Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

Fock Jenő fogadta a mongol külügyminisztert

(Folytatás az I. oldaírőD Ezután szünet következett. Szünet után Apró Antal elnökletével folytatta munkáját

Dr. Szénást Gézát

Tisztelt országgyűlés!

— Az 1953-ban létrehozott új típusú ügyészség tervszerű munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Népköztársaságban a törvénysértések és a kriminalitás száma ma már viszonylag alacsony szinten van.

— Az országgyűlés 1972 júniusában alkotta meg sorrendben a harmadik ügyészi törvényt — az 1972. évi V. törvényt.

Ma ennek alapján végezzük munkánkat. Ez az ügyészi törvény a korábbiakhoz képest a társadalmi és állami fejlődéssel összhangban néhány fontos elvi módosítást is tartalmaz. Többek között megfogalmazta, hogy valamennyi állami, társadalmi és szövetkezeti szerv kötelessége a saját munkaterületén a törvényesség biztosítása és így nem kizárólag az ügyészséget terheli felelősség a törvények végrehajtásáért.

Az ügyészi törvény új elvei kapcsán dr. Szénási Géza elmondta, hogy a legfőbb ügyész a nyomozással kapcsolatban csak irányelveket bocsát ki és ezek figyelembevételével az illetékes miniszter a legfőbb ügyésszel egyetértésben köteles utasítást adni az alárendelt szerveinek. Ez a törvényi rendelkezés a felelősségi határokat is pontosan megszabja. Az ügyészi törvény értelmében az ügyész részt vesz a bírósági eljárásban és közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek a törvényelcnek. E vonatkozásban megszűnt a felügyelet elnevezés.

A következőkbe *n dr. Szénási Géza az ügyészségi munkaterületek közül az általános felügyeleti tevékenység tapasztalatait ismertette:

— Az általános törvényességi felügyelet központjában — a jogpolitikai irányelvekkel összhangban — olyan vizsgálatok és vizsgálatkezdeménye- zések álltak, amelyek az állami, társadalmi és szövetkezeti szerveknek a törvényességért való felelősségérzetét kívánták elmélyíteni. Vizsgáltainkkal elsősorban az állampolgárok széles körét érintő, ma.gas szintű jogszabályok végrehajtásának törvényességét kívántuk biztosítani. így kerüfflt sor pl. az utóbbi két évben' a szabálysértési törvény, a tanács- törvény, az építésügy® és lakásügyi jogszabályok betartásának a vizsgálatára. A mintegy hatezer ügyészi vizsgálat alapján összesen 1350 óvás és 3800 felszólalás benyújtására került sor. E tények artra utalnak,, hogy a hatósági ügyintézésben — az elért ereobnénye- ket elismerve — a törvényesség szilárdítása érdekében további erőfeszítésekre van szükség.

— Vizsgálataink során tapasztalatokat szereztünk a jogalkotásról is. Jogalkotásunk ma még nem mindág segíti elő a gyors és pontos jogalkalmazói tevékenységet. Egyikmásik jogszabály megalkotásánál a gondos előkészítés hiányának, a „kapkodásnak" a nvomai lelhetők fel. Ennek következtében végrehajtásuk is nehézkes, ellentmondásos, és sokszor az állampolgárok szükségtelen zaklatásához is vezet. Például az építésrendészeti bírságról szóló Dendelke1975. április 12,

fez országgyűlés. A napirend fezerint dr. Szénási Géza, a legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját.

zéseket sok helyen nem úgy hajtották végre, ahogy azt a jogszabály megalkotói elgondolták: a házértékadóról szóló rendelet végrehajtása a hiányos szabályozás miatt túlzottan elhúzódott; az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok közérthetőségére jellemző, hogy a jogszabály megjelenésétől alig több mint egy év elteltével az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében 42 pontból álló irány- mutatást adott ki.

— Munkánk során nagy figyelmet fordítunk az egyedi törvénysértések orvoslásán túl a törvénysértések okainak kutatására, illetőleg a megelőzés érdekében országos szintű intézkedések kezdeményezésére, így például az új lakásügyi jogszabályok alkalmazásának vizsgálata eredményeképpen tájékoztatást adtam a Minisztertanács részére. Javaslataim nyomán az egységes jogalkalmazást segítő iránymutatások kiadására került sor.

— A Szabálysértési Kódé* végrehajtásának ötéves ügyészi tapasztalatairól ugyancsak tájékoztatást adtam a Minisztertanácsnak; jelentésemet megvitatta az országgyűlés jogi igazgatási és igazságügyi bizottsága is.

— Fontos és állandó feladatunknak tekintjük a munkaügyi viták intézése és a munkavédelmi szabályok betartása törvényességének ügyészi ellenőrzését. Hazánkban 6571 munkaügyi döntőbizottság

működik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a munkaügyi viták intézésének színvonala emelkedett. A meghozott döntések túlnyomó többsége megalapozott és törvényes. Esetenként, a ténybeli és jogi szempontból bonyolultabb

ügyek intézésénél találtunk hibákat. Előfordul a törvényben előírt határidők túllépése is.

— A szövetkezetek — különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — mii köd és étiek törvényessége tovább szilárdult, főleg a jogszabályok és alapszabályok rendelkezéseinek betartása terén. A szövetkezetek gazdálkodásában kiemelkedő szerepe van a szövetkezeti tulajdon védelmének, ebből következik, hogy fokozott gondot kell fordítani a gazdálkodás ellenőrzésére.

A szövetkezetek belső ellenőrzését illetően általános javulásról és kielégítő eredményről még nem lehet számot adni, annak ellenére, hogy egyes szövetkezesekben már vannak kedvező tapasztalatok.

Elmondta a legfőbb ügyész, hogy a gazdálkodó szervek egy része a nagyobb eredmény biztosítása érdekében nem minden esetben járt el a törvényesség követelményeinek megfelelően. A gazdasági bírság intézménye az ilyen természetű és a szocialista gazdálkodás elveit sértő jelenségek kiküszöbölésére hatékony eszköznek bizonyult. A bíróságokhoz tehát az utóbbi két évben 31 — 1973-ban 18, 1974- ben 13 — gazdasági bírság kiszabása iránti indítványt nyújtottam be. összesen 54 millió forint bírságalap figyelesnibe- vételévéL

A legfőbb ügyészi beszámoló következő témája az

ügyészi polgári Jogi tevékenység volt:

— A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveire figyelemmel a polgári jogi tevékenységünk során is arra törekszünk, hogy erőinket a legfontosabb területekre összpontosítsuk és így segítsük az egységes és törvényes ítélkezést.

— Az ügyészségek polgári jogi tevékenysége és intézkedései kettős irányúak, éspedig aszerint, hogy egy-egy konkrét ügy elbírálása során válik-e szükségessé az ügyészi intézkedés, vagy pedig az ügyek meghatározott nagyobb csoportjának értékelése során szerzett tapasztalatok teszik-e indokolttá az ügyészi intézkedést.

— Már a X. kongresszus anyaga és határozatai is felhívták a figyelmet arra, hogy a törvény szigorával kell útját állni a nyerészkedési, ha- rácsolási tendenciáknak, a lakosság megkárosításának, a jogtalan haszonszerzésnek. Az ügyészségek erre figyelemmel, elemezték azokat a polgári pereket, melyekben nyerészkedési törekvés jelentkezett. Az elemzés módot adott különféle hatékony intézkedésekre, a tisztességtelen jövedelemszerzési törekvések visszaszorítására is.

— A jogerőre emelkedett határozatok ellen törvényességi óvás benyújtásával van módunk a törvényességet biztosítani. Törvényességi óvásaink — amelyeknek száma évenként 300 körül van — néhány ügy kivételével eredményesek voltak. Az óvási eredményesség is mutatja, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak és a Legfőbb Ügyészségnek a törvényességi kérdésekben kialakított állásfoglalása általában egyező.

A büntetőjog területére áttérve, dr. Szénási Géza mindenekelőtt megállapította, hogy e szakágban is a stabilitás a jellemző a szocialista törvényesség megtartásában. Alaptalanul senkit sem vonnák büntetőjogilag felelősségre.

— Annak az elvnek az érvényesítése, hogy a büntetőpolitikában is kiegyensúlyozottságra van szükség, természetesen nem merevítheti meg a bűnüldözést és igazságszolgáltatást. Az elmúlt években erősödött meg például az a társadalmi igényekből származó felismerés, hogy a bűncselekmény útján szerzett jogtalan jövedelmeket a jog eszközeinek felhasználásával a korábbiakhoz képest fokozottabban kell elvonni. Az akkori büntetőjogi lehetőségek azonban szűknek bizonyultak ehhez. Ezt a körülményt a törvényhozás is felismerte, és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1973. évi 14. számú törvényerejű rendelettel kiszélesítette a vagyonelkobzás alkalmazásának lehetőségét.

— Az említett törvényerejű rendelet kiszélesítette a pénz- büntetés kiszabásának lehetőségét is. A hatályba léptetése óta eltelt mintegy másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy a vagyoni jellegű büntetőjogi hátrányok alkalmazása jól szolgálja nemcsalt a büntetőeljárás céljainak megvalósulását, hanem a szélesebb társadalompolitikai célok elérését is, melyek egyébként soha nem hagyhatók figyelmen kívül a jogalkalmazás más vonatkozásaiban sem.

— Az 1974. évben ismertté vált 76 308 bűnelkövető közül 8148 (az összes bűnelkövetők 10,7 százaléka) felelősségre vonását indítványozták az ügyészek bírósági eljáráson kívül.

Emlékeztetett a legfőbb ügyész arra, hogy az ország- gyűlés az 1973. évi I. törvénybe foglalta a büntetőeljárásról szóló törvényt, amely 1974. január 1-én lépett életbe. A törvény megalkotása alapvetően azt célozta, hogy erősítse a szocialista törvényességet, a társadalom és az állampolgáFock Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken az Országházban fogadta Lodongijn Rincsint, a Mongol Népköz- társaság külügyminiszterét.

A szívélyes, baráti hangulatú találkozáson jelen volt Purok jogvédelmét; egyszerűsítse és gyorsítsa — a , törvényesség sérelme nélkül — az egész büntetőeljárást; a lehető legszélesebb körben biztosítsa a védelem alkotmányban is .lefektetett elvének érvényesülését. Ezek az intézkedések munkánk eredményeiben is tükröződnek.

Számokkal, adatokkal is érzékeltette dr. Szénási Géza az ügyészi nyomozás törvényességi felügyelete keretében végzett munka mennyiségét és súlyát:

— Az ügyészi szervezet 1974- ben 89 761 lenyomozott ügy anyagát vizsgálta felül, és (az összes ügy hat százalékát jelentő) 4528 ügyet küldött visz- sza pótnyomozásra, 953 ügyben pedig (az ügyek 1,1 százalékában) maguk az ügyészek folytattak le bizonyításkiegészítéseket. Az ügyészek az összes (7175) felülvizsgált ügy 8 százalékában változtatták meg a rendőrség határozattervezetét, illetve vádemelési javaslatát. 6298 ügyben (az ösz- szes felülvizsgált ügy 7 százalékában) kellett a rendőrség vádemelési javaslatát az eljárás megszüntetésére változtatni.

— Az ügyészségek nemcsak

nyomozás-felügyeleti tevékenységet fejtettek ki, hanem a jogszabályban meghatározott körben nyomozást is folytatnak. Egyrészt a rendőrségtől bármely ügy nyomozását átvehetik és jó néhány bonyolult, kiemelkedő jelentőségű ügyet át is vesznek, másrészt pedig meghatározott bűncselekmények esetén a nyomozás ügyészi hatáskörbe tartozikA büntetőeljárásunknak az alkotmányban rögzített fontos elve a védekezés és a védelem biztosítása. Uj törvényünk e tekintetben nemzetközi ösz- szehasonlításíban is messzemenő jogokat biztosít a védőknek. Nem öncél ez, hiszen a törvény a védői közreműködést a szocialista büntetőeljárás minden szakasza fontos részeként tekinti, annak érdekében, hogy e garancia a törvényesség érvényesülését segítse elő. Szükséges /lenne azonban, hogy a védői közreműködés, az ügyvédek részéről is állandó gyakorlattá váljon és munkájuk az eddigieknél jobban lii- terjedjen a nyomozások érdemi kérdéseire is.

Szólt a legfőbb ügyész a bűnözés helyzetéről is.

— 1974-ben az ismertté vált összes bűncselekmények száma 111 825, az ismertté vált bűnelkövetők száma 76 308 volt. A bűn- cselekmények 56 százalékát a nagyobb jelentőségű és súlyú cselekmények, a bűntettek és 44 százalékát a kisebb jelentőségűek, a

vétségek tették ki.

— Ezek alapvetően megnyugtató számok, mert az össz- bflnözés 44 százalékát kitevő vétségek társadalmi veszélyessége nem nagy, ezek korántsem társadalmi rendünk lényeges elemei ellen irányuló cselekmények. Viszont fel kell figyelnünk arra, hogy például a népgazdaság elleni bűncselekmények száma kismértékben ugyan, de következetesen emelkedik.

— Az ismertté vált, vagyon elleni bűnözés az összbűnözés 56,0 százalékát jelenti. A nagyobb kárt okozó bűncselekmények aránya 10 év óta első ízben 1974-ben a társadalmi

ja Frigyes külügyminiszter; Kádas István, hazánk ulánbá- tori nagykövete, valamint Babdarijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI)

tulajdon területéről eltolódott a személyek javai irányába.

— A társadalmi tulajdon védelme általában kielégítő és sokat fejlődött. Ezt mutatja az is, hogy a társadalmi tulajdonban bűncselekményekkel okozott kár az 1973. évi 220 millióról 1974. évben 171 millió forintra csökkent. Ebből a népgazdasági ágazatok közül legnagyobb az ipar és a mezőgazdaság

részesedése.

— Amíg a társadalmi tulajdoniban bűncselekményekkel okozott kár az 1974. évben

1973-hoz képest 23 százalékkal csökkent, addig a személyek javaiban 19 százalékkal növekedett.

— Az erőszakos és garázda jellegű bűnözés 1970 év óta csökken. A csökkenés az 1970—1974 év közötti 5 évben 25 százalékos volt. Az erőszakos, garázda fellépés sikeres megfékezése összehangolt, tervszerű munkának az eredménye. Kézzelfogható bizonyítéka ez annak, hogy lehet és érdemes célszerű intézkedéseket tenni az állampolgárok bevonásával a bűnözés .

csökkentése érdekében. ; Beszélt a legfőbb ügyész aa alkoholizmusról — mint a bűnözés egyik motívumáróL Aa alkoholfogyasztás következtében a közlekedési, üzemi és foglalkozási balesetekkel, a bűncselekményekkel, a termelésben mutatkozó kiesésekkel, valamint az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos költségek és népgazdasági veszteségek nagyságrendje újabb megállapítások szerint 1970 óta évenként eléri vagy megközelíti az alkoholos italok eladásából befolyó, állami bevételt.

Beszéde befejező részébe* hangsúlyozta:

— Eddigi munkánk irányvonalának következetes folytatása mellett a jövőben is fokozottabb figyelmet fordítunk a gazdasági bűn-cselekményekre, a társadalmi tulajdon és az állampolgárok javai védelmére, a közbiztonságot érintő bűncselekményekre, a jogpolitikai elveken alapuló differenciált felelősségre vonásra, s nem utolsósorban a bűnözés, illetve a törvénysértések általános megelőzésére. Ezt a sokrétű és bonyolult munkát azonban csak akkor1 tudjuk hatékonnyá tenni, ha minden állami, tá-nsad-almi szerv és állampolgár felismeri a szocialista törvényesség érvényesüléséhez és a bűnözés megelőzéséhez fűződő érdekek jelentőségét és alkotmányos elveinknek megfelelően közreműködik a maga területén a törvényesség biztosításálban, illetve megtartásában és az állam- polgári jogtudat fejlesztésében. Ügyészi tevékenységünk során a törvények és jogszabályok betartására irányuló kötelezettségeinken túl a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatát alapján teljesítjük feladatainkat.

Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy beszámolómat el-, fogadni szíveskedjék! — fej£9- te be beszédét dr. Szénási Géza.

Az országgyűlés a. legfőbb ügyész beszámolóját egyban-v gúláig, jóváhagyólag tudomásul vette.

(Folytatás g. oldalon)

Kielégítő a társadalmi tulajdon Tédelme