Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-21 / 117. szám

Szép tavasz Varsádon Milyen kicsi és mégis mi­lyen nagy ez a varsádi Dózsa Termelőszövetkezet. Dolgozó tagjainak száma hetvenöt, de az egész délelőtt rámegy arra, hogy körbejárjuk az elnökkel a határt. Három község, két állami gazdaság, három ter­melőszövetkezet hol itt, hol legelőt értékesebb kultúrának. S itt most nemcsak az asszo­nyok, hanem még a nyugdí­jas tagok is vállaltak répa­részt. Farkas Vilmos nyugdí­jas kocsis az akácfa ritka ár­nyéka alatt hűsöl, nyugdíjas, maga szabja meg a munka mennyiségét — előnyben van legtöbb növény hányja már a kalászát. Jó termést lehet a búzától várni. Majzik Tamás főagronómus azt mondja, hogy jobb a növény állapota, mint tavaly ilyenkor volt. A tava­lyi becslés után 42 mázsa volt az átlagtermés. __ _ í®»*—-• w*—- • ••• amott érinti a hajló dombok között a szép búzavetést, a napraforgót, az illatos lucer- hatáblát. Tarczal János el­nök viharvert autója való ide, járni a port, a sárt, ugratni bakháton át, sietni, hogy a vendégnek lehetőleg mindent megmutasson. Rövid az idő, az irodára bejelentkeztek a szov­jet nagykövetség kereskedelmi osztályának dolgozói közül hárman is — rövid az idő. Ilyen kicsi termelőszövetke­zetben is az idő a legnagyobb úr. Reggel hatkor a község központjából fogatok, vontatók vitték az asszonyokat a répa­földre: négy nap alatt a ti­zenhét hektárt megkapálták, utána pauza, hacsak a háztá­ji nem ad dolgot. A növény- termesztők munkája is köny- nyebb, mint tavaly volt, pedig a cukorrépát szerették volna elhagyni, de termeszteni kell, kell a cukor az ország aszta­lára. A cukorrépa hat leveles állapotban van, gyengén kelt, s ez azzal az előnnyel jár, hogy az egyelőknek könnyebb a dolga. Öt éve még gyep volt itt, visszahódították a Disznó­t ~%>v-nr az asszonyokkal, mégis: ami­kor ők hazasietnek a háztáji jószágot ellátni, este még rá­húz egy-egy órát De itt látni Szőcs István kocsist is, tejet hord, reggel meg este, de vál­lalt ő is répát. Kiss Gyuláné, Till Konrádné, Nagyfalusi Ambrusné, Tamás Jánosné és Szőcs Józsefné a cukorrépa­földön az elsők között végzett részével. De ezen a tavaszi napon más érdekes is történt ebben a jó kis gazdaságban. A gyönki termelőszövetkezetnek például kölcsönadtak hat és fél va­gon műtrágyát a kukoricára. Vétés előtt, vetés után itt el­végezték a szükséges munkát, a vegyszerezést, műtrágyázást. A kukorica is szépen kel, bár a sokféleség — öt középkései fajtát vetettek, s csak egy korait — az ősszel bizonyára gondot okoz majd. A legszebb a szövetkezet határában az őszi búza. A táb­lák egyenletesek, nincs ben­ne sárga, vagy haragos zöld folt, s mindenütt láthattuk: elég sűrű a növény, a liszthar­mat csak mutatóban van, s » 7‘. A növénytermesztés a fő ágazat a közös gazdaságban, de nem kell sok év hozzá, hogy az állattenyésztés vegye át a vezető szerebet. Máris olyan magyartarka tenyész- anyaguk van, — s teheneik a minősítések során a legjobb értékelést kapják — amely a jövőt tekintve igencsak bízta­tó. Úgy szól a rendelet, hogy ide semmilyen szarvasmarhát nem lehet behozni, csak ki­vinni. Most is harminchat olyan üszőt tartanak az egyik szép fekvésű völgyben, hogy bármelyik termelőszövetkezet szívesen magáénak tudná. Heink János és Kecskés Bá­lint gondjaira bízták az üsző­ket. Csak télen viszik az álla­tokat istállóba, az év más sza­kában szálláson vannak. A tervszerű és gondos tenyésztés eredményét bizonyítják a kö­vetkező számok: 1968-ban az egy tehéntől kifejt tej 2502 li­ter volt, 1973-ban 2970 liter, tavaly háromezer liter, s idén 3200 litert terveztek. A juhászat is erőssége a szövetkezetnek. Hatszázkilenc- venkilenc birkáról tud elszá­molni Miklós János juhász. Tavaly egy-egy pecsenyebá­rányért a hőgyészi egyszerű társulástól több mint ezer fo­rintot kaptak. Idén már száz­nál több bárányt elvittek Hő- gyészre, illetve onnan hizlalva külföldre. További 295 bárány az akolban várja a szállítást. A bárány kilójáért 52,45 forin­tot kap a szövetkezet. Mondani sem kell, hogy a kedvező te­repviszonyok, a hozzáértő em­berek miatt itt csak fokozni kell a juhászatot. Gazdag termést ígérő tá­vasz, szorgalmas emberek fo­gadják a látogatót Varsádon. A röpke határszemle azzal végződhet, hogy férfiasán be­valljuk: nemcsak mi, mások is hibásak abban, hogy a kis gazdaságok lelkiismeretes, hozzáértő, sikeresen dolgozó tagjairól, vezetőiről olyan rit­kán ólvasunk, hallunk. Pedig érdémés tapasztalatot is gyűj­teni, tanulni is a kis gazdasá­gokban, anhak a gondolatnak á meghagyásával, hogy ha itt, ilyen rossz körülmények Kő­iéit iá példás eredményeket érnek él, mire vinnék korsze­rűbb termelési szerkezetben, nagyobb területen, nagyobb iétszámmal... PÁLKOVÁCSJENŐ Fotó: Gottvald Károly I fi párlelieníírzés — a tömegek ellenőrzése K ét hónop telt el azóta, hogy a nagy figyelemmel kísért XI. pártkongresszus befe­jezte munkáját, Most a munka középpontjába a határozatok végrehajtásának megszervezése került így van rendjén, hiszen az emberek elsősorban aszerint al- kotnaik véleményt a párt politiká­járól, hogy mi valósul meg abból a gyakorlatban. A párt számára alapvető jelentőségű, hogy bizto­sítsa politikai elhatározásainak, szándékainak helyes érvényesülé­sét. Ezért hangsúlyozza a XI. kongresszus határozata': „a rend­szeres ellenőrző munka nélkül a párt nem teljesítheti hivatását, nem érvényesítheti vezető szere­pét” A gyakorlatban azonban ma még gondot jelent — a közvé­leményben, de egyes pártszerve­zetekben is —■ a pártéi lenőrzés helyes értelmezése. Általában nem tagadják szükségességét egyes helyeken azonban a min­dennapi munkában elhanyagol­ják, s így tulajdoniképpen lebe­csülik fontosságát. Előfordul, hogy egyesek az ellenőrző mun­kát valamiféle revizori munkának tartják, s hiibamegátlapító tevé­kenységre szűkítik. Az ilyen és ehhez hasonló né­zetek abból fakadnak, hogy a pártellenőrzést azonosítják a kü­lönböző hivatalok ellenőrző mun­kájával. A pártellenőrzés jelen­tőségét éppen az adja, hogy az a pártirányítás, a vezető szerep gyakorló sónak konkrét kérdések­ben megnyilvánuló formája, amelynek lényege — mint azt a XI- kongresszus határozata is rögzíti: — „...a határozatok vég­rehajtásának segítése, egy adott terület helyzetének sikeres fel­mérésé, az új feladatok, hibák forrásainak feltárása, és a meg­felelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás megjavítására.” Mindezekből az is követke- *•* zik, hogy minden szinten a megnövekedett követelményeik­hez igazítva javítani -kell a párt­ellenőrzés gyakorlatát. Társadal­mi életünknek tehát nem lehet egyetlen olyan területe sem, amely az irányító pártszervezetek hatásköréből kieshetne. A helyesen értelmezett és al­kalmazott pártellenőrzés első lé­pése, hogy felmérje: az ellenőr­zött területen megfelelően értik-e a vizsgált határozatot. Ha a ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben nincs minden rendjén, az ellenőrzés első feladata, hogy segítse a határozat megértetését, ugyanis csak a helyes értelme­zés lehet az egységes gyakor­lat kialakításának alapja. A z ellenőrzésnek meg keil győződnie arról is, hogy az illetékes szervek és szerveze­tek milyen intézkedéseket hoztak a jó végrehajtás biztosítására. Szükség szerint új és megfelelő vezetői intézkedéseket kell kez­deményezni. Az ellenőrzésnek menet köz­ben kell gondoskodnia arról, Hogy egyrészt az adott területen kez­deményezzék az új feladatok megoldását, másrészt intézkedje­nek a tapasztalt hibák kijavítá­sára. Az ellenőrző munkának csak akkor van értelme, ha megerősíti a határozatban rögzített célokat, ha feltárja a megvalósítás pozi­tív törekvéséit, és azokat a jelen­ségeket is, amelyek gátolják a gyakorlati érvényesülést. S mind­ezzel ösztönzi, kezdeményezi azo­kat az intézkedéseket, amelyek a mind jobb végrehajtást szolgál­ják. Az ellenőrzés tehát nem szo­rítkozhat pusztán a tények meg­állapítására, hanem a feladatok hatékony megoldását kell segíte­nie, szolgálnia. Nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy d pártellenőrzés helyes alkalmazása a -káderek nevelé­sének, megismerésének szint® legjobb eszköze. Hiszen azt mti- tatja-: ki milyen munkát végzett, hogyan tett eleget feladatának. L ényeges az is, hogy cs pártellenőrzés nem korlá­tozható egyes személyekre, mert a pártellenőrzés a tömegek el­lenőrzése is. A határozatok vég­rehajtása során ezért a dolgozók körében tapasztalt valamennyi észrevételt, bírálatot figyelembe keli venni. A hatékonyság fontos tényező­je, hogy a (pártszervezetek ellen­őrző tevékenységük során tá­maszkodjanak o kollektívára1, a pártvezetőségi tagokra’, a párt- csoport-bizalmiakra, az egyes párttagokra. Az a helyes gyakor­lat — amelyet több pártszerve­zet évek óta- alkalmaz — amely a -különböző gazdasági, kultúr­politikai, -stb. -határozatok végre-! hajtásának ellenőrzésébe bevon­ja az ál-la-pri tömegszervezetek­ben és -mozgalmakban dolgozó kommunista és -párton kívüli ve-, zetőket is. A becsületes dolgozó szereti <3 fen-d-et, a fegyelmet, a pontos munkát, nem tűri a -hanyagságot, az igazságtalanságot. Követke. zésképpen hajlandó is harcolni az előrehaladást célzó határoza­tok végrehajtásáért. A dolgozók többsége azért mondja- el -kriti­kai észrevételeit, hogy a párt- politika határozatai -mind ered­ményesebben valósuljanak meg az üzemekben, o -hivatalokban, az intézményekben, az élet min­den területén. S zükséges hangsúlyozni, hogy a helyes ellenőrzés n-em csorbítja egy-egy munka­terei-e t felelős vezetőjének, vagy az ellenőrzött testületnek az ön­állóságát, a hatáskörét. Éppen ellenkezőleg: növeli a felelősség- tudatot, erősíti és fejleszti a ha­táskörbe tartozó kérdésekben az önálló cselekvést. Teszi ezt az­által, hogy -segít a végrehajtás­ban, dicsér az eredmények el­ismerésével, bírál a hibák feltá­rásával, s az időben végzett el­lenőrzés megóv nagyobb hibák elkövetésétől. A párt munka gyakorlatában ki­alakultak a pártellenőrzés meg­felelő módszerei. Az ellenőrzés­sel -szemben támasztott -követel­mények nem indokolják a mód­szerek felülvizsgálását, merőben új módszerek kialakítását. De azt igen, hogy a meglévő, bevált módszereket jobban alkalmazzuk, gazdagítsuk, növeljük a vezető pórtszervek, párttestületek, tag­gyűlések szerepét a beszámolta­tásoknál. Indokolt például, hogy az ellenőrzött terület különböző vezetői megbeszéléseibe, tanács­kozásaiba bekapcsolódjon az el­lenőrző szerv. Rendszeressé kell tenni a felelős állami; társadal­mi, stb. vezetők beszámoltatását, és átfogóbbá a -személyes ta­pasztalatszerzést. Egy-egy feladat megoldá-sóna-k ellenőrzését, minő­sítését pedig rá -lehet, sőt rá kell bízni állami szervek, tömeg- szervek, gazdasági egységek ve­zetőire. B XI. kongresszus határoza­tai hiánytalan végrehajtá­sának nélkülözhetetlen feltétele a hatékony, folyamatos, érdemi el­lenőrzés, amely nem csupán egyes pártszervezetek funkciói, hanem az állami és társadalmi szervek feladata is, s ilyen ér­telemben az egész társadalom ügye. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője 1975. május ZU

Next

/
Thumbnails
Contents