Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

u Az intenzív fejlődés évtizede írta : Fjodor Kulakov, as SZKP Politikai Uisottaágánák tagja;, a KB titkára r Tíz évvel ezelőtt, 19€5. már» I dúsában az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése ha­tározatot fogadott el a mezőgaz­daság* fejlesztésének komplex programjáról. Az akkor hozott elöntések lényege a mezőgaz­dasági beruházások növelése, a több évre előre megállapított felvásárlási te*v, az anyagi ősz-® tönzés tökéletesítése. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja jelenlegi agrárpoli­tikájának fő célja az, hogy olyan szintre emelje a szov­jet mezőgazdaságot, amely lehetővé teszi a lakosság egyre növekvő élelmiszer- és nyersanyagszükségleteinek: teljes kielégítését. E politika elvi alapjait az SZKP KB 1965. márciusában megtartott plénumán dolgozták ki, ame­lyen a beszámolót Leonyid II- jjies Brezsnyev tartotta, . & A FORDULAT LÉNYEGE f V ' " "* i P I* Á márciusi plénum irány­vonalának megfelelően fontos gazdasági intézkedéseket dol­goztak ki és valósítottak meg a szovjet mezőgazdaságban. A falu szükségletei felé tett nagyszabású fordulat lénye­gében abban állt, hogy olyan gazdasági feltételeket hozza­nak létre, amelyek lehetővé teszik és tartósan ösztönzik a mezőgazdasági termelés terv­szerű növelését, fokozzák a szovjet parasztok anyagi ér­dekeltségét munkájuk ered­ményében. & ’ Ä mezőgazdaság gazdasági és anyagi-műszaki bázisának megszilárdítása nagy beruhá­zásokat tett szükségessé. Eb­ből a célból fokozottabban igénybe kellett venni az egész népgazdaság erejét, a korábbinál nagyobb részt kel­lett felhasználni a nemzeti Jövedelem felhalmozásra szánt részéből a mezőgazdaság fej­lesztésére. Az ágazatba tör­tént beruházások aránya a népgazdasági beruházások tel­jes összegéből országos vi­szonylatban az 1961—65. évi átlagos 20 százalékról az 1966 —1970. években 23 százalékra»' majd a folyó ötéves terv (1971—1975.) éveiben 26 szá­zalékra emelkedett. Ä Szovjetunió jelenlegi ag­rárpolitikájának jellemző sa­játossága a komplex jelleg, A gazdasági szabályozók, ösz­tönzők tökéletesítése mellett elsőrendűen fontos az anyagi­műszaki bázis megszilárdítá­sár Jelenleg a műszaki-tudo- mányos forradalom viszonyai között a mezőgazdasági fej­lesztésben is előtérbe kerül­tek az intenzív tényezők, ÁTTÉRÉS A KOMPLEX gépesítésre Az elmúlt tíz esztendőben a kolhozok és szovhozok technikai felszereltségében nagy fejlődés történt. A falu hárommillió traktort, 1,6 mil­lió teherautót és specializált gépjárművet, 906 ezer gabo­nakombájnt kapott. Lényege­sen emelkedett a villamos­energia fogyasztása a mező- gazdaságban. Jelenleg a szov­jet ipar több mint 1400 kü­lönféle mezőgazdasági gépet és berendezést gyárt, három­szor annyit, mint 1965-ben. Ennek eredményeként lénye­gesen emelkedett a termelés gépesítésének és villamosítá­sának színvonala a növény- termesztésben és az állatte­nyésztésben. Következetesen megvalósul a termelés részle­ges gépesítéséről a komplex gépesítésre való áttérés. val kapcsolatos intézkedések nagy mérete és komplex vol­ta jellemzi. Végrehajtásával az ország-' ban olyan méretű talajjaví­tási munkálatok folynak, amelyek világviszonylatban is párját ritkítják. Az 1965— 1974. években több mint 13 millió hektárnyi új öntözéses és lecsapolt földet vontak művelés alá, s ennek ered­ményeként az öntözött és le­csapolt földek összes terüle­te 26 millió hektárra emelke­dett j A Szovjetunióban nagy je­lentőséget tulajdonítanak a termelés szervezeti formái tö­kéletesítésének, e gazdasági ágazat irányítása megjavítá­sának. Elsősorban a mezőgaz­daságban a gazdaságok közöt­ti kooperáció és agráripari in­tegráció alapján megvalósuló szakosítás és további koncent­ráció növekvő szerepéről van szó. Ez a folyamat most a szovjet mezőgazdaság fejlesz­tésének fő útja. A kolhozok, szovhozok és más vállalatok erőfeszítéseinek egyesítése le­hetővé teszi a nagyüzemi ter­melés gazdasági és szociális előnyeinek, a beruházásoknak és a munkaerőforrásoknak ha­tékonyabb kihasználását, a korszerű gépi technika, a ha­ladó technológiák szélesebb körű alkalmazását, ami hoz­zájárul a társadalmi munka termelékenységének további növeléséhez. ' A FEJLŐDÉS EMBERI TÉNYEZŐI A mezőgazdaság intenzíveb. bé tételét célzó program si­keres megvalósítása céljából az országban létrejött a fel­ső- és középfokú képzettségű szakemberek, valamint a szakmunkások képzésének és továbbképzésének jól kiépített rendszere. Az elmúlt tíz esz­tendőben csaknem kétszere­sére emelkedett a felső- és középfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkező szakemberek száma, megja­vult kiképzésük minősége. Je­lenleg egy-egy kolhozra átlaga ban 16, egy-egy szovhozra pe­dig 30 diplomás szakember jut. A szakmunkásképzés rendszerében 100 szakmában ; Ä mezőgazdaság Intenzív íejlesztésének hatásos eszkö­zének bizonyult a földműve­lés kemizálása. A műtrágya- gyárak teljesítőképessége több mint kétszeresen meghalad­ja az 1965-ben rendelkezésre álló kapacitásokat. A mező- gazdaság 1965-ben 26,9 millió tonna műtrágyát kapott, 1970-ben 45,4 millió tonnát, 1974-ben pedig már 64 millió tonnát. TALAJJAVÍTÁS: 13 MILLIÓ HEKTÁRON " Ä mezőgazdaság hosszú tá­vú, komplex fejlesztési prog­ramjának megvalósításában igen fontos helyet foglal el a talajjavítás. Ennek program­ját az öntözéssel, a földek le- csapolásával és meliorizálásá­fäSpezneS K dolgozókat 8 kolhozok és a síovhozok szá­mára. A szovjet mezőgazda­ságban jelenleg 3,8 millió traktoros, gépész, kombájnos és gépjárművezető dolgozik, 800 ezerrel több, mint a Köz­ponti Bizottság 1965. március.: plénuma előtt. KIÁLLTA AZ IDŐ PRÓBÁJÁT \ * ' Ä jelenlegi agrárpolitika ha­tékonysága szembetűnően megnyilvánult a gabonater­melés fejlődésében. Az ország­ban az 1971—1974. években az átlagos évi gabonatermés 192 millió tonna volt Ez 62 millió tonnával meghaladja az 1961—1965. évek átlagát és 25 millió tonnával az 1966— 1970. évekét. A gabonagazda­ság fejlesztését célzó intézke­dések hatékonysága még tel­jesebben megmutatkozott 1973-ban és 1974-ben, amikor az ország történetében a leg­több gabonát takarították be. A gabonatermelés növekedése a legutóbbi tíz esztendő fo­lyamán a mezőgazdaság egyik legnagyobb eredménye. Az említett időszakban lé­nyegesen megnövekedett az állati termékek előállítása is. Ez lehetőséget nyújtott a szov­jet lakosság táplálkozási szer­kezetének javítására. Egy la­kosra számítva a tej és tej­termékek fogyasztása az 1964. évi 238 kilogrammról 1974- ben 312 kilogrammra, a hús- fogyasztás 38 kilogrammról 55 kilogrammra, a tojásfo­gyasztás -113 darabról 205 da­rabra emelkedett, "te* Az SZKP jelenlegi agrárpo­litikája kiállta az idő próbá­ját. Az élet bebizonyította, hogy az SZKP KB márciusi plénumán kidolgozott, a KB későbbi plénumain, a XXIII. és XXIV. pártkongresszuson, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának be­számolóiban és felszólalásai­ban továbbfejlesztett és meg­erősített irányvonal teljesen megfelel a munkásosztály, a kolhozparasztság, az egész szovjet nép érdekeinek. (APN—KS) ■ Emlékezés a felszabadítókra : A felszabadulási ünnepség gek forró hangulatában fo­gott tollat Lendvai Józsefük' bonyhádvarasdi nevelő. A pe­dagógus 1944. decemberébenj a szovjet csapatok előretörés sekor Felsőnyéken lakott csa­ládjával. A mozgó harcok mi­att úgyszólván mindenki el­menekült, de Lendvai József- né hetvenéves nagymamája j, az életveszély ellenére ra* f gaszkodott otthonához. AZ idős asszonyt szovjet katonák g élelmezték, szovjet katonaor—& vosok ügyeltek egészségére. Egy napon — német löveg- bői — két találatot kapott a porta; cserepekre hulltak az ablakok. Amint olvasónk ír­ja, ma sem érti, honnan ke­rítettek üveget a szovjet ka­tonák az ablakok rendbeho­zatalához. .. Azt, hogy honnan, ma mát képtelenség kideríteni. Nem in ez a fontos. A fontos az, hogy a segítőkészség olykor olyan „csodákra" képes, amelyeket megélői évtizedek múltán i$ hálásan emlegetnek. Utazik a Nyi?a és a Kolosz Az idén kezdték meg a nagy teljesítményű szovjet gabonabetakarító kombájnok} a Nyiva és a Kolosz külföld­re szállítását. Ezek a tagan- rogi kombájngyárban szer­kesztett gépek olyan jó minő­ségűek, hogy versenyezhetnek a legkitűnőbb külföldi kom­bájnokkal. Az üzem dolgozói az elsőrendű mezőgazdásági gépek gyártásában óriási ta­pasztalatra tettek szert és a KGST-országok éppen ezért választották az ottani terve­zőirodát együttműködésük központjává. A tervek szerint a szocia-. lista országok mérnökei 1980- ig új gépeket dolgoznak ki. Ezek törzsrészét és egyes fő alkatrészeit egységesítik, hogy csekély módosítással a külön­böző éghajlatú baráti ország- gokban is használhassák. A taganrogi gyár mérnökei már régóta együttműködnek a szocialista országokban dol­gozó társaikkal. Bulgária és a Német Demokratikus Köztár­saság szakembereivel közösen készítették például azt a cu. korrépaszedő kombájnt, amely az „Ágra—74” nemzetközi ki—' állításon nagy elismerést ka« PUtt. :1 . "iú£ _­P . N. Barannyikov: Nevek az emlékművön Dokumenf-írás ■-Xi V- . ' ZAMERCEV. Pável Nyitó- forovics Barannyikowal, a „Kik ők?” című könyv szer­zőjével még 1945-ben ismer­kedtem meg, amikor Buda­pest szovjet városparancsno­ka voltam. Barannyikov a harcoló csapatokhoz beosztott TASZSZ-haditudósítóként ér­kezett ebbe a városba, de már mint Magyarország Ide­iglenes Nemzeti Kormánya mellé akkreditált külföldi tu­dósító. Hamarosan leszerelt, s én már el is felejtettem, hogyan áll ezen a tősgyöke­res civilen a katonai, egyen­ruha. r Amikor néhány évvel ez. előtt Barannyikov arról a szándékáról beszélt nekem, hogy könyvet ír azokról, akik­nek nevét rávésték a Fel- szabadulási Emlékműre — ünnepélyes leleplezésén 1947- ben egymás mellett álltunk , kétkedve fogadtam sza­vait. Először is, mert csak rangjukat, családi nevüket, utó- és apai nevük kezdőbe­tűit ismerjük. Ez nagyon ke­vés adat Továbbá az újsá­gokban és a könyvekben csak azokról írnak, akik valami­lyen rendkívüli hőstettet haj­tottak végre. Ez a 390 kato­na pedig egyszerű harcos, csupán töredék része azok­nak, akik hősi halált haltak a magyar dolgozó nép fel- szabadulásáért. Én meg is mondtam neki, hogy írhat közülük két-há- rom hősről, de ha valameny- nyiről írni akar, mind a 390- ről szóló levéltári anyagot át kell böngésznie, s megkezde­ni a levelezést rokonaikkal és barátaikkal, akik több ezren lehetnek! Tudtam, hogy Barannyikov súlyos beteg és még egy egy­szerű levél megírása is meg­terhelő a számára. Csupán annyit válaszolt, hogy az anyaggyűjtést elkezd­te, azok majd megmutatják, mit lehet velük kezdeni. Amikor pedig megmutatta nekem a nagy rakás levelet, és megismertetett az első há­rom év munkájának eredmé­nyeivel, a hős harcosok port­réival, amelyeket rokonaik és barátaik rajzoltak róluk, vagy a hősi halált halt harcosok gondosan kiválogatott levelei­ből álltak össze, csodálkoztam és örültem egyszerre. Nagyon jónak tartom, hogy számos anyagból teljesen, vagy csaknem teljesen hiány­zik a kommentár. Csupa dokumentum; száraz, hivata­los levéltári kiírások és levél- idézetek. De milyen sok min­dent elárulnak! A levelek nem olyan for­mában születtek meg, ahogy az olvasó elé kerülnek. Hosz- szú levelezés előzte meg azo­kat, a könyv szerzője renge­teg kérdést tett fel az elesett hősök hozzátartozóinak és ba­rátainak, levéltárakban kuta­tott, ellenőrzött, egészen, ad­dig, amíg nem' kapott részle­tes válaszokat, olyan levele­ket, amelyeknek tömegéből kirajzolódott a hős portréja. A magyar nép az idén ün­nepli hazája felszabadulásá­nak 30. évfordulóját. Harminc évvel ezelőtt a magyar föld szabad lett. Ebben nagy érde­meket szereztek azok a szov­jet harcosok is, akiknek neve ott áll a Felszabadulási Em­lékművön. Pável Barannyikov nem ér­hette meg ezt a nagyszerű napot. Kiváló ember, jó elv­társ, a magyar nép nagy ba­rátja volt. Az előttünk fekvS könyv — hatalmas munkájá­nak eredménye. 1. T. Zamercev, _ nyugállományú vezérőrnagy, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Központi Vezetőségének tagja • AZ -EMLÉKMŰ ALATT NINCSENEK SÍROK. Nincs olyan budapesti ember, vagy a fővárosba látogató magyar, nincs olyan turista, vagy kül­földi vendég, aki Magyaror­szágra látogatott és járt a Gellérthegyen, a felszabadító harcosok tiszteletére emelt hatalmas emlékműnél, aki nem olvasta el, vagy nem próbálta elolvasni ezt a há- romszázkilencven nevet. (Folytatjuk). 1975. Április 7,

Next

/
Thumbnails
Contents