Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-13 / 110. szám
Tolna megyei szakszervezeti napok Szakmunkástanulók találkozója , A Tolna megyei szakszervezeti napok soron következő eseménye tegnap délelőtt a Babits Mihály művelődési központban megrendezett szakmunkástanulók találkozója volt. A megyei szintű tanácskozás résztvevőit Egyed Dezső, az SZMT Vezető titkára köszöntötte. Részt vett a találkozón Deli György a megyei pártbizottság munkatársa, Somogyi János, a Tolna megyei Tanács 505. számú Szakmunkás- képző Intézet nevelési igazgatóhelyettese,' valamint számos üzemi és vállalati szakszervezeti titkár. A megnyitó után Erdei János az SZMT politikai munkatársa tartott vitaindító előadást a Szakmunkástanulók és a szakszervezet címmel. Előadásában ismertette a hallgatósággal a szakszervezeti mozgalom kialakulását, jelenlegi heljteetét, szervezettségi összetételét és feladatait. Beszélt az előadó a XXI. szakszervezeti kongresszus célkitűzéseiről, a szakszervezetek kettős szerepéről, a szocializmus építésében. A fiatalok megismerkedhettek az előadásból a szervezett dolgozók jogaival. Ezt követően beszélt az előadó az ifjúságpolitikai határozatból fakadó szakszervezeti feladatokról, a szakszervezet és a KISZ érdekvédelmi szerepéről, valamint az 1971-ben kötött SZMT és KISZ együttműködési megállapodásról. Erdei János részletesen ismertette a SZOT-nak azt a felhívását is, aminek alapján a szak- szervezetek segítik a fiatalokat a lakásépítési akcióban, foglalkoznak a bérkérdésekkel, a fiatal dolgozók bel- és külföldi üdültetésével. Az előadás szólt a szakmunkás- tanulók és a szakmunkás- képző intézetek hovatartozásáról, szervezeti kérdéseiről, a szakszervezetek feladatairól a szakmunkásképzésben. A szakmunkástanulók megtudhatták az előadásból, hogy teljes jogú szakszervezeti tagok lehetnek munkahelyükön. Azokon a helyeken, ahol sok a szakmunkástanuló, a jövőben megválasztják a szakmunkástanuló-bizottságot is, ami a vállalati szakszervezeti bizottság mellett működik. A fiatalok hozzászólásaikban elmondták saját tapasztalataikat, munkahelyi gondjaikat, röviden: mindazon problémáikat, melyekre a szakszervezettől vártak orvoslást. A főidényre készülnek a vendéglátók Menetrendszerűen visszatérő munka a vendéglátóiparban a főidényre való felkészülés. A főszezon ebben a szolgáltátási m ágban május 1-től szeptember közepéig tart. Mi a helyzet a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalatnál? Kérdésünkre Besenyő Sándor áruforgalmi csoportvezető válaszolt. Mint mondta, a vállalat valamennyi egységét felkészítették a növekvő forgalomra. Ami a megyeszékhely vendéglátóhelyeit illeti, kedvező a helyzet, hiszen a felújítási, karbantartási munkákat sikerült zökkenőmentesen, a főszezon kezdetére befejezni. Szek- szárdon közel 200 ezer forintért meszelték, festették a Garay szállót, éttermet, presszót és borozót. Május 1-én a korábbiakhoz képest átrendezve nyitotta meg kapuit a presszó kerthelyisége. Ugyancsak a Garay táncos helyiségében történt nagyobb felújítás, hiszen a jövőben, a csak rendezvények, ünnepségek céljait szolgáló helyiséget új bútorzattal látták el. Felújított bútorzattal fogadja a Vendégeket a Kispipa étterem kerthelyisége is. Nem csak a szekszárdi, de a vidéki szórakozóhelyeken is hasonló a helyzet, Bonyhádon a volt Lúkáes-féle cukrászdát presszóvá alakították át, s ugyancsak Bonyhád másik szórakozóhelyét, a Kedves cukrászdát átfestették, meszelték. Megfiatalodva fogadja vendégeit a Béke szálló is, az étterembe a közelmúltban érkeztek meg az új bútorok. Uj berendezéssel látták el a duna- földvári Piroska preSszót is, s az ottani Halászcsárdát felújították, kerthelyiséget nyitottak. .Minden bizonnyal népszerű vendéglátóegységgel gazdagodik Simontornya. A vár alagsorába korhű, egyedi bútorzattal berendezett borozót és éttermet adnak át, várhatóan még ebben a hónapban. Ami az ellátást illeti, megtudtuk, hogy jelentős javulást ígér a fagylaltellátásában egy új technológiai eljárás bevezetése. Az idén Szekszárdon is' megkezdik a fagylalt alapanyagainak por állapotban Való vegyítését, s az alapanyagot csomagolva szállítják az értékesítő helyekre. Az eljárás előnye, hogy különösebb hűtőberendezések nélkül egyszerre nagyobb mennyiséget tárolhatnak, s a fagylalt előállításával — éppen az új technológia miatt — jobban tudják követni az igényeket. A tavalyihoz képest nagyobb mirelitáru forgalomra számítanak, a félkész, mélyhűtött termékeket a bajai hűtőházból szállítják. Sör. Menetrend szerint visz- szatérő téma, s e sorok írója közel sem a lelkesedés hangján jelentheti, hogy az elmúlt évhez képest lényegesen nagyobb sörfogyasztásra számítanak. íme, néhány statisztikai adat: a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat vendégei tavaly az első félévben közel 11 ezer hektoliter sört ittak meg, s a vállalat az idei esztendő első hat hónapjára közel 13 ezer hektoliter szállítását várja. Ahogy mondják, az sem lesz sok, ez is elfogy. Közel sem ilyen „kedvező’’ a helyzet a hűsítő italoknál. Az év eddig eltelt időszakában sok fennakadás, késlekedés volt a különféle hűsítők szállításában. Ám a forgalom szempontjából a szakemberek ennek ellenére is jelentős növekedésre számítanak az év hátralévő időszakában. Érdekességként egy adat: tavaly csak Pepsi Colából 670 ezer üveggel értékesítettek a vállalat egységei. Ha a szállítás a továbbiakban nem fog akadozni, úgy ezt a mennyiséget várhatóan újabb 200 ezerrel túllépik. — vj — Ifjú Gárda-szemle Domboriban * Vasárnap, a sportolásra igen kedvező időben Domboriban gyülekeztek annak az Ifjú Gárda szemlének a résztvevői, amelyet a KISZ szekszárdi Járási Bizottsága rendezett Hagyomány, hogy a járás Ifjú Gárda-tagjai, ilyenkor tavasz- szal számot adnak elméleti, gyakorlati felkészültségükről, s ezzel zárják a májusig tartó kiképzési évet A dombori hajóállomás mellett tartották a megnyitó ünnepséget, amelyen Éppel János, a KISZ szekszárdi Járási Bizottságának titkára üdvözölte a megjelent 120 fiatalt. A délelőtt folyamán bonyolították le az összetett honvédelmi versenyt, amelynek keretében a résztvevők elméleti és gyakorlati feladatokat oldottak meg. A maguknak főzött ebéd elfogyasztása után rendezték az alaki szemlét. A verseny szakaszkategóriájában a tolnai selyemgyár szakasza, a rajok közül pedig a Pamuttextilművek tolnai gyárának raja lett az első. ’. Tervezés és érdekegyeztetés a téeszekben p zekben a hetekben, hónapokban a mezőgazdasági terme^ lőszövetkezetek az ötéves terv utolsó évére jutó feladatok végrehajtására összpontosítják erejüket. Az éves terv teljesítése érdekében végzett munka mellett azonban a szövetkezetek vezetőségei már a következő ötéves terv időszakára is készülnek, s folyamatosan alakítják ki álláspontjukat a főbb feladatokról. Behatóan elemzik szövetkezeteik eddigi ered- méhyeit, problémáit a szocialista vonások erősítésében, a társadalmi viszonyok továbbfejlesztésében, a hatékonyság és a tervszerűség javításában. Foglalkoznak a szocialista elosztási viszonyok erősítésének, az üzem- és munkaszervezés fejlesztésének, a tagok politikai, általános és szakmai műveltsége fokozásának, életkörülményeik javításának lehető-' ségeivel, feladataival. , A XI. kongresszuson megfogalmazott elvek alapján egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tervezésre, a társadalmigazdasági feladatokat helyesen tükröző, a társadalmi ég a csoportédekeket összehangoló tervek készítésére. A tsz-ek már az ez évi tervek készítése során is igyekeztek javítani a tervezés korábbi gyakorlatán. Iparkodtak megteremteni az összhangot a tervcélok és eszközök, a mennyiségi és értékmutatók között. A gazdálkodás során szinte minden szövetkezetben kiütköznek a korábbi tervekben keletkezett és még meglévő feszültségek. Ezért most az üzemek arra törekszenek, hogy ezeket az ellentmondásokat menet* közben feloldják és a következő ötéves tervidőszakra vonatkozó terveikben társadalmi és helyi szempontból egyaránt kívánatos összhang létrejöjjön. Az eddigi tapasztalatok szerint a tervcélok és az eszközök közös nevezőjének megtalálását nagymértékben gátolja*’ hogy a tervlebontásos időszakbán kialakult üzemi szervezetről lassú az átállás az önálló döntéshez, és felelősségválla-! láshoz szükséges szervezetre. A szövetkezetekben csak foko• zatosan tudatosodott, hogy korábban a lebontott terv készítésekor a tanácsi tervek végezték el azokat az elemzéseket, melyek a mennyiségi követelmények és a teljesítésükhöz szükséges feltételek között az összhang megteremtését szolgálták. Ezeket az elemzéseket most a szövetkezetekben kell elvégezni. gok szövetkezetben még ma is az ágazati elv szerin? szervezik a termelést. A tervjavaslatokat általában az ágazatvezetők, a növénytermesztő, állattenyésztő és kertészeti ágazatokat vezető agronómusok készítik, s legfeljebb a főkönyvelővel egyeztetve terjesztik a választott testület elé,’ Az anyaggazdálkodáshoz, műszaki, munkaügyi, szociálpolitikai, kulturális, hitelügyi és pénzgazdálkodáshoz értő szakemberek kritikai elemző munkája elmarad. Elmarad tehát az egyes részterületek terveinek a társadalmi érdekek figyelem- bevételével történő felülvizsgálata, az ellentmondások feltárása és az arról való gondoskodás, hogy a választott testületek elé kerülő tervjavaslatokban az ellentmondások és a feloldásukra vonatkozó elképzelések is szerepeljenek. Erre ' a munkára a szövetkezetek jelentős hányadában még nem állítottak be szakembereket. Jórészt ez az oka annak, hogy a választott testületek által elfogadott éves és középtávú tervekben gyakran az egyes tervrészek között is hiányzik az összhang. De a legtöbb gondot az okozza, hogy az említett okból nincs kellően egyeztetve a szövetkezeti és az egyéni érdek a társadalmi érdekkel, s az ellentmondás akadályozza a gyakorlati munkát, sok esetben kellően át nem gondolt intézkedések születnek. Előfordul az is, hogy az összhang hiányát törvénybe ütköző módon igyekeznek palástolni, s végül is állami, hatósági beavatkozás válik szükségessé. A gyakorlati tapasztalatok — esetenként a bírósági ítéletek — tanúsága szerint a tervkészítés fogyatékosságai miatt fordul elő számos szövetkezetben, hogy a már elfogadott terv végrehajtása során derül ki, hogy a termelés mennyiségi előirányzataihoz hiányzik a technika, vagy a szakképzett munkaerő, s az elhatározott műszaki fejlesztéshez és munkadíjazáshoz együttesen nem elegendő az üzemi jövedelem. Ebből fakad többségében az is, hogy a terv teljesítéséhez szükséges eszközök beszerzésére késedelmesen történnek az intézkedésék, nem tudnak idejében gondoskodni a termék tárolásáról, vagy gazdaságos értékesítéséről. A tervezés fogyatékosságából fakad az a sűrűn tapasztalható gyakorlat is, mely szerint a szövetkezet pénzügyi vezetői elmulasztják figyelemmel kísérni a tervben szereplő feladatokat, elemezni a bevételek és kiadások várható alakulását. Nem gondoskodnak jó előre a bevételek és kiadások időbeli eltolódásából keletkező nehézségek megelőzéséről. Ilyenkor kényszerülnek kapkodva hitelhez jutni, hogy teljesíthessék az állammal, a vállalatokkal, illetve a' tagokkal szemben fennálló kötelezettségeiket, Á tervcélok és eszközök összhangjának megteremtésé az agronómusok és a könyvelők mellett a tervezéssel, a jogi, a munkaügyi, a műszaki, a pénzügyi kérdésekkel, továbbá az anyag- és áruforgalommal foglalkozó dolgozók munkájának fokozottabb megbecsülését és az üzemi szervezet továbbfejlesztését igényli. llelyesen járnak el tehát azok a szövetkezeti vezetők; akik ebben az időszakban az éves tervfeladatok teljesítése mellett megfelelő figyelmet fordítanak a tervezés tökéletesítésére. Azok aknázhatják ki sikeresen az előrelátás előnyeit, akik arra törekszenek, hogy a következő tervidőszakra vonatkozó terveikben a korábbinál teljesebb összhang alakuljon ki a tervcélok és eszközök, a mennyiségi és érték- qnutatók között, a gazdálkodásban csakúgy, mint a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában. MOHAROS JÓZSEF a TOT elnökhelyettese
