Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-25 / 121. szám

Az emL érért szólva«» „Törvényjavaslat” Decsen Fiatalok, kedves barátaink 1/ Örülbelül két héttel ez-L . **■ előtt kaptam meg. a Diliflepni-t és bármi hihetet­lenül hangzik, régen örültem úgy valaminek, mert olvasván lélekben annyi évesnek fiata­lodtam vissza, mint azok a lá­nyok és fiúk, akik a Pécsi Tu­dományegyetem állam-. és jogtudományig kara Glosszátor című lapjának szerzőiként megírták különkiadásra szán­va' a Diliflepnit. A lap szerkesztői, írói között sok a Tolna megyei fiatal,, mi több, egyik főszerkesztője —• Német Tamás Tamásiból — kis híján a kollégánk lett öt év­vel ezelőtt. Ez a magyaráza­ta, hogy a havonta megjelenő, hatszázas , példányszámú lap egy-egy tiszteletpéldánya rend- x-e megérkezik, hogy hírt hoz­zon a pécsi jurátusok életéről. A lap, mely 1967-től jelenik meg, csak az elmúlt három-, négy év során’is sokat fejlő­dött tartalmilag, és formailag. Ma' már régóta nemcsak az egyetemi élet bővérű diákhu­mortól ragyogó tükre. A Glosszátor a szemünk láttára nőtt közéleti és kulturális lap­pá; szerzett saját háza táján te­kintélyt, főként borsos glosz- száival — noha az újságírás összes műfaja közül glosszát írni a legnehezebb lecke a zsurnalisztikával eljegyzettek vagy azzal kacérkodók számá­ba, , M ire jó az — kérdezhetné 1T1 bárki —, hogy joghall­gatóink a tollforgatásbán is gyakorolják magukat, mert abban is jeleskedni kívánnak?! Ak; ilyet kérdez, vajmi kéve-. set tud a sajtótörténetből. Valószínű nem hallott mégi ar­ról, hogy. a ga?dag hagyomá­nyokkal rendelkező .magyar, sajtó, művelői ''között „ mindig ■ is sok volt ä' jpgv.égzett em- 'bér. "Közöttük; sok olyan, akit .’ számon tart az irödálomtöfté- net is. Egyszóval bűnös kot-, látoltság lenné rámórögni ?jSf. v.endő jogászainkra; hogy „tná-‘. radjanak a paragrafusaiknál !’* Igazságtalanság, is "lenne, niert a Glosszátor jeles szerlőihek . nincs szándékában fölcserélni . a talárt a múzsa papjainak * és, , papnőinek ' öltözetéveL ■ ' Hogy ezt honnan veszem? I tt fekszik előttem a 1 Glosszátomak az a Szekszárdi Nyomdában el­készült antológiája, melyet — gondolom sok egyéb mellett — a felszabadulás .30.' éVfor-. dulójának köszöntésére szántak a jog- és orvostanhallgató . szerzők és szerkesztők. A sáür- . ke vászonborítású kötet 84'ol­dalán versek és prózai írások, az előszóban pedig a korábbi,, rokonszenvet megduplázni al­kalmas vallomás; , „Egy ilyen összeállítás lét­jogosultságát mindig áz Jdof; igazolja. Mi most kirajzás előtt vagyunk — nagyrészt negyede •„ és ötödévesek — keressük . mondanivalónkat, helyünket a világban.” könnyen lehet,, hogy a? idő — mely közismer­ten goromba ítész — letéteti a tollat a tizenhárom fiatal közül ■ sokkal. Az Tnn’en talán lehet címét viselő-, antológia mégis* érjék'marad a kirajzás előtt állók - Utódai számára, még akkor ts, "ha- a tizenhár­mak " közül néhányart már négy-öt év múlva röstélkedve tagadják rneg i¥óí,é Költői’ pró­bálkozásaikat, mini ■: ifjúkori botlást. ■■■■ -V I; íatalok. ■ kotiv.es haráta- * inlfti örülünk az; anto­lógiának,s gnnak* isv nagyon örülnénk, -ha az. említett- ki­rajzást -követően itthon." üdvö­zölhetnénk,''benneteket, .Tolna . megyében. Sok fiatal jogászra van szüksége a s2űkebb hazá­nak, melyről egyikőtök így írt kurta önéletrajzában; .. Szeretem a szülőfölde­met. Szeretném, ha még szebb, ha még jobb lenne. Ezért tű- zftm — a magam módján — tollhegyre a visszásságait.” Vajha, sokan éreznétek és gondolkodnátok így l ,*v­V égül. még valamit mon- T dana égy,, a Dilíflepni- Vel is megtisztelt barátotok: nem baj, ha a jogász a bupli- , cisztikán. kívül szonettet is ír! Az sem baj, ha !az" orvosnö- vendék jogászok közé kevered­vén riportokat é,s esszéket re­mekel. A jog és literatúra, a medicina és literatúra' jól ösz- szeférnek — az emberért! —- lászló — Minden termelőszövetkezet bizonyos mértékig „törvény- alkotó”, vagyis az érvényes jogszabályok keretein belül maga dönt alapszabályáról. Az alapszabály természetesen nem örök érvényű, előfordulhat, hogy azt a változott követel­ményekhez, a fejlődéshez iga­zodva módosítani kell. Vál­toztak a körülmények Decsen is, ahol a „Sárközi Egyetértés” Termelőszövetkezet vezetősége alapszabály-módosítást javasolt a tagoknak. Ezeknek a javas­latoknak egy része a tovább­tanulást szolgálja, illetve csa­ládvédelmi jellegű, így tanul­ságos idézni belőlük. Ha a közös munkában részt vévő termelőszövetkezeti tag az itteni tevékenységi körének megfelelő szakmában szak­munkás-bizonyítványt akar szerezni, vagy felsőfokú poli­tikai képesítésre törekszik, nincs szükség a vezetőség en­gedélyére. A továbbtanulókat munkaidő-kedvezmény illeti még a levelező úton tanulók­nak pedig a vezetőség útikölt­ség-térítést is engedélyezhet. Annak a tagként dolgozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább Ä Ivovi borpincészet évente nagy mennyiségű nyersanyagot kap a szomszédos Moldvából és Algériából. Ezt a legutób­bi időkig tartálykocsik egész karavánja szállította a legkö­zelebbi vasútállomástól az üzembe, ami nem volt olcsó dolog. A pincészet mérnökei azt javasolták, építsenek ä vasúttól az üzemig másfél ki­• .»f* •. '/ . *J ; V' . ,'/• 2—14 éves korú gyermekéi gondozza, minden olyan hó­napban, amikor beosztásánál fogva naponta dolgozni köte­les, kérelmére, havi egy fi­zetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. Ezen a szabad­napon túlmenően a gyermek gondozóját egy gyerek után 2, két gyerek után 5, három és ennél több gyerek után 9 fi­zetett szabadnap illeti meg, amit a tag kívánsága szerint részletekben vagy egyben kell kiadni. Az anyát, illetve az egyedülálló apát abban az esetben is keresőképtelennek kell tekinteni, ha 1—6 éves beteg gyermekét ápolni kény­telen. Ilyen címen a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyermekenként és évenként 60, idősebbeknél 30 napig jár be­tegségi segély. Egyedülálló tag esetében a betegségi segélye­zés időtartama évenként és gyermekenként 60 nap. Végül egy premizálási ja­vaslat, ami már gyakorlattá vált: a közös gazdaságokban bárkinek csak akkor lehet pré­miumot fizetni, ha a termelő- szövetkezet tagsága 100 száza­lékos munkabéren felül plusz javadalmazásban részesül, lométer hosszá, szivattyúbe» rendezéssel ellátott föld alat­ti vezetéket. Az elgondolás már meg is valósult és többek között azzal az eredménnyel járt, hogy teljesen megszűnt a szállítási borveszteség, amit pedig minden más szállítási mód mellett elkerülhetetlen­nek tartottak, vj Békebeli választás: Névnapmegváliás és 11 pár kötött harisnya Egy vaskó., kötetnyi újság végiglapozgatása erejéig igye­keztünk visszaszállni a múlt­ba. Az úgynevezett „boldog béke” korszakába, amit Ma­gyarországról 1939-ben — annyira amennyire — még el lehetett mondani. Az utolsó „békebeli” választások eszten­dejéről a Tolnamegyei Újság című ,,hetenként kétszer meg­jelenő keresztény politikai és társadalmi lap" segített tájé­kozódni. A megjelenés helye: Szekszárd, a lap iránya: kor­mánypárti, ami abban az idő­ben a Magyar Élet Pártját je­lentette, így az egyébként na­gyon jó nyomdatechnikai kivi­telű újság közlései jól jellem­zik a múltat. Emberöltőnyi távolságból már mosolyogni iS lehet ezeken, bár elgondol­kodni sem felesleges azon, hogy mi minden van márVisz- szavonhatatlariul mögöttünk. A választásokat május 28-ra, pünkösd napjára tűzték ki, de vitéz Imrédy Béla miniszter- elnök már januárban közölte a kormány célkitűzését, mely : szerint: ... \ ? „évenként legalább 100 000 hold jusson a nagyobb kezek­ből a kisebb kezekbe Jól tudjuk, hogy mindeb­ből' nem lett semmi — akkor. Az újság közhírré tett egy \ kézzelfoghatóbb szenzációt is. így; . ■'* •: „örömhír. F. évi január hó 1-től kezdve a Világ-mozi igazgatósága a megváltott je­gyekhez nem számít fel vigal­mi adót, tehát olcsóbb lett. a Mdzi.” Újságcikkek áradoztak a Kárpátalját visszafoglaló hon­védség kiváló felszereltségé­ről. Nem tudni, hogy a kora­beli olvasókban ezzel kapcso­latban nem támadt-e némi két­kedés amikor néhány szám­mal később arról értesülhet­tek, hogy a bonyhádi cser­készcsapat dicséretes buzga­lommal gyűjtést rendezett a kiválóan felszerelt hadsereg javára és ennek során a 23. sz. honvéd gyalogezred II. zászlóalja nem kevesebb, mint 11 pár kötött harisnyához, 17 meleg kendőhöz (berliner?), 2 pár kesztyűhöz és 2 sálhoz ju­tott. A- százezer - holdakat ígé­rő miniszterelnök nemsokára oldalas nyilatkozatban kény­szerült tiltakozni az ellen, mintha — uram bocsá’ —' 37,5 százalékban zsidó származású lenne, Aztán lemondott és utóda gróf Teleki Pál left. Benjto Mussolini, ; a •" Duce utasította nagykövetét, * hogy levélben köszönje meg vitéz Vendel ’polgármester táviratát, melyben az ország területgya­rapodásáért Szekszárd városa indíttatva érezte kifejezni há­láját. 1939. -februárt 6-án a fegyveres emberölésért ország- szórté kihirdették a statáriu­mot, majd következett' a má­sik, „örömhír": „Magyarország aláírta az antikomintern- ■ egyezményt”. A japánok báb- 1 állama, Maridzsukuo úgyszin­tén. Ugyanazon az oldalon egy ilyen párosításban nem min­den humor nélküli hirdetés: „Sorsjegy nélkül nincs re­ménység — tehát jószeren- csétl” A dunai halászok aligha vettek sorsjegyet, viszont • a halfogásnak is búcsút mond­hattak egy időre, mert „az új­pesti rakodónál három mázsa arzén esett a vízbe". A Paksról Szekszárdra érkező új apátplébánost a Sió-hídtól dia­dalmenetben kísérték a város­ba. A rokonlátogatásra haza érkezett „dr. Babits Mihály költőnek” valószínűleg csak rokoni fogadtatás jutott és égy aprócska hír a Tolnamegyei Újság aktuális események ro­vatában. A választások előszeleként Bodnár István koszorús fűzfa­poéta „Horthy” címmel hosz- szú ódát írt, amiben az ilyes­fajta kínrímek mellett, mint: „Vagy Attila volt, Isten ostora: Árulókon, ki végig paskola!” akaratán kívül találóbb so­rok is olvashatók: „S kivirágzott a magyar temetői.. 1 ...S Csaba vitéz jött hófehér lován, Végig gázolni a vér bíborán?!’’ A képviselőjelölteknek ma már egy általános iskolást is nevetésre ingerlő bemutatásá­ból kiderült, hogy igyekeztek méltók lenni válóban vérben gázolt vezetőjükhöz. A Ma­gyar Élet Pártja nagy alakú portrékkal ékített oldalak so­rán mutatta be jelöltjeit, akik nem szűkölködtek címekben. A címekhez az újságíró -egyet se tett hozzá, de- nem tudja fékezni idézési kedvét. Lista­vezető volt Kunder Antal szolgálatonkívüli százados, gé­pészmérnök, m. kir. kereske­delemügyi miniszter. A többi­ek: Szentmiklósi és óvári Pongrácz Lajos gyógyszerész, a Bátaszék—Sárközi Takarék­pénztár és Hitelbank Rt. ve­zérigazgatója, a bátaszéki ka­szinó, a; helyi leventecsapat és Wosinsky cserkészcsapat elnö­ke, ugyanott az önkéntes Tűz­oltó Egyesület főparancsnoka, a Polgári Lövészegylet díszel­nöke, a Takarékpénztárak és Bankok Országos Nyugdíj- pénztárának, valamint Pécsi Kerületi Igazgatóságának igaz­gatósági tagja, a Vöröskereszt hadiékítményes ezüst érdem­érmének tulajdonosa. Haypál István fölmív^s, református presbitér, a külsősomogyi re­formátus egyházmegye t.anács- bírája, a tolháhémedi Hangya elnöke, az AlsódunántúLi Me­zőgazdasági Kamara tagja. Michéli -Mihály - bátaszéki bí­ró, 30 hold és egy jói prospe­ráló borüzlet, tulajdonosa, a Tolnámegyei -Tejszövetkezet elnöke és az Országos Tejgaz­dasági Bizottság tagja, akinek „erős magyar érzelmű . szülei magyarul beszélni nem tud­tak!”' Szenterzsébeti ■ dr. Sza- káts” jPót „honvédelmi .minisz- tériünrú . osztálytanácsos, szkv. főhadnagy, Gömbös Gyula volt ; Személyi., titkára, aki „Tevékenyen petf részt az el­lenforradalmi: ;es nemzeti irá­nyú: mozgalmakban Gömbös Gyulával és HéjjaS Ivánnal együtt."- Dr. Lendvay Béla szkv. hadnagy, a Turul Szövet­ség. első,; főtitkára, örökös tisz­teletbéli! fővezére, a Bajtárs, Uj Ezerév .és Előre -lapok mun­katársa.. Dr. Mühl Henrik or­vos.; .Dr1. vitéz. Téglássy Béla orvos, akit 1919,-ben „ellen­forradalmi magatartása és be­szédei miatt, letartóztattak". Végfll J Dombóvár.. képviselője­löltjeként Ár. Rajniss Ferenc újságíró, aki később akasztó­fán végezte. A választások előtt felhívá­sok szóltak á takarékoskodás­ról. Aki jó magyarnak akart, bizonyulni, az az eszem-iszom­ra szánt pénze (egy részét) be^ fizethette a „Névnapmegváltá­si csekkszámlára”. A névna­pokból a Horthy Miklós Nem­zeti Repülőalapot támogatták. A szavazás kötelező volt, de abban az 1939. IV. te. értel­mében zsidók nem vehettek részt, a gyér számú mentesí­tetted kivéve. A választópol­gárokat tilos volt befolyásol­ni. A kormánypárt éppen ezért egy nappal a szavazás előtt sietett lapjában közhír­ré tenni, hogy jelöltje: „Dr. Szakáts Pál közbenjá­rásóra harmincezer pengőt ka­pott Szekszárd, az államtól.” , A „békebeli” választások ré­vén a szekszárdi, bonyhádi, dombóvári és paksi választó­kerületekben nagy többséggel gypztek a kormánypárt je­löltjei. Tamásiban nem, ott dr, Jand Lajos futott be, a Ma­gyar, Nemzeti Szocialista Föld- mivés Munkás Párt jelöltje. A hosszú nevű pártot közismer­tebb néven nyilasnak nevez­ték. Leadtak 68 707 érvényes szavazatot, 9255 szavazat ér­vénytelennek bizonyult, ami nem kevés gondolkodásra ser- , kentő "arány. Befejezésül idéz­zünk az "egyik legilletékesebb, gróf Teleki Mihály földmű­velésügyi miniszter öcsényben mondott - választási beszédé­ből néhány szót, mely a kor­mány álláspontját tükrözte. A nemes gróf természetesen „Magyar testvéreién!” névvel illette az egybegyűlteket. Az­tán egyebek közt a követke­zőket mondotta: „...többször voltam Olasz­országban, legutóbb Németor­szágban Hitler német: kancel­lár születésnapján, ismerem jól az ottani viszonyokat, tu­dom mit lehet és mit Hém le- _ hét a nemzet érdekében meg­valósítani.” Ezért a „tudásért” nagyon rövid időy.el később rokona, ,a miniszterelnök életével fize­tett. Az ország sokkal többel., ORDAS IVÁN Föld alatti borvezeték

Next

/
Thumbnails
Contents