Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
iulfc • '^Äjfö'rRoiTtw&t tisrnvimTm TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZOMBAT 197S. épr. 12. XXV. évf. 85. szám. ÁRA: 0.90 Ft. Befejezte munkáját az országgyűlés A képviselők megszavazták a társadalombiztosításról szóló törvényt Pénteken délelőtt a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Sehulíheias Emil $ T ársadalombiztosításunk hűen tükrözi három évtizedes fejlődésünket Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter elöljáróban rámutatott: szocialista társadalmunk legíöbb célja a dolgozó ember anyagi és kulturális felemelkedésének, jólétének biztosítása, életkörülményeinek javítása, életszínvonalának növelése. Ennek szerves része az a széles körű, messzemenő gondoskodás, amellyel államunk minden magyar állampolgár egészségének körültekintő védelmét kívánja biztosítani. A sokoldalú gondoskodás jelentős részben a társadalombiztosítás révén valósul meg, de kiemelkedő jelentősége van az egészségügyi ellátásnak is. A társadalombiztosítási törvényjavaslatról szólva kifejtette: Társadalombiztosítási rendszerünket egységbé foglaló törvénytervezet ez, amely az emberről való intézményes, az egész társadalomra kiterjedő, az egyenjogúságon alapuló igazságos gondoskodást kívánja továbbfejleszteni. Széles körű érdeklődésre számíthat, hiszen hazánk valamennyi állampolgárát érinti, a ma született csecsemőktől a legidősebbekig. Dr. Schultheisz Emil ezután arról beszélt, hogy társadalom- biztosításunk — és ezen belül az egészségügyi ellátás — három évtizedes fejlődése hűen tükrözi szocialista hazánk társadalmi, gazdasági fejlődését, pártunknak és kormányunknak a lakosság szociális biztonsága iránt érzett felelősségét. A felszabadulás előtt 10 ezer orvos és 20 ezer egészségügyi dolgozó, valamint 47 ezer kórházi ágv állt az egész ország rendelkezésére. Ez azonban csak egy aránylag szűk réteg igényeit, elégíthette ki. Az orvosi ellátást, a rendelőintézeti és kórházi áoo- lást, a gyógyszerellátást a városi és a falusi dolgozók jelentős többsége csak kivételes esetben tucPn megfizetni. A szocialista elvek rz m-is. ritán bekövetkezett forradalmi változásokkal összhangban jutottak érvényre társadalom- biztosításunkban. a legfontosabb előrelépés a társadalom- biztosítási gondoskodás kiterjesztése, a széles körű egészségügyi és anyagi ellátás biztosítása volt. Ehhez napjainkban több mint 26 ezer orvos, 83 ezer egészségügyi szakdolgozó és 87 500 ágy áll az állampolgárok rendelkezésére. Szociálpolitikai céljaink megvalósításának jelentős állomása volt az egészségügyről szóló 1972. évi második törvény megalkotása. Az új törvény lehetőséget teremtett feladataink egységes végrehajtásához és hosszú távú programot adott az egészségügy fejlesztéséhez is. Az egészségügyi törvényhez hasonló jelentőségű a mostani törvény- javaslat is. S mert az egészségügyi ellátás szoros összefüggésben van társadalombiztosítási rendszerünkkel, ez utóbbinak minden változása kihat az egészségügyi ellátás lehetőségeire, és színvonalára is.. Az egész lakosságra kiterjedő szociális biztonság egységes rendszerének megalkotása összhangban van pártunk kongresszusi határozataival, népesedéspolitika! feladatainkkal, biztosítja a teljes körű, az ország minden állampolgárára kiterjedő egészség- ügyi ellátást. Eredményeink ismeretében azonban nem feledkezhetünk meg a megoldásra váró feladatainkról sem. A miniszter ezek sorában említette a megelőzés továbbfejlesztését. Ezzel kapcsolatban elmondotta: az egyén és a társadalom szempontjából sokkal kedvezőbb a betegség megelőzése, mint a már bekövetkezett baj orvoslása. Ezzel összefüggő tennivaló az azonos színvonalú ellátás biztosítása, a falu és a Város egészségügyi ellátásában meglévő különbségek csökkentése és a kórházi ágyak számának növelése. A párt XI. kongresszusának határozata alapján az egészség- ügyi intézmények felújításával, bővítésével, felszerelésük korszerűsítésével, a meglévő hálózat sokkal szervezettebb irányításával és az orvostudomány új eredményeinek alkalmazásával kell tovább javítani a betegségek megelőzését szolgáló egészségügyi apparátus munkáját; növelni kell a betegellátás színvonalát. E célok azonban az eddigieknél jobban megkövetelik a tervező, szervező és az irányító munka fokozottabb mértékű javítását és az egészségügyi hálózat ésszerű integrálását. A miniszter külön szólt á népesedéspolitikai határozatok végrehajtásának tapasztalatairól. Elmondotta, hogy az elmúlt két évben örvendetesen csökkent a művi vetélések száma. Dr. Schultheisz Emil a továbbiakban részletesen szólt az üzemi dolgozók egészségvédelméről, amely egyik kiemelt feladata egészségügyünknek. Különösen az utóbbi években — a mezőgazdaság szocialista átalakulásával és a mezőgazdasági termelés iparosodásával — mind sürgetőbbé vált az ipari munkásság mellett a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmének és ellátásának fejlesztése is. Az egészségügyi törvény előírja, hogy az állampolgárok óz orvosi ellátást — a gyógyító, megelőző ellátás keretében — ingyenesen kapják. Az egészségügy ma már rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel. Eddig ugyanis az ingyenes egészségügyi ellátás függvénye volt a társadalom- biztosításnak. Az évek során bármennyire növekedett is a biztosítottak száma, a biztosítási jogszabályok bonyolult rendszere miatt mégsem lehetett egységes, egyszerűsített eljárást alkalmazni az egészség- ügyi ellátás igénybevételekor. Ez sok fölösleges munkával járt, és a túlzott adminisztráció éppoly terhet jelentett a társadalombiztosítási és az egészségügyi dolgozóknak, mint a lakosságnak, a betegeknek. Moát mindez megváltozik: a gyógyintézetek igénybevételéhez, az orvosi kezeléshez elegendő lesz az egyszeri igazolás is. A térítéshez kötött szolgáltatásoknál — a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök esetében — szintén egyszerűbb lesz az eljárás. Az utóbbi időben évente 150 millió receptet írtak fel orvosaink, s a vényírás a körzeti orvosok rendelési idejének egyhafmadát vette igénybe. A felírt gyógyszerek jelentős részét ugyan eddig is meg lehetett recept nélkül vásárolni —. csakhogy teljes áron. A receptírás tehát — és ezzel az orvosok fölöslegesen lekötött értékes munkaideje — a vény utalványjellegét, az olcsóbb árat szolgálta. Ezért megfelelő elemzés és megfontolt előkészítés után ma már célszerűnek látszik a gyógyszerrendelés újraszabályozása, a vény utalvány jellegének megszüntetése. Ezzel nemcsak az orvosok, hanem a betegek helyzetét is megkönnyíthetjük. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: ma még kevés országban mondhatják el, hogy ingyenes a gyógykezelés, s ezt törvény garantálja. Törvény gondoskodik a betegségi biztosításról, s rendeletekkel messzemenően támogatják a csalódok védelmét, a kedvezményes gyógyszerellátást A társadalombiztosítási törvény tervezete most újabb lehetőségeket is teremt. Ezután DR. PETRI GÁBOR sebészprofesszor (Csongrád m. 2. vk.), a Szegedi Sebészeti Klinika igazgatója emelkedett szólásra. Elmondotta; a felszólalások jelzik, hogy a benyújtott társadalombiztosítási törvényjavaslat nemcsak harmonikus záró akkordja a most lezáruló országgyűlési ciklus törvényhozó tevékenységének, hanem méltó jelképe a 30 éve felszabadult ország társadalmi fejlődésének. Az 1972-ben Hozott új egészségügyi törvény és a ma megszavazandó törvényjavaslat Julitis 1-i hatállyal állampolgári jogként, tehát az ország minden lakosára kiterjedően kodifikálja a szociális és az egészségügyi ellátást. Nem csúfján egy fontos és társadalmi rendszerünkből fakadó jogelv deklarációjáról van szó, hanem olyan törvényről, amelynek végrehajtását az állam mindenkori költségvetési rendjének keretei között garantálja. Hozzáfűzte, hogy a kiadandó végrehajtási utasításnak még számos részletkérdést kell tisztázni, de a törvényjavaslatnak jelen formájában is nagy értéke, egyszerű, világos és közérthető megfogalmazása. Miután több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, az elnöklő Varga Gáborné a tör vényjavaslat vitáját lezárta, s megadta a szót Karakas László munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott hozzászólásokra. Bevezetőben köszönetét mondott a képviselők nagy érdek, lődést, hozzáértést és egyben nagy felelősséget tükröző hozzászólásaiért, az előterjesztett javaslatokért, a problémák felvetéséért. Ezek — mondotta —, segítséget adnak a végrehajtási jogszabályok kimunkálásához, azok gazdagításához és egyértelműbbé tételéhez. Hangsúlyozta, hogy a törvény tervezetben foglalt fejlesztés napirendre tűzését dolgozó népünk alkotó munkájának eredményei tették lehetővé, s jövőbeni fejlődést is ez alapozza meg. A miniszter egyetértett az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának, valamint szociális és egészségügyi bizottságának módosító'javaslataival. A képviselői hozzászólásokban felvetett indítványokra válaszolva helye. Seite azt az észrevételt, hogy a hosszabb betegség esetén a vállalati üzemorvos, valamint a munkaképesség csökkenését vizsgáló bizottság vélemény- egyeztetése kellő időben és összhangban történjék. Ezt a dolgozó érdeke és az ügyintézés rendje egyaránt megköveteli. Más felvetésekkel kapcsolatban kijelentette, arra törekszenek, hogy a törvényt és a végrehajtási szabályokat minél előbb egységes szerkezetben közzétegyék. Részletesen foglalkozott a miniszter —- ugyancsak helyeselve az ezzel kapcsolatban felvetett javaslatot — a táppénzes fegyelem megszilár. dításának fontosságával. Kö^ zölte. hogy a Minisztertanács végrehajtási rendelete kimondja majd: meg lehet vonni a táppénzt attól, aki a gyógyulását neki felróható módod késleltette, az orvosi utasításoknak nem tett eleget. Hozzáfűzte: a jogszabályrendeJ zés azonban önmagában nem elégséges, sokat tehetnek a dolgozó kollektívák is. Nem szabad szemet hunyniuk a táppénzcsalások felett Nem szabad elnézőnek lenniük a humánus szocialista vívmá.' nyainkkal visszaélőkkel szemben. Egyetértőié a miniszter az-' 2al az indítvánnyal, hogy a családi pótlék folyósítható le- gyen a gyermeket háztartásé, ban ^ténylegesen eltartó nagyszülőknek, illetőleg rokonoknak is. Közölte, hogy a minisztertanácsi végrehajtási rendeletben erről megfelelően intézkednek. Úgyszintén helyeselte a miniszter azt az észrevételt, hogy a végrehajtási szabályok tegyenek lehetővé határozottabb fellépést a gyermeknevelés kötelezettségét elmulasztó, hanyag szülőkkel szemben. Említést tett a miniszter néhány olyan javaslatról is, amelyek további vizsgálatot igényelnek, és amelyek ügyében a vizsgálat eredményeitől függően várható majd! intézkedés. Befejezésül még egySzer megköszönte a képviselők közreműködését, segítőkész hoz. zászólásait, majd a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot — a két állandó bizottság által beterjesztett módosításokkal — fogadja el és emelje törvényerőre. A miniszteri válasz után Szavazás következett. Az országgyűlés először a jogi,’ igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottság módosító javaslatainak sorsáról döntött, s azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután a képviselők általánosságban és részleteiben — a megszavazott módosításokkal — egyhangúlag törvényerőre emelték a társadalombiztosításról szóló tervezetet. (Folytatás a 2. oldalon) J
