Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-08 / 81. szám
f \ Ä munkát nézd, az embert látod Ülést íavtott a Szekszárdi JVNEB At MSZM1» Xí, KOV3feESSZUSÁN felvázolták a következő 15—20 év, a fejlett Szocialista társadalom távi«-1 tát. Izgalmas kérdés és mozgásba hozva a képzelőerőt! hogyan élünk majd 5—10 évvel áz ezredforduló előtt? A fejlett gazdaság termelése és a társadalom fogyasztása megközelítő pontossággal Számszerűsíthető, De a fejlett szocialista társadalomnak az emberrel, gondolkodásával, magatartásával kapcsolatos követelménye, bár igen magas, mégis csak elméletileg jelezhető. Erkölcs, öntudat, műveltség, életmód — ref- rénszerűen visszatérő témák a közélet fórumain és magánbeszélgetésekben. Nem véletlenül. Még a szenvedélyesen bíráló, jogos megjegyzések is a fokozott igényesség megnyilvánulásai, Nem lett több az emberi gyarlóság, legfeljebb szembeötlőbb. Az emberi tevékenységek közül a legemberibb a munka. Nemcsak azért, mert a munka a társadalmi lét, alapja és történelmi kiindulópontja, hanem mert meghatározó, napjainkban is, ember- és jellemformáló. Ahogy társadalmunk lényegét a szocialista tulajdonviszonyok fejezik ki, úgy az emberét önmegvalósító, teremtő tevékenysége. „Megnézem a munkád és megmondom, hogy ki vagy.” Igaz ez az egyes emberre, a kisebb-nagyobb kollektívákra, de társadalmunk egészére is. Hol tartunk, Kledéiig jutottunk? A pártkongresszus határozata így summázza a helyzetet: „A szocialista közgondolkodás mindinkább tért hódít és meghatározza a cselekvést,” A •GONDOK, A FELADATOK persze gyakran szóba kerütték a kongresszuson is. Elemző módon, a körülményeket vizsgálva — túllépve az óhajokon, Azt régről tudjuk, hogy a tudat, a gondolkodás lassabban, csak megkésve követi az anyagi létalapok változását. £s ez igaz. A társadalmi viszonyok inkább szocialisták, mint munkánk, gondolkodásunk. A nevelő, a felvilágosító munka tehát fontos a tulajdonosi érzés és felelősségtudat kifejlesztésében. De nem kevésbé lényeges az olyan feltételrendszer, amelyben nyilvánvaló, hogy ki a felelős gazda. Ide sorolhatók a rendszeres, a közérthető tájékoztatás, a vállalati hatáskörök ésszerű megosztása, a belső elszámolás, a munkásgyűlések, bizalmi tanácskozások intézményesítése. Vagy a pártszervezetek gazdasági ellenőrző munkája, beleszólása a vállalati tervek kialakításába, a jogok és kötelességek összehangolásába, a munkások bevonása az igazgatói tanácsokba, a felügyelő bizottságokba. Meglévő fórumok és új módszerek kerültek szóba a kongresszuson. A küldöttek kevesebb formalitást, több érdemi tájékoztatást és beleszólási lehetőséget követeltek. A MUNKAHELYI. AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA érvényesülése segíti a munka alkotó jellegének kibontakozását, növeli a dolgozók aktivitását, fokozza felelősség- tudatát A passzivitás, a fásultság, a közömbösség, a lélektelen munka mögött viszont mindig felfedezhetjük a tájékozatlanságot, az igazságtalanságot a jogos sérelmeket a demokratizmus hiányát A fejletlen „bérmunkás” viszonyok pedig fékezik a dolgozók szocialista tudatának kifejlődését, s jelzik a vezetők politikai éretlenségét, érzékfftlenságét, Ä jó vezetőnek jó a kollektívája. Mert bízik a beosztottakban, támaszkodik rájuk, s olyan légkört teremt, amelyben kedvvel dolgoznak, egymást segít- ve-bírálva fejlődnek, munkálkodnak az emberek a közös célért. Az a munkahelyi vezető, aki bizalmatlan és elégedetlen az általa irányított kollektívával, népét leváltó királyra emlékeztet. A XI. PÄRTKONGRESZ- SZUS — mind az előkészítést, mind a tanácskozás vitáját, elfogadott dokumentumait tekintve — szépen példázza társadalmunk érettségét, fejlettségét, a demokratizmus, a kollektív bölcsesség erejét, lehetőségeit. A tapasztalatokat összegezve és általánosítva reális képet adott mai önmagunkról, a párt, a társadalom, a gazdaság tényleges helyzetéről, a tennivalókról, a lelkesítő holnapról. Érdemes is, lehet is, kell is e példát követve több síkon és minden szinten a tömegek aktivitására, kezdeményezésére, tapasztalataira építve reális helyzetelemzést készíteni, a feladatokat megszabni, a fejlett szocialista társadalom távlatait felmérni. Hogy a tulajdonviszonyé*: tovább fejlődjenek, közelebb kerüljön egymáshoz a miénk és az enyém. Hogy felszínre és hasznosításra kerüljenek azok a tartalékok, amelyek megoldhatják legégetőbb gondjainkat, pótolják a világgazdasági változások okozta veszteségeket. Hogy emberibb legyen az élet, örömtelibb a munka. Hogy megszűnjenek a ma még nyomasztó társadalmi, gazdasági gondok és létrejöjjenek nagy célunk, a kommunizmusba való átmenet anyagi-technikai alapjai« KOVÁCS JÓZSEF Hétfőn délelőtt ülésezett a Szekszárdi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság, A NEB két esztendőre vonatkozóan vizsgálta, hogy egy ÁFÉSZ, két ipari szövetkezet és két tanácsi vállalat a gépkocsik rendeltetésszerű használatára vonatkozó jogszabályokat, felettes hatósági rendelkezéseket mennyiben teljesítette. A népi ellenőrzés megállapítása szerint a vizsgált egységek kötelezettségeiknek csak részben tettek eleget. Csaknem mindenütt azt találták, hogy sem a gépjárműmenetokmányok vezetése, sem kezelése nem felel meg a követelményeknek. így például több egységnél következetesen ugyanaz a személy írta alá a menetleveleket — teljesen függetlenül attól, hogy a járművet valójában ki vette igénybe. Ez a helytelen gyakorlat annak lehetőségét sem zárja ki, hogy meg nem tett — vagy merőben feleslegesen megtett — utakat legalizáljanak. Ehhez hasonlóan: gyakran más és más állítja ki a menetleveleket, aminek következményeként később vajmi nehéz tisztázni, hogy ki adta ki a menetokmányt. A népi ellenőrzés nézete szerint feltűnően sok a javítás a menetlevelek kilométer-rovataiban. A vállalati, szövetkezeti vezetők az elvárhatónál kisebb alapossággal értékelik a gépjárműhasználat gazdaságosságát. Ez a megállapítás a személyautó-használati átalányok térítésére is majdnem mindenütt érvényes. Ez utóbbi észrevétel alól követésre méltó kivétel a Tolnai Gépes Műszeripari Szövetkezet, ahol az átalányt a realitáshoz igazították. Ezzel ellentétben: egy másik szövetkezetnél két személy két esztendő leforgás» alatt százkílencvenayolc esetben vette igénybe a közületi kocsit — zömmel lakása és munkahelye között. Ugyanők a szövetkezettől saját autójuk használatáért átalányt is kaptak. Ennél a szövetkezetnél honosodott meg az a jogellenes gyakorlat is, hogy a szolgáltató célú gépkocsit fővárosi anyagbeszerzésre és —r egy másik megyébe — üdülőhöz anyagszállításra használták. A tanácsi vállalatok egyikénél nehezíti meg az eiten- őrzést, hogy a menetleveleket havonta egyszer adják le elszámolásra. Másutt nem veszik figyelembe, hogy az üzemanyag-fogyasztás normája más nyáron, más téten. A személyi tulajdoniban, lévő, de közületi célhra is használt autókra vonatkozó étő- írásakat csaknem unindműtü tiszteletben tartották. Kivétel csak az a szövetkezet, amelynél egy személynek havi ezer forintot fizettek úti és élelmezési átalány címéi, de az átalány kralakffcí.sára vonatkozóan semmiféle dakumaz- tum került glő Mind az eseti igénybevételnél. mind az átaMnyd£jas rendszer alkalmazásával az autótulajdonos dotogúknab CASGO-biztosntással kell rendelkerrt tok. Ennek eflenáv a szövetkezetek egyűsániSt nyolc átaMnydájas dlűiQgpeö közül csak kettőnek mienetiafc- mártyain volt a CASCO-íáz:- tosítás feltüntetve, örosrtdietes és fbtmfejs TfTííipgfc-» állapítása a Szekszárdi Járási Várost üíépt EHéiőEzéá Bizottságnak, hogy a vtasgállfc szervek tailmtJegyike ínztaBé- totíta gépkocsivezetői szamára az dŰÉrt Btyataárás ikhanät. el r. T 30 év-30történet A legnagyobb esemény eddigi életemben az, hogy részt vehettem, mint küldött, pártunk XL kongresszusán. De ennek előzményé vannak, ezért hadd beszéljek előbb arról, hogyan is kerültem a párt tagjai sorába, hogyan lettem szekszárdi bőrdíszműves és kongresszusi küldött. Mint ipari szakmunkástanuló kerültem kapcsolatba az ifjúsági mozgalommal Mezőtúron. A SZÍT tagja lettem. (Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom. — A munkásifjúság rétegszervezete az ifjúsági mozgalmon belül. A szerk.) Később, természetesen a DISZ-ben folytattam a politikai munkát. Ekkor már, az ötvenes évek elején, Hódmezővásárhelyen dolgoztam a pénzügyőrségnél. 1954-ben férjhez mentem. 1957- megszületett a nagyobbik lányom, 1958-ban férjemet Tolna megyébe helyezték. a bewaetét elengedd tétlennek tartottam, mert szekszárdi életem, szekszárdi munkám ezután kezdődött, s az, hogy a Bőrdíszműben is bekapcsolódtam a társadalmi munkába, nem volt előzmény nélkül. I960, áprilisában indult az üzem. Azóta itt vagyok. Mi tűzönök keresettek voltunk. Hiányzott nekem a munka, hiszen 1956 és 1960 között nem dolgoztam, de még jobban hiányzott a közösség, a társadalmi élet. Hamarosan brigádvezető lettem, majd 1962-ben felvettek a pártba. Addig is, de azután még inkább kötelességemnek éreztem, foglalkozni munkatársaim ügyes-bajos dolgaival. Voltam tagja a szakszervezeti bizottságnak, voltam pártbizalmi, most pedig alapszervezeti vezetőségi tag és tagja a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának. A városi pártértekezleten küldöttnek választottak a megyeire, ott pedig kongresszusi küldötté, így jutottam el a XI. kongresszusra, amely életem végéig felejthetetlen marad. Nem szólam, és nem álszerénységből mondom, de úgy érzem, hogy az én küldetésem nemcsak nekem szólt, hanem az egész közösségnek, amelynek magam is tagja vagyok. Először vettem részi ilyen magas szintű tanácskozáson, ezért összehasonlítani nem tudok. Az a véleményem, hogy a munkások — és egyáltalán mindenki — tényleg elmondhatták a véleményüket. És el Is mondták. Ezt én nagyon jónak tórtem. Éreztem, hogy a Vezető szervek számítanak a tni véleményünkre, Ezt már az aiapszervezeti taggyűléseken és a városi pártértekez- íeten, majd a megyei pártértekezleten is tapasztalhattuk. Különösen jól esett ez nekem, aki csak ebből az adott helyzetből nézem az eseményeket és veszek részt bennük, amelyben élek. Munkás vagyok, munkásasszony. És most már úgy látom, az asz- szonyok szerepe is nagyon megnőtt. Elég nagy számban szólaltak fel nők és fiatalok. Előttünk ültek a Vas megyei küldöttek. Soha nem felejtem el, egyik küldöttük, egy elvtársnő szavait, amikor az „egyszerű munkások — nagyszerű munkásokéról beszélt. Menynyire igaza van neki. Nagyon tetszettek a fiatalok is. Erre az ifjúságra lehet számítani, lehet építem. Feszített volt a program, de a beszédek, felszólalások meghallgatásán túl is igyekeztünk kapcsolatot teremteni más megyék küldötteivel. Elsősorban a Vas megyeiekkel alakult ki szoros barátság. Már a kongresszus idején is sokszor töprengtem azon és most is teszem, hogy hogyan hasznosítsuk a sok tapasztalatot. amit ott kaptunk. A feladatok nagyok, de éppen a kongresszuson erősödött meg bennem a tudat, hogy képesek vagyunk a nagy feladatok megoldására. Ha a mi alapszervezetünket, a mi üzemünkben folyó politikai munkát. meg — amennyire eddig sikerült megismernem — a Városban folyó politikai munkát veszem, úgy vélem eddig is jó úton haladtunk. Ami az én közvetlen pártmunkámat illeti, itt az üzemben nőfelelős voltam az szb-ben. Arra törekedtünk és törekszünk a jövőben is, hogy emelkedjék a női vezetők száma. Ehhez azonban tanulni kell. A lehetőségeket megteremtettük, politikai munkával kell segíteni, hogy a nők valóban jelentkezzenek is a továbbtanulásra. Most fejeződik be üzemünkben a négyéves technikum. Rövidesen vizsgáznak a végzősök. Ugyancsak most fejeződik be a szakmásító tanfolyam is. Én is olyat végeztem. A vállalat megadta a lehetőséget, éltem vele. Azt szeretném, ha munkatársnőim is mind tanulnának, ki ilyen, ki olyan oktatási keretek között. Tudom, hogy ez sokszor nehéz, de higgyék el, megéri. Igyekeztünk és igyekszünk jó munkakörülményeket teremteni dolgozóinknak. Azt hiszem, nem kell szégyenkeznünk, de itt már továbblépni nem lehet, majd az új üzemben. .. Az igazán korszerű lesz. Nem hiszem, hogy szóban át tudom adni a tapasztalatokat és főleg azt, amit éreztem a kongresszuson, de a pártalaptiktoÍQ& Elmondja: Kosztolányi Sándorod. Aíiaodó lakása: Szekszárdi Családi állapota: férjezett. Szakképzettsége: bőrdíszműves. Beosztása: brigádverető. Munkahelye: Szekszárdi Bőrdíszmű. Édesapja foglalkozása 1945 előtt: cipész kisiparos. szervezetben és p városi párt- bizottságban a gyakorlatban igyekszem hasznosítani. A városi végrehajtó bizottsági munkámban bizonyosan segíteni fog az is. hogy üzemünk a várospolitika alakításában fontos helyet foglal el, a munkásnők problémáival mi naponta találkozunk, hiszen úgyszólván női üzem vagyunk. Igyekszem hasznos, jó munkával, szorgalommal megfelelni a bizalomnak, amit — úgy hiszek csak — előlegeztek az elvtársak. FELJEGYEZTE: LETENYEI GYÖRGY 1975. április *
