlzásaival —, arra kívánta a figyelmet fölhívni, hogy egy-, vagy több- rendbeli munkahelyi lopás, lopások esetén még akkor sem válik törvényessé a fürkésző családlá­togatás, ha azt az illető munkahely dolgozói inkább vál­lalják, mint az ilyen esetben célravezetőbb rendőri nyomo­zást. Mint az előre is sejthe­tő volt, a dolgozók lakásának végiglátogatása nem vezetett eredményhez. A központi ren­delő munkahelyi mikroklímája sem vált kifogástalanná. Ép­pen ellenkezőleg: rosszabb, mint valaha volt, jóllehet megja­vításának szándékával az el­múlt évek során igen sokat kellett foglalkoztok a járási, megyei illetékeseknek. A lég­kör tehát változatlanul rossz. Olyannyira az, hogy volt, aki be sem érte a lapunkban kö­zölt glosszával, hanem köz­ponti lapjaink egyikéhez for­dult és nyilvánvalóan nem azért, mert országos beveze­tésre óhajtotta ajánlani a nyo­mozásnak azt a változatát, amire a visszhang még most is csak azt tudja mondani, hogy „talán" helytelen volt... A mi álláspontunk határozot­tabb: a házi nyomozás tör­vénytelen volt, ezért kell a visszhangnak kihangsúlyoznia, hogy a látogatás nem „ház­kutatás" jelleggel folyt le, s azt a dolgozók határozták el. Egyébként szükségtelennek ítéljük, hogy a glosszára rea­gáló válasz a nagyközségi kö­zös tanács Vb. nevében író­dott. Az általunk kifogásolt nyomozási módszert ugyanis nem a végrehajtó bizottság alkalmazta. Meg kell még jegyeznünk, hogy későn is jobb mint soha! Az írásbeli feljelentés a vissz­hang elkészülte előtt két nap­pal, május 21-én történt meg.«, Vastag borítékot hozott a posta Dombóvárról. Demeter László a költségvetési üzem­ben dolgozó tudósítónk küldte a képet, hozzá az írást a Hete- si szocialista brigádról. A fel­vételt amatőr készítette, nem hivatásos fényképész. Ha kollé­gánk állítja lencse elé ezt a kiváló brigádot, minden bi­zonnyal Ihpátot ad kezükbe, egyiket az árokpartra, másikat a gépkocsi mellé állítja — s szigorúan lelkűkre köti: „em- b(erek ne ide nézzenek, hanem a munkára”! A fotográfusok idegenkednek az ilyen képek­től, pedig szerintem ez inkább a brigádot mutatja be, mint­sem különféle pózba állítot­tam Lapáttal, ásóval, csákánnyal dolgoznak. Egyik" szombaton éppen társadalmi munkára gyülekeztek a gunarasi fürdő­nél, amikor előkerült egy fényképezőgép és „no, gyertek, esinálunk egy képet” szólítás után sorbá állt a brigád. Jobb­oldalt a brigádvezető, balról a művezető, közöttük a brigád­tagok. Persze a kép csak a figyelő te­kinteteket, a lencsére összpon­tosító embereket mutatja. Azt ’ Demeter László híradásából tudjuk, hogy ez a brigád leg­utóbb havi tervét százötven százalékra teljesítette. Tavaly másodszor kaphatták meg a szo­cialista brigád aranykoszorús jelvényt, mert vállalásukat túlteljesítették. A brigád 1971- ben alakult, s Dombóvárott a városépítésben a legnehezebb munkát végzik. Példaképnek tartják őket a költségvetési üzemben. ■ Lelkiismeretes, szorgalmas emberek. Munká­jukat a vezetőség méltóképpen értékeli. Tavaly például jugo­szláviai jutalomüdülésre küld­ték őket, idén áprilisban pe­dig az NDK-ban töltöttek felejt­hetetlen napokat, ^ Szerződéssel biztosított a lakosság jó ellátásához szükséges burgonya és zöldség Amatőr kép egy kiváló szocialista brigádról Visszhang — megjegyzéssel

Next

/
Thumbnails
Contents