Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

f \ Ä munkát nézd, az embert látod Ülést íavtott a Szekszárdi JVNEB At MSZM1» Xí, KOV3­feESSZUSÁN felvázolták a következő 15—20 év, a fejlett Szocialista társadalom távi«-1 tát. Izgalmas kérdés és moz­gásba hozva a képzelőerőt! hogyan élünk majd 5—10 év­vel áz ezredforduló előtt? A fejlett gazdaság termelése és a társadalom fogyasztása megközelítő pontossággal Számszerűsíthető, De a fejlett szocialista társadalomnak az emberrel, gondolkodásával, magatartásával kapcsolatos követelménye, bár igen ma­gas, mégis csak elméletileg jelezhető. Erkölcs, öntudat, műveltség, életmód — ref- rénszerűen visszatérő témák a közélet fórumain és magán­beszélgetésekben. Nem vélet­lenül. Még a szenvedélyesen bíráló, jogos megjegyzések is a fokozott igényesség meg­nyilvánulásai, Nem lett több az emberi gyarlóság, legfel­jebb szembeötlőbb. Az emberi tevékenységek közül a legemberibb a mun­ka. Nemcsak azért, mert a munka a társadalmi lét, alap­ja és történelmi kiinduló­pontja, hanem mert megha­tározó, napjainkban is, em­ber- és jellemformáló. Ahogy társadalmunk lényegét a szo­cialista tulajdonviszonyok fe­jezik ki, úgy az emberét ön­megvalósító, teremtő tevé­kenysége. „Megnézem a mun­kád és megmondom, hogy ki vagy.” Igaz ez az egyes em­berre, a kisebb-nagyobb kol­lektívákra, de társadalmunk egészére is. Hol tartunk, Kled­éiig jutottunk? A pártkong­resszus határozata így sum­mázza a helyzetet: „A szocia­lista közgondolkodás mindin­kább tért hódít és meghatá­rozza a cselekvést,” A •GONDOK, A FELADA­TOK persze gyakran szóba kerütték a kongresszuson is. Elemző módon, a körülmé­nyeket vizsgálva — túllépve az óhajokon, Azt régről tud­juk, hogy a tudat, a gondol­kodás lassabban, csak meg­késve követi az anyagi lét­alapok változását. £s ez igaz. A társadalmi viszonyok in­kább szocialisták, mint mun­kánk, gondolkodásunk. A ne­velő, a felvilágosító munka tehát fontos a tulajdonosi ér­zés és felelősségtudat kifej­lesztésében. De nem kevésbé lényeges az olyan feltétel­rendszer, amelyben nyilván­való, hogy ki a felelős gazda. Ide sorolhatók a rendszeres, a közérthető tájékoztatás, a vállalati hatáskörök ésszerű megosztása, a belső elszámo­lás, a munkásgyűlések, bizal­mi tanácskozások intézmé­nyesítése. Vagy a pártszerve­zetek gazdasági ellenőrző munkája, beleszólása a válla­lati tervek kialakításába, a jogok és kötelességek össze­hangolásába, a munkások be­vonása az igazgatói tanácsok­ba, a felügyelő bizottságok­ba. Meglévő fórumok és új módszerek kerültek szóba a kongresszuson. A küldöttek kevesebb formalitást, több érdemi tájékoztatást és bele­szólási lehetőséget követeltek. A MUNKAHELYI. AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA ér­vényesülése segíti a munka alkotó jellegének kibontako­zását, növeli a dolgozók ak­tivitását, fokozza felelősség- tudatát A passzivitás, a fá­sultság, a közömbösség, a lé­lektelen munka mögött vi­szont mindig felfedezhetjük a tájékozatlanságot, az igaz­ságtalanságot a jogos sérel­meket a demokratizmus hiá­nyát A fejletlen „bérmunkás” viszonyok pedig fékezik a dolgozók szocialista tudatának kifejlődését, s jelzik a veze­tők politikai éretlenségét, ér­zékfftlenságét, Ä jó vezető­nek jó a kollektívája. Mert bízik a beosztottakban, tá­maszkodik rájuk, s olyan lég­kört teremt, amelyben kedv­vel dolgoznak, egymást segít- ve-bírálva fejlődnek, munkál­kodnak az emberek a közös célért. Az a munkahelyi ve­zető, aki bizalmatlan és elé­gedetlen az általa irányított kollektívával, népét leváltó királyra emlékeztet. A XI. PÄRTKONGRESZ- SZUS — mind az előkészítést, mind a tanácskozás vitáját, elfogadott dokumentumait te­kintve — szépen példázza tár­sadalmunk érettségét, fejlett­ségét, a demokratizmus, a kollektív bölcsesség erejét, lehetőségeit. A tapasztalato­kat összegezve és általánosít­va reális képet adott mai ön­magunkról, a párt, a társa­dalom, a gazdaság tényleges helyzetéről, a tennivalókról, a lelkesítő holnapról. Érdemes is, lehet is, kell is e példát követve több sí­kon és minden szinten a tö­megek aktivitására, kezdemé­nyezésére, tapasztalataira építve reális helyzetelemzést készíteni, a feladatokat meg­szabni, a fejlett szocialista társadalom távlatait felmér­ni. Hogy a tulajdonviszonyé*: tovább fejlődjenek, közelebb kerüljön egymáshoz a miénk és az enyém. Hogy felszínre és hasznosításra kerüljenek azok a tartalékok, amelyek megoldhatják legégetőbb gondjainkat, pótolják a vi­lággazdasági változások okozta veszteségeket. Hogy embe­ribb legyen az élet, örömte­libb a munka. Hogy megszűn­jenek a ma még nyomasztó társadalmi, gazdasági gondok és létrejöjjenek nagy célunk, a kommunizmusba való át­menet anyagi-technikai alap­jai« KOVÁCS JÓZSEF Hétfőn délelőtt ülésezett a Szekszárdi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság, A NEB két esztendőre vonatkozóan vizsgálta, hogy egy ÁFÉSZ, két ipari szövetkezet és két tanácsi vállalat a gépkocsik rendeltetésszerű használatára vonatkozó jogszabályokat, fe­lettes hatósági rendelkezéseket mennyiben teljesítette. A népi ellenőrzés megálla­pítása szerint a vizsgált egy­ségek kötelezettségeiknek csak részben tettek eleget. Csaknem mindenütt azt ta­lálták, hogy sem a gépjármű­menetokmányok vezetése, sem kezelése nem felel meg a kö­vetelményeknek. így például több egységnél következete­sen ugyanaz a személy írta alá a menetleveleket — tel­jesen függetlenül attól, hogy a járművet valójában ki vette igénybe. Ez a helytelen gya­korlat annak lehetőségét sem zárja ki, hogy meg nem tett — vagy merőben feleslegesen megtett — utakat legalizálja­nak. Ehhez hasonlóan: gyak­ran más és más állítja ki a menetleveleket, aminek követ­kezményeként később vajmi nehéz tisztázni, hogy ki adta ki a menetokmányt. A népi ellenőrzés nézete szerint fel­tűnően sok a javítás a menet­levelek kilométer-rovataiban. A vállalati, szövetkezeti ve­zetők az elvárhatónál kisebb alapossággal értékelik a gép­járműhasználat gazdaságos­ságát. Ez a megállapítás a személyautó-használati áta­lányok térítésére is majdnem mindenütt érvényes. Ez utób­bi észrevétel alól követésre méltó kivétel a Tolnai Gép­es Műszeripari Szövetkezet, ahol az átalányt a realitás­hoz igazították. Ezzel ellentétben: egy má­sik szövetkezetnél két sze­mély két esztendő leforgás» alatt százkílencvenayolc eset­ben vette igénybe a közületi kocsit — zömmel lakása és munkahelye között. Ugyanők a szövetkezettől saját autó­juk használatáért átalányt is kaptak. Ennél a szövetkezet­nél honosodott meg az a jog­ellenes gyakorlat is, hogy a szolgáltató célú gépkocsit fő­városi anyagbeszerzésre és —r egy másik megyébe — üdü­lőhöz anyagszállításra hasz­nálták. A tanácsi vállalatok egyi­kénél nehezíti meg az eiten- őrzést, hogy a menetleveleket havonta egyszer adják le el­számolásra. Másutt nem ve­szik figyelembe, hogy az üzemanyag-fogyasztás nor­mája más nyáron, más téten. A személyi tulajdoniban, lé­vő, de közületi célhra is hasz­nált autókra vonatkozó étő- írásakat csaknem unindműtü tiszteletben tartották. Kivétel csak az a szövetkezet, amely­nél egy személynek havi ezer forintot fizettek úti és élel­mezési átalány címéi, de az átalány kralakffcí.sára vonat­kozóan semmiféle dakumaz- tum került glő Mind az eseti igénybevétel­nél. mind az átaMnyd£jas rendszer alkalmazásával az autótulajdonos dotogúknab CASGO-biztosntással kell rendelkerrt tok. Ennek eflenáv a szövetkezetek egyűsániSt nyolc átaMnydájas dlűiQgpeö kö­zül csak kettőnek mienetiafc- mártyain volt a CASCO-íáz:- tosítás feltüntetve, örosrtdietes és fbtmfejs TfTííipgfc-» állapítása a Szekszárdi Járá­si Várost üíépt EHéiőEzéá Bizottságnak, hogy a vtasgállfc szervek tailmtJegyike ínztaBé- totíta gépkocsivezetői szamára az dŰÉrt Btyataárás ikhanät. el r. T 30 év-30történet A legnagyobb esemény ed­digi életemben az, hogy részt vehettem, mint küldött, pár­tunk XL kongresszusán. De ennek előzményé vannak, ezért hadd beszéljek előbb ar­ról, hogyan is kerültem a párt tagjai sorába, hogyan lettem szekszárdi bőrdíszműves és kongresszusi küldött. Mint ipari szakmunkásta­nuló kerültem kapcsolatba az ifjúsági mozgalommal Mező­túron. A SZÍT tagja lettem. (Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom. — A mun­kásifjúság rétegszervezete az ifjúsági mozgalmon belül. A szerk.) Később, természetesen a DISZ-ben folytattam a poli­tikai munkát. Ekkor már, az ötvenes évek elején, Hódme­zővásárhelyen dolgoztam a pénzügyőrségnél. 1954-ben férjhez mentem. 1957- megszületett a nagyobbik lá­nyom, 1958-ban férjemet Tol­na megyébe helyezték. a bewaetét elengedd tétlennek tartottam, mert szekszárdi életem, szekszárdi munkám ezután kezdődött, s az, hogy a Bőrdíszműben is bekapcsolódtam a társadalmi munkába, nem volt előzmény nélkül. I960, áprilisában in­dult az üzem. Azóta itt va­gyok. Mi tűzönök keresettek voltunk. Hiányzott nekem a munka, hiszen 1956 és 1960 között nem dolgoztam, de még jobban hiányzott a kö­zösség, a társadalmi élet. Ha­marosan brigádvezető lettem, majd 1962-ben felvettek a pártba. Addig is, de azután még inkább kötelességemnek éreztem, foglalkozni munka­társaim ügyes-bajos dolgaival. Voltam tagja a szakszervezeti bizottságnak, voltam pártbi­zalmi, most pedig alapszerve­zeti vezetőségi tag és tagja a városi pártbizottság végrehaj­tó bizottságának. A városi pártértekezleten küldöttnek választottak a megyeire, ott pedig kongresszusi küldötté, így jutottam el a XI. kong­resszusra, amely életem vé­géig felejthetetlen marad. Nem szólam, és nem álsze­rénységből mondom, de úgy érzem, hogy az én küldeté­sem nemcsak nekem szólt, hanem az egész közösségnek, amelynek magam is tagja vagyok. Először vettem részi ilyen magas szintű tanácskozáson, ezért összehasonlítani nem tu­dok. Az a véleményem, hogy a munkások — és egyáltalán mindenki — tényleg elmond­hatták a véleményüket. És el Is mondták. Ezt én nagyon jónak tórtem. Éreztem, hogy a Vezető szervek számítanak a tni véleményünkre, Ezt már az aiapszervezeti taggyűlése­ken és a városi pártértekez- íeten, majd a megyei pártér­tekezleten is tapasztalhattuk. Különösen jól esett ez ne­kem, aki csak ebből az adott helyzetből nézem az esemé­nyeket és veszek részt ben­nük, amelyben élek. Munkás vagyok, munkásasszony. És most már úgy látom, az asz- szonyok szerepe is nagyon megnőtt. Elég nagy számban szólal­tak fel nők és fiatalok. Előt­tünk ültek a Vas megyei kül­döttek. Soha nem felejtem el, egyik küldöttük, egy elvtárs­nő szavait, amikor az „egy­szerű munkások — nagyszerű munkásokéról beszélt. Meny­nyire igaza van neki. Nagyon tetszettek a fiatalok is. Erre az ifjúságra lehet számítani, lehet építem. Feszített volt a program, de a beszédek, felszólalások meg­hallgatásán túl is igyekeztünk kapcsolatot teremteni más me­gyék küldötteivel. Elsősorban a Vas megyeiekkel alakult ki szoros barátság. Már a kongresszus idején is sokszor töprengtem azon és most is teszem, hogy hogyan hasznosítsuk a sok tapaszta­latot. amit ott kaptunk. A feladatok nagyok, de éppen a kongresszuson erősödött meg bennem a tudat, hogy képe­sek vagyunk a nagy feladatok megoldására. Ha a mi alap­szervezetünket, a mi üze­münkben folyó politikai mun­kát. meg — amennyire eddig sikerült megismernem — a Városban folyó politikai mun­kát veszem, úgy vélem eddig is jó úton haladtunk. Ami az én közvetlen pártmunkámat illeti, itt az üzemben nőfele­lős voltam az szb-ben. Arra törekedtünk és törekszünk a jövőben is, hogy emelkedjék a női vezetők száma. Ehhez azonban tanulni kell. A lehe­tőségeket megteremtettük, po­litikai munkával kell segíteni, hogy a nők valóban jelentkez­zenek is a továbbtanulásra. Most fejeződik be üze­münkben a négyéves techni­kum. Rövidesen vizsgáznak a végzősök. Ugyancsak most fe­jeződik be a szakmásító tan­folyam is. Én is olyat végez­tem. A vállalat megadta a le­hetőséget, éltem vele. Azt sze­retném, ha munkatársnőim is mind tanulnának, ki ilyen, ki olyan oktatási keretek között. Tudom, hogy ez sokszor ne­héz, de higgyék el, megéri. Igyekeztünk és igyekszünk jó munkakörülményeket te­remteni dolgozóinknak. Azt hiszem, nem kell szégyenkez­nünk, de itt már továbblépni nem lehet, majd az új üzem­ben. .. Az igazán korszerű lesz. Nem hiszem, hogy szóban át tudom adni a tapasztalatokat és főleg azt, amit éreztem a kongresszuson, de a pártalap­tiktoÍQ& Elmondja: Kosztolányi Sán­dorod. Aíiaodó lakása: Szekszárdi Családi állapota: férjezett. Szakképzettsége: bőrdísz­műves. Beosztása: brigádverető. Munkahelye: Szekszárdi Bőrdíszmű. Édesapja foglalkozása 1945 előtt: cipész kisiparos. szervezetben és p városi párt- bizottságban a gyakorlatban igyekszem hasznosítani. A városi végrehajtó bizottsági munkámban bizonyosan se­gíteni fog az is. hogy üze­münk a várospolitika alakítá­sában fontos helyet foglal el, a munkásnők problémáival mi naponta találkozunk, hiszen úgyszólván női üzem vagyunk. Igyekszem hasznos, jó mun­kával, szorgalommal megfelel­ni a bizalomnak, amit — úgy hiszek csak — előlegeztek az elvtársak. FELJEGYEZTE: LETENYEI GYÖRGY 1975. április *

Next

/
Thumbnails
Contents