Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

Ma összeül az országgyűlés Fő témája: a társadalombiztosítási törvényjavaslat Mint jelentettük, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa április 10-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Várhatóan az ülésszak napirendjére' kerül a társadalombiztosítási r törvény javaslata, és áz alkotmány egyes rendelkezéseit, módosító törvényjavaslat, amely az or­szággyűlés, valamint egyes, általa választott tisztségvise­lők és tanácstagok választási időtartamának módosítását in­dítványozza, továbbá a Leg­felsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésanefc;a,gte3éS mólója. Halász István, az MTI hírmagyarázója írja? A társadalombiztosítási törvényjavaslattal as ország minden lakosát közvetlenül érintő törvény tervezete kerül az országgyűlés plénuma elé. Legfőbb törvényhozó testületünk állásfoglalása lényegében a. lezárását jelenti majd annak a hosszan tartó, alapos előkészítő munkának, amely a törvény- javaslat parlamenti vitára bocsátását megelőzte. A kodifi- kációban részt vettek az érintett főhatóságok, a szakszerve­zetek és más társadalmi szervek, továbbá a jogtudomány képviselői, az előterjesztést, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa rendezésében tudományos ülésszakon vitatták meg, s foglalkozott a témával a Magyar Jogász Szövetség országos munkaértekezlete. A szerteágazó joganyag feldolgozását és korszerűsítését az érdekelt főhatóságok szakértőiből alakult bizottság végez­te, vezetői szintű bizottság irányításával. A tervezetről kifej­tette véleményét az Országos Társadalombiztosítási Tanács, a SZOT titkársága és elnöksége, az elmúlt napokban pedig bz országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szo­ciális és egészségügyi bizottsága égyüttes ülésen fejtette ki véleményét a törvényjavaslat főbb intézkedéseivel kapcso­latban. s továbbította a felmerült észrevételeket ff. felsőbb Szervekhez. A lezajlott vitákon, tanácskozásokon az' az egyöntetű 'vélemény alakult ki, hogy szükséges és időszerű társadalom- biztosítási jogrendszerünk továbbfejlesztése és egységesítése. Ugyanis a társadalombiztosítási jogszabályok ma részben a biztosítási ágazatok (betegségi biztosítás, családi pótlék, nyug­díjbiztosítás), részben pedig az érintett dolgozó kategóriák (munkaviszonyban álló dolgozók, mezőgazdasági szövetkezeti "tagok, kisiparosok) szerint tagozódnak. Az alapvető jogsza­bályok ■ megalkotására az 1955—70. évek között különböző időpontokban került sor. A rendelkezéseket a társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások ' hatására — a gondoskodás fokozatos.kiterjesztése és az alapvető el­látási formák színvonalának fejlesztése érdekében — több ízben kellett módosítani, ifiéivé kiegészíteni. A joganyag ’Változása a nyugdíjbiztosításban a legnagyobb, itt a hatály­ban lévő jogszabályoknak számos* felszabadulás előtti rendel­kezést is át kellett venniök. A társadalombiztosítási jbpf szabályozásnak ágazatok és nyugdíjrendszerek szerinti elkülönülése, a. végrehajtást szabályok igen nagy száma, az idők folyamán szükségessé vált módosítások és kiegészítések folytán a társadalombizto­sítási joganyag rendkívül terjedelmessé és szinte áttekinthe­tetlenné vált. Az alkalmazott jogszabályok száma mintegy félezerre tehető. A jogszabályokban sok az átfedés és az ellentmondás, ami akadályozza a bürokráciamentes és egy­séges végrehajtást. Megnehezíti a társadalombiztosításba be­vont széles rétegek, és az ügyintézésben közreműködő akti­visták számára a szabályokban való eligazodást, a jogok és kötelezettségek megismerését, valamint az igények érvénye­sítését. Ehhez járul még, Hogy a nyugdíjrendszerek- egyes alap­vető kérdéseket eltérően rendeznek. Az eltérések nagy ré- 'szét népgazdasági szempontok és a munkavégzés sajátos kö­rülményei ma már neon indokolják. A különböző dolgozó ré­tegek társadulombizhosítási jogainak egységesítésében elért jelentős eredményeket és az ellátások színvonalának nagy­arányú fejlődését a, széttagolt szabályozás nem tükrözi meg­felelően, Mindezek, alapján szükségessé vált a társadalom­biztosítás egységes: elveken alapúig, átfogó újraszabályozása. A jo.vasláí kidolgozásában részt vevő szervek, szakem­berek, olyan törvény előterjesztésére törekedtek, amelynek paragrafusai között mindenki el tud igazodni. Az előkészí­tő munkát a felső szintű párt- és állami határozatokra ala­pozták, figyelembe véve, a társadalmi igényeket és a népgaz­daság anyagi lehetőségiéit. Gondosan mérlegelték a szociál­politika és ezen belül a társadalombiztosítás várható fej­lődés irányait, az életszínvonal és a foglalkoztatáspolitika kereteit és követelmén yeit: A törvény hosszabb távra szóló, az állam távlati szóéit ilpolitikai feladataival összhangban álló, tartós rendezést irányoz elő. E törekvések jegyében a törvényjavaslat az eddigi jogszabályokat egyszerűsíti, egység­be foglalja, ugyanakkor tartalmában jelentősen továbbfej­leszti. A társadalomba stosítási jogszabályok rendezése kere­tében az ellátás szír rvonalának emelését szolgáló jelentős fejlesztési intézkedéseikre is sor kerül. Ugyanakkor az egy­ségesítés érdekében szaímos kisebb-nagyobb reformintézkedés is megvalósul. TováMi szorul a gyűrű Phnom Penh körül PRfiGä Bohuslav Qtnoapeíc cseh­szlovák külügyminiszter meg­hívására szerdán hivatalos lá­togatásra Prágába érkezett Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár. Waldheim az ENSZ te­vékenységét és időszerű fel­adatait érintő kérdésekről tárgyal a -csehszlovák vezetők­kel. WOSZKVA Szerdán Moszkvában hiva­talos közleményt adtak ki ar­ról a találkozóról, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára és Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Kúrálja el­nökségének elnöke tartott, BELŐ HAB Szerdán Belgrádban Dobrt- Voje Vidics-nek, a JKSZ KB elnöksége végrehajtó bizott­sága tagjának megnyitó sza­vaival megkezdte munkáját az Európa és a fejlődő orszá­gok kapcsolataival foglalkozó kerekasztal-értekezlet. A ta­nácskozást, amelyen Európa számos kommunista, szocia­lista, szociáldemokrata és munkáspártjának, valamint az Algériai Nemzeti Felszabadí- tási Frontnak képviselői vesz­nek részt, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottságának Elnöksége kez­deményezte. Ä kerekasztal-értékezleten jelen van a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt delegációja is, élén Varga Istvánnal, a Köz ponti Bizottság külügyi osz­tályának helyettes" vezetőjé­vel. Ä khmer hazafiak szerdián elvágták a Battambang tarto­mányi székhelyet a, thaiföldi határral összekötő 5. számoló közlekedési főútvonalat i és Phnom Penh körül szorosabb­ra vonták az ostromgyűrűt Az AP helyszíni tudósító i- sából kitűnik, hogy a nép fi erők három irányból még job­ban megközelítették Phnom» Perih-t, és tüzérségük szerdán reggel is lőtte a fővárosnak és repülőterének katonai cél­pontjait. A Phnom Penh kö­rüli védelmi vonalat több ponton áttörték. Mint a khmer hazafiak hír- ügynöksége jelentette, a kambodzsai népi erők április 5-én Phnom Penhtől észak­nyugatra öt ellenséges állást foglaltak el. Megjeleni a KI. kongresszus jegyzőkönyve A Kossuth Könyvkiadónál megjelent a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kong­resszusának rövidített jegyző­könyve. A könyv tartalmazza a Központi Bizottság előzetes jelentését a XI. kongresszus küldöttei részére, valamint a Központi Bizottság beszámoló­ját és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. A kötet közli Kádár Jánosnak, aZ MSZMP 4KB első titkárának vitazáró beszédét, a kongresz- szus határozatát a párt mun­kájáról és a további felada­tokról, végül a programnyilat­kozatot, a szervezeti szabály­zatot és a párt központi veze­tő szervei tagjainak névsorát is. (MTI) Jugoszlávia a második világháborúban Vlagyimir Zelenyin," a moszkvai Szlavisztikai és Bal- kanisztikai Intézet képviselője, a TASZSZ tudósítójával foly­tatott beszélgetése során hang­súlyozta: „A szovjet emberek a fasizmus felett aratott győ­zelem 30. évfordulójára készülve, megemlékeznek a jugoszláv hazafiakról, megbíz­ható szövetségeseikről a közös harcokban”. A szovjet történész — aki­nek műveit nem egy ízben ad­ták ki Jugoszláviában — em­lékeztetett arra, hogy Jugo­szlávia népei már 1941-ben, minden más európai népnél korábban, kibontakoztatták a partizánháborút a német fa­siszta megszállók ellen. Már akkor nagy kiterjedésű sza­bad területeket hoztak létre, új népi hatalom irányítása alatt. A megszállóknak és béren­ceiknek a partizánok megsem­misítésére irányuló minden kísérlete kudarccal végződött. A jugoszláv népi felszabadító hadsereg megerősödött és megedződött a túlerőben lévő ellenséggel vívott súlyos har­cokban és a háború végére körülbelül 800 ezer harcossal rendelkezett. A jugoszláv felszabadító hadseregnek és a partizánok­nak óriási érdemük, hogy nagy létszámú fasiszta sereget kötöttek le és ezzel hatéko­nyan segítették a hitleri Né­metország és európai szövet­ségesei ellen vívott háború más küzdőterein folytatott hadműveleteket, A háború utolsó szakaszá­ban együtt küzdöttek a jugo­szláv és a szovjet harcosok. A belgrádi hadművelet során! 1944. októberében megsemmi­sítették az ország keleti ré­sziében lévő fasiszta csapato­kat, felszabadították a. jugo­szláv fővárost. A Szovjetunió, internaciona­lista kötelezettségéhez híven, sokoldalú segítséget nyújtott a Jugoszlávia szabadságáért küzdő harcosoknak. A fasiszta bitorlók elleni háború óriási áldozatokat kö­vetelt Jugoszláviától ember­életben és anyagiakban egy­aránt: 1 700 000-en vesztették életüket — az ország lakossá­gának egytizede. Napirenden A második európai közgyűlés Szerda délelőtt a Parlament, delégációs termében ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettesnek az európai bizton­sági konferencia tapasztalatai­ról adott tájékoztatója, vala­mint a bizottságnak az el­múlt évben végzett tevékeny­ségéről és további feladatairól készített beszámoló szerepelt napirenden. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, a bizottság elnö­ke megnyitójában az ülésen bejelentette, hogy április vé­gére Brüsszelbe összehívták az európai közvélemény képvise­lőinek második közgyűlését. Emlékeztetett arra, hogy az 1972-es első közgyűlés a nem­zetközi politika szempontjából nagy fontosságú időszakban, mintegy fél esztendővel az európai biztonsági és együtt­működési értekezletet előké­szítő konzultáció előtt ült ősz- sie. A mostani közgyűlés viszont akkor kezdődik, amikor az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet befejező szakaszának útjából el kell távolítani az utolsó akadályo­kat, s amikor Európa népei már a tartós béke körülmé­nyeinek gondjait, tennivalóit igyekeznek megfogalmazni. (MTI) A Parlament delegációs termében tartotta második;.'ülését az Európai és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága, Képünkön dal Gyula, ’ z Jép. íront Országos Tanácsának elnöke, a Bizottság elnöke mon. J .„.édét.

Next

/
Thumbnails
Contents