Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-18 / 115. szám
Ki nevei jói f Vigyázzunk a vízen Aki keveset büntet ' Ä címbe foglalt nagy igazságot,sajnos kevesen ismerik, ke_ veSen vannak tehát, akik tudatosán iktatták ki nevelési kel. léktárukból az elnadrágolás. sarokba állítás, világgá kerge- tés érzelmi zsarolás gyakorlatát! • „Engem is elvert az apám. légyen áldott érte” — mondják tettleges szigorúságra hajlamos, atyák és ellágyuló arc- kifejezéssel, minek utána a messzeség megszépítette gyermekkori megveretésük minden emlékét. „Otthon sem ússza meg, nyugodtan tessék elfenekelni a' gyereket, ha nem viselkedik rendesen — hangzik nemritkán a mamák jó receptnek vélt fölszólitása. amikor a bői. csődében, óvodában panaszolják milyen „nehéz ember” a család reménysége. „Óvakodjanak a szülők a tettlegességtől és büntetni is csak módjával büntessenek, ha azt akarják, hogy gyermekük felnőtté válásának útja harmonikus legyen” — hangoztatja a gyermekpszichológus, aki okkal tartja döntő kérdésnek a büntetést és jutalmazást.. Az utóbbi idézet egyébként Németh Margit .gyermekpszichológus minap Szekszár- don tartott előadásából való. Sok egyéb mellett különösen megragadott egy mondata, mely nagyjából így szólt: „aki nevelés címén üt. annak tudnia kell. hogy ő a felelős”. Felelős a. büntetendő dolog létrejöttében. mert nem volt türelme, elég szeretete a gyerek értelmére hatni. Felelős a tiltott dológ ismétlődésében, abban, hogy rossz modéllel szolgált és nem számolt azzal, hogy a gyerek őt kopírozva érvényesíti a kapott példát. — Mit, gondol —, kérdeztem ;— miért van az, hogy a szülök restellik a verést, de mégis alkalmazzák? — A testi fenyítést kultiváló szülők nem készültek fel' eléggé szülői hivatásukra, azért nem tudják, hogy az érzelmek, re. majd az értelemre hatva fölösleges drasztikus fenyítéshez folyamodniuk. — Véleménye szerint könv- nyű. vagy nehéz gyereknek lenni? — Családja válogatja. Ahol a gyerek és a szülők, kicsiny korban a mama és a csecsemő kapcsolata derűs. nyugodt, mert a rendszeresség jegyében fogant, ott nem nyerhetnek lét jogot durva nevelési eszközök. — Miért tartják olyan meghatározóan fontosnak a szakemberek a szülő-gyerek kapcsolatokat? — Mert valóban ez a nevelés, az emberré válás fúnda-J mentuma. Közhelynek számít, dé az embergyerek a leggyámoltalanabb születése után jó • hosszan. Gondolja csak meg, ha nincs akihez tapadhat/ akitől biztonságot kap, valósággal agyonnyomják a külső világ ingere^. ■ — A kicsi embernek ezek szerint elsőként a szeretetre Tán szüksége? — Arra. Ügy is mondhatnám, hogy a létbiztonságot jelentő szerétet majdnem azonos értékű a testi táplálékkal. Csecsemőkorban minden jó a máma személyével azonosul. Ez magyarázza, hogy később, amikor megkezdődik az elvá- lasz tód ás. a gyereknek első számú modellje a mama és a papa lesz. Ez az elválasztódás különben nem megy simán. A gyerek életében ekkor jelenik meg a félelem és az önvédelem is egyúttal, mely a mamával való hasonulásban nyilvánul meg. — Tapasztalatai szerint a fejlődésnek melyik szakasza a legnehezebb ? ’ — Mindegyik szakasz nehéz, de egyik épül a másikra. — Az akció-reakció elvén? — Fogalmazhatjuk így is. A szülők panasza, általában akkor sokasodnak meg. amikor a gyerek egy-, másfél éves lesz és a világgal való ismerkedésében mindent meg . akar fogni, mindent megkóstolni. — Rendszerint ekkor kezdődik a verés is. — Igen. Ügy vélik a szülők, hogy ez azonnali hatású és könnyebb is, mint szemmel tartani a kicsit és változatlan türelemmel ismételni, hogy a tű szúr, a kés éles. a megrántott -asztalkendővel vele jöhet mindaz, ami az asztalon van. Különben az előbb már említett érzések mellé ebben a korszakban társul a harag, mely a tilalmaknak szól. Egyszóval, bonyolultabbá válik a nevelés, mert lassacskán kibontakozik az én tudata. Az „én csinálom, én akarom”. A korábbi függőségi motívumnak először ekkor megnyilvánuló halványodása rendszerint rosszul esik a szülőknek, zömmel ekkor szigorodnak el. kezdik a nyersebb tiltást, pedig felesleges tiltani, hatásában ez ugyanúgy nem egészséges, mint verni. — Mi a teendő tehát akkor, amikor elkezdődik a gyereknek úgynevezett tűzláng idő. szaka, amikor igen nehéz szemmel tartani? — Lehetőség szerint elrakni a keze ügyéből mindent, ami testi épségét, esetleg életét veszélyezteti. Egyébként a gyerek világa hároméves korára tágul ki egészen. Nagyon nagy türelemre van szükség ahhoz, hogy megtanítsuk a vágyain uralkodni, különbséget tenni ártalmatlan és ártalmas, szabad és tilos dolgok között. — Mi segít ekkor a szülőnek? — Az, hogy a gyerek önállósulni akar. Vegyük észre, hogy ügyesen helyre tette a játékait, megmosta egyedül a kezét. Amit egyedül és jól csinált. — Említette, hogy veszedelmes dolog a tilalomfák állítása. Miért? — A gyerek — egyebek között — nem tanul meg játszani például, Pedig ahogyan a gyerek játszik, amivel játszik, abban benne van már hároméves korban a jövendő felnőtt. Aztán, a gyerek, akár tudomásul vesszük, akár nem, tőlünk, felnőttektől kapja a viselkedésmintákat. Nagyon jól tudja mit látott tőlünk, mi az, amit szeretünk. Az a gyerek, amelyiket sűrűn megvernek, büntetnek, képtelenné válik az egészséges önállósulásra. Nem alakúinak ki belső jó tulajdonságai. Kapkod, rombol, ami azt jelenti, hogy kívülről várja a cselekvés tagadását. Egyedül gyönge eldönteni, mi a jó, mi a rossz. — Mit javasol a szülőknek? — Azt, hogy követelményeiket mindenkor a gyerek szintjéhez igazítsák, tilalmaikat úgyszintén. Legyen türelmünk pl. kivárni a vacsorával azt a három percet, ami a gyereknek még kell ahhoz, hogy befejezze a kockatorony felépítését, hiszen nekünk csinálja, tőlünk várja, hogy örüljünk a munkájának, ügyességének. — Említette az érzelmi zsarolást, mint rossz gyakorlatot. — Említettem, mert elég elterjedt. A gyerek biztonság- tudatának alapja, hogy szeretjük. A legfájdalmasabb érzések egyike a számára, ha szeretetlenséget tapasztal. Ha azt „hallja”, nem szeretlek, mert rossz vagy”, esetleg azt, hogy „nekem nem is kell ilyen gyerek” és így tovább. Nem szabad visszaélni az érzelmekkel. Ha büntetni kell, elég ha elszomorodunk. — És milyen legyen a jutalmazás? — önmagunkkal jutalmazzuk a gyereket, mert számára ez a legértékesebb, azzal a biztonságai, ami belőlünk fakad. A gyereknek tudnia kell, hogy szeretetünk és türelmünk visszavonhatatlan, csak az övé és akkorra is szól, ha rosszat csinál. Ha ez a bizonyosság erős benne, nem csinál rosszat, mert érdemes akar lenni a szeretetünkre. — Köszönjük a beszélgetést! — Zászló — Új házsor Szekszárdon UJ városnegyed születik a szék szárdi Baktán. Képünk a magánerős beruházásban épülő új házsorok egyike, előtérben a régi szőlők. Az új lakótelep létrehozását egyebek közt az is indokolja, hogy a beruházást itt nem terhelik a szanálás költségek Fotó; Gottvald Károly Mit tanácsol a vízi rendőrőrs parancsnoka ? Évtizedek óta kíséri figyelemmel az időjárás alakulását Szép János rendőr százados, a paksi vízi őrs parancsnoka. — Ahogy én feltételezem, csónakázásra, fürdőzésre alkalmas, napsütésben gazdag nyár elé nézünk — említette beszélgetésünk elején vendéglátónk. — A jó idő bizonyára sok gyermeket, felnőttet vonz majd a Duna, valamint megyénk állóvizeinek közelébe. Nem kevesek véleményével ellentétben merem állítani, hogy a vízi szórakozás veszélytelen, ha résztvevői tiszteletben tartják a biztonságuk érdekében hozott előírásokat. — Milyen sajnálatos eseményekre emlékezik az utóbbi évekből, százados elvtárs? — Nemrégiben, amint • a Népújság megírta, horgászás közben egy tanár esett a- fad- di holt Dunába, és belefulladt. Néhány héttel korábban Du-, naföldvárnál egy matróz akarta az uszályról a kilencéves fiúcskát leemelni a csónakba. Mindketten a vízbe estek, belefulladtak. Valószínű, hogy legalább egyiküket meg lehetett volna menteni, ha az uszály legénységének egyik tagja nem esik pánikba. Ez az. ember ahelyett, hogy a keze ügyében lévő mentőövet hajította volna a vízbe esettek elé, elszaladt csónakért... Tavaly egy tizenkét éves duna- földvári fiú fulladt a vízbe azért, mivel vigyázatlanul kapott egy elejtett tárgy után. Ugyanabban az évben felborult egy halászcsónak. A benne helyet foglaló, úszni nem tudó nyugdíjas a vízbe fulladt, a csónakban nem volt mentőöv. A hajóvezetőt a bíróság szabadságvesztés-büntetéssel sújtotta. Ittas állapotban szintén veszélyes víz közelében járni; ennek az áldozata lett az az idős tolnai hajós, aki uszályról esett a Dunába. Mindmáig fájó annak a tizenéves kislánynak esete, aki társnőivel Pakson a kijelölt strand közelében, hirtelen mélyülő vízben játszott, s úgy fulladt a hullámokba. Úgyszintén azé a felnőtté, aki csak néhány lépést tett derékig érő vízben egy el nem kapott labda után, és másodperceken belül a vízben lelte halálát-. TANÁCSI INTÉZKEDÉSEK A BIZTONSÁGÉRT — Pakson, Madocsán, Bölcskén kedvelt a fürdőzésre kijelölt hely, vannak fürdőőrök. Úgy véljük, helyes lenne, ha mind Gerjenben, mind Dunaföldváron létesítenének dunai strandot. Kötelezhetök-e erre a helyi tanácsok? — A tanácstörvény szelleméből, nézétem szerint, az következik, hogy ne sajnálják erre a fáradságot, az anyagi erőt, hiszen a biztonságos fürdőzés javára szolgál a lakosságnak. A mentőcsónak, az elsősegélynyújtó-doboz, a néhány bolya nem kerül sokba, a fürdőőrök bérét sem számítják csillagászati összegekben. — A szabad vizeken hol megengedett a fürdés? — Egyszerűbb felsorolnom, hol tilos. Tilos, ahol tábla tiltja; továbbá hídlábtól, kel resztkövezéstől („sarkantyútól”), vízkivételi műtől (például öntözőmű szivattyújától) számított száz méteren belül, kikötőkben, hajózóútban. Itt Pakson körülbelül három kilométer hosszúságban ki van kövezve a Duna partja. Ez a part menti rész is hajózóút, tehát ott tilos a fürdés. Magától értetődő, és erre a kedves szülők figyelmét nagyon nyomatékosan hívom fel: azon a szakaszon a kikötött csónakokból sem szabad a vízbe ugrálni. , J AMIT A CSÓNAKRÓL ] TUDNI KELL 1 — Szabad-e csónakból víz-, be szállva fürdeni? %. — Hajózóúton kívül á csónak vezetőjének engedé-' lyével igen; de csak úgy, ha a csónak az úszó embert kíséri. — Milyen főbb biztonsági előírások vonatkoznak a cső- nakázásra? — A csónakban helyet foglaló személyek közül legalább egynek kell tudni úszni; az úszni nem tudók számára mentőövet kell biztosítani. Ha többen foglalnak helyet egy csónakban, indulás előtt meg kell állapodniok abban, hogy ki a „parancsnok”. A csónak belső oldalán táblán kell feltüntetni a tulajdonos nevét, lakcímét, a csónak tárolási helyét, valamint a szállítható személyek számát. A szárazföldi KRESZ-től eltérően: a csónakban helyet foglaló minden személy életkorától függetlenül egy személynek számít. Nyitott csónakoknál,' megterhelten a szabad oldal- magasságnak legalább 305 milliméternek — a faddi Dunán 400 milliméternek —, legalább egyharmad részben fedett csónakoknál minimálisan 250 milliméternek kell lennie. — Milyen kortól szabad egyedül csónakázni? — Már tizennegyedik évét betöltött, úszni tudó, a vízi közlekedés szabályait ismerő fiatal is evezhet egyedül, sőt 250 köbcentiméternél nem nagyobb hengerűrtartalmú motoros Csónakot is vezethet. Ennél nagyobb hengerűrtartalmú motoros vízi járművek vezetése vizsgához, kishajóvezetői engedélyhez kötött. — Kiegészíthetnénk még valamivel az elmondottakat? — Az érdekelt tanácsok emlékezetébe szeretném idézni, hogy a fördőzőhely kijelölését május 15-’ig kellett elvégezni. Nagyon jó szívvel tanácsolom mindenkinek: igyekezzék megtanulni úszni. Végül főként a dunaföldváriak figyelmét hívom fel arra, hogy a nagyközséggel átellen- ben, a solti ág és a Duna torkolatánál örvényes a víz. Azon a részen ne ússzanak; ott különösen elővigyázattal vezessék vízi járműveiket. — Köszönjük a tájékoztatást, százados elvtárs! 1975. május 1& BORVÁRÓ ZOLTÁN J
