Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 197S. május 15-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a magyar tagozat követ­kezetesen teljesítette feladatát, és' helytállásával a párizsi megállapodások végrehajtásá­ért folytatott küzdelmet szol­gálta, a magyar és a vietnami nép barátságát erősítette. Dél-Vietnam és Kambodzsa felszabadulásának, valamint a laoszi hazafias erők sikereinek a jelentősége túlnő Indokína határain, kihat a szocializmus és az- imperializmus, a hala­dás és a reakció között folyó világméretű harcra is. 6. Az európai népek és a világ haladó erői állhatatos küzdelmének nagy eredménye­ként Európa harminc éve bé­kés körülmények között él. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­ró szakaszának előkészítése si­keresen halad előre. Az érte­kezlet résztvevői most fejezik be azoknak a fontos okmá­nyoknak a kidolgozását, ame­lyek meghatározzák az európai tartós béke alapjait, az álla­mok közötti jószomszédi kap­csolatok elveit és a kölcsönö­sen előnyös együttműködés formáit. A továbbiakban arra van szükség, hogy a Genfben tanácskozó 35 állam küldöttsé­ge egymás érdekeinek figye­lembevételével megtalálja a még nyitott kérdések megoldá­sának módját, és lehetővé te­gye, hogy minél hamarabb és a legmagasabb szinten meg­tarthassák az értekezlet befe­jező tanácskozásait Finnország fővárosában, Helsinkiben. Európa népei mindinkább felismerik, hogy a bizalom lég­körének megteremtése, a kol­lektív biztonság rendszerének létrehozása és a sokoldalú együttműködés kibontakoztatá­sa alapvető érdekük. Ennek adott hangot 30 ország és 47 nemzetközi szervezet nevében az európai népek közvélemé­nyének brüsszeli közgyűlése. Pártunk, kormányunk, a ma­gyar társadalom teljes mérték­ben támogatja a közgyűlésen elfogadott felhívást. A Központi Bizottság azt az álláspontot vallja, hogy a po­litikai enyhülést katonai eny­hülésnek kell követnie. A Ma­gyar Népköztársaság a jelen­leg folyó tárgyalásokon, a nem­zetközi fórumokon támogatja a fegyverzet csökkentésére, a ka­tonai leszerelésre, az egyenlő biztonságot szavatoló meg­egyezésre irányuló javaslato­kat, erőfeszítéseket. A nemzetközi biztonság irá­nyába tett újabb lépések, az enyhülés térhódítása földré­szünkön is kedvez a haladó erők küzdelmének. Ezt tanúsít­ja a görög junta letűnése, a portugál fasizmus bukása, gyarmatbirodalmának széthul­lása. Portugáliában a demokrati­kus vívmányok megvédése, megszilárdítása és kiterjeszté­se kiváltja a reakció fokozott támadását. Jelentős siker, hogy ennek ellenére az áprilisi vá­lasztásokon a demokratikus kormánykoalíció pártjai nyer­ték el a szavazatok többségét. A nép a demokrácia, a társa­dalmi haladás mellett foglalt állást. Testvérpártunk, az évti­zedeken át üldözött illegalitás­ba kényszerített Portugál Kommunista Párt, az ország harmadik legnagyobb pártja lett. A nemzetközi reakció fe­nyegeti a demokratikus válto­zásokat érlelő országot. A be­avatkozási kísérleteket a világ haladó közvéleményével együtt elutasítjuk. A magyar nép az új, a demokratikus Portugália oldalán áll, népének harcát támogátja. Görögországban a demokra­tikus erők további erőfeszíté­seket tesznek a fasiszta múlt maradványainak következetes felszámolásáért. Biztatóak a ciprusi görög és tőrök nép kö­zött újra elkezdődött tárgyalá­sok. Ismételten állást fogla­lunk a szuverén, egységes és semleges Ciprus mellett. 7. A Közel-Kelet változatlanul veszélyes feszültségi góc, ma­gában hordja egy új katonai összetűzés lehetőségét. Ennek oka, hogy Izrael mindmáig nem vonta ki csaoatait a meg­szállt arab területekről. A Központi Bizottság úgy véli, hogv a válság rendezésé­nek, az igazságos és tartós bé­ke megteremtésének alapvető feltételei: az izraeli csapatok kivonása valamennyi 1967-ben megszállt arab területről: a Palesztinái arab nép törvé­nyes jogainak elismerése, be­leértve a független állam ala­pításához való jogát is; a tér­ségben lévő minden állam szu­verenitásának és biztonságá­nak garantálása. A közelmúlt eseményei meg­mutatták. hogv a rendezés csak valamennyi fél tevékeny részvételével oldható meg. Alapos, sokoldalú előkészítés után fel kell újítani a rende­zést szolgáló genfi tárgyaláso­kat és biztosítani kell, hogy azon valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinái Felsza­badítás! Szervezet önálló, tel­jes jogú küldöttsége is részt vehessen. 8. A Központi Bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy az európai kommunista és munkáspártok értekezleté­nek megszervezése a testvér- nártok közös ügyévé vált. Ki­fejezésre juttatta, hogv a Ma­gvar Szocialista Munkáspárt a Xí. kongresszus állásfoglalá­sának megfelelően továbbra is pVtfVP'H T*“S7t. VŐ«;?; aZ let előkészítésében, elősegíti sikeres megtartását. A Köznonti Bizottság tálé-, koztatást kapott arról, hogv az 1973 decemberéin tartott megbeszélés folytatásaként 1975. március 4—5-én Prágá­ban tanácskozást tartottak a testvérpártok központi bizott­ságainak titkárai a nemzetkö­zi ideológiai harc és a sok­oldalú ideológiai együttműkö­dés kérdéseiről. A prágai ér­tekezlet tovább erősítette, fei- lesztette a résztvevő pártok közös tevékenységét és új egvüttműködésl megállapodá­sokra került sor. A közelmúlt eseményei meggyőzően bizonyítják, hogy a kommunista és munkásmoz­galom a jelenkor legbefo­lyásosabb ereje. A kom­munista és munkáspár­tok a tőkés országokban a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdekeit szolgál­va, mind határozottabban ve­zetik a dolgozó tömegek har­cát politikai és gazdasági kö­veteléseik teljesítéséért, a de­mokratikus jogok védelméért, a monopóliumok hatalmának megtöréséért és felszámolásá­ért. Szolidárisak vagvunk azok­kal a kommunistákkal és de­mokratákkal, akik Spanyol- országban, Chilében és má­sutt harcolnak a fasiszta rend­szer felszámolásáért; a társa­dalmi haladásért, a békéért. A többi szocialista országgal, a világ haladó közvéleményével együtt mindent megteszünk harcuk segítésére. Köve­teljük a törvénytelenül fogva tartott hazafiak, közöttük Luis Corvalán elvtársnak, a Chilei Kommunista párt főtitkárának szabadon bocsátását. © A Központi Bizottság Kádár János elvtárs előterjesztése alapján a párt központi appa­rátusának munkáját érintő szervezeti kérdésekről tár­gyalt. Jóváhagyta, hogy a Közpon­ti Bizottság apparátusában a jövőben gazdaságpolitikai osz­tály, valamint ipari, mezőgaz­dasági és közlekedési osztály működjön. A Központi Bizottság állást foglalt személyi kérdésekben és úgy döntött, hogy javasla­tait a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége és az Elnöki Tanács elé ter­jeszti. (MTI). 1961—1963 között az MSZMP KB államigazgatási osztályá­nak helyettes vezetője volt. 1963-ban a KSH első elnök- helyettese lett. 1969-ben ál­lamtitkárként a KSH elnökévé nevezték ki. fi Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével május 15-én ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Kádár János és ismertette a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának javaslatát a Minisztertanács­ban történő személyi változá­sokra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatta a tervezetet és úgy határozott, hogy e kérdésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságával együtt elő­terjesztést tesz a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának. (MTI) fiz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa május 15-én ülést tartott. Megtárgyalta és elfo­gadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának együttes átiratát. Az Elnöki Tanács Fock Je­nőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagját, saját kérésé­re, egészségi állapotára való tekintettel, érdemei elismeré­se mellett, a Minisztertanács elnöke tisztsége alól felmen­tette, és nyugállományba he­lyezte. Az Elnöki Tanács Lázár Györgyöt, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagját, felmentette miniszterelnök-helyettesi és az Országos Tervhivatal l elnöki tisztségei alól, s megválasz­totta a Minisztertanács elnö­kének. Az Elnöki Tanács Huszár Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagját, miniszter­elnök-helyettest az Országos Tervhivatal elnökévé válasz­totta. Az Elnöki Tanács Szekér Gyulát, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagját nehézipari miniszteri tisztsége alól fel­mentette, és miniszterelnök­helyettessé megválasztotta. Az Elnöki Tanács Fock Je­nőt, az MSZMP Politikai Bi- zottságáhak tagját a munkás- mozgalomban, a szocializmus építésében kifejtett több év­tizedes kimagasló munkája el­ismeréseként, a kormányzati munkában hosszú évekig foly­tatott áldozatos, odaadó te­vékenységéért a „Szocialista Munka Hőse” kitüntetésben részesítette. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át Fock Jenőnek. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Huszár István miniszterelnök-helyettes és Szekér Gyula miniszterelnök­helyettes letette a hivatali es­küt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt: Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, Aczél György, Borbán- di János, Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettesek, és Vass Istvánné, az Elnöki Ta­nács tagja. (MTI) Lázár György életrajza Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke 1924-ben Isa- szegen született, munkáscsalád gyermekeként, 1945 óta a párt tagja. Állami felsőipari iskolát vég­zett, 1942-ben a Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat elődjénél helyezkedett el, és 1948-ig műszaki rajzolóként ott dolgozott. 1948-ban az akkor megala­kult Országos Tervhivatalhoz került előadónak. Később fő­osztályvezető-helyettes, majd 1953-ban az Országos Terv­hivatal főosztályvezetője lett. 1958-ban a Tervhivatal elnök- helyettesévé nevezték ki. Fő­leg közgazdasági, beruházási, pénzügyi és munkaügyi felada­tokkal foglalkozott, és tevé­kenyen részt vett a tervezés továbbfejlesztésének munkájá­ban. Elméleti folyóiratokban számos publikációja látott napvilágot a népgazdasági és a területi tervezés kérdéseiről. 1970 februárjában munka­ügyi miniszterré és ezzel egy­idejűleg az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács társelnökévé nevezték ki. 1973 júniusában a Minisz­tertanács elnökhelyettesévé vá­lasztották, és egyben az ekkor megalakult Állami Tervbizott­ság elnöke lett. Hosszú ideig részt vett a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság munkájában, tagja a Közalkalmazottak Szakszerve­zete Központi Vezetőségének. 1970 novembere óta a Közpon­ti Bizottság tagja, 1975 már­ciusában az MSZMP XI. kong­resszusán a Politikai Bizottság tagjává választották. Huszár István életrajza Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese 1927- ben Hernádkak községben szü­letett, mezőgazdasági munkás- családhól. 1948 óta a párt tag­ja. 1951-ben végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, és 1953-ig az egye­tem statisztikai tanszékén, mint tanársegéd dolgozott. Ez­után a párt központi apparátu­sában folytatta munkáját. 1973 június és november köJ zött az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese volt, s tagja lett az Állami Terv­bizottságnak. 1973 novemberé­től a Minisztertanács elnök- helyettesévé, és egyben a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának elnökévé válasz­tották. 1970 óta a Központi Bi­zottság tagja. A Magyar Közgazdasági Tár­saság alelnöke, címzetes egye­temi tanár, számos tanulmá­nya jelent meg a gazdaság­politika, a statisztika és a ter­vezés tárgyköréből. 1967-ben, majd 1973-ban a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntették ki. Dr. Szekér Gyula életrajza Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese 1925- ben, Szombathelyen született. Apja mozdonyfűtő volt. Tanul­mányait az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen végezte, majd 1950—1953 között Moszk­vában aspiráns volt. Kandidá­tusi disszertációjának megvé­dése után a nehézipar külön­böző területein mérnökként, majd főmérnökként vezető be­osztásokban dolgozott. 1971-ben megszerezte a kémiai tudomá­nyok doktora tudományos fo­kozatot. 1954 és 1956 között a mi­nisztérium alumíniumipari igazgatóságát vezette. 1956- ban vegyipari miniszterhelyet­tessé, majd — a minisztérium megszűnése után — nehézipa­ri miniszterhelyettessé nevez­ték ki. 1963-ban a nehézipari miniszter első helyettese lett. 1971 óta nehézipari miniszter. Az Orenburg földgázvezeték építésére alakult magyar kor­mánybizottság elnöke. 1948 óta a párt tagja. 1962 óta tagja az MSZMP Központi Bizottságának. A Szocialista Munkáért Érdemérem, a Mun­ka Érdemrend arany fokozata, valamint a Felszabadulási Ju­bileumi Emlékérem kitüntetés tulajdonosa. A FEGYVERES ERŐK MEGEMLÉKEZÉSE A VARSÓI SZERZŐDÉS ÉVFORDULÓJÁRÓL A történelmi dátumról teg­nap délelőtt megemlékeztek a fegyveres erők is. A néphad­sereg egyik alakulatánál meg­tartott ünnepségre meghív­ták a szekszárdi társ fegyveres erők, a megyei pártbizottság, a városi tanács, és a szek­szárdi üzemek vezetőit is. így az ünnepi megemléke­zésen megjelent a megyei pártbizottság képviseletében Kiss Imre, ott volt Császár József, a városi tanács elnöke, Csapó Károly, az alakulatnak zászlót adományozó szekszárdi mérőműszergyár képviselője, Németh Antal, a BHG szek­szárdi gyáregységének igaz­gatója, Szabó László, városi- járási rendőrkapitány, a mun­kásőrséget képviselő Gaál An­tal, járási-városi munkásőr- parancsnok, a városi pártbi­zottságot képviselő Geisíhauer János. Az alakulat parancsnoka ünnepi beszédében méltatta a Varsói Szerződés jelentőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents