Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-10 / 83. szám
A kongresszusról — közelről K. Papp József elvtárs a szekszárdi FUK-ban n fiatalok kérdeztek, a megyei első titkár válaszolt Versenyben maradni Az aranykoszorúval negyedszer kitüntetett szekszárdi Fiatal Utazók Klubjának tagjai kedden bizonyságot tettek arról, hogy nemcsak az or- szág-világjárás iránt él ben* nük érdeklődés, hanem súlyosabb, az egész országot érintő kérdésekre is kíváncsiak. K. Papp József elvtárs, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára eleget tett a fiatalok meghívásának, ellátogatott a klubba, hogy több, mint két és fél órán át válaszoljon kérdéseikre, beszélgessen az őket foglalkoztató problémákról. Látogatása során a XI. kongresszuson elfogadott határozatokat és célkitűzéseket kötetlen formában hozta közelebb hallgatóihoz és ismertette azokat a megye fejlődése, az itteni viszonyok tükrében. Ez a Tolna megyére való „adaptálás” képezte az esti beszélgetés gerincét. Az egyik bevezető kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a kongresszus munkájával kapcsolatban nincs az, ami ne került volna a nyilvánosság elé, az újságírók, a rádió és a televízió révén, mert a párt legfelsőbb fórumának munkáját a nyíltság jellemezte. Csodálatos új dolgokat, szenzációkat nem lehet hírül adni, és ez jó, biztonságérzetet nyújt. A kongresszusi vitában elhangzott felszólalások azt eredményezték, hogy ki-ki elkezdi vizsgálni, miként juthat előre a maga munkaterületén. —- „Lenin megmagyarázta, hogy a politikai munka minden ember legsajátabb ügye, — mondotta. — Hadd nyugtassak meg mindenkit, hogy akár tudomásul akarja venni, akár nem, mindenki politizál.” Még mielőtt a megye helyzete, fejlődésének távlatai szóba kerültek volna, a fiatalok — életkoruk miatt is teljesen érthető módon — arra kérték az első titkárt, hogy vázolja néhány szóban eddigi pályafutását Az egykori kubikos úgy jutott előre a fel- szabadulás után, „mint sok tízezren”. 1944-ben vették fel a pártba. Első pártmunkája önkéntesek toborzása volt a megalakuló demokratikus honvédségbe, ahová maga is belépett, majd határőr lett. Különböző tanfolyamok sorának elvégzése után előbb SZÖVOSZ-vonalon dolgozott, majd a Földművelésügyi Minisztériumban. később az Agráregyetemre került. Pártfői s- kolát végzett, agrármérnöki képesítést szerzett, a mosonmagyaróvári főiskolán volt docens, tizennyolc éve pedig különböző vezető funkciókat betöltő pártmunkás. Tíz éve lesz, hogy az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. „Ez a fiataloknak jórészt már történelem” — mondotta mosolyogva K. Papp elvtárs. A megyéről szólva emlékeztetett arra, hogy az itteni fejlődés viszonylag későn, a második ötéves terv idején indult. A termelés és foglalkoztatottság szerkezete azóta átalakult. Az ipari munkásság száma és az ipar évi termelésének értéke már felülmúlja az egyébként országos élvonalba tartozó mezőgazdaságét. A megyében hatalmasat fejlődött az ipar. (Dombóvár, Paks, Bönyhád. Simon tornya) Székszárdon kialakult egy műszeripari, és a 2 milliárdos nagyságrendű húsüzem beruházásával kialakulóban van egy élelmiszeripari bázis. Az atomerőművel kapcsolatos perspektívák szinte beláthn*at- lanok. A P.ajna—Majna—Duna vízrendszerének összekötésével fontos szerényt Kin q jövőben a Dunaföldvártól az országhatárig terjedő rész az iparosodás és a rakodási lehetőségek révén. Szekszárd a Sió-torkolati mű jóvoltából „dunaparti város” lesz. „— A távlatok ragyogónk, olyan megyében élünk, amely fejlődik, és a fejlődésért érdemes dolgozni.” Mindez szorosan kapcsolódik a kongresszus határozatához, mely szerint folytatni kell a szocializmus építését, méghozzá a fővárosban és vidéken arányosan. „A jogos igények kielégítését az emberek jogosan követelik..’ A fiatalok kérdései viszonylag ritkán érintettek országos problémákat, de ezt a meghívott vendég egyáltalán nem vette zokon és valamennyire kimerítően válaszolt. Annál is inkább, mert a kérdések hűen tükrözték a legkülönbözőbb munkahelyeken, üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél dolgozó fiatalokat foglalkoztató problémákat. Mint már említettük, az egész beszélgetésnek az volt a vezérfonala, hogy a kongresszuson felmért országos fejlődés megyei vetü- letét adja. A kérdések és feleletek rövid összegezése: — Épül-e a negyedik ötéves tervben még gárzon-ház Szek- szárdon? Nem. Az ötödik folyamán valószínűleg igen, de konkrét tervek még nincsenek. — Lesz-e ifjúsági park és fedett uszoda? Előbbivel kapcsolatban a korábbi elképzelések irreálisaknak bizonyultak, azokat újra kell értékelni. Jelenleg a Sötétvölgy parkerdejének kialakítása folyik. Az ötödik ötéves terv során épül egy 15x20 méteres fedett tanmedence, de ez nem lesz versenyuszoda. — Lesz-e felsőfokú egészségügyi képzés Székszárdon? Nem. — Várható-e a külszol- gálati napidíjak emelése? Reméljük. (Derültség.) — Kielégítő-e az utánpótlást szolgáló káderképzés? Nem. A követelmények növekednek, az információk áradnak, nehéz a fejlődést utolérni. A vezető- képzés még nem nőtte ki gyermekbetegségeit. A sokszor nagyon jó nyugati módszereket nem lehet automatikusan, feceptszerűen átültetni a mi viszonyainkra. — Miért inflálódik a forint? Ármozgás van, infláció nincs, mert kelAz idén április 22—27 között rendezik meg Budapesten a hetedik Hanga ropiest nemzetközi műanyagkiáUitóst. A 20 ezer négyzetméternyi területen 22 ország több mint 500 vállalata állítja ki termékeit. A szpcial'sta országok közül az NDK, a lengyel, a jugoszláv, a csehszlovák és a bolgár műanyaaipar mutatkozik be. A * 50 külföldi cég között olyan amerikai, spanyol, dán, finn és svéd vállalatok is vannak, amelyek első ízben mutatkoznak be Budapesten. Szinte valamennyi nagyobb nyugat-európai vegyipari vállalót és világcég kénviselteti magát a Hanga-roptast ‘75 kiállításán. A különféle vegyipari, műanyag-' ipari alaoanydgok, félkész termékek mellett műanyagbútor- és Játék-bemutatót is megtekinthetnek a látogatók. A hazai műanyagipari és mű- anvaq-feldolgozó üzemek közül említést érdemel a székesfehér* lő árufedezet áll rendelkezésre. A tőkés világ inflációs válságának van ugyan hatása külkereskedelmileg érzékeny népgazdaságunkra, de azt nem tudja megrendíteni. — Van-e máshol is a mienkhez hasonló gyermekgondozási segély? Nincs. — Miért van szükség egyes árak befagyasztására? Mert szilárdan kézben akarjuk tartani és irányítani életszínvonalunk emelkedését. Ez egyes emberek esetében időlegesen stagnálhat ugyan, de a nagy többség számára, általánosan nem. — Miért van szükség a személyi tulajdon „lecsapódására”? „— Nem szeretjük a maguknak élő embereket. Az ember mércéje a munkája legyen, és ne az, hogy kinek, mije van a szükségletei felett. A munka a mértékadó és csak a munkával szerzett javak lehetnek az életszínvonal emelkedésének velejárói. Az állandóan jogosulatlan haszonszerzésre törekvő, a tárgyak, a vagyon rabja elveszett a társadalom számára.” — Folytatódik-e az iskolák körzetesítése? A megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel összhangban, igen. — Megáll-e Dombori fejlesztése? Ellenkezőleg, de meg kell teremteni a megfelelő csatornázást és biztosítani a víz algát- lanítását, rendszeres cserélődését. — Lehet-e kapcsolatot teremteni a testvérmegyék, testvérvárosok fiatal utazóival? Ha vannak ilyen klubok, akkor igen, sőt, ez kívánatos. A hosszúra nyúlt találkozó végén a XI. kongresszusnak a kapitalista berkekben keltett visszhangjára tértek vissza a beszélgetők. K. Papp József elvtárs kifejtette, hogy kis országunk a párt politikájának határozottságával, következetességével és a töretlen fejlődéssel teremtett tekintélyt és szerzett súlyt magának a világ kapitalista részének közvéleménye előtt is. A megyei párt- bizottság első titkárának látogatását, a szíves és bőséges tájékoztatót, mely egyben a kongresszusi küldöttek első megyebeli nyilvános beszámolója volt, Kaiser István, a FŰK vezetője köszönte meg. ORDAS IVÁN véri. Bútoripari Vállalat, amely már termékeinek több mint 90 százalékát műanyagból készíti. Nagy jelentőségű a dunaúújvárosi 26. számú Állami Építőipari Vállalat új eljárása: olyan anyagokat kevernek a házgyári panelekbe, amelyekkel tetszetős, színes fclú és változatos külső burkolatú házgyári lakóépületek készíthetők. . Nagy teret kapnak a kiállításon a nyugati cégekkel kooperáló, együttműködő hazai vállalatok is. Hiszen olyan technológiákat, gyártási eljárásokat vesznek át, amelyek komoly devizamegtakarítást eredményeznek.' Ilyen céllal működik együtt külföldi cégekkel a Politner Szövetkeze“-, a Fővárosi Műanyagipari Vállalat, a Dombóvári Vegyesipari Szövetkezet, a Pest megyei Műanyag Játékáru- és Tömegcikkipari Vállalat — hogy csak néhányat említsünk. I pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny élenjáró brigádjait rövidesen megismerheti az ország: a legjobbak kitüntetésére május elsején kerül sor. A verseny azonban folytatódik. Erről érkeznek a híradások, erről szólt sok-sok távirat is már március közepén a tanácskozó pártkongresszusnak címezve. A sok száz új vállalás közt akad több látványos, olyan, hogy azomial magára vonta az országos figyelmet is: különösen az építőiparban, a szénbányászatban és a műtrágyagyártásban születtek ilyenek. Azokban az ágazatokban tehát, amelyekben most jelentősen segíthetnek az egész népgazdaságnak: a beruházások gyorsításában, a lakás- építkezéseken, az ország energiaellátásának javításában. lf ét szempontból jen lentős az idei év, ez a IV. ötéves terv befejező éve és most szilárdíthatjuk meg azokat az eredményeket, amelyekre a következő tervidőszak indítását alapozhatjuk. Az idei terv a legfőbb és átfogó feladatot a népgazdasági egyensúly javításában jelöli meg. Ehhez lényegében mindenütt két egymással összefüggő és összetett feladatra kell összpontosítani az erőt és a figyelmet: a hatékonyság fokozására és a minőség javítására. A hatékonyság — a munka ténylegesen elkönyvelhető eredménye — érzékenyen reagál bármiféle ésszerű változtatásra, de érzékeny a semmittevésre, vagy a téves intézkedésre, hibás cselekedetre is. A legutóbbi időszak tapasztalatai arra utalnak, hogy a versenyző szocialista brigádok kitűnő helyzetismerettel, szakértelemmel és leleményességgel találták meg a legtöbb helyen, mi az, amit ha másképp csinálnak — vagy mást csinálnak — azonnal megmutatkozik az eredményen is. Éppen az ilyen felismerések, leleményességek, a változtatásra való lelkes törekvés bizonyította sok hélyen a dolgozó kollektívák előtt, hogy már egy sor apró körülmény megváltoztatása is milyen számottevő eredményjavulást hozhat egy-egy kollektíva munkájában. Ha pl. anyagra, szerszámra, rajzra nem kell várni, ha a feladatokat úgy csoportosítják, hogy műszak közben nem kell mindig átállni, ha az embereket elsősorban a termelékenyebb, értékesebb gépekhez osztják be — több műszakba esetleg — s inkább állni hagyják a sok régi, pontatlanul dolgozó gépet — akkor mindez a munkaidő jobb kihasználásához vezet, s ily módon rendkivüli erőfeszítés, vagy beruházás nélkül több, értékesebb termék kerül ki az üzemből. Ez az egyik legkézenfekvőbb módja a hatékonyság javításának. M indez munkaszerve- zési téma. Nem is egy-egy szocialista brigád feladata. Ezt a vezetőkkel együtt lehet és kell így alakítani. Ehhez a feladathoz is kitűnőek az örvendetesen szaporodó komplex brigádok. Ezektől a komplex brigádoktól várhatunk egyre többet a mai, magas szintű versenyben. Amikor a mérnök, a technikus, a szakmunkás egy brigádban, egy célért, együtt dolgozik. A hatékonyságra az anyagköltség alakulása van talán a legnagyobb hatással. Elvégre a legtöbb modem, ipari termék önköltségében lényegesen nagyobb az anyagköltség, mint bármelyik más költséghányad. Ma már a legtöbb helyen kézenfekvő, hogy az anyagtakarékosság legjobb módja nem az, ha a jó anyagot gyengébbre cseréljük ki. így ugyanis hamarabb tönkre megy a termék, több újra lesz belőle szükség, vagyis a zavartalan ellátáshoz — több anyag kell majd. Az anyaggal való takarékosság jó módszere a minőség javítása, a termék tartósságának fokozása, a selejt csökkentése. A legjobb módja pedig, ha magasabb értékű, korszerűbb terméket készítünk belőle. Ez egyben a legbiztosabb útja annak is, hogy az egész népgazdaság versenyben maradjon a szocialista és a tőkés világpiacon egyaránt. 6 egítení, gyorsítani a ° régi gyártmányok felváltsát az újakra. Ma már ilyen célt is maguk elé tűzhetnek az egyre képzettebb szocialista brigádok és kivált a komplexbrigádok. Ebben a feladatban különben sem csak a konstruktőrnek és a technológusnak van szerepe. A verseny következő szakaszától sokan még az ed-* diginél is többet várnak. Egyrészt azért, mert különösen az utóbbi egy év alatt a munkások, brigádok és a vezetők előtt is — többnyire tisztázódott, hol a szerepük, ml a feladatuk a versenyben, s ami a legfontosabb, hogy az egész versenynek hol a szerepe a munka rendes menetében, hogy ne legyen formális, papírszagú a több és jobb munkát kívánó mozgalom. 1 másik indok, amiért az eredményekre a ráduplázást várják sokan, hogy közben legtöbb helyen az üzemi demokrácia is fejlődött, s a demokratikus légkör — különösen, ha párosul jó munkaszervezéssel — kedvező feltétel a munkáját szerető, kezdeményező, alkotó ember számára. Ha az embernek szava van és cselekedhet is — szárnyakat kap a munkában. A fokozódó demokratizmus így adhat újabb és nem is akármilyen lendületet a szocialista munkaversenynek is. GERENCSÉR FERENC Tolna megye is érdekelt HUNGIROPLAST 75
