Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

Moszkvában megnyílt a jubileumi kiállítás F '(Folytatás a L oldalról) együttműködésében, testvéri kapcsolataink erősítésében, a nemzetközi politikában, az el- yi-ideológiai küzdelemben. — A Szovjetunió hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnere. Árucsere-forgalmunk értéke már tavaly meghalad­ta a 2 milliárd rubelt. Ez több mint tizenhétszerese az 1948. évi forgalomnak. Az 1975. évre tervezett kölcsönös áruforgalom csaknem 10 szá­zalékkal lesz nagyobb az (előző évinél. — A kölcsönös áruszállítá­sok nagy ütemű fejlődését se­gíti a gazdasági együttműkö­dés új, fejlettebb formája. A kölcsönös áruforgalomnak mintegy 25 százaléka terme­lési együttműködésre épül. Jubileumi kiállításunk is gyakran utal erre: a timföld, az alumínium, az autóbusz­részegységek, a Zsiguli-alkat- részek, a számítástechnikai be­rendezések kölcsönös szállítá­saira. És hozzátehetem, az olefin-műanyagok cseréjével újabb fejezetet nyitottunk or­szágaink vegyipari termelési együttműködésében. — Államközi megállapodá­sok alapján részt veszünk — többek között — az uszty— ilimszki cellulózkombinát, a kiembajevi azbesztdúsító, a kingiszeppi ammonfoszfátüzem és az orenburgi gázvezeték megépítésében, továbbá együttműködünk a Vinyica— Albertirsa közötti 750 kilovol­tos Villamos távvezeték léte­sítésében is. A szovjet népgazdasággal [ folytatott egyiittműködé- ! síink további sokoldalú ki- ! bontakoztatása, még maga- i sabb szintre emelése — számunkra létfontosságú. Mindent megteszünk, hogy ezek a kapcsolatok tovább i bővüljenek és szélesedje- |í nek. : — Ez a kiállítás bizonyára hozzájárul majd az új lehe­tőségek feltárásához, a kezde­ményezőkészség további ki­bontakoztatásához, az országa­ink közötti gyümölcsöző együttműködés elmélyítéséhez, népeink megbonthatatlan ba­rátságához. * — Országaink politikai és gazdasági fejlődésének bizto­sítéka az a békepolitika, ame­lyet a szocialista országok im­már három évtizede — a le­nini békepolitika elvei alap­ján — következetesen és eredményesen folytatnak. E békepolitika sikerét bizonyít­ja, hogy a hidegháború idő­szakát az enyhülés korszaka váltotta fel, és különösen Európában nagy lépést tet­tünk földrészünk békéje, biz­tonsága, a békés egymás mellett élés megvalósítása ér­dekében. A Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIV. kong­resszusán kidolgozott béke­program lendületes megvaló­sítása a legfőbb biztosítéka annak, hogy az enyhülés fo­lyamata a nemzetközi politi­kában visszafordíthatatlan le­gyen és hogy az Európa béké­jéről és biztonságáról folyó tárgyalások legmagasabb szin­ten történő befejezésére miha­marább sor kerüljön. — Eredményeink biztos őrei megbízható védelmi szerveze­te a Varsói Szerződés, amely húsz éve alakult meg. A szer­ződés alapján, testvéri szövet­ségben a szocialista országok­kal, a magyar nép és fegyve­res ereje becsülettel teljesíti kötelességét. Mindenkor ké­szen áll a szocializmus, a bé­ke védelmére. — A szocialista országok testvéri együttműködése az élet minden területén ki­állta az idő próbáját. Felbecsülhetetlen jelentő­ségű, hogy hazánk a világ legdinamikusabban és tervszerűen fejlő­dő gazdasági közösségé­nek, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának tagja. Az ebből származó előnyök különösen meg­győzőek most, amikor a tő­kés világ súlyos politikai és gazdasági válságot él át — A KGST negyedszázados munkáját pántunk XI. kong­resszusa is nagyra értékelte. A kongresszusi határozatok szellemében hazánk továbbra is tevékenyen közreműködik a szocialista integráció kibonta­koztatásában, a KGST komp­lex programja következetes végrehajtásában. Ez az együttműködés népgazdasá­gunk egyik szilárd bázisa. Éneikül, nem érhettük volna el azokat a kimagasló ered­ményeket, amelyekről a kiállí­tás is tanúskodik. — A kiállítás összeállítása­kor arra törekedtünk, hogy a látogatók, a szovjet emberek minél átfogóbb és minden ér­deklődést kielégítő képet kap­janak hazánkról, a fejlett szo­cialista társadalmat építő Magyar Népköztársaságról. — Köszönetemet fejezem ki a Szovjetunió kormányá­nak és mindazoknak a szov­jet embereknek, akiknek se­gítsége lehetővé tette kiállítá­sunk megszervezését Egyben megköszönöm a magyar intéz­ményeknek és dolgozóknak a kiállítás előkészítéséért vég­zett önfeláldozó munkáját. — Ez a kiállítás is bizonyít­ja, hogy a szovjet népnek a hazánk függetlenségéért és szabadságáért hozott nagy ál­dozata nem volt hiábavaló. A magyar nép a párt vezetésé­vel jól alkalmazta a marxiz­mus—leninizmus elveit a sa­játos magyar viszonyokra, fel­használta az idősebb testvér, a ma már kommunizmust építő szovjet nép alkotó mun­kájának gazdag tapasztalatait. — E gondolatok jegyében megnyitom a Magyar Népköz- társaság 30 éves fejlődésének, a magyar munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szocializmust építő munkájá­nak hű képét adó kiállítást. Ezután Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke mondott ünnepi besaédc*. Alekszej Koszigin beszéde Az önök személyében, drága magyar barátaink, szívélyesen üdvözöljük a magyar népet, a Magyar Szocialista Munkás­pártot és annak Központi Bi­zottságát élén Kádár János elvtárssal, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsát és Minisztertanácsát. Elismeré­sünket fejezzük ki mindazok­nak, akik munkájukat, tudá­sukat, szeretetüket és tehetsé­güket adták e nagyszerű jubi­leumi kiállítás megalkotásá­hoz. Harminc évvel ezelőtt, 1945 feledhetetlen tavaszi .napjai­ban döntő fordulat ment vég­be a magyar nép történelmi sorsában. Az a tény, hogy a szovjet hadsereg felszabadítot­ta az országot a fasiszta iga alól, nagyszerű, izgalmas kez­dete lett annak a dicsőséges harminc esztendőnek, amelyet most büszkén ünnepel a .ma­gyar nép és a magyar nép va­lamennyi .barátja. A felsza­badulás az élet és a haladás győzelmét jelentette a fasiz­mus és a reakció erői felett, a józan ész és a humanizmus diadalát azok esztelensége és embertelensége felett, akik a magyar népet más népekkel együtt a véres háborúba so­dorták. 1945 tavasza Magyarország valódi nemzeti újjászületésé­nek kezdetévé vált, a szocia­lista építés útján való előre­haladásának, felvirágzásának előhírnöke lett Azóta a népi Magyarország a kommunisták vezetésével, szoros együttmű­ködésben és szövetségben a Szovjetunióval és más szocia­lista országokkal, szüntelenül növelté erejét és egyre-szilár­dabbá tette elidegeníthetetlen jogát arra, hogy a dolgozók szuverén állama, a hatalmas szocialista közösség résztvevő­je legyen. Ezért a mostani jubileumi össznépi és internacionalista ünneppé lett A szovjet nép osztja a magyar nép örömét ezen az ünnepen, a testvéri büszkeség érzését táplálja azoknak a nagyszerű sikerek­nek és eredményeknek a lát­tán, amelyeket oly ragyogóan mutatnak be ezen a kiállítá­son. Magyarország felszabadulá­sa harmincadik évfordulójá­nak ünneplése időben nem sokkal követi a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusát. A magyar kommu­nisták legmagasabb fóruma ki­emelkedő eseménnyé vált a párt és az ország életében. A kongresszus elfogadta a fej­lett szocializmus Magyarorszá­gon való felépítésének 15—20 évre szóló programját, amely egyben a kommunizmus útján való további előrehaladás programja is. A kongresszus teljes erővel aláhúzta, hogy a párt és a nép előtt álló felada­tok sikeres megoldásának leg­•• Üdvözlő táviratok április 4-re (Folytatás az 1. oldalról) Ä mongol nép .baráti üdvöz- tét Jumzsagijn Cedenbal, a ongol Népi Forradalmi Párt özponti Bizottságának első .kára, a nagy népi hurál el- . íkségének elnöke, és Zs. Bat- onh, a Mongol Népköztáisa- g minisztertanácsának elnö- : fejezte ki. Erich Honecker; a Német locialißta Egységpárt Köz- mti Bizottságának első tit- ira, W. Stoph, a Német De- okratikus Köztársaság állam- nácsának elnöke, és H. Sin- frmann, a Német Dsmokra- sus Köztársaság miniszter­tanácsának elnöke az NDK né­pének jókívánságait és üdvöz­letét tolmácsolta. A román nép jókívánságait Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke és Ma- nea Manescu, a miniszterta­nács elnöke fejezte ki üdvözlő táviratában. A VDK hős népének üdvöz­letét Ton Duc Thang, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság elnöke, Le Duan, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, Truong Chinh, a VDK nemzet­gyűlése állandó bizottságának elnöke és Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke továbbí­totta. Ugyancsak a magyar veze­tőkhöz intézett táviratokban fejezte ki jókívánságait Ngu­yen Huu Tho, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottság^ elnöksége elnöke és Huynh Tan Phat, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának elnöke is. Az Elnöki Tanács elnökéhez, a Minisztertanács elnökéhez, illetve a külügyminiszterhez üdvözlő táviratot küldött a világ sok más országának ve­zetője, politikusa is. fontosabb feltétele a munkás­osztály és marxista—leninista élcsapata vezető szerepének következetes érvényesítése. A szovjet emberek mély elismeréssel fogadták azt a nagyszerű értékelést, ame­lyet a szovjet—magyar ba­rátság és sokoldalú együtt­működés kapott a kong­resszuson. Kommunista pártunk és a szovjet kor­mány a továbbiakban is megtesz mindent annak érdekében, hogy a szocia­lista Magyarországgal va­ló testvéri szövetség és in­ternacionalista összefor- rottság tovább szilárduljon és újabb gyümölcsöket hozzon. „Az együttműködés minden újabb esztendeje — mondotta az MSZMP XI. kongresszusán L. I. Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, — valamennyiünket erősebbé tesz politikailag, 'gazdagabbá szellemileg, megsokszorozza országaink gazdasági potenci­álját, elősegíti népeink életé- . nők további javítását.” Magyarország történetében még soha nem volt ehhez ha­sonló időszak az általános fel­virágzásban, a nép ößszes al- - kotó erőinek sokasodásában. . A kizsákmányoló osztályok nem akartak, s nem is voltak 1 képesek akárcsak egy részecs­kéjét megtenni annak, amit a dolgozók hatalma tett a kom­munista párt vezetésével. A háború előtt Magyarország ki volt téve a kapitalista vi­lággazdaság minden konjunk­turális ingadozásának. Ismere­tes, hogy milyen pusztító ha­tással volt Magyarországra a húszas évek végének, a har­mincas évék elejének gazdasá­gi világválsága, amikor a munkanélküliek száma az or- £ szagban megközelí tette az egy- milliót Ma a kapitalista világban ismét komoly válságjelensé­gek tapasztalhatók. A kapita­lista gazdaságot .betegség tart­ja lázban és — mint mindig — a burzsoá világ törvényei szerint az erős elnyomja a gyengét, az uralkodó osztályok áthárítják a válság terhét a dolgozók vállára. Ennek alapján különösen pontosan rajzolódik ki a szó- • cialista termelési mód előnye, A szocialista közösség or­szágainak gazdaságát a stabilitás és a magabiztos növekedés jellemzi. Természetesen a kapitalista ■piaci konjunktúra hallat ma­gáról a mi külkereskedelmi szféránkon keresztül is, de. képtelen a legcsekélyebb ha­tást gyakorolni országaink népgazdaságának általános .helyzetére, mert mi a szocia­lista gazdaság törvényei sze­rint fejlődünk és nevezetesen ez a tényező képezi állandó előrehaladásunk alapját. A KGST-tagországok szocia­lista gazdasági integrációja 1971. évi komplex programjá­nak megvalósítása hatalmas eszköz valamennyi testvéri or­szág társadalmi termelése ha­tékonyságának növelésére, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására. gazdasági fejlettségi szintjük további kö­zelítésére. Bővülnek és szilárdulnak a szövőét—magyar gazdasági és tudományos-műszaki 'kapcsola­tok. Országaink között egész sor fontos megállapodás jött létre: a gépkocsigyártásban va­ló kooperációról, a traktorok, hajók, Diesel-vonatok, autó­buszok, műszerek és egyes .mezőgazdasági gépek termelé­sének szakosításáról. Közösen valósítjuk meg az „olefinprog­ramot”, mellyel összhangban a Szovjetunióban és Magyaror­szágon hatalmas olajvegyésze­ti kapacitások jönnek létre, melyek egyazon komplexum láncszemeit alkotják. Nemrégiben, az MSZMP XL kongresszusának megnyitása előtt a határidőt megelőzve be­fejeződött annak az új gázve­zetéknek az építése, az építke­zés első része, amely földgázt szállít a Szovjetunióból Ma­gyarországra, a vegyipar és az energetika szükségleteinek lú; elégítésére. Országaink soron követke­ző ötéves terveik össze­hangolásakor megkülön­böztetett jelentőséget tu­lajdonítanak a nyers­anyagtartalékok, a fűtő­anyag- és energetikai for­rások közös kiaknázásá­nak, valamint a gépgyártás legfontosabb ágazataiban való kooperációnak, mely területén még jelentős tar­talékaink vannak. Magyarország harmincéves szocialista fejlődésének ered­ményeivel ismerkedve ezen a kiállításon minden szovjet em­ber különösen mélyen átérzi barátságunk, Magyarországgal való együttműködésünk óriási jelentőségét, mert az elmúlt 3(1 óv a iköaös harc és munka, a magyar és a szovjet dolgozók­nak az új élet építésében való közös forradalmi alkotómunká­ja időszaka volt. Testvérpárt-^ jaink egysége megszilárclítá-; sának dicső évei voltak ezek, pártjainké, melyeket a mar­xizmus—leninizmus eszméibe® való hűség, a szocialista és a kommunista építés, a vala­mennyi elvi kérdésben kép­viselt nézetazonosság, a nem­zetközi kommunista mozga­lom, a .békéért, a társadalmi haladásért és a népek .bizton­ságáért vívott harc élvéinél egysége fűz egymáshoz. Kádár János elvtárs adotí hangot egyik .beszédében as alábbi gondolatnak: „Elkép­zelhetetlen a magyar nép be­csületes szolgálata, érdekeinél képviselete anélkül, hogy ne támogassuk szilárdan és ne fej. tesszük szünteieniül testvéri ba­rátságunkat és együttműködé­sünket a Szovjetunióval.” Szá­munkra kedvesek ezek a sza­vak, az elismerés érzését vált­ják ki bennünk, s a szovjet nép, pártunk, mely mindig is barátsággal válaszolt a .barát­ságra, igaz barátokat lát a magyar kommunistákban, a magyar dolgozókban, kikhez céljaink egysége, eszméink kö­zössége köt 'bennünket. Biztosíthatjuk önöket, ked­ves magyar barátaink, hogy pártunk, a szovjet nép tovább­ra is szilárdítani fogja a meg­bonthatatlan szovjet—magyal barátságot és a népeink közöt­ti testvéri együttműködést Engedjék meg kedves elv- társak, hogy újabb nagy sike­reket kívánjak Magyarország Valamennyi dolgozójának a szocializmus építésében, hala­dást és felvirágzást kívánjak az egész magyar népnek. Teljes sikert kívánunk a magyar jubileumi kiállításnak. A kiállítás megnyitó ünnep­sége a magyar és a szovjet himnusz hangjaival zárult majd a jubileumi bemutató fogadócsarnokában Fock Jenő a nemzetiszínű szalag átvágá­sával megnyitotta a kiállítást. A szovjet vendégeket Fock Jenő vezette végig a kiállítá­son. Hosszasabban időztek a könyvbemutató polcainál, a Központi Fizikai Kutató Inté­zet működés közben bemuta­tott legújabb műszereinél. A könnyűipari bemutatónál a konfekcióipari gépek munká­ja keltette fel érdeklődésüket Nyikolaj Podgomij és Aíek- szej Kcszigin néhány ruházati munkadarabot kézbe is vett, s alaposan megvizsgált. Nagy feltűnést keltett a kiállításon felállított komplett ABC- áruház. A gyógyszeripari bemutató is nagy érdeklődést keltett. Fock Jenő a körséta után koktélt -adott a szovjet vendé­gek tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents