Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-21 / 117. szám
Szép tavasz Varsádon Milyen kicsi és mégis milyen nagy ez a varsádi Dózsa Termelőszövetkezet. Dolgozó tagjainak száma hetvenöt, de az egész délelőtt rámegy arra, hogy körbejárjuk az elnökkel a határt. Három község, két állami gazdaság, három termelőszövetkezet hol itt, hol legelőt értékesebb kultúrának. S itt most nemcsak az asszonyok, hanem még a nyugdíjas tagok is vállaltak réparészt. Farkas Vilmos nyugdíjas kocsis az akácfa ritka árnyéka alatt hűsöl, nyugdíjas, maga szabja meg a munka mennyiségét — előnyben van legtöbb növény hányja már a kalászát. Jó termést lehet a búzától várni. Majzik Tamás főagronómus azt mondja, hogy jobb a növény állapota, mint tavaly ilyenkor volt. A tavalyi becslés után 42 mázsa volt az átlagtermés. __ _ í®»*—-• w*—- • ••• amott érinti a hajló dombok között a szép búzavetést, a napraforgót, az illatos lucer- hatáblát. Tarczal János elnök viharvert autója való ide, járni a port, a sárt, ugratni bakháton át, sietni, hogy a vendégnek lehetőleg mindent megmutasson. Rövid az idő, az irodára bejelentkeztek a szovjet nagykövetség kereskedelmi osztályának dolgozói közül hárman is — rövid az idő. Ilyen kicsi termelőszövetkezetben is az idő a legnagyobb úr. Reggel hatkor a község központjából fogatok, vontatók vitték az asszonyokat a répaföldre: négy nap alatt a tizenhét hektárt megkapálták, utána pauza, hacsak a háztáji nem ad dolgot. A növény- termesztők munkája is köny- nyebb, mint tavaly volt, pedig a cukorrépát szerették volna elhagyni, de termeszteni kell, kell a cukor az ország asztalára. A cukorrépa hat leveles állapotban van, gyengén kelt, s ez azzal az előnnyel jár, hogy az egyelőknek könnyebb a dolga. Öt éve még gyep volt itt, visszahódították a Disznót ~%>v-nr az asszonyokkal, mégis: amikor ők hazasietnek a háztáji jószágot ellátni, este még ráhúz egy-egy órát De itt látni Szőcs István kocsist is, tejet hord, reggel meg este, de vállalt ő is répát. Kiss Gyuláné, Till Konrádné, Nagyfalusi Ambrusné, Tamás Jánosné és Szőcs Józsefné a cukorrépaföldön az elsők között végzett részével. De ezen a tavaszi napon más érdekes is történt ebben a jó kis gazdaságban. A gyönki termelőszövetkezetnek például kölcsönadtak hat és fél vagon műtrágyát a kukoricára. Vétés előtt, vetés után itt elvégezték a szükséges munkát, a vegyszerezést, műtrágyázást. A kukorica is szépen kel, bár a sokféleség — öt középkései fajtát vetettek, s csak egy korait — az ősszel bizonyára gondot okoz majd. A legszebb a szövetkezet határában az őszi búza. A táblák egyenletesek, nincs benne sárga, vagy haragos zöld folt, s mindenütt láthattuk: elég sűrű a növény, a lisztharmat csak mutatóban van, s » 7‘. A növénytermesztés a fő ágazat a közös gazdaságban, de nem kell sok év hozzá, hogy az állattenyésztés vegye át a vezető szerebet. Máris olyan magyartarka tenyész- anyaguk van, — s teheneik a minősítések során a legjobb értékelést kapják — amely a jövőt tekintve igencsak bíztató. Úgy szól a rendelet, hogy ide semmilyen szarvasmarhát nem lehet behozni, csak kivinni. Most is harminchat olyan üszőt tartanak az egyik szép fekvésű völgyben, hogy bármelyik termelőszövetkezet szívesen magáénak tudná. Heink János és Kecskés Bálint gondjaira bízták az üszőket. Csak télen viszik az állatokat istállóba, az év más szakában szálláson vannak. A tervszerű és gondos tenyésztés eredményét bizonyítják a következő számok: 1968-ban az egy tehéntől kifejt tej 2502 liter volt, 1973-ban 2970 liter, tavaly háromezer liter, s idén 3200 litert terveztek. A juhászat is erőssége a szövetkezetnek. Hatszázkilenc- venkilenc birkáról tud elszámolni Miklós János juhász. Tavaly egy-egy pecsenyebárányért a hőgyészi egyszerű társulástól több mint ezer forintot kaptak. Idén már száznál több bárányt elvittek Hő- gyészre, illetve onnan hizlalva külföldre. További 295 bárány az akolban várja a szállítást. A bárány kilójáért 52,45 forintot kap a szövetkezet. Mondani sem kell, hogy a kedvező terepviszonyok, a hozzáértő emberek miatt itt csak fokozni kell a juhászatot. Gazdag termést ígérő távasz, szorgalmas emberek fogadják a látogatót Varsádon. A röpke határszemle azzal végződhet, hogy férfiasán bevalljuk: nemcsak mi, mások is hibásak abban, hogy a kis gazdaságok lelkiismeretes, hozzáértő, sikeresen dolgozó tagjairól, vezetőiről olyan ritkán ólvasunk, hallunk. Pedig érdémés tapasztalatot is gyűjteni, tanulni is a kis gazdaságokban, anhak a gondolatnak á meghagyásával, hogy ha itt, ilyen rossz körülmények Kőiéit iá példás eredményeket érnek él, mire vinnék korszerűbb termelési szerkezetben, nagyobb területen, nagyobb iétszámmal... PÁLKOVÁCSJENŐ Fotó: Gottvald Károly I fi párlelieníírzés — a tömegek ellenőrzése K ét hónop telt el azóta, hogy a nagy figyelemmel kísért XI. pártkongresszus befejezte munkáját, Most a munka középpontjába a határozatok végrehajtásának megszervezése került így van rendjén, hiszen az emberek elsősorban aszerint al- kotnaik véleményt a párt politikájáról, hogy mi valósul meg abból a gyakorlatban. A párt számára alapvető jelentőségű, hogy biztosítsa politikai elhatározásainak, szándékainak helyes érvényesülését. Ezért hangsúlyozza a XI. kongresszus határozata': „a rendszeres ellenőrző munka nélkül a párt nem teljesítheti hivatását, nem érvényesítheti vezető szerepét” A gyakorlatban azonban ma még gondot jelent — a közvéleményben, de egyes pártszervezetekben is —■ a pártéi lenőrzés helyes értelmezése. Általában nem tagadják szükségességét egyes helyeken azonban a mindennapi munkában elhanyagolják, s így tulajdoniképpen lebecsülik fontosságát. Előfordul, hogy egyesek az ellenőrző munkát valamiféle revizori munkának tartják, s hiibamegátlapító tevékenységre szűkítik. Az ilyen és ehhez hasonló nézetek abból fakadnak, hogy a pártellenőrzést azonosítják a különböző hivatalok ellenőrző munkájával. A pártellenőrzés jelentőségét éppen az adja, hogy az a pártirányítás, a vezető szerep gyakorló sónak konkrét kérdésekben megnyilvánuló formája, amelynek lényege — mint azt a XI- kongresszus határozata is rögzíti: — „...a határozatok végrehajtásának segítése, egy adott terület helyzetének sikeres felmérésé, az új feladatok, hibák forrásainak feltárása, és a megfelelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás megjavítására.” Mindezekből az is követke- *•* zik, hogy minden szinten a megnövekedett követelményeikhez igazítva javítani -kell a pártellenőrzés gyakorlatát. Társadalmi életünknek tehát nem lehet egyetlen olyan területe sem, amely az irányító pártszervezetek hatásköréből kieshetne. A helyesen értelmezett és alkalmazott pártellenőrzés első lépése, hogy felmérje: az ellenőrzött területen megfelelően értik-e a vizsgált határozatot. Ha a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben nincs minden rendjén, az ellenőrzés első feladata, hogy segítse a határozat megértetését, ugyanis csak a helyes értelmezés lehet az egységes gyakorlat kialakításának alapja. A z ellenőrzésnek meg keil győződnie arról is, hogy az illetékes szervek és szervezetek milyen intézkedéseket hoztak a jó végrehajtás biztosítására. Szükség szerint új és megfelelő vezetői intézkedéseket kell kezdeményezni. Az ellenőrzésnek menet közben kell gondoskodnia arról, Hogy egyrészt az adott területen kezdeményezzék az új feladatok megoldását, másrészt intézkedjenek a tapasztalt hibák kijavítására. Az ellenőrző munkának csak akkor van értelme, ha megerősíti a határozatban rögzített célokat, ha feltárja a megvalósítás pozitív törekvéséit, és azokat a jelenségeket is, amelyek gátolják a gyakorlati érvényesülést. S mindezzel ösztönzi, kezdeményezi azokat az intézkedéseket, amelyek a mind jobb végrehajtást szolgálják. Az ellenőrzés tehát nem szorítkozhat pusztán a tények megállapítására, hanem a feladatok hatékony megoldását kell segítenie, szolgálnia. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy d pártellenőrzés helyes alkalmazása a -káderek nevelésének, megismerésének szint® legjobb eszköze. Hiszen azt mti- tatja-: ki milyen munkát végzett, hogyan tett eleget feladatának. L ényeges az is, hogy cs pártellenőrzés nem korlátozható egyes személyekre, mert a pártellenőrzés a tömegek ellenőrzése is. A határozatok végrehajtása során ezért a dolgozók körében tapasztalt valamennyi észrevételt, bírálatot figyelembe keli venni. A hatékonyság fontos tényezője, hogy a (pártszervezetek ellenőrző tevékenységük során támaszkodjanak o kollektívára1, a pártvezetőségi tagokra’, a párt- csoport-bizalmiakra, az egyes párttagokra. Az a helyes gyakorlat — amelyet több pártszervezet évek óta- alkalmaz — amely a -különböző gazdasági, kultúrpolitikai, -stb. -határozatok végre-! hajtásának ellenőrzésébe bevonja az ál-la-pri tömegszervezetekben és -mozgalmakban dolgozó kommunista és -párton kívüli ve-, zetőket is. A becsületes dolgozó szereti <3 fen-d-et, a fegyelmet, a pontos munkát, nem tűri a -hanyagságot, az igazságtalanságot. Követke. zésképpen hajlandó is harcolni az előrehaladást célzó határozatok végrehajtásáért. A dolgozók többsége azért mondja- el -kritikai észrevételeit, hogy a párt- politika határozatai -mind eredményesebben valósuljanak meg az üzemekben, o -hivatalokban, az intézményekben, az élet minden területén. S zükséges hangsúlyozni, hogy a helyes ellenőrzés n-em csorbítja egy-egy munkaterei-e t felelős vezetőjének, vagy az ellenőrzött testületnek az önállóságát, a hatáskörét. Éppen ellenkezőleg: növeli a felelősség- tudatot, erősíti és fejleszti a hatáskörbe tartozó kérdésekben az önálló cselekvést. Teszi ezt azáltal, hogy -segít a végrehajtásban, dicsér az eredmények elismerésével, bírál a hibák feltárásával, s az időben végzett ellenőrzés megóv nagyobb hibák elkövetésétől. A párt munka gyakorlatában kialakultak a pártellenőrzés megfelelő módszerei. Az ellenőrzéssel -szemben támasztott -követelmények nem indokolják a módszerek felülvizsgálását, merőben új módszerek kialakítását. De azt igen, hogy a meglévő, bevált módszereket jobban alkalmazzuk, gazdagítsuk, növeljük a vezető pórtszervek, párttestületek, taggyűlések szerepét a beszámoltatásoknál. Indokolt például, hogy az ellenőrzött terület különböző vezetői megbeszéléseibe, tanácskozásaiba bekapcsolódjon az ellenőrző szerv. Rendszeressé kell tenni a felelős állami; társadalmi, stb. vezetők beszámoltatását, és átfogóbbá a -személyes tapasztalatszerzést. Egy-egy feladat megoldá-sóna-k ellenőrzését, minősítését pedig rá -lehet, sőt rá kell bízni állami szervek, tömeg- szervek, gazdasági egységek vezetőire. B XI. kongresszus határozatai hiánytalan végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele a hatékony, folyamatos, érdemi ellenőrzés, amely nem csupán egyes pártszervezetek funkciói, hanem az állami és társadalmi szervek feladata is, s ilyen értelemben az egész társadalom ügye. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője 1975. május ZU
