Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

Hatolok Ősztől Egységesítik a szakmunkásképzést A szakmunkásképzés egészé­re kiterjedő, 1970-ben kezdő­dött és egyre inkább kiteljese­dő korszerűsítés jegyében ez év őszétől megszűnik a tago­zatos és kezdetét veszi az egy­séges szakmunkásképzés a tanintézetekben. Az tette szük­ségessé és időszerűvé az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, hogy a különböző szakmákkal járó munkatevékenységek ter­mészetszerűleg különböznek ugyan egymástól, korántsem indokolt azonban, hogy a szakmunkások általános mű­veltségének szintje, tartalma attól függjön, hogy milyen szakmát választott életpályá­ul. A korábbi években egy sor szakmai és oktatáspolitikai meggondolásból a túlnyomó- részt manuális készségeket gyakorlati jártasságot igénylő, így pl. a mezőgazdasági ko­vács, a kőműves stb. szakmát tanulóknak kisebb terjedelmű általános műveltségi törzs­anyagot oktattak. Ezt akkor az indokolta, hogy a gyakorlati ismeretek elsajátításához sok idő kellett, és hogy a szakmák tanulói közül viszonylag keve­sen akartak továbbtanulni a szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzése után. A jelenlegi helyzet és a jö­vő igényeinek elemzése alap­ján azonban ma már alapvető követelménynek tekintendő, hogy valamennyi szakmunkás- tanuló viszonylag magas szintű, egységes általános műveltség­gel kerüljön ki az iskolából. Ennek megfelelően jogos an­nak az igénynek a teljesítése is, hogy nemcsak az úgyneve­zett elit szakmák tanulói szá­mára legyen biztosított a szer­vezett továbbtanulás lehetősé­ge, hanem valamennyiük szá­mára. Ezek azok a körülmé­nyek amelyek a tagozatok megszüntetéséhez, a szakmun­kásképzés egységesítéséhez ve­zettek: az 1975—76-os tanévtől kezdve ennek figyelembevéte­lével szervezték meg az okta­tást a szakmunkásképző isko­lákban. Rövidesen napvilágot lát a munkaügyi miniszter ezzel foglalkozó utasítása. Ez meg­határozza a tanítandó tantár­gyak kötelező óraszámát és ha­marosan eljutnak az iskolák­hoz az Oktatási Minisztérium által kidolgozott közismereti tantárgyi tantervek is, ame­lyek részletes útmutatást ad­nak a tananyag egységesítésé­re. Ennek megfelelően például a hároméves képzési idejű szak­mákban 33 tanítási hétre kell tervezni a tanévet és heten­ként a közismereti tantárgya­kat az I. és II. évfolyamon 10 —10, a III. évfolyamon pedig 8 tanórán kell tanítani. Mint ismeretes, vannak olyan szakmák is (például he­gesztő, tetőfedő, műszövő stb.), amelyek képzési ideje nem 3, hanem 2 esztendő. A rnár em­lített cél elérésére a rövidebb képzési idő alatt hetenként több időt kell fordítani a köz­ismereti tantárgyak oktatásá­ra, ezért e szakmákban mind­két évfolyamon 12—12 óra áll rendelkezésre. Sportudvar Bicskén Bölcskén sokak régi vágya teljesül a napokban. Régi kí­vánság és elképzelés válik valóra az új, modern, sokféle igényt kielégítő sportudvar építésével. A története hosszú. Az első elképzelések szerint a Duna« parton "épült volna, de a kivitelezési költségeket nagymér­tékben növelte volna — az amúgy is szűkös keret terhére — a talajviszonyok miatti talaj-előkészítő munka. Kihasználtsá­ga pedig a távolság miatt nem látszott biztosítottnak. Vég­leges döntés a központi általános iskola sportudvarának meg­építéséről született meg. A fiatalok jelentős mennyiségű tár­sadalmi munkát vállaltak, melyet ígéretükhöz híven már elkezdtek. A pálya építéséhez ezer tonna kohósalakra van szükség. Az anyagi lehetőségek nem engedik meg a fenti mennyiség bérfuvarban történő leszállítását, mert a rendel­kezésre álló összeg — számításaink szerint — csak a fele mennyiség szállítási költségeit fedezné. Az évek óta tervezgetett sportudvar megépítésének legna­gyobb gondját a szovjet elvtársak segítsége oldotta meg. Felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott a szovjet had­sereg egyik alakulatának parancsnoka, amikor az építők rendelkezésére bocsátott tíz tehergépkocsit a szükséges salak leszállítására. Ezért ezúton is köszönetét mondunk. A salak szállítása így már folyamatos. Felrakása a Dunai Vasműben géppel történik, a lerakást társadalmi munkaakció keretén belül a Mezőgép bölcskei gyáregységének és a Rákóczi Ter­melőszövetkezet dolgozói — fiatalok — vállalták. Az évek óta megépülésre váró sportudvar nagy, községi összefogással, baráti segítséggel végre ez évben megvalósul. •v- • - .-v...; .... REGÖS GÁBOR : Autóstop A karakterszínész Itt a jó idő, közeleg a nyár. Lassan megkezdődik a turista­szezon. megindul a modern „népvándorlás”. A vékonypénzű fiatalok ki­állnak a „betoncsíkok” szélé­re és autóstoppal próbálnak eljutni a kijelölt célhoz. Az utazásnak eme változatáról az emberek erősen eltérő véle­ményt alkotnak. Vat\nak akik mellette, vannak akik ellene kardoskodnak. Ha mindkét tá­bor véleményét meghallgatjuk, érveik alapján mindenkinek igazat lehet adni. Az autós: „A fene tudja kiben mi lako­zik, sok a huligán. Az ember legyen óvatos ...” A stopos: „Lényegesen ol­csóbban utazhatok, esetenként gyorsabban is. Az út nem olyan unalmas, barátokat lehet szerezni, az ember kellemesen elbeszélgethet.” Szidjuk vagy védjük: az autóstop van. Magyarországon nincs olyan törvény, amely tiltaná, vagy esetleg szabályozná az autó­stopot. Tilalmak csak az autó­pályákra, autóutakra vonat­koznak, ahol gyalogos nem tartózkodhat. Mint mindenről, az autó­stopról is készítettek már sta­tisztikát. E szerint a legfőbb, ha az országrit vándora sportosan öl­tözve és ápolton, tisztán áll ki az útra. Egyébként az ideális stopos- összeállítás: két lány. vagy egy férfi és egy nő. Magányos, vagy csoportos férfiakat nem szívesen vesznek fel. Menyhárt László újságíró is írt az autóstopról. Néhány gya­korlati tanácsot ad, hol érde­mes és hol nem érdemes in­tegetni. Nem tanácsos stopolni ka­nyarodó autót, mert az baleset­veszélyes. Ugyancsak nem ér­demes hegytetőn, közvetlenül város előtt, útkereszteződésben, valamint éjszaka kísérletezni. Nagyobb az esély lámpa alatt, vagy buszmegállóban, benzin­kútnál, parkolóhelyen, eset­leg városból kivezető úton. Azaz: az autóstopos ismerje a K RESZT, megkönnyíti saját dolgát. Sokszor felmerül, hogy jó volna nálunk is — mint aho­gyan ezt Lengyelországban tet­ték — intézményesíteni a sto­polást. A vándorló fiatalok­nak ún. stoposigazolványuk van, az utazásért „benzin­bélyeggel" fizetnek. Szokás, hogy felírják egy táblára az úticélt és azt mutatják fel, vagy zászlóval integetnek. így az autós tudja mi az utas szándéka és milyen nemzeti­ségű. Közös úticél esetén, és ha kedve van, megáll. Ki fizet, ha baleset történik? Magyarországon az autós biz­tosítása érvényes a stoposra is, éppúgy, mint minden utasra. E pár sorral senkinek nem akartam elvenni a kedvét a stopolástól, sőt kedvcsinálónak sem szántam. Csak úgy érzem, nem árt tájékozódni, hogy is állunk ezzel a dologgal. NAGY VENDEL Koncert a rászorulókért Pereszlényi Zoltán a május 25-i szekszárdi műsor szerve­zője, rendezője egyszemély- ben. — Hogyan merült fel az öt­let, hogy konecertet rendezze­tek Vietnam és Banglades javára ? — Minden vállalat szervez vietnami és kommunista mű­szakokat. Úgy éreztük, hogy nekünk is be kell szállni ebbe a mozgalomba. *— A műsorról néhány szót. — Kétszer egyórás lesz a műsorunk. Bevezetésképpen Barna Irén mondja Harrison Banglades című dalszöve­gének magyar fordítását. Az­tán a művelődési központ kí­sérleti színpada ad egy félórás műsort, majd Marosi Lajos disc jockey műsora követke­zik. A szünet után a Turmix együttes egyórás önálló műso­rát hallgathatja a remélhető­leg nagy számban összegyűlő közönség. Jegyeket minden KlSZ-alap- szervezetnél lehet váltani. Színhely: Babits művelődési központ. N- V. Megyénkben több ízben sze­repelt már Cs. Németh La­jos, a Madách Színház nép­szerű színésze. Legutóbb szín­házával szerepelt a Maja­kovszkij műsorral —■' a na­pokban pedig Nagy László műveiből készült összeállításá­val lépett fel az Egészségügyi Szakiskola klubjában és a Volán klubban. — Mióta van a pályán, mi­lyen színészi feladatok megol­dását vállalja szívesen? — 1962-ben végeztem a Színművészeti Főiskolán. Két évig Debrecenben játszottam rengeteg főszerepet, majd Pestre szerződtem. A Ma- dáchban főleg a karaktersze­repeket játszom szívesen, de a többi színészi feladatokat Is szeretem pontosan, jól meg­oldani. A film és televízió kü­lön világ — emellett rádió­szerepléseket is szívesen vál­lalok. „Szabad időmben” pe­dig — mint most, a Nagy László-összeállítással lépek fel. — Rengeteg elfoglaltsága, miinkája, bizonyosan sok vá­ratlan helyzet elé is állította már — Most csak egyet ragadok ki hirtelen a sok érdekes eset közül: egy Békés megyében történt szereplésemkor műsor közben áramszünet keletke­zett. Nagy László verseihez Bartók zenét válogattam, a magnó leállt — éppen a Jó­zsef Attila című vers követ­kezeit. Soha ilyen dühhel — szenvedéllyel nem mondtam el verset, mint akkor! Még a szövegkönyvet is földhöz vágtam — szerencsére senki sem láthatta... sötétben. — A versek szeretete ho- gyan alakult ki önnél? — A főiskolán Básti Lajos növendéke voltam, ő tanított meg a pontosság tiszteletére- és a versek szeretetére. — Terveiről — befejezésül — néhány szót... — A Madách-szerepek mel­lett — filmet forgatunk a na­pokban, készülünk egy közös Nagy László—József Attíla- est bemutatására az őszig, re­mélem Tolnába is eljuthatunk új műsorunkkal... HERCZEG ISTVÁN Matekból harmadik Soponyai József az országos középiskolai tanulmányi ver­senyen matematikából harmadik lett. Az érettségiről jövő diákok közt tűnik fel. — Először is engedd meg, hogy gratuláljak! Mondj vala­mit a versenyről! — Két forduló volt. Az elsőn bárki részt vehetett. A dol­gozatokat értékelték az iskolában, és az arra érdemeseket to­vábbküldték. A rendező bizottság a dolgozatok alapján hív­ta be a versenyzőket. A második forduló dolgozatait köz­pontilag értékelték. Az eredményt szombaton tudtam meg. — Terveid? — Az NDK-ba megyek tanulni. Matematikusnak készülök. De először 11 hónapig katonáskodom. Januárban felvételiz­tem, sikerrel. P. J. \ fintolok

Next

/
Thumbnails
Contents