Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

agazin sasaim Tudnivalók, szentenciák májusról r A május hónap Xvlaja római istennőről nyerte nevét. A hó­nap és névadója tökéletesen össze is illenek: Maja ugyan­is a csírázás és termékenység istennője volt az ókori Hómá­ban. (A mitológia egyébként Maia, azaz Anyácska görög nimfával azonosítja az isten­nőt. Maia pedig arról neveze­tes, hogy Zeus egyik házassá­gon kívüli kiruccanása alkal­mával gyereket szült az iste­nek atyjának, név szerint Her­mész!) A hónap magyar nevei: Ik­rek hava, Tavaszutó, s pün­kösd hava. Megjegyzendő, hogy a pünkösd nem mindig esik májusra, az idén azonban a hó közepén lesz. Továbbra is, a teljes hóna­pon át növekszik a nappal hossza az éjszaka rovására, a hó 31 napján összesen 1 óra 13 perccel. A Százéves naptár hosszú évtizedek népi megfigyelése alapján a következő időjárást tartja valószínűnek: 4-ig hű­vös és szeles, 5 és 16 között meleg, zivataros, 17-től 23-ig változó, 24-től 31-ig szép, me­leg idő. Némileg eltér ettől '-Herschel, a régi idők neves csillagászának véleménye. Sze­rinte a hó első fele nagyon szép, 16-a után esős, hirtelen záporokkal. A hónap jeles napjai mind­járt elsejével kezdődnek: ezen a napon van a munka ünne­pe. A II. Internacionálé 1899- ben tartott, párizsi alakuló kongresszusa határozta el. hogy a május elseje a munkásosz­tály nemzetközi szolidaritásá­nak napja legyen az 1886-i haymarket! vérengzés mártír­jainak emlékére, az amerikai munkások iránti együttérzés­ből. Az ősi, tavaszköszöntő öröm­ünnep, a mpjális régi magyar népszokása is beleolvadt a má­jus 1-i munkásünnepbe. A májusünneppel fonódik egybe a májusfa állításának szokása is; ehhez vidékenként más és más népszokások kapcsolód­nak: az erdőben éjjel kivágott sudár fák lányos házak elé állításától, a földíszített póz­nákra aggatott díjtár?vakig (utóbbiakat viszont a lányok szánják a póznamászásban leg­ügyesebb legényeknek). Május­fának nevezik az épülő házak tetejére állított, szalagokkal díszített fácskákat fe. Végül: van egy májusfa nevű, bogyó­termő növény, ismertebb ne­vén a madármeggy, ennek azonban nincs kapcsolata a májusfa-állítás szokásával. A hónap nevezetes napjai közé tartoznak a fagyosszen­tek: 12-e Pongrác, 13-a Szer­váé. 14-e Bonifác. A magyar nép regulái má­jusra: ha Fülöp és Jakab nap­ja hűvös vagy nedves, közép­szerű termés lese; ha meleg és tiszta, bővebb., (Fülöp és Jakab május elsején ünnepli névnapját.) Pongrác, az egyik fagyosszent nevéhez ez a re­gula fűződik: Pongrác napi eső a mezőnek jő; de a sző­lőnek ártalmas. Május 25: Or­bán: Ha ez a nap tiszta, jó, édes bor, ha esős, savanyú ié- szen. í OS. 0. MENTSETEK A TIGRIST =y-§- tí» BÉLYEGEKKEL IS? Az indiai kormány program- ~- Ja keretében, amely a nemze­ti állatnak számító tigris vé­delmét szolgálja,’ az indiai posta bélyegsorozatot fog kiad­ni, amely • tigris-motívumokat ábrázd. Ä hatóságok remélik, hogy a bélyeg kibocsátásával í millió dollár tiszta nyeresé­gé; érnek ei, amellyel hozzá­járulhatnak a kihalás fenye­gette * tigris megmentéséhez. Az Indiában még élő tigrisek összlétszámút jelenleg 1800-ra becsülik, pedig 40 évvé ez­előtt még számuk 40000 volt­AZ ÁRANYHAlS NEVELŐ HATÁSA' Ä háziállatok (termesze^ tesen nem sorolható ebbe a kategóriába a napjainkban előszeretettel tartott boa constrictor) nevelő hatást gyakorolnak a gyermekre — jelentette ki egy pszi­chológus. Véleménye sze­rint megkönnyítik a gyer­mek érzelemnyilvánításait, s kedvezően hatnak pszi­chológiai fejlődésére. Kon­rad Lorenz mondotta: „Az állat megtanítja a gyerme­ket arra, hogy csak szeré­téiért kap szere tetet cseré­be.® | ^ Beetbovett a fogak keresztül hallotta a zenét? 4 r Francis Bertrand angol fog-' orvos állítólag magyarázatot §, talált arra, hogy Ludwig van I Beethoven miképpen hallotta í a zenét idősebb korában, tel­ít jes süketsége ellenére. Bert­II «and a Nemzetközi Fogász­ul szövetség londoni értekezletén, § 55 ország küldötteinek jelen- I létében azt állította, hogy Beethoven a fogain keresztül hallhatott Állítólag Thomas J Edison amerikai feltaláló is — y aki ugyancsak teljesen süket \ volt —, valamilyen trükk se­gítségével a fogain keresztül fogta fel az akusztikai jelen­ségeket Bertrand a következő pél­dát idézte: két ember bele­harap ugyanabba a fadarab­ba és befogja a fülét. Az együk morog valamit és a másik azt megérti. „Amikor Beethoven egyre nehezebben hallott, rá­szögezett egy fadarabot a zon­gorájára és hallotta a zongo­rán játszott zenét, ha a fa­darabot foga közé fogta” — mondta az angol fogorvos. Edison gramofontűt erősített a foga közé és azzal tapogatta fonográffelvételeit. Bertrand állítása szerint az Egyesült Államokban a szá­zadfordulón ismertek egy „den- tophon”-nak nevezett instru­mentumot. Aki egyik végét a foga közé vette, hallotta, amit a másik végén égy tölcsérbe belebeszéltek. Bertrand felszó­lította a tudósokat: foglalkoz­zanak alaposabban ezzel a je­lenséggel. Lehetséges lenne ugyanis a nagyothallók és sü­ketek számára apró' felvevő­készüléket szerkeszteni, ame­lyet hídszerűén a fogakra erő­síthetnének. Tréfák Automatizált „aranygyár’! — A háziorvosom megenged­te, hogy naponta két cigaret­tát elszívjak. — Valóban? Én pedig azt látom, hogy egész nap füstölsz. — Na igen. Több háziorvo­som van, tudniillik. * $ Főnökök egymás között: — Képzeld, a beosztottaim munka közben mindig vicce­ket mesélnek. — Szerencséd van. Az enyé­mek viccmesélés közben nem dolgoznak. * — Mondja, szomszéd, miért nem állít madárijesztőt a kert­jébe? — Minek az nekem. Egész nap otthon vagyok. Az orvos méri az élsportoló lázát: — Mondja, doktor úr, meny­nyi? — 39,8. — És mennyi a világrekord? Szabónál. — Ez az öltöny csodálatosan áll önnek. Egészen más ember lett benne! — Rendben van. de-a szám­lát annak a másik embernek küldje. ;— Mikor szoktál reggel fel-' kelni? — Amint a Nap besüt az ablakomon. És te? — Ugyanakkor, amUcor te. — Az hogy lehet? Tegnap délelőtt 11-kor kerestelek és rhég aludtál. — Természetesen. Az én szo­bám ablaka északra néz. ■ i. *. ,•).... Egy atya levele fiához: „Drága fiacskám! Mellékel­ten küldöm neked a kért 1000 forintot. De szeretném felhívni- a figyelmedet, hogy az ezret nem négy nullával írják, csak hárommal.” * — Miért ég a villany egész éjjel az üzletben? —- Tudja kérem', a rablók... — A rablók? Azoknak zseb-- lámpájuk van! * — Számomra a munka a leg­nagyobb élvezet. — Úgy tudomj nincs is munkád. — Nem akarok túlságosan' belemerülni az élvezetekbeI * — Furcsa az élet — panasz kodik Éva a barátnőjének. •*— Ugyan miért? ■ ■ Az anyakönyvvezető előtt\ kimondasz egy szót, és máris férjnél- vagy. Álmodban ki­mondasz egy szót. és máris elvált asszony lettél. . Az. aranytnosás ősrégi mű­velete újjáéled a fejlett tech­nika • jegyében. A kezdetleges kézi eszközök — állatbőrök, szűrők, sziták, vízmerők stb. — helyébe automatizált üze­mek lépnek, amelyek a régi elv alapján, de modern tech­nológiai berendezésekkel ter- , melik ki a vizek hordalékából \ az aranyat. A szovjet Távol-Kelet igen gazdag aranylelőhelyekben. A képen látható „aranygyár” is ott van üzemben, sok más ha­sonló telepítésű társával együtt.'“ A vízzel elárasztott völgy hordalékának „átváloga­tását" . érdekes módon oldják meg. A vízen úszó aranymosó­műhöz csatlakozó serleges kot­rószerkezet félkör alakban pásztázva gyűjti be az arany­tartalmú hordalékot, amelynek értéktelen részét az ellenkező oldalon, hevederes szállítósza­lagon bocsátja ki és épít belő­le „bogárhátú” feltöltést. A két művelet között, az „aranygyá­ron” belül fajsúly szerinti osz­tályozás — flotálás — révén válnak el a jóval nehezebb aranyszemcsék a többi anyag­tól. A-feldolgozás művelete messzemenően automatizált; alig néhány ember látja el az úszó „aranygyár” felügyeletét* Iskolában: — Mondd, Ivánka,- fog nő ki utcájára ? — Az arányfog. melyik Gyárban.' — Képzeld, két műszakot töltöttem egyhuzamban a gyár­ban — ' dicsekszik Jocó. — És nem fáradtál el na­Európai Táros, amelyben sohasem esik az eső Á westfaliai (Német Szövet­ségi-Köztársaság) Mari Európa egyetlen ■ olyan városa, amely- \ ben nem okoz problémát az seső. ­X Az egész városközpontot ugyanis hatalmas felfújható , műanyag. tető: borítja. így a város élete a légköri és az idő­járási viszonyoktól függetle­nül folyhat. A „tetőt” három, egyenként 30 méter széles és T85. méter hosszú polieszter- lap alkotja. Gyártója a wup- pertali % Enka Glanzstoff Mű­vek. A hatalmas ernyő védelmé­ben, amelyet Marler Stern­nek (Marii csillagnak) nevez­tek el, házak, üzletek, szuper­marketek, irodahelyiségek, is­kolák, éttermek, kávéházak és természetesen utcák és parkok húzódnak meg. A várost borító műanyag tetőzet kivitelezése során első­sorban az égheletlenség és a füstelvezetés kérdését kellett megoldani. A szilárdsági, tartóssági, el­lenállási és húzószilárdsági vizsgálatok egyaránt pozitív­nak bizonyultak, most már csak a marii lakosságnak kell véleményt nyilvánítani az új találmányróL V. gyón? — Egyáltalán nem. Tudni­illik elfelejtettek felkelteni az első műszak végén. ’ V • ' • .7 Á jósnő fígyemesen' nézi a\ kávézaccot, majd megszólal: — ön . mások hibájából él. Igaz? ■ — Pontosan. — És mi a foglalkozása? Bíró? — Nem. Radírgumigyáros. I ‘ . \ * . . — Drágám, akkor is szeret­nél, ha hirtelen elveszíteném minden vagyonomat? — Természetesen ... és na­gyon hiányoznál. 1800 ÉVES HAJÖRA ; BUKKANTAK Marseille-ben egy alapozási munka során 1800 éves római hajó maradványaira bukkan­tak. . Az esemény meglehetős iz­galmát: keltett a régészek kö­rében, "mert ritka dolog, hogy a' szárazföldről kerüljenek elő ilyen- leletek. • Egyébként ugyancsak Mar­seille-ben tárták fel egy föld alatti parkolóhely alapjainak kiásása során egy i. e. III—II. században épült görög erődít­mény romjait ELUTASÍTÓ VÁLASZ "J" Egy festőnövendék belesze­retett kolléganőjébe. Hevesen udvarolt, de a lány úgy tett, mintha nem venné észre. Egy nap tanóra alatt, a festő a következő szavakat írta fel egy jegyzettömbbe, amit a lány elé csúsztatott: „Maga is azt akarja, amit én?” A lány a következőt válaszolta: »Igeni de nem magával,” y - - - y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents