Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

< í (Folytatás a 2. oldalról). Ezután dr. Szakács ödön­Dr. Szakács Ödön t nek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója hang­zott eh gáti perrendtartást, s hatályba, lépett a polgári ítélkezés te­rületét érintő számos fontos jogszabály. — Fokozott gondot kel­lett fordítani például a tulajdoni perekben arra, hogy a bíróságok szerez­zenek érvényt a telek- rendeletekben meghatá­rozott tulajdonszerzési korlátozásoknak és akadá­lyozzanak meg minden olyan törekvéstr amely e korlátozások kijátszására irányuk — A családjog területén a Legfelsőbb Bíróság a házas­ság és a család védelmét te­kintette elsőrendű feladaté? nak. Több irányelvet és állás- foglalást hozott a módósított családjogi törvény egységes alkalmazása és a közgondol­kozás helyes irányú formálása érdekében. Elmondhatjuk, hogy a családjognak szinte minden fontos területén ma­gas szintű elvi iránymutatás­sal gondoskodtunk az egysé­ges ítélkezésről a házassági bontóperekkel kapcsolatos • 9. számú irányelvünk segítséget nyújt a bíróságoknak — de maguknak a házastársaknak is — a családi kapcsolatoknak a szocialista erkölcsi felfogá­son alapuló, a szocialista em­berhez méltó, kulturált rende­zéséhez. A továbbiakban elmondta dr. Szakács Ödön, hogy a népgazdasági szempontból leg­jelentősebb gazdasági pereket az általános szabályoktól elté­rően első fokon is a Legfel­sőbb Bíróság tárgyalja. — 1973. január 1. óta a dolgozók és munkáltatók munkaügyi vitáit is végső fo­kon bírósági úton döntik el. A munkaügyi ítélkezés elvi irá­nyítására, a vitás ügyek leg­felsőbb szintű eldöntésére lét­rejött a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiuma. —1 Á' társadalmi 'tulajdon Védelmét és a munkafegyelem megszilárdítását szolgálja a Legfelsőbb Bíróságnak fegyel­mi ügyekben és a dolgozók anyagi felelősségének érvénye-' Sítésénél követett törvényessé­gi óvási és ítélkezési gya­korlata. A Legfelsőbb Bíróság döntéseiben fokozott jelentő­séget tulajdonítottunk a mun­kaviszony és az egyéb jogvi­szony elhatárolásának, az ál­munkaviszonyok megállapítá­sának, különösen olyankor, amikor nagyobb bevételek el­érése érdekében a jogszabá­lyok kijátszása céljából bur­kolt szerződéseket kötnek. — összegezve megál­lapíthatjuk, hogy a mun­kaügyi bíróságok létre­hozása helyes volt, s egy­aránt sikeresen szolgálta a szocialista demokrácia és a törvényesség érvényesí­tésének a pártunk által meghatározott célkitűzé­seit. Ezután elmondotta dr. Sza­kács Ödön, hogy a Legfelsőbb Bíróság működése az ítélke­ző és az elvi irányító tevé­kenységen túlmenően egyéb területekre is kiterjedt. — Folyamatosan részt vet­tünk a kodifíkációs munka- program megvalósításában: közreműködtünk a jogszabály­előkészítő bizottságok mun­kájában, észrevételeket tét? tünk jogszabálytervezetekre, s ennek során hasznosítottuk az ítélkezési és elvi irányító munkában szerzett gyakorlati tapasztalatainkat. — Az elkövetkező időben a Legfelsőbb Bíróság munkáia színvonalának további emelé­sét, pártunk XI. kongresszusa határozatainak maradéktalan végrehajtását tartjuk közpon­ti feladatunknak. — Kérem a tisztelt ország­gyűlést, hogy beszámolómat fogadja el — fejezte be be­szédét dr. Szakács Ödön. Dr. «Szakács Ödön beszá­molója után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek beszámolóját egyhangú­lag tudomásul vette. Ezután a napirend . szerint az alkotmány egyes rendel­kezéseinek módosításáról szó­ló törvényjavaslat előterjesz­tése következett. Cseterki Lajos, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkára bevezetőjében arról szólt, hogy az Elnöki Tanács alkotmányunk egyes rendel­kezéseinek módosítását java­solja, majd — az Elnöki Ta­nács megbízásából és nevé­ben, a Minisztertanáccsal, va_ Lamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságával egyetértésben — előterjesztette a törvényjavas­latot. — Az. 1972-ben elfogadott, módosított alkotmányunk . hí­ven tükrözi társadalmunk viszonyait, segíti fejlődésünket és előrehaladásunkat — mon­dotta. — Akkor az ország- gyűlés és a tanácsok vá? lasztásának időtartamát válto­zatlanul hagytuk. A Legfel­sőbb Bíróság elnöke és a leg­főbb ügyész megbízatását igyekeztünk összhangba hozni a választási ciklussal és ezért az alkotmányban kimondtuk, hogy megbízatásuk négy évre szól. A törvényjavaslat most azt indítványozza, hogy az országgyűlés megbízása, az ál­tala választott egyes tiszt­ségviselők és a tanácsok vá­lasztása ötéves időtartamra szóljon. — E javaslatok fő oka, hogy nálunk az államhatalmi és népképviseleti; az államigaz­gatási választott testületek te­vékenységének alapját a szo­cialista társadalom fő kérdé­sei, az ötéves tervben megje­lölt , népgazdasági . feladatok képezik, — Társadalmi előrehaladá­sunk, a népgazdaság fejlődé­sének elve és gyakorlata az alapvető feladatainkat 'tártál-' mazó tervgazdálkodás, amely­ben általános gyakorlattá vált a népgazdasági tervek ötéves középtávú rendszere. Egyre inkább ez fejlődésünk fő idő­mérő egysége. Ha tervről szó­lunk, hä tervezünk, természe­tes módon' öt évbén, ötéven­ként időszakokban gondolko­dunk. — E törvényjavaslat elké­szítésekor az a törekvés veze­tett ' bennünket, hogy a társa­dalmi fejlődés, a szocialista építés programjának megfele­lően tovább erősítsük szocia­lista államunkat, tökéletesít­sük az állami szervek mun­káját. A szocialista áll^rn funkciói közül — a fejlett szocialista, társadalom építésé­nek időszakában — előtérbe került a gazdasági szervező és irányító tevékenység, amely a , népgazdasági tervekben, elsősorban az ötéves tervek­ben ölt testet. Az ötéves ter­veket az országgyűlés iktatja törvénybe, az állami költség- vetés és az éves tervek meg­tárgyalásakor. áttekinti és po­litikailag ellenőrzi azok vég­rehajtását. 1— Az indokolás tartalmazza azt a célkitűzést, hogy a jö­vőben az Országgyűlési "és ta­nácsi választások egymáshoz igazodjanak, vagyis a jövőben az országgyűlési képviselőket és a tanácstagokat egy időben válasszuk. — Az Elnöki Tanács nevé­ben tisztelettel kérem a tör- vé.'dyjavaslat. elfogadását — mondotta befejezésül Cseterki Lajos. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az elnöklő Apró Antal szavazásra szólította fel az országgyűlést. A beterjesz-' tett törvén via vaslatot a kép­viselők egyhangúlag elfogad­ták. Ezzel az országgyűlés tava­szi ülésszakának tárgysorozata véget ért. Az elnöklő Apró Antal az országgyűlés 1971—75. évi cik­lusának , utolsó ülésszakát be­rekesztette. ' A Szekszárdi Szabó Sző? vetkezet tolnai üzemében dől? gozó Szilágyi Erzsébet és Pe­tőfi Sándor brigád újabb mun- kaverseny-vállalást tett. á kongresszusi év, s hazánk fel- szabadulásának harmincadik; évfordulója tiszteletére. Töb­bek között terven felül elké­szítenek ötven bőrkabátot tár­sadalmi munkában. • A szekszárdi vasútállomás dolgozói az idei év első negye­dében kiváló munkát végez­tek. A kongresszusi munka­versenyben tett felajánlásu­kat túlteljesítve, az élüzem szintnél jobb eredményeket értek el a vasúti teherkocsik tartózkodási idejének lerövidí­tésében. Emellett a normánál 5,27 százalékkal jobb lett a kocsikihasználásra jellemző szám is. A nagyszerű eredmé­nyeket fegyelmezett, jól szer­vezett munkával sikerült el­érniük. Az áruval megrakott érkező kocsikat azonnal be­állították a kirakodás­hoz, az üreseket pedig; rögtön továbbították, illetve biztosították az újabb berako­dás feltételeit. • A Bonyhádi Építőipari Sző-' vetkezet dolgozói az elmúlt év során jelentős mértékben túlteljesítették kongresszusi munkaverseny-felajónlásai- kat. A 28 millió forintos ter­melési érték előállítását előírő éves tervet a kongresszus, S hazánk felszabadulásának tisz­teletére további kétmillióval tovább növelték. Ezt követően pedig, a tervek realizálásakor 32 millió forintos termelési ér­téket állítottak elő. A kiváló eredményeket a termelékeny­ség 18 százalékos növelésével sikerült elérniük. Változatlan létszámú építőgárda az előző évi hatvannal szemben tavaly 76 lakást készített el, illetve adott át. Jelentősen, mintegy negyedével emelkedett a la­kossági szolgáltatások meny- nyisége is. A tavalyi év során 1 millió 260 ezer forint ér­tékben végeztek a lakosság ré­szére javítási, karbantartási munkát. A kongresszusi munkaver- seny második fordulója során a szövetkezet dolgozói ígéretet tettek, hogy 35,9 millió forin­tos idei tervet 1,4 millióval túlteljesítik, s ezt az elmúlt évheg hasonlóan a termelé­kenység növelésével érik el. • A Paks és Vidéke dolgozói sokrétű felajánlásaik teljesítésével segítették az el­múlt esztendőben a szövetke­zet eredményesebb gazdálko­dását. Bár valamennyi ígére­tüket nem teljesítették, az egyes területeken a vártnál is sokkal jobb munkát végeztek, így a szövetkezet a 21,9 milliós forgalmi tervét 24.58 millió forintra teljesítette. Ebben az esztendőben a takarékossági intézkedések fokozott betartá­sa állt a kongresszusi munka? verseny-felajánlások közép­pontjában. A szövetkezet dol­gozói ígérték, hogy gondosabb, körültekintőbb munkával az esztendő végéig 1 millió 230 ezer forintot megtakarítanak. 1975. április 12. Munkánkkal szilárdítjuk az igazságszolgáltatásunk megbízhatóságába yetett hitet Elöljáróban dr. Szakács Ödön elmondta, hogy az alkot­mányban előírt kötelességének tesz eleget, amikor beszámol az országgyűlésnek a Legfel­sőbb Bíróság kétévi működé­séről. Megemlítette: negyed- százada annak, hogy a Ma­gyar, Népköztársaság Legfel­sőbb Bírósága szociálisba igaz­ságszolgáltatásunk legmaga­sabb bírói fórumaként műkö­dik. Ez is indokolttá teszi — mondta — annak felmérését, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben mennyiben és milyen eszközökkel segítet­te elő a szocialista törvényes­ség érvényesülését, hogyan biztosította a jogszabályok egységes értelmezését, milyen keretben és hogyan járult hoz­zá a maga területén az MSZMP X. kongresszusa cél­kitűzéseinek megvalósításaihoz, a szocializmusnak magasabb szinten való építéséhez. — Az elmúlt időszak jelen­tős eseménye volt, hogy 1973. január 1-én hatályba lépett a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, amely több vonat­kozásban érintette a 1 Legfel­sőbb Bíróság szervezetét, is. A megszűnt gazdasági döntő- bizottságok hatáskörét a bíró­ságok vették át, és ennek folytán bírósági hatáskörbe került a szocialista gazdálko­dó .szervezetek jogvitáinak el­döntése. Megszűntek a terüle­ti munkaügyi döntőbizottságok, helyettük munkaügyi bírósá­gok alakultak. Mindez szüksé­gessé tette a Legfelsőbb Bíró­ságon két új kollégium: a gazdasági és a munkaügyi kol­légium megszervezését. A ta­pasztalatok alapján meggyő­ződhetünk arról, hogy az át­szervezés bevált. — A Legfelsőbb Bíróság az' elmúlt két év alatt mintegy 2400 büntető, ugyanennyi pol­gári. 6500 gazdasági és 800 munkaügyi perben, összesen tehát 12100 konkrét ügyben hozott határozatot. Az elvi irányítás hatékonyságának fo­kozása érdekében ezek közül 830 határozatot tettünk közzé a Bírósági Határozatok című hivatalos folyóiratunkban. Ugyanebben az időszakban 15 000-nél is több törvényessé­gi óvás emelése iránti kérel­met. illetőleg kezdeményezést bíráltunk el, s ezek közül több mint 2000 ügyben törvé­nyességi óvás emelésére került sor. Az elmúlt két évben a Legfelsőbb Bíróság négy irány­elvvel. öt elvi döntéssel, 161 kollégiumi és 124 tanácselnöki éríekezleti állásfoglalással adott iránymutatást az alsó- bíróságoknak a büntető, a pol­gári, a gazdasági és a munka­ügyi ítélkezés legkülönfélébb Vitás kérdéseiben. A továbbiakban a több! közt a Legfelsőbb Bíróság kol­légiumainak munkáiét ismer­tette dr. Szakács Ödön: — A büntető kollégium fő feladatának azt tekintette, hogv minél eredményesebben küzd ion a bűnözés további csökkentéséért. E célból ítél­kezésében és elvi irányításá­ban nagy súlvt helyezett a bűnözés általános és egyedi okainak a feltárására is. ■— A törvényesség szempont­jából lényeges és konkrét ügyek kapcsán a közvéleményt is gyakran foglalkoztatja a he­lves büntetéskiszabási gyakor­lat. A büntetéskiszabás széles körű differenciálása, messze­menő egvéniesítése volt az egyik legiénvegesebb törek­vés, am “ivet a kollégium saját munkájában, de egyben az or­szágos ítélkezés irányításában is igyekezett megvalósítani. Megállapítható, hogy az orszá­gos ítélkezés mind kiegyensú­lyozottabbá válik. Indokolatla­nul enyhe büntetések csak szórványosan fordultak elő, s ezek arra vezethetők vissza, hogy egyes alsóbíróságok az elkövetők és a bűncselekmé­nyek társadalomra veszélyes­ségének fokát kellően nem mérték fel. Az ilyen határoza­tokkal szemben törvényességi óvást emeltem. — A rövid tartamú szabad­ságvesztés helyett — amely nem mindig szolgálja a bün­tetés célját — esetenként pró­baidőre felfüggesztett szabad­ságvesztést, javító-nevelő mun­kát vagy pénzfőbüntetést al­kalmaztunk, illetőleg ilyen ér­telemben adtunk elvi irányí­tást. A visszaeső bűnelkövetők száma az utóbbi években ugyan némileg csökkent, de még mindig igen károsan be­folyásolja az összbűnözés ala­kulását. A bíróságok e tekin­tetben is követik a Legfelsőbb Bíróságnak a visszaesők meg­ítéléséről szóló irányelvét: a büntetések a korábbiaknál lé­nyegesen szigorúbbakká vál­tak. Ennek ellenére a többszö­rösen visszaesők arányszáma még mindig magas. Remélhe­tő, hogy a különösen veszé­lyes visszaesők szigorított őri­zetéről az elmúlt évben alko­tott jogszabály e téren javulást fog eredményezni. A jogsza­bály helyes alkalmazása érde­kében egyébként a büntető kollégium iránymutatást is adott. — Ami az egyes bűncse­lekmény-kategóriákat Ille­ti: örvendetes a politikai bűncselekmények további jelentős csökkenése. Ked­vező jelenség, hogy a fia­talkorúak bűnözésének az aránya Is lényegesen csök­kent. Nem kielégítő vi­szont a helyzet az erősza­kos és garázda jellegű bűn­cselekmények tekintetében. A rablások számi emelke­dett. az emberöléseké pe­dig évek óta stagnál. *— Fenntartjuk, sőt szigorí­tani kívánjuk a büntetéskisza­bást az erőszakos, garázda bűn­elkövetőikkel szemben, nyoma­tékosan súlyosító körülmény­ként értékelve a rendszeresen italozó életmódot. Fontosnak tartjuk azt is. hogv bíróságaink a kényszerei vonó-kezelés el­rendelésének lehetőségét na­gyobb gondossággal vizsgálják. — Elvi irányításainkban is­mételten kiemeltük, hogy a munka nélküli jövedelemszer­zés, a spekulációs tevékeny­ség. az árdrágítás és az üzér­kedés — bárki legven is az elkövetőié — szocialista társa­dalmunkban szigorú büntetést érdemel. A korrupciós cselek­mények száma nem jelentős. Sem a hivatali vesztegetés, sem p gazdasági korrupció elköve­tőivel szemben semmiféle el­néző megítélésnek nincs helye. — Á közlekedési bűncselek­mények jelentősebb részét, kü­lönösen a súlyosabb következ- ménnvel járókat, ittas állapot­ban való járművezetéssel kö­vetik el é" — sajnos — ezek . szójma évről évre emelkedik. Ezen a téren is a korábbiról hatékonyabb büntetőjogi fel­lépésre adtunk iránymutatást. A polgári kollégium mun­káját jelentős mértékben be­folyásolta, hogy a beszámolási időszakban módosították a családjogi törvényt és a pol-

Next

/
Thumbnails
Contents