Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-16 / 113. szám
a szőlő kötözése r Ä kötözéssel nemcsak azt akadályozzuk meg, hogy a hajtásokat egy erősebb szél letörje, vagy hogy a földre lógjanak, s ezért később a fürtök megsérüljenek, besá- rozódjanak — hanem zavartalan és hatásosabb lesz a permetezés és a kapálás is. Általában 3—4-szer hasznos végezni. E célra műanyag szálat, raffiát használhatunk, de igen jó a háztartásból kikerült, más célra már nem alkalmas — például tejes — fóliazacskó is, ha vékony csíkokra’vágjuk fel. Az új telepítésű tőkék hajtásait mindig gondosan kötözzük karóhoz, nehogy letörjenek. A karós művelésű tőkék hajtásait igazítsuk el a karó körül, s az első két esetben úgy kötözzük őket lazán a karóhoz, hogy a tőke hordó formához hasonlítson. Miután a hajtások 40—60 cm-t nőnek, újra kötözni kell, de ekkor már feszesebben. A fiatal, alakítás alatt lévő alacsony, a középmagas, a magas kordon- és a lugasműve- lésú tőkéknek a hajtását, amelyikből a törzset kívánjuk kinevelni úgy kötözzük a karóhoz, hogy teljesen egyenesen Nagyobb gondoskodást igényel a többi zöldségnél, ha azonban öntözni tudunk, feltétlenül ültessünk néhány tő paprikát is. Palántáit előnyösebb készen vásárolni, lehetőség szerint a háztartás igénye szerint kiválasztott fajtákat. Csípős ízűek, a hatvani, tétényi, kovácsházi, bogyiszlói és az almapaprika, csípmente- sek a keszthelyi fehér, soroksári, javított cecei, kúpos és a paradicsom alakú zöld. Ugyanarra a helyre 2—3 évnél tovább ne tegyünk paprikát. Ne termesszünk paradicsom, burgonya, tojásgyüfejlődjön. A huzalos támbe^ rendezésű termőszőlők egy síkban nevelt tőkéinek hajtásait függőleges, ferde, vízszintes és lefelé ívelt (Syilvoz-művelésű) helyzetben kötözhetjük le. Ilyenkor, ha a támberende- zés egyszálas huzalú, a hajtásokat mennyiségüktől függően legyező alakban vagy laza nyalábban kötözhetjük a tartóhuzalokhoz. Ha több huzal helyezkedik el egymás felett, függőlegesen, legyező- szerűen úgy igazíthatjuk el a vesszőket, hogy váltakozó oldalakra húzzuk át őket Ekkor nem is kell külön kötözni. Ha páros huzalokat erősítettünk fel, akkor egyszerű a dolgunk, mert a vesszőket csupán közéjük kell igazítani; néhány helyen csak azért szükséges kötözni, hogy csökkentsük mozgásukat. Kötözéskor a hajtásokat 8-as kötéssel rögzítsük, mert ez kevésbé csúszik el, a huzal vagy a karó nem dörzsöli fel a vesszőket. A fürtöket, leveleket ne kössük át, sohase zsúfoljuk össze a lombot, mert az nemcsak a permetezést gátolja, hanem árnyékoló hatása folytán a fürtök és a vesszők rosszul érnek be. mölcs után sem, mert a talaj- untság folytán csak apró terméseket hoz. Az ősszel trágyázott és mélyen í elásott talajba ültetés előtt 20—25 centiméter mélyen forgassunk be négyzet- méterenként 3 dkg pétisót, és 1—1 dkg szuperfoszfátot és kálisót. A fellazított talajt simítsuk el gereblyével és öntözzük be négyzetméterenként 10 liter vízzel, hogy az ültetésre készített lyukak fala ne omoljon be. A nedves talajt a palánta gyökereihez is szorosabban tudjuk tömöríteni. Házikertben célszerű a paprikát bakhátakra ültetni, mert ennek talaja könnyebben melegszik fel. Pontosabban szabályozhatjuk az öntözés vízadagját is, ha a bakhát közét árasztjuk el. A palántákat az egymástól 70—80 centiméA túlzottan sok gyümölcs a kertész számára éppen olyan hátrányos, mint az időnként előforduló hiányos virágzás. A fölösen képződő gyümölcskezdemények ugyanis nem fejlődhetnek megfelelően, mert nem jut számukra elegendő hely, tápanyag, víz. A túltermelés a következő évi hozamot csökkenti, mert gátolja, hogy a fa kellően „felkészülhessen” a jövő évi élettevékenységére. Növényvédelmi szempontból is előnytelen, ha a gyümölcsök összeérnek. Házikertben nagyon megéri az időt és fáradságot, ha kézi ritkítással szabályozzuk a fák termését. Az alma és a körte ritkításához használjunk hegyes ollót és a fölösleges gyümölcskezdeményeket a kocsáA pincében továbbra is ellenőrizzük borainkat, főként az édes típusúakat, mert a melegebb idő hatására köny- nyen utóerjedés következhet be. Fejezzük be a második fejíerre Kialakított bakhátak oldalaiba ültessük 20—30 centiméter tőtávolságra. Ültetés előtt ne hagyjuk kiszáradni a palántákat; ha messzebbről hozzuk, akkor nedves újságpapírba, majd fóliába csomagoljuk. A széltől és a tűző naptól óvjuk a zsenge növényeket. Az ültetőfával készített lyukakba úgy helyezzük el a gyökereket, ahogy azok természetes helyzetükben álltak. A gyökerekhez szorosan tömörítsük a talajt. Ültetés után ismét öntözzük, hogy a megmaradó üregek is beiszapolódjanak. A későbbiekben, ha hűvös az időjárás, ne öntözzünk, mert hű- tenénk vele a talajt, és így a palánták gyökérképződése nagyon lelassulna. nyuk közepén vágjuk le. Ä fölös számú kajszi- és őszibarackot könnyű csavarással távolítsuk el. A ritkítás olyan mértékű legyen, hogy a megmaradó gyümölcsök között egy kifejlett gyümölcs elférjen. Szakaszosan végezzük, ne egyszerre az egész fán, mert az utóbbi mód további gyü- mölcshulláshoz vezethet. A ritkítási időpont a megtermé- kenyülést követő természetes gyümölcshullás utáni szakasz. Ekkor már látható, hagy mennyi termésre számíthatunk. A ritkítás annál eredményesebb, minél korábban kezdjük el. Helyes ritkítással csupán a fáról leszedhető gyümölcsök száma csökken, de a fennmaradók összsúlya rendszerint nagyobb, mint ha nem ritkítottuk volna, tést, ha szükséges, derítsünk vagy szűrjünk. Nappalra gondosan zárjuk be a pince ajtaját és ablakait, nehogy felmelegedjen a helyiség.-----—‘ ' , - * T T? A fóliasátrakat napos időben reggel 9—10 órától délután 3—4 óráig szellőztessük. Hőmérővel ellenőrizzük, s ügyeljünk rá, hogy a sátrak hőmérséklete rövid időre se emelkedjen 30 C-fok fölé. A gyökérzöldségeket kezdhetjük) ritkítani. i * i Május első végében már itt a végső ideje a viola valamint a Chabaud szegfű-, s az oroszlánszáj-palánták kiültetésének is. Egynyári virágaink palántáit ajánlatos végleges helyre ültetni; ha az éjszakai lehűlés még veszélyeztetné őket, fóliatakarással óvjuk a hideg ellen. » Szamócaszüretkor szedjük össze és semmisítsük meg a szürkerothadás jeleit mutató gyümölcsöket, hogy a betegség terjedését csökkentsük. * Akinek túl fárasztó a kapálás, magas kordon- és lugas- művelésű szőlőben Gramoxo- ne gyomirtó szerrel is pusztíthatja a gyomokat, * A díszcserjék közül az oltással szaporítottak — az orgona, a díszalmák, a díszcseresznyék — alanyai ilyenkor tavasszal erős vadhajtásokat fejlesztenek. Ezeket tőből kell kivágni úgy, hogy a gyökérnél kissé elkaparjuk a földet és így metsszük ki a nem kívánt fattyúhajtást. Rózsáink ezekben a napokban már nyílnak. A vadhajtásokat tőből! vágjuk vagy törjük ki. Az évelőkertben sokféle virág elnyílott már. Ha nem akarunk valamelyikből magot érlelni, vágjuk le a' száraz részeket, mert ezek már nem díszíteA korai tulipánfajták hagy-1 máit (amikor a hagymák héja már kávébarna és a levél és a szár is megbámult, lehervadt) szedjük fel és szárítás után őszig raktározzuk el. Egyébként a tulipánhagymák 3 évig a földben is hagyhatók. fl gyümölcs ritkítása Ez is — az is — Gyenge kis versikék ezek... — tiltakozott Rozgonyi, de mans nyúlt a belső zsebébe. — Talán ezt, ha valóban megtisztelnek a figyelmükkel... Gyorsan felhajtott még egy pohárral. Mivel nem szokta meg az italt, máris megcsuk- lott a hangja. — Akkor béke volt és május Friss illatokat küldött a rét, Pacsirták, fecskék, szorgos méhecskék, Hozták felém a tavasz üzenetét... Köpetzy felcsattantr — Kuss! Elég ebből a nyálas ömlengésből. Nincs tavasz, nincs május. Vér van! Harc! Most az ilyen siránkozás demoralizál! — és kikapta kezéből a papírt, majd összetépte — De kérlek! A legszebb versem volt — tiltakozott Rozgonyi. — Fogd be a pofád! Harco9 testvéreinkről faragjál rímeket! Vagy talán erre nem fűlik a fogad? Doktorkám, talán várjuk a vörösöket? Köpetzy egyre jobban belelovalta magát szónoklatába. Előrántotta a pisztolyát és az1975. május lő. zal hadonászott Rozgonyi orra előtt. A társaság megkövültén hallgatott, a következő pillanatban éles csattanástól rángtak össze a feszült idegek: A pezsgősüveg dugója pontosan Köpetzyt találta fejbe. — Tessék a pezsgő — kiáltotta élesen Rózsi és elsőnek Köpetzy poharába töltött. — Gyorsan, mert folyik a világba. — ügy van! Éljen a pezsgő! — kiáltotta Eötvös. Eredetileg férfiasán, amolyan duhaj magyaros kiáltást szeretett volna megereszteni, de csak egy mutáló kamasz idétlen vinnyogása sikeredett a nagy nekibuzdulásból. Mindenki megkönnyebbült, amikor Köpetzy végre felemelte a poharat és Rózsi elé tartotta. Még gyors egymásutánban két üveg durrant, így az összes pohár megtelt. — Jól van, doktorkám, nem haragszom, minden költő hülye. Az is az volt, akit a múlt héten kilőttünk a sorból. De jobb, ha most vigyázol.— Kérlek, tisztelettel, én ezt két évvel ezelőtt írtam — könnyezett Rozgonyi és poharából a zakójára locsolta a pezsgőt. — Akkor Is háború volt Szent háború. Erre igyunk! — 'endLa Köpetzy — Na, Pro" Krisztina nem ivott. Csendesen imádkozott magiban. Mellette ült Tószeghy Kázmér zászlós, Köpetzy segédtisztje, és tekintetét le sem vette a lányról. De az nem hallotta a zászlós szózuhatagát: — Édes... Lehet, hogy holnap valamennyien meghalunk— Nem érti? Szeretem— Maga szerelemre termett... Ma- gácska gyönyörű— Tószeghy egészen belevörö- södött a nagy vallomásba és amikor látta, hogy Krisztina áhitatosan lehunyja a szemét, boldogan könyvelte el: a lány már puha, csak a megfelelő alkalmat kell kivárni. — öt perc múlva éjfél! Rózsi, töltse tele a poharakat! — kiáltott Eötvös. — A győzelem éve-virrad ránk — kiáltotta Köpetzy és a tisztek éljeneztek. — Még egy perc — figyelte az órát az ezredes... a rádióban megszólalt a harang, mindnyájan felemelték a poharukat. Felcsendültek a Himnusz első akkordjai. Köpetzy ünnepélyesen megszólalt; — Magyar testvéreim. Hamarosan elvonul a viharfelhő és kivillan, kivilágosodik hazánk sötét ege— Ebben a pillanatban elhallgatott a rádió, egyet pislant a villanykörte és sötétség borult az óvóhelyre. — Szabotázs! — ordított Köpetzy — Tiszt urak! Uraim! —! mondta és Rózsi gyufájának fénye mellett, tántorogva megcélozta az óvóhely nehéz vasajtaját. — Nyugalom testvérek! Azonnal intézkedem — ígérte és kirohant. Ha valaki akkor azt mondja neki, hogy ebben a házban csak 1945. május elseje tiszteletére gyullad meg újra a villany egy kommunista szerelőbrigád felajánlása nyomán, Köpetzy egy tár töltényt enged a vakmerőbe. De persze, ezt senki sem mondta a jelenlévők közüL Nem is Amikor Köpetzy és a nyilas tisztek kiviharzottak a pincéből, Rózsi meggyújtotta a petróleumlámpát. Az imbolygó fényben halottsápadt arcok meredtek egymásra. — Ez egy állat! — mondta Eötvös. — Ezt a hangot nem tűröm! — csattant fel Eötvösné. — Márpedig állat! — szólalt meg Rózsi. A bejelentést döbbent csend fogadta. A tíz esztendőn át tárgynak kezelt lány először nyilvánította véleményét — Azonnal takarodjon innen! Ki van rúgva! Hogy jön ahhoz, egy ócska paraszt, hogy így beszéljen egy úrról. Nem akarom többé látni. Rózsi már maga is megijedt, önkéntelenül szaladt ki a száján a mondat. — Méltóságos asszony..1 — Maga még itt van? — kiáltotta Eötvösné. — Takarodjon! — Megyek méltóságos asz- szony... De aztán ne tessék hívni, mert nem jövök... — mondta csendesen és tíz év alatt most fordult meg vele először, hogy egy ajtót nem csukott be maga után. — És holnap te fogsz főzni, mosogatni, fűteni, takarítani? — kérdezte Krisztina. — Az ám — hümmögött Eötvös. — Reggel ez már itt kaparja az ajtót — mondta könnyedén az asszony és életében először maga vetette meg az ágyakat. Krisztina nem felelt. Ö tudta, hogy Rózsi nem jön vissza. Magában azért szúr-; költ, hogy ne !s jöjjön. Letérdelt az ágya elé és folytatta az imát: — Istenem, add, hogy vége legyen ennek a szörnyűségnek, én megígérem, hogy addig dolgozni fogok Rózsi helyett is, csak engedd, hogy éljek. Szeretni akarok, azt akarom, hogy gyerekeim legyenek... Ne haragudj, hogy ilyennel fordulok hozzád, de te úgyis belelátsz a gondolataimba és tudod, hogy amióta, Júlia elmesélte bűnös szerelmét vőlegényével, éjjelente felriadok és mindig bocsánatodat kell kérnem vetkes álmaimért... Add, hogy ne haljak meg anélkül, hogy megismerjem ezt a furcsa, félelmetes titkot... Miatyánk... ki vagy a mennyekben... — Feküdj le, Kriszti — simogatta meg a magában motyogó leány fejét Eötvös. —< Egyszer el kell múlnia ennek is. Nem is fogsz rá emlékezni... Az Eötvös család lefeküdt, de egyikük sem aludt reggelig. Rózsi leült a közös óvóhely egyik sarkában, két homokzsákra. — Mi az, maga nem a mél- tóékkal alszik? — mondta gúnyosan Csokonai Melagie. A kiszikkadt vénkiasszony a második emeleten lakott és zongoraleckét adott. Családfáját Csokonai Vitéz Mihály- ra vezette vissza és Eötvösé- ket azért 1 gyűlölte, mert Eötvösné egy alkalommal kijelentette, hogy Melanie ősei tót parasztok voltak és magyarosított nevet használ. Melanie viszont városszerte hínpsztelte, hogy Eötvös húsz évvel ezelőtt még östreicher volt és nem is biztos, hogy őskeresztény. Nem is vállalta Krisztina oktatását. (Folytatjuk) UltethetjBk a paprikát