Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám

Feszüli ség Portugáliában Savannakiiet felszabadítása a reakciós erők uralna alól Portugáliában a napok óta növekvő feszültség következ­ményeiben könnyen módosít­hatja a forradalmi folyamat irányításának eddigi módját — tűnik ki a csütörtök reggeli lisszaboni jelentésekből. A Portugál Szocialista Párt, a kormánykoalíciónak az a párt­ja, amely az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon a legtöbb szavazatot szerezte, csütörtökre sajtóértekezletet, majd tömegtüntetést hirdetett Lisszabonban, és a kormány­ból való kiválással fenyegető­zött ha nem állítják helyre a pártjuk nézeteit tükröző Re- publica című lap működését és eddigi irányvonalát, ame­lyet a lapot előállító dolgozók fellépése kérdőjelezett meg. A szocialista párt kát mi­nisztere, Mario Soares és Sal- gado Zenha szerdán Costa Go­mes államfőhöz fordult, hogy rendelje el a Republica fel­függesztésének hatálytalanítá­sát és egyben biztosítékokat követel tőle arra nézve, hogy rövidesen megtartják a szak- szervezeti és a községtanácsi (Folytatás az 1. oldalról) lió rubel értékű vas-műszaki cikket szállít kölcsönösen egy­másnak. Több pavilonban a sajtó képviselőit is fogadták. A gyógyszeripari pavilon sajtó- tájékoztatóján például el­mondták, hogy a magyar ipar a hazai gyógyszer-szükséglet­nek mintegy 90 százalékát fe­dezi, ugyanakkor termelésé­nek körülbelül 70 százaléka exportra jut. A magyar gyógy­szeripari export a világ orszá­gai között a 7. helyet foglalja el. Több rendkívül keresett új cikket is bemutatnak a BNV-n, köztük a Prodektin érszűkület­gyógyító és infarktusm'egelőző szert, továbbá Probon nevű választásokat. Soares, a párt főtitkára kérte az MFA legfel­sőbb forradalmi tanácsának összehívását is. A fegyveres erők mozgalmának vezető szer­ve még szerdán este összeült, de a hajnali órákig nem ér­kezett hír róla, mit határoz­tak. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára szerdán este a televízióban nyilatkozva, cáfolta a szocia­listáknak azt az állítását, hogy a Republica ügyében a sajtó­szabadság került veszélybe. Figyelmeztetett rá, hogy a kor­mánykoalíció nem mutatja azt az egységet, ami fennmaradá­sához szükséges. Rámutatott, hogy ha a pártok nem tudnak megállapodásra jutni, „ez olyan politikai helyzetet hoz­hat létre, ami új típusú kor­mányzáshoz vezet — nem mondom, hogy katonai dikta­túrához... Még ha az MFA túl­lép is a pártokon, sohasem lesz katonai diktatúra” — hangoz­tatta a televízióban a PKP főtitkára. 1' fájdalomcsillapítót. A jármű­ipari pavilonban a legújabb Ikarus buszokat, Rába jármű­veket, és a korszerű autódiag­nosztikai cikkeket mutatták be az újságíróknak. Több hivatalos látogatója is volt csütörtökön a BNV-nek. A délelőtti órákban a vásárra látogatott Marko Markov, bol­gár földművelés- és élelmi- szeripari miniszterhelyettes, Premysl Strougal csehszlo­vák külkereskedelmi minisz­terhelyettes, Anton Jaumann bajor gazdaságügyi és közleke­désügyi államminiszter. Pász­tor Gabriellának, a KISZ KB titkárának vezetésével a KISZ Központi Bizottságának több tagja is megtekintette a BNV-t. (MTI). ÄVDK magyarországi nagykövetségének köszöneté Az elmúlt több mint fél hó­nap során, amióta a vietnami nép teljes győzelmet aratott, csakúgy, mint azokban a na­pokban, amikor a vietnami nép a győzelmet megünnepel­te, vállalatok, állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek, is­kolák, egyetemek, hivatalok és különböző szervezetek, vala­mint sok magánszemély, ma­gyar barátaink üdvözlő levele­ket, táviratokat küldtek nagy- követségünkre, jókívánságai­kat fejezték ki és osztoztak velünk a győzelem feletti örö­münkben. Több szervezet és hivatal küldöttségekkel kereste fel nagykövetségünket, hogy gra­tuláljon a győzelemhez. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetsége ez alkalommal őszinte köszönetét fejezi ki kedves magyar ba­rátainknak, harcos szolidaritá­suk és testvéri barátságuk e mély megnyilvánulásáért. Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetsége PANORAMA BANGKOK Ä Vietnami Demokratikus Köztársaság Phan Hien kül­ügyminiszter-helyettes vezeté­sével szerdán Bangkokba ér­kezett küldöttsége csütörtökön megkezdte a tárgyalásait a thaiföldi kormány megbízot- taival. A megbeszéléseken a két ország 30 évvel ezelőtt meg­szakadt diplomáciai viszonyá­nak rendezéséről van szó. NEW YORK Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé, amely­nek értelmében újabb hat hó­napra meghosszabbítanák a Golan-fennsíkon szolgálatot teljesítő ENSZ-erők megbíza­tását. A BT várhatólag a jó- vő héten dönt a kérdésben. A KPL, a laoszi hazafias erők hírügynöksége részletes tudósítást közölt a legfrissebb belpolitikai fejleményekről. Május eleje óta — írta — Pakse városában, valamint Sa- vannakhet, Cham Phon és Kham Mouane tartományban a laoszi lakosság legkülönbözőbb rétegei a vientinaei fél kato­náival és rendőreivel együtt fellázadtak az amerikaiak zsoldjában álló szélsőjobbolda­li reakciósok ellen, s követel­ték, hogy ezeket a vientjanei fél által ellenőrzött övezeteket változtassák az ideiglenes nem­zeti egységkormány fennható­sága alatt álló békés, semleges övezetekké. Követelték azt is: a hazafi­as erők vegyenek részt ezek­nek az övezeteknek a védel­mében, hogy megakadályozzák az ultrareakciósok zavart keltő kísérleteit. E felkeléseket az ország széles tömegei támo­gatták, s a 3. és a 4. katonai övezet parancsnokai is helye­selték. A hazafias erők 1975. má­jus 19-én és 20-án e térségek lakossága követeléseinek ele­get téve, a helyszínre irányí­tották egységeiket, a forradal­mi egységeket forró fogadta­tásban részesítették a helyi la­kosok tízezrei. A hazafias fegyveres erők Savannakhetbe történt bevo­nulása előtt Vientianeből re­pülőgépen a tartományi szék­helyre szállítottak számos Nyugati hírügynökségek sze­rint „rendkívül ingatag” fegy­vernyugvás következett be csütörtökön reggel Bejrútban, a szélsőjobboldali falangisták és a palesztin gerillák közt két napon át folyt fegyveres ösz- szeütközések nyomán. Miközben a vallási és poli­tikai vezetők egész napos tár­gyalások során igyekeztek vé­get vetni az ellenségeskedés­\ laoszi és külföldi újságírót^ hogy tanúi lehessenek a reak­ciós erők uralma alatt álló város felszabadításának. A KPL továbbá beszámolt arról, hogy Luang Prabang tüntető lakosai május 13-án és 14-én követelték az azonos ne­vű tartomány kormányzójá­nak, a helyi közigazgatás és hadsereg más korrupt vezetői­nek eltávolítását, mert ezek a személyek lábbal tiporták a demokratikus szabadságjogo­kat. A tüntetők felvonultak a város fő útvonalain, a tarto­mányi kormányzó rezidenciá­ja, valamint az Egyesült Álla­mok nemzetközi fejlesztési hivatalának és hírszerző szer­vének helyi kirendeltsége feléi Közben jelszavakat hangoztat­tak, amelyekben az amerikai imperialisták Laoszból való ki­utasítását, az amerikai nem­zetközi fejlesztési hivatal lao­szi kirendeltségeinek felszá­molását követelték. Elfoglalták a helyi rádióállomást és fel­szólították a lakosságot, keljen fel az Egyesült Államok zsold­jában álló ultrareakciósok el-j len. A laoszi kormány egyik szó­vivője csütörtökön bejelentet­te: az Egyesült Államok kor­mánya hozzájárult ahhoz, hogy első lépésként a nemzetközi fejlesztési hivatal egész laoszi missziójának felszámolására^ bezárja az Usaid vidéki kiren­deltségeit. j nek — a második nagy inci­densnek egy hónap leforgása alatt — szerdán napközben szórványos lövöldözés, este pe­dig súlyossá fajuló tüzérségi párbaj alakult ki Bejrút egyik külvárosában, amelynek köze­lében palesztin menekülttábor működik. Egyes jelentések sze­rint az összecsapásoknak csü­törtök reggelig 15 halottja és mintegy 100 sebesültje volt. A szakmai napok nyitánya a BNV-n Ingatag fegyvernyugvás Bejrutban Hatalmi vetélkedés a kínai hadsereg ellenőrzéséért AZ 1975. JANUÁRJÁBAN összetoborzott IV. kínai népi gyűlés jóváhagyta a KNK új alkotmányát, amelynek 15. paragrafusa kimondja: „A Kí­nai Kommunista - Párt Köz­ponti Bizottságának elnöke az egész ország fegyveres erői­nek főparancsnoka”. „A Kínai Népköztársaság fegyveres erőinek feladata, hogy meg­védjék a szocialista forrada­lom és a szocialista építés gyümölcseit, az ország szuve­renitását, területi integritását és biztonságát, megakadályoz­zák az imperializmusnak, a szociálimperializmusnak és azok lakájainak a felforgató tevékenységét és agresszióját”. Ha erről a fogalmazásról le- hántjuk a propagandacsoma­golást, akkor két tényező külö­nös figyelmet érdemel: az egyik, hogy a katonai főpa­rancsnoki tisztet kivették az államelnök kezéből, s e fontos posztot — mindenféle ellenőr­zés alól kivonva — egyetlen személyre, Mao Ce-tungra ru­házták. A másik: a szovjet- ellenesség formálisan is az al­kotmány részévé lett, amikor a hadsereg elé azt a feladatot állították, hogy lépjen fel „a szociálimperializmussal és la­kájaival” szemben. így az olyan felhívások, hogy „követ­1975. május 23. n! kell a más társadalmi rendszerű államokkal való bé­kés egymás mellett élés öt el­vét”, „szilárdan ragaszkodni kell a proletár internacionaliz­mushoz”, „erősíteni kell az összefogást a szocialista orszá­gokkal” — nem egyebek szem­fényvesztésnél. A VALÓSÁGOS, nagyhatal­mi hódító tervek az olyan maoista tételekben nyernek kifejezést, amelyek szerint „a mi tevékenységünk tere jaz egész földkerekség, ahol ha­talmas birodalmat teremtünk majd”. E cél szolgálatában állnak a mostani alkotmány olyan előirányzatai, hogy „ösz­tönözzük a háborúra való fel­készülés irányelvét”. ILYEN POLITIKA mellett fokozott jelentősége van a had­seregnek, amely Kína legszer­vezettebb ereje, s ezért a ha­talmi marakodásban is adott * esetben kulcsszerepet játsz­hat. Mao Ce-tung a hadsereget mindig is a hatalom egyik legfontosabb eszközének tekin­tette. Még 1938-ban így nyilat­kozott róla: „A hatalom alapja a puska... Ha van puskánk, va­lóban létrehozhatjuk a párt- szervezeteket... Ezenkívül tan­folyamokat szervezhetünk, is­kolákat szervezhetünk, kultú­rát teremthetünk, tömegmoz­galmat teremthetünk... Puská­val minden megszerezhető... A hadsereg az államhatalmi ap­parátus legfontosabb része. Aki kezébe akarja venni, s meg akarja tartani az állam­hatalmat, annak erős hadse­reggel kell rendelkeznie”. Akik e sorokat olvassák, azok számára nem árt felidéz­ni Lenin szavait a proletárdik­tatúráról: „Hibátlanul el kell sajátítani a társadalmi tevé­kenység összes formáit és olda­lait, nem helyes, ha csupán a katonai módszereket, a hadse­regeket toljuk előtérbe”. A maoista vezetés azonban min­dig is előszeretettel használta fel a hadsereget az állam­ügyekben, sőt a „kulturális forradalom” idején a katonák kisajátították a kormányzati funkciókat és uralkodtak az egész politikai-gazdasági és kulturális életen. Az „1971. szeptemberi vál­ság” (Lin Piao-ügy) azt is megmutatta, hogy a hadsereg megerősödése a maoista rend­szeren belül veszélyes lehet a maoista vezetésre is. Ezért a KKP-nak az 1973. augusztusá­ban tartott X. kongresszusán ismét elővették azt a jelszót, hogy a „politika parancsol a puskának”, „minden katonai egység és alegység tudatosan vesse alá magát a helyi párt- bizottságok centralizált veze­tésének”. Ezzel függ össze az a nagyszabású tisztogatás is, amelyet a hadsereg vezetésé­ben végrehajtottak. 1973. decemberében a 11 tar­tományi parancsnok közül ki­lencet másik tartományba he­lyeztek át, hogy ezzel is el­szakítsák őket „gyökereiktől” és csökkentsék a reigonális elszakadás veszélyét. A hadse­regben mindenütt folyik az úgynevezett „friss erők” elő­léptetése. Az 1974-i sajtóköz­leményekből ítélve a „balolda­liak” közül kiemelt „fiatal hi­vatásos tisztek” nagymérték­ben átvették a vezetést a szá­zadoktól kezdve az ezredekig. UGYANEBBE az Irányba mutat a „népi milícia” újszerű felfogása is, amely az 1971. szeptemberi válságot követő­en alakult ki. A „kulturális forradalom” előtt és után is a népi milícia, a „kulturális for­radalom” rohamcsapatának az ' irányítása a törzskarok kezé­ben volt; részt vettek bennük a katonai körzetek, a helyőrsé­gek, a katonai egységek pa­rancsnokságának a képviselői, a hadsereg kezelésében lévő népfelfegyverzési tartományi és kerületi osztályoknak a képviselői. Lin Piao eltávolítása után azonban az a törekvés került előtérbe, hogy a népi milicista osztagokat kivonják a hadse­reg irányítása alól. Még 1972. június 19-én a Zsenmin Zsipao szerkesztőségi cikket közölt, amely megállapította, hogy ,.a népi milicista osztagok irányí­tásában a pártbizottságoknak kell vezető szerepet betölte­niük”. A NÉPI MILICISTA szer­vezetek úgynevezett „rendbe­hozatala” 1973-ban folytató­dott, és ezt a munkát a helyi pártbizottságoknak, illetve a népfelfegyverzési osztályok pártbizottságainak közvetlen vezetésével végezték. A népi milicista szervezet parancsnoki karát, kezdve a rajparancsno­koktól, egészen a kerületi osz­tályok ’ parancsnokaiig, leg­alább 60 százalékban kicserél­ték. Mindez arra irányult, hogy a hadsereget visszaszorítsák a népi milicista osztagok irányí­tásából, gyengítsék a katonák szerepét, és ellenerőt hozzanak létre a hadsereggel szemben az újjászervezett népi milícia for­májában, abból a célból, hogy fokozottabban ellenőrizhessék a lakosságot. A városi népi mi- ' líciára ugyanis olyan feladato­kat bíztak, amelyek azelőtt nem tartoztak funkcióik közé: a reakciós osztályok elnyomá­sát, az aknamunka szétzúzását, a közbiztonság fenntartását. A HSZINHUA hírügynökség jelentései szerint a népi mi­lícia férfi tagjainak abszolút többsége 15 és 45 év között van, a népi milicista nők pe­dig 16 és 35 év között. A népi milicista ezredek létszáma ál­talában mintegy 4000 fő, fel­szerelésüket lőfegyverek, gép­puskák, gránátvetők és kis ka­liberű ágyúk alkotják. A népi milícia tehát (jelenleg 100 mil­lió tagja van) erős tömegszer­vezet, amely bizonyos lélekta­ni nyomást gyakorol a hadse­regre. A pekingi vezetésen belüli szakadatlan harcok és a sta­bilitás hiánya közepette nyil­vánvalóan a hadsereg fölötti ellenőrzésnek döntő jelentősé­ge van, ezért a küzdelem újra és újra kiéleződik. VÁRNAI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents