Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

T I Nyolcvan éve befalazott zászlócskára bukkantak Pécsett A pécsi, Leőwey Klára Gim­náziumban nyolcvan évvel ez­előtt befalazott nemzeti színű zászlócskára bukkantak. A központi fűtés szerelése közben az alagsor fala egy helyen kon­gó hangot adott. Miután a kő­művesek kibontották a falat, egy kis szoba tárult eléjük, amelynek se ajtaja, se ablaka nem volt, létezéséről sem tud­tak addig. Benne egy papír­zászlót találtak, olyat,; amilyet a felvonulásokon szoktak vinni- -a gyerekek. A zászlón kézírá­sos szöveg áll, az egyik olda­lán: „Éljen a magyar!”, a má­sik oldalán: „Káljics Vendel tötte oda ezt a zászlót”. Nap­világra kerülve, a zászló szí­nei elhalványultak, kifakul'tak, ide az írás most is jól olvasha­tó. A székesegyházzal szem­közt emelkedő patinás közép­iskola 1892—1895 között épült, a zászlócska tehát az időben kerülhetett a rejtekhelyre. A gimnázium diákjai megkísér­lik kideríteni, hogy ki volt Káljics Vendéi, aki ilyen külö­nös módon üzent az utókornak és élnek-e még hozzátartozói, leszármazottai a Mecsek aljai városban. Ami a kis zászló be­falazásának körülményeit ille­ti, feltehetően összefüggésben van a pécsi munkásmozgalom­mal. Már a múlt században nagy erőt képviseltek a szerve­zett munkások, több sztrájk és tüntetés zajlott le az iparvá­rosban. Elképzelhető, hogy va­lamelyik pécsi munkásmeg- mözdulás emlékét őrzi a ki­fakult zászlócska, amely most méltó helyre került: a Leőwey Klára Gimnázium iskolatörté­neti múzeumában helyezték el. Dr. Iglói Zoltán „Római vizet” isznak az asztmások gyógy falujában A Kőszegi-hegység egyik völgyében fekvő Velem község szubalpin klímája gyógyítja az asztmás betegségeket. Ezért is, és gyönyörű fekvéséért is sokan felkeresik. A vendégek, s természetesen a helybeliek ivóvízellátásá­hoz megfelelő, egészséges vizet kerestek a környéken a szakemberek. (A falut övező he­gyek tiszta forrásvizeit gyűjtötték össze, s nyomatták a vezetékekbe.) Eközben bukkan­tak rá a szomszédos Bozsok község felé eső hegyoldalban az emberi kéz alkotta sajátos formájú csatornákra. Még nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy a lapos pa­lakövekből épített 40x40, 30x20 stb. centimé­teres, négyszögletes alakú vezetékben tiszta víz csordogál. A szakemberek hamarosan megállapítot­ták, hogy Szombathely őse, a 2000 éves Sava- ria ősi vízvezetékrendszeréről van szó. Az antik római birodalom pannon tartományá­nak székhely városa — miként most Velem — a Kőszegi-hegység forrásvizeit használta. Karácsonyfaághoz hasonló jobb és bal oldali kis leágazásokon gyűjtötték össze a források vizét, gerincvezetékbe terelték, s a gravitáció elvén alapuló csatornán juttatták el Savá­riába. A régészek már korábban is találtak erre utaló emlékeket, ilyen kétségbevonha­tatlan, nagyméretű, ma is működő „bizonyí­tékok” azonban most váltak először ismertté. Egyébként ebben a korban több hasonló földrajzi fekvésű város lakói is így jutottak ivóvízhez. A csatorna mentén napvilágra került egy épületmaradvány is. Rendeltetése egyelőre tisztázatlan. Egyesek őrháznak, mások víz­tározó maradványának vélik. Kiderült az is, hogy több, eddig természetesnek vélt forrás valójában a 2000 éves római vízvezetékrend­szer — megbocsátható — hibája következté­ben keletkezett állandóan szivárgó vízkép­ződmény. Megtaláltak viszont több római kori forrást, az egyik ma i* 200—250 liter vi­zet ad percenként. A nem mindennapi felfedezésnek gyakor­lati haszna is van: a római rendszer egyes szakaszait és forrásait bekötik az asztmások gyógyfalujának vízvezetékrendszerébe. SZELCI TERÉZ Matuzsálemek Bulgáriában j, Bulgária arról nevezetes, 'hogy sok lakosa magas élet­kort ér meg. Az országban í 00 000 lakosra átlag 52 száz éven felüli jut. Még jobb az 'arány Szmoljan megyében, aho) 100 OÖO iakosra 319 száz "éven felüli személy esik. Ugyanakkor ebben a megyé­ben nyolcszor annyi 90 és 100 év közötti lakos él, mint Bul­gária többi részén. * A matuzsálemi életkort meg­ért személyek körében véglett kutatások azt mutatják, hogy a hosszú élet egyik legfontosabb titka fizikai munka. A Szmol- jan megyei száz éven felüliek kilenctized része zsenge gyer­mekkorától mezőgazdasági munkát végzett, naponta átlag 10—12 órát dolgozott, s mint­egy 15 órát töltött szabad ’e- vegőn. Egyikük sem „dié­tázott” ugyan, de 47 százalé­kuk nem dohányzott és szeszes italt sem fogyasztott. A nők 60—65, a férfiak pedig 75—80 éves korukig éltek nemi életet. Egyes megfigyelések szerint nőknél pozitívan hat az élet­kor meghosszabbodására a szülések magas száma. Többsé­gük idős koráig megőrizte jó látását és hallását, s vérnyo­mása is normális. Az orvosok szerint a ,piagas életkor kialakulásában döntő szerepet játszik a légnyomás és a tengerszint fölötti magasság. A Rodope-hegység területén — ahol Szmoljan megye is talál­ható — az átlagos tengerszint fölötti magassága 785 méter. Kávé és szívroham Az oaklandi orvosi központ­ban 464 embert vizsgáltak meg, aki első szívrohamát él­te át, és megállapították, hogy 20 százalékuk naponta több, mint hat csésze kávét ivott. A betegeket' életkoruk, nemük, bőrszínük, a vizsgálat időpont­ja, a dohányzás, a vérnyomás, a koleszterinlelet, a vércukor és az EKG alapján csoportok­ba sorolták. Bár az egyes cso­portokban kávéfogyasztás szempontjából nem volt kü­lönbség, az erős dohányzás és a túlzott mértékű kávéfogyasz­tás között feltűnően szoros kapcsolat mutatkozott. A nem­dohányosok csupán 10 száza­léka, míg a dohányosok 34 százaléka ivott naponta több mint hat kávét. A 464 ember­nek közel 50 százaléka nem dohányzott. Zenés úti élmények Dalok, táncok, zeneparódiák képezik az azerbajdzsán „3 a- ja” Ének- és Zeneegyüttes új műsorát. A Kaukázuson túli köztársa­ság híres együttese tizenöt éves fennállása óta a Szovjet­unió szinte valamennyi váro­sában megfordult, és a világ számos országában vendégsze­repeit. Úti élményeikről új ze­nés műsorban számolnak be.-t- Több mint egy évig dol­goztunk új műsorunkon — mondja a „Gaja” együttes ve­zetője, Tejmur Mirzujev. — Célunk, hogy a zene és a tánc nyelvén számoljunk be a lá­tottakról, hallottakról. (APN—KS) Az azerlnijuzs.. , úja” Ének- és Zeneegyü'.ícs a „Keleti lakodalom” című számot adja elő. (Fotó: V. Kalinyin felvétele APN—KS) Kik építették a piramisokat? . Egyiptom hat legmagasabb piramisát a közhiedelemmel ellentétben nem építhették rabszolgák, hanem szabad em­berek, feltehetően bérmunká­sok. Ez az új feltételezés egy angol fizikus, Kurt Men­delssohn nevéhez fűződik. A brit fizikus elméletét arra ala­pozza, hogy a tudomány tanú­sága szerint ezeket a piramiso­két egy időben építették. Ez ar­ra utal, hogy a gigászi méretű munka elvégzéséhez az egésa népet kellett mozgósítani. Any- nyi rabszolgája ugyanis nem lehetett az országnak, mini amennyire az építkezéseknél szükség volt. ,i Bolondos rekordok A tokiói Oszamu Minagava egészen eredeti rekordot mondhat magáénak. Alig töl­tötte be a hatodik életévét (1968-ban), amikor „Fekete macska tangó” címmel önálló művet komponált. A zeneszá­mot lemezre is felvették, amelyből egymillió példány kelt eL • Létszám szempontjából a tyúk viszi el a pálmát a házi­szárnyasok között. Statisztikai felmérésből derült ki, hogy Földünkön több mint 2J> mil­liárd tyúk ét gfc.; 0 r A hosszú életű macskák „doyenje” egy Puss nevű macska volt, amely 36 évig élt. A legnagyobb testű krokó* dilfajta, a bordás krokodil (Crocodylus parosus) Ázsiaj Ausztrália és a Fülöp-szigetek) párjain él. A felnőtt állat hosz- sza eléri a négy métert is* súlya pedig az 500 kilogram­mot. 1823-ban a Fülöp-szigete­ken rendkívüli példányt ejtett tek foglyul: súlya majdnem, elérte a 2000 kilogrammot^ hossza pedig 8 méter volt * ri Az angliai Nottinghambaií Clement Raphael Freud 19711 július 15-én 26 perc 25 má­sodperc alatt egyenként 2 to-> jósból 105 omlettet készített * ’ A világ legmagasabb vízesé­se . a venezuelai Angel. Itt a Churum folyó vize 979 méter magasból zúdul alá. Kerékpárral Amerikán át Az autóba belefáradt ameri­kaiak egyre nagyobb számban szállnak át a biciklire. A2 el­akadó forgalom, a túlzsúfolt parkolóhelyek, az autó és a benzin drágulása, együtt a le­vegőtisztító törekvésekkel, eredményezték a fellendülést a kerékpáriparban. 1973-ban az Egyesült Álla­mokban összesen 15,3 millió kerékpárt adtak el, s ez majd­nem 4 millióval haladta meg az új kocsik eládását. A kerék­pározó amerikaiak számának megnövekedésével — becslé­sek szerint máris több mint 100 millióan ülnek a nyeregben — egyre több kerékpár-egyesüle­tet is alapítottak, amelyek eredményesen képviselik a ke­rékpár barátainak érdekeit, összesen 50 000 kilométer hosz- szúságú kerékpárutakon ma már üzletemberek, munkások és hétvégi kerékpározók ta­possák a pedált, és ezzel a le-; vegő tisztán tartásának is kedveznek. New York City-ben például 5 kilométernél rövidebb távon a kerékpár a leggyorsabb köz­lekedési eszköz. Chicagótól San Franciscóig mindenütt igyekeznek kibővíteni a közle­kedési hálózatot a kerékpárok számára. Speciális jelzésű ke­rékpárutakon sok amerikai gyorsabban elér a munkahelyé­re, a strandra vagy a múze­umba. Hétvégeken egyes autó- utakat nemegyszer a kerék­párforgalomnak tartanak fenn. New York-ban és körülötte 1339 park kínálkozik kerékpár- túrára. Washingtonban kerék­párúton könnyen elérhető a kongresszus székháza vagy a Fehér Ház. 1976-ban, a függetlenség 200. évfordulóján a jubileumi ün­nepségek idején Amerikában a kerékpározás is új csúcspontra ér. Egy addigra elkészülő or­szágos útvonalon kerékpárral is átszelhető majd „a korlát­lan lehetőségek” országa.

Next

/
Thumbnails
Contents