Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-13 / 86. szám
A honfoglalók élménybeszámolói| <3© I • Ott op Óvó iSrtont r Egymásután harmincán szólaltak meg a közelmúltban a Tolna megyei Népújságban. Életükből kiemelve egy eseményt, elmondták annak történetét. A harminc történet élménybeszámoló, a honfoglalók honfoglalás közben szokatlan helyzetekbe kerülnek, különös szörnyekkel viaskodnak s olykor meghökkentő dolgokat észlelnek. Bátán befejeződött a villamosítás, a Bokányi-féle kocsmában bált rendeztek. „Égtek a villanyok — emlékezik Bátai Péter — nappali fény volt a kocsmában... az ajtó előtt- öregasszonyok álltak. Sopánkodtak, azt mondogatták, hogy a sok fény miatt azt hiszik valahol. Báta tüzet fogott.” Hát így találkozott egy Duna menti község sötétben élő lakossága a fénnyel, s azzal az egész országot átfogó villamosítási programmal, amelynek megvalósítása nyomban, a felszabadulás után kezdődött. Az emlékező mintha mesét mondana. Nem is érdekés. úgy yolt-e pontosan, de igaz volt, mindenki, végigélte. Meseelemek szövik át a nagydorogi Török Sándomé csodálatos útját a fővárosba. \ fiatal parasztasszony tágra nyílt szemekkel és félénken ü!t a nagy szálloda éttermében. „A pincér hozza az étlapot, hogy tessék választani, lei mit parancsol, ki mit kér. Meg se mertem mukkanni. Ilyen helyen soha nem jártam. egyre csak a terítéket néztem. Az uram megkérdezte: — Mit kérsz? — Nem vagyok éhes. semmit. — Valamit enni kell. Kinyögtem: — Hozzanak pörköltet.” 3 A történetek kivétel, nélkül azt mondják el az olvasónak, áz elmúlt harminc év a berendezkedés időszaka volt az új hazában. Az első napok, az első hetek a váratlan nehézségekről maradnak emlékezetesek. Az új élet hajnalán László Antal elindul Bönyhádról Pécsre napraforgóért gépzsírt szerezni, hogy dolgozhassanak a cséplőgépek. De micsoda emberfeletti megpróbáltatásokkal jár az az út, amelyet ma gépkocsival fél óra alatt meg lehet tenni. „Alig hagytuk el Szászvárt, a lovak kifáradtak, annyira, hogy megálltak. Nógattuk, biztattuk az állatokat, hiába, nem indultak. Nem volt mit tenni, a zsákokat a kocsiról lepakoltuk, hátunkra vettünk kettőt-kettőt és elindultunk, a lovak meg szépen ballagtak mellettünk. Harmincegy éves fiatalember voltam, a zsákok súlyát kezdetben nem éreztem. Száz métert haladtunk, lerakodtunk, visszafordultunk.. A tíz mázsa napraforgót elkezdtük szágfpé- teres szakaszokban Pécsre szállítani.” Ma erre azt mondaná az ember, őrült vállalkozás. Akkor. 1945-ben mindennapos volt az ilyen teher vállalása. A jobb élet reményében a hétköznapi tettek sokaságában valóban bátrak Voltak, akik mertek. Czéh József; a' volt szekszárdi földműves, a . fel- szabadulás után azonnal bekapcsolódott a politikai munkába.. érezte,.' hogy eljött., a, mi időnk. „Tagja lettem a megyei földbirtokrendező tanácsnak, és bizony, sokat kellett veszekedni, vitatkozni, mert negyvenöt tavaszán igencsak megnőtt a nagybirtokosok- körében az ,ellenállók’ száma, akik jöttek nemzetiszínű kerettel díszített papírokkal, igazolták, . hogy németellenesek voltak.” Czéh József, és a többi ag- rárprolétár zsebében életdiplomával tudta azt. hogy híj a dolga, a kötelessége, A munkástudat adta’ ,1956-ban is a népi hatalmát védő 'elvtársainknak a pontos irányt. „Fehér Lajos őrnagy parancsára ködgyertyákkal ' próbáltunk operálni. Másnap, huszonnegyedikén délelőtt, amikor megindult a támadás, az ellenforradalmárok kivetése a rádióból, találatot kapott a harckocsink.- Amikor a ■ harckocsiból kiszálltunk, közrekapott bennünket a tömeg, elkezdtek agyba-főbe verni. November negyedikére virradó éjjel. amikor jsmet megszólaltak a fegyverek,' hallatlan bizalom kelt fel bennem.” (Nágypál István ? történetéből,) A mezőgazdászig ..átszeryeze- se a parasztság számára,,nagy lehetőség. De sehíjpit pem adnak ingyen. A- naeymányoki Gábor ■ Áron Termelőszövetkezetben dolgozik N-yárádi Já- nosné, Főraktáros a beosztása. Felelősségteljes gazdasági beosztása mellett fárádhatat- lan közéleti munkás.. Szűk világban élt, élete 1960-ban az átszervezéssel vett ű.i fordulatot. De nem kapott tálcán semmit. ..1962-ben beiratkoktam a hetedik osztályba és 1963-ban a nyolcadik osztályt is elvégeztem. Abban az időben Ze- torral jártunk Becsre, a takarmánykeverő üzembe. Ültem a zsákok tetején, kezemben a könyv.' és tanultam. Hazaérkezve úgy ahogy voltam, poros köpenyben ' rohantam áz iskolába. Azóta két mezőgazdasági szakmában szerezterp szakmunkás-bizonyítványt,' részt vettem egy raktáros- továbbképző tanfolyamon, és jelenleg Palánkon, a mező- gazdasági szakközépiskolában tanulok.” ' : * A történetekből egyre világosabban kirajzolódik:' , az egyén, az egyes ember sorsa kizárólag a közösségben teljesedhet ki. Ez a végső summája a felsőrácegresi idős Fehér Istvánná, a pálfai Gy. Balogh János, a hőgyészi Temesvári Ferenc, . a tolnai dr. Szily László történetének, A közösségben rejlő hatalmas erő atjja a BHG szekszárdi kapcsológyárában Balta Istvánnak a maradandó élményt. Története arról szól. hogyan szervezték át' harminchét nap alatt az olajkályhá- gyártú'ssal foglalkozó üzemet híradástechnikai ..gépek gyártására. Emlékszem, ebekben .a napokban . borqngós őjzi idő volt, de nálunk mintha, nvgr lett volna. Mindenki keze alatt égé.t’t á ,mynka: ki Pesten,. ki a felállított mini-szereidébe.n serénykedett. A. t-rfik-sok, pedig a műhelyben. ./I ,sze,relde kiürítése ytgn/elkészült a. tii- tágítás. befejeződött a padló pyc-vel való bevonása is,, .az emberek arcán láttam a . Jól 'végzett munka örömét, a lelkesedést.” '• A joÍ’_ végz’ett , munka’/tette lehetőve’azt a gyarapodást és gazdagodást, . — .nemgsak anyagiakban.' de, szellemiekbék is —- ámif a történetekben végig nvomon követhet ";t)k, Á statisztikai .adatokból jól' tudjuk, milyen ütemben nő a gépesített- háztartások, a. mnrrárteén- koesik a televíziók száma;* De. hogv mit -jelent e javak, beszerzése és birtoklása, .arról a ’ s&Wibk iférn ártttnáic'-éF'ketnf? mit.-Gékietibm'fdné'ipésti 1 zSéfrrté és férím-TORSv'kinVefnT;eiJ I T4-én1*Tett dv-t'uíatdohósd.V-JW " történt: ..Ért éré kelve ' sokan voltak nálunk, gzazjakkor fjfi* vem működ**t a televízió métt nem volt antennája. Be az emberek csak jöttek, csodálták, tapogatták. simogatták a képernyőt. Kezdetben nem értettük a televízió haszv^ia.- tát. Be még jó hogy a Bözsi menyem ilyen mindenhez értő. A szerelő neki pianyarázta el, horruan kell be- meg kikari- csolni. A meniien), kezelte később az olajkályhákat, a lemezjátszót. meg tndotnisén hányféle háztartási gépet.” Harminc év,, harminc történet. Igen. harminc év, de vajon, a harminc történet csakugyan harminc történet ? . Számítástechnika az oktatás, a kutatás szolgálatában 1120-as számítógép a Kertészeti Egyetemen Ä számítástechnikai kormányprogram keretében 33,5 millió forintos beruházással számítógépközpontot létesítettek a Kertészeti Egyetemen. A géptermet a múlt héten adták át, most szombaton pedig befejeződött a szovjet gyártmányú R20-as számítógép műszaki átadása, megkezdődött a berendezés gyakorlat, felhasználása. A számítógépet az egyetem oktató, kutató és adminisztratív munkájában egyaránt hasznosítják majd. Az oktatásban a hallgatók olyan gyakorlati, felhasználói szintű képzést kapnak. amelynek alapján termelési és kutatási problémáikat a legkorszerűbb módszereknek megfelelően közvetlenül számítógépes feldolgozásra alkalmas formában tudják megfogalmazni.' Nagy segítséget nyújt a számítógép P3 egyetem kutatási tevékenységéhez. elsősorban a neme- sítési és a talajerő-utánpótlási témákban. Hasonló feladatnál , eddig még a legképzettebb szakembernek is legalább egy hónapra volt szüksége az j eredmépy értékeléséhez, ,a géppel , néhány perc, legfeljebb negyedóra alatt elvégezhető á sok számítást igénylő munka. Ezenkívül be tudnak vezetni olyan újabb vizsgálati módszereket, amelyekre manuális munkával korábban nem volt lehetőség. A berendezés fennmaradó kapacitását más ag- rárfelsőoktátási intézmények és a MÉM felügyelete alá tartozó kutatóintézetek, gazdaságok részére hasznosítják. A számítógép első „hivatalos” ténykedése is megkezdődött. a Balatonboglári Állami Gazdaság szőlőparcella-kísér- leti eredményeit, dolgozzák .fel az R20-assaÍ. (MTI), Nyereségrészesedés a pécsi igazgatóság üzemeiben A” MÁV ’Pécsi Igazgatóság területén az elmúlt étiben kimagasló termelési eredményeket értek el, ennek nyomán lehetőség nyílott részesedés fizetésére is.. A‘z igazgatóság területén tizenötezer vasutas' dolgozik, s résíükye 21 millió 900 ezer forintot fizettek ki 'az elmúlt napokban. Pontosan 5,75 ' millió forinttal többet, mint tavaly, s átiág- ban 15,5 munkanap bérének mégfeielő pénz jutott egy -egy vasutas dolgozónak, ” ' ’ , A részesedés felosztásakor figyelembe veszik a vasútnál eltöltött időt, - huszonöt éves szolgálat után például 25 százalékkal- több részesedés j jár a dolgozónak, mint átlag. .A termelési sikerekben döntő •szerep jutott a vasút 705 szocialista brigádjának is, hiszen a brigádtagok a munkaverseny; során jobban hozzájárultak az ' eredményekhez, mint mások, így az elosztáskor a differenciálás is megtörtént, amely egyetértésre talált a dolgozók körében. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt alakuló gyűlése <1919 AUGUSZTUSA UTÁN •a. hazái .munkásmozgalom forradalmi szárnya'a legmélyebb illegalitásba, : szorult.. Itthoni tagjait a fizikai megsemmisítés veszélye fenyegette, az emigrációban pedig a tipikus kór, a frakciózás betegsége táíhadta meg a kommunisták sorait. Kémény vitákban mégis egyre inkább bebizonyosodott,* hogy a pá-rtnák, illetve.'tagjainak legális működési lehetőséget kell keresni és találni. Erre a célra . leginkább a szakszervéze- ték ,látszottak alkalmasnak, de a velük porosán összefonódott feföc iá Ideinek ráta párt is1 kezdetben "lehetős éget adott forradalmi' munkára. , ' Á, Magyarországi Szociáldemokrata, Piáit reformista, a BétHlen-köámáhyzáttal, lépak- tálóés-á 19-és hagyományokat élhető' vezetésével szemben égyre növekedett a . munkás- tömegék * 'elégedetlensége. Éz lehetővé tette," hogy a.,párton belül' elléipzékf' mozga Jóm ' induljon még, sot,' a hivatalos pártpolitikával szembehelyezkedő Intéző Bizottságot is . létrehozták. A,Jtommunisták Magyarországi Pártjától irányított es ... Vági Istvántól ■ vezetett mintegy 39' főnyi; ellenzéki cso- pöft az 1923-áS ‘Országos'' párt- gyűlésen már önálló programmal lépett fel. Az SZOP vezetői és az' ellenzék- közötti küzdelem az Utóbbiak kizárásával ép ,a, Qptljjefv-T-Peyef paktum kéri «szerű nyilvánosságra hoközi felháborodást okozott! — zárult;./ ' • •' Miyel az SZDP-n belül így mindenfajta forradalmi munka lehetetlenné vált,' a balod.-, dali ''szocialisták, a kommunisták 'és a szimpatizánsok ■; úgy döntöttek, hogy önálló és legális pártot glapítanak. A külföldi KMP-veaetők ’ beleegyezésével- tehát >1925. április 14- én-Vági István, ífajdu Henrik, Hámán Kató és. mások vezetésével megaiak ült a Magyar- ( országi Szocialista Munkáspárt, az ellenforradalmi kor- , szak első és egyetlen legális marxista—leninista pártja —as kommürjiíHák: jiozai í ffedőszer-» ve. Éppen a konspirációs követelmények miatt a' vezetők többsége nem . volt „bejegyzett” vagy.. ismert kommunista, s a .prografn. a. közvetlen és a stratégiai célokban több - kompromisszumot ; tartalmazott.. . , » AZ ŰJ MUNKÁSPÁRT — ä ■ miéhez körülmények, ellenére — az év közepére már háromezer' „tagot számlálhatott, a, Szocia- .lisia Intemaeionálé 1 pedig (a ■ Kombi terűhez váló csatlako- ’ zás , egy értelmű vlett volna a ’ betiltással) méghívta a mar- •seiílen • kongresszusra. Azonban ' még a megalakulás évében a KMP-vezetők perével ' (az úgynevezett, Rákosi-perrel) együtt az MSZMP vezetői el- 1 len is pert indítottak á hírhedt 1921: 3. „t, C. alapján. (Ez volt az uh/..Vagi-p’er). A tárgyaláson követett taktika, mely szerint a legalitás érdekében az MSZMP-tago]i elhatárolták magukat a KMP-től, beváltás az ítélet iß lényeges különbségeket hangsúlyozott. A legális munkáspárt , fennmaradt, sőt Huber, István vezetésével újjászerveződött. S hogy ez menynyire sikeresnek bizonyult, ezt mutatja 1926-ban a 9648-as taglétszám. Ugyanakkor azonban a párton belül kijegece- sedtek az egymással szembenálló .vélemények, s a frakcióharcok is megindultak. Egyes likvidátorok túlbecsülték a legalitás körülményeit; mások a KMP politikájának népszerűsítése helyett az MSZDP tagjainak elhódításában látták a pártalakulás értelmét (ez természetesen kihívta a jobboldali • szociáldemokrata vezetők határozott ellenállását is) 3 megint mások álforradalmár szólamokat hangoztattak. Vágiéknaií — a helyesebb, a legalitás érdekeit és a marxizmus—leninizmus elveit ösz- szehangoló irányvonal képviselőinek — 1926. végére sikerült, .visszaszerezniük a párt irányítását. . Vezetésükkel az MSZMP agrárprograihot. dolgozott ki. az elsőt, amelyet magyarországi munkáspárt meghirdetett. (Ez. bizonyos, fokig az elbukott Tanácsiköztársaság tanulságainak figyelembevételét jelentette.) MEGERŐSÖDVE és önbizalmában megnőve készült a párt az 1926-os decemheri választásokra. Ä'hatóságok azonban minden eszközzel akadályozták, lehetetlenné tették 3 párt; -jelöltjeit, illetve indulá-. s’ukat. A KMP decemberi plénuma a yálasztások tanulságait elemezve szektás, egységfrontellenes •• következtetésre jutott! Ez a következtetés annál inkább is helytelennek bizonyult,, mert 1926 végén, 1927 elején a működés feltételei is kedvezőtlenebbekké, váltak: az ellenforradalmi rendszer konszolidálódott, bel- és külpolitikai sikereket ért el, kiszélesítetté tömegbázisát és elég erősnek érezte magát egy újabb kommunistaellenes perre. így került sor — újra a hírhedt paragrafus alapján —> Szántó Zoltán és társai perére,amely voltaképpen az egész MSZMP-vezetést érintette. Bár a per folyamán most sem sikerült az _ MSZMP-t, mint a KMP fedőszervét elítélni, a két párt kapcsolatából sok- mindenre fény derült. A per nyomán és a viszonyok változásának következtében is a kommunista befolyás csökkent az MSZMP-'ben, ami azt is eredméhyézte, hogy a szervezetek rövid idő alatt szétforgácsolódtak — a párt megszűnt EMLÉKÉN KÍVÜL FENNMARADT történelmi érdeme is: legálisan hirdette a KMP egyes céljait, demokratikus jelszavakkal küzdött a soron lévő. demokratikus fel? adatokért, elsőként adott agrárprogramot a munkáspártok közül, s.harcolt a fasiszta diktatúra veszélyének elkerüléséért. P. Zs. 1975. április 13.
