Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

magazin «magazin -magazin .............................. ■ I I I —————————1————........... E nzim a ketrecben A jegesmedvék védelmében •!, ........I ,• -I A Műanyagipari Kutató In­tézetben dr. Dobó János kandidátus kutatócsoportja rendkívül szellemes módszert talált a gyógyszeripar egyik nehéz problémájának meg­oldására. A magyar gyógyszergyárak legjelentősebb és a hazai és a külföldi piacokon egyaránt keresett termékei közé tar­toznak a kitűnő antibiotiku­mok. Az előállítás során azon­ban sokáig komoly gondot okozott, hogy azt az enzimet, amelynek ^az antibiotikum el­készítésekor még igen fontos a szerepe, a későbbiekben vi­szont már 'csökkenti- az anti­biotikum hatását, az eddigi módszerek nem.tudták mara­déktalanul leválasztani a kész­termékről. Alvás közben feldolgozzuk a napközben szerzett informá­ciókat, és fontosságuktól füg­gően vagy kiselejtezzük vagy átvesszük őket a memóriánk­ba. Az alvás közben folyó problémafeldolgozás tehát iga­zolja azt a beszédfordulatot, hogy „alszunk egyet valamire”. Ez a folyamat az erők regene­rálódásának folyamataival egy időben megy végbe. Az álmatlanságról panaszko­dó betegek vizsgálatai meg­erősítették azt a feltevést, hogy ilyen jelenség nem léte­zik. Mindenki legalább 3—4 órát, alszik. Nem kétséges, hogy 5—6 óra teljes értékű al­vás rendes munkaképességet biztosít a szervezetnek. A MÜANYAG- CSOMAGOLÄS allergiát okozhat Az egyik érdekelt gyógyszer- gyár felkérésére a Műanyag­ipari Kutató Intézet kezdett foglalkozni a témával, és si­került is a rendkívül szelle­mes, szinte elképesztő olyan módszert találnia, amely egy­szeriben megoldja a sokáig le- küzdhetetlennek vélt problé­mát. Az enzimet tudniillik mű­anyag. rácsokból álló „ketrec­be” helyezték, -amelynek nyílá­sai olyan kicsik, hogy az en­zim nem fér át rajtuk; ám ah­hoz elég nagyok, hogv az anti­biotikumot keresztül lehessen; rajtuk hajtani. Itt, a ketrecben kerül kapcsolatba az enzim, az antibiotikum alapanyagával, végzi el munkáját. Amikor aj folyamat befejeződik,' a töké­letesen tiszta antibiotikumot Rossz alvás ellen helyesen kell megszervezni az ébrenléti és alvási ciklusok ritmusát, értelmesen kell-megszervezni a napi munkát és a szellemi tevékenységet fizikaival kell változtatni. . __ E lképzelhető, hogy a szelle­mi munkát folytató emberek öntudatlanul álmukban is foly­tatják tevékenységüket, és ily módon néha váratlanul éj­szaka lelik meg egy probléma megoldását. Ilven eset ismere­tes például Descartes, Gauss, Beethoven, Puskin- és Maja­kovszkij életéből is. Mengyele- jevnek állítólag álmában ju­tott eszébe a periódusos rend­szer formája. Példás büntetés kiengedik a ketrecből, az en­zim viszont benn marad. És ér­demes bent tartani, mert az enzim rendkívül „munkabí­ró”: aktivitását a munka el­végzése nem csökkenti. Magukat a kutatókat is meglepte például, hogy ami­kor ismét munkára fogtak egy ilyen, már „megdolgoztatott” enzimet, amely első feladatá­nak befejezte után két teljes évet töltött el tétlenül ketre­cébe zártan, ugyanolyan ak­tívnak bizonyult, mint az első alkalommal. A „ketrecbe zárt enzim” módszerét — amely egyébként számos más iparágban is használható — már egész sor külföldi szabadalom védi. DR. TÖRÖK ZOLTÁN Harmincezer szó A nagy amerikai író, Mark Twain (eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens) egy alka­lommal részt vett egy nőegye­sület szervezte tudományos is­meretterjesztő előadáson. Az egyik előadó a következőket mondta: „Dajkamese, hogy a nők sokkal többet beszélnek, mint a férfiak. Egy, a hivatá­sának élő férfi — a legújabb kutatási' adatok szerint — át­lagosan 27 ezer szót mond ki naponta. Felesége viszont nem többet 30 ezer szónál.’’ ' — Ez lehetséges — 'fzótí közbe váratlanul KfarK "Twain —, csak az szömóYu az egész­ben. hogy amikor én este fá­radtan ' hazatérek, már mind a 27 ezer rendelkezésemre álló szót elmondtam, a feleségem pedig ,ekkor fog hozzá a sa­ját 30 ezer szavas adagjához. ■ü l-ll H ; i i ! i i i i i. I ;i i í I • A jegesmedvék 1956-ban el­rendelt vadászati tilalma a Szovjetunió északi területein megállította az állatok pusztí­tását. A szigorú intézkedésre azért volt szükség, mivel az állatok száma már ijesztő mértékben csökkent. Az Észa- ki-ténger- és a Csukcs-ténger határán fekvő Vrangel-sziget- re minden évben ellátogat egy kutatócsoport, hogy a jeges­medvék életét tanulmányozza. Meghatározzák a kábítóinjek­cióval „kilőtt” állatok mére­teit és súlyát, hátukra piros színű számot festenek, fülük­be fémlapocskát helyeznek! A télen született bocsokkal ugyanezt teszik március és április folyamán. Mindez ar­ra szolgál, hogy a medvék vándorlását ellenőrizni tudják a szovjet, amerikai, kanadai,' dán és norvég területek között A tartós piros festékkel való megjelölés lehetővé teszi, hogy repülőgépről is követhessék aZ állatok mozgását, tájékozód-; hassanak hollétükről. Ej szaka feldolgozzuk a nap eseményeit Valóban búsulnak a fűzfák? Azokat a dolgozókat, akik élelmiszeripari termékek mű­anyag fóliába csomagolásával foglalkoznak, új. foglalkozási ártalom fenyegeti. Asztmatikus jellegű beteg­ségről van szó, amelyet a plasztik csomagolóanyag he­gesztése során felszabaduló gázok okoznak, a címkézés során is kerülhetnek asztmát okozó emanációk a levegőbe. Erről az érdekeltek rendsze­rint mit sem tudnak. Az oregoni egyetem kutatói, akik az allergiás megbetege­dések kutatására specializál­ták magukat, úgy vélik, hogy az Egyesült Államokban 25— 50 ezer embert fenyeget ez a szakmai betegség. ' Már egy 1051-es NSZK-beli, felső jura korszakból származó (mintegy 150 millió évvel ez­előtti) ősmadárlelet bizonyí­totta, hogy a madarak a dino­szauruszok csoportjából ve­zethetők le, nem pedig a kro­kodilokéból. A krokodil­hipotézist az utóbbi időben új­ra és újra megvitatták, miután a triászból (kereken 225 millió évvel ezelőttről) származó dél­afrikai leletek ismét ezt a fel­fogást látszottak alátámaszta­ni. Ezt a hipotézist azonban megcáfolták. A most első íz­ben részletesen leírt 1951-es lelet döntően bizonyítja a di­noszaurusz-hipotézist. Az 1951- es lelet a legkisebb, de a leg­jobb állapotban megmaradt példány. Ez az ősmadár körülbelül akkora, mint egy nagyon ki­csiny galamb, és teljes mér­tékben tollas volt. Az agy nagysága tekintetében egészen hüllő jellegű. Minthogy az agy a legfontosabb életfunkciók Hszu Kua, tajvani paraszt egy héten át hallgatta a fele­sége zsörtölődését, amiért en­gedély nélkül levette a fal­ról azt az újévi üdvözlőkár­tyát, amelyet az asszony ba­bonából szögezett ki. Szemre­hányások és szidalmak egy hé­ten át szünet nélkül váltották egymást, míg Hszu Kua meg­elégelte a dolgot. Lekötötte fe­lesége kezét, majd tűvel és cérnával bevarrta a száját. A példás büntetésért a férjnek is bűnhődnie kellett: letartóz­tatták. megbüntették. hordozója, nagysága érvet szolgáltat ahhoz, hogy az archeopteryx sokkal inkább tollas hüllő, mint hüllőszerű madár volt. A dinoszauruszra utal első­sorban a hátcsigolyák száma és elosztása. Az archeopteryx- nek 9 hátcsigolyája volt. A di­noszauruszoknak 9—10, az ős- krokodilnak 7 volt. Hozzájá­rul ehhez, hogy az ősmadár­nak 5 nyaki csigolyája volt, a dinoszaurusznak 4—5, a kro­kodilnak 2—3. Az ősmadár hátsó lábának felépítése is világosan a dino­szauruszra jellemző vonásokat mutat. A szauruszok lába a mai madarak lábának irányá­ban fejlődött, amelyen három elülső ujj van, s a madarak­nál ezenkívül egy különálló hátsó ujj. Az ötödik ujj teljes mértékben visszafejlődött. Az ötödik ujj az archeopteryxnél csakúgy, mint a dinoszauru­szoknál még felismerhető a láb középcsontján lévő apró bütyök formájában., , Mit tartsunk egy könyvről, mely teljes komolysággal be­szél arról, hogy a növények jellembeli tulajdonságokkal rendelkeznek és tanulmányoz­ni kell kapcsolataikat az őket gondozó emberekkel? A növények titkos élete cí­mű könyv fejezetcímei ilyen témákra utalnak: A gondolat­olvasó filodendron, a boglár­ka emlékezőtehetsége, növé­nyek mint zenekritikusok és villámhárítók stb. Ezek után nyugodtan, felte­hetnénk a kérdést: valóban búsulnak-e a fűzfák? A könyv két müncheni tu­dós ■ kísérleteiről számol be. Ezek választ-kerestek arra a kérdésre, mennyire. hihetőek az amerikai Cleve'Backster- nek a növények lelki életéről vallott nézetei. Igen szkepti­kusan fogtak munkához, nem hittek el semmit sem. Ezután ők is összekapcsoltak egy filo- dendront elektroenkefalográf- fal, amellyel az ember agy­működését tanulmányozzák különben. Kiderült, hogy a gép másképpen viselkedik, pl. ha a növény veszélyezett hely­zetbe került, mint a növény nyugodt állapotában. A müncheni kutatók azon a vé­leményen vannak, hogy a nö­vények lelki életéről hangoz­tatott kijelentések túlzottak, megalapozatlanok, de a kísér­letek, sok elgondolkodtató ösz- szefüggésre vallanak és a „fel­fedezés” teljes elvetése is tu­dománytalan magatartás len­ne.- , , . Egy bizonyos Nem reszket a félelemtől a nyárfalevél. X HALAKNAK VAN IRÁNYTŰJÜK Az aranyhalaknak is vari mágneses iránytűjük. Bizo­nyos állatokról tudjuk, hogy nyugalmi állapotban mindig egy meghatározott irányba állnak be, vagy észak—déli, vagy kelet—nyugati irányba! Amikor egy aranyhalakkal te­li akváriumot leárnyékoltak á föld mágneses mezejétől, a ha­lak elvesztették ezt a képessé^ güket. Amikor a mágneses me­ző ismét hatást tudott gyakcW rolni a halakra, az állatok visszaállították régi rendjüket! Ez a képesség tehát már egész sor állatról bebizonyosodott! köztük a protozoákról, az ör­vényférgekről, a puhatestűek- ről és különféle rovarokról! Nem tisztázott azonban, hogy az állatok milyen érzékszer­veire hat a mágneses mező. Az unka béka a legdallamosabb A természeti jelenségek, elsősorban, a nö­vény- és állatvilág megfigyelői aggodalmuk­nak' adtak hangot azért.' mért ai emberek a kisebb-nagyobb rpo.csarakat, tavakat, vagy ép­pen, a természetes vízzel teli godrökeCgondta- ianul feltöltik,' holott ezek a békák, á varan­gyokba kígyók keresett találkozóhelyei vol­tak mifidig is. Ezekben v.olt megfigyelhető minőén életfolyamatuk. A béka októbertől—áprilisig a vizek fene­kén él és abból 'a,zsírból táplálkozik, amelyet nyáron tartalékként felhalmozott. Amikor a nap tavasszal először melegíti fel a földet, amikor az első szúnyograjok a tó fölé emel­kednek, a béka ismét láthatóvá válik, még­hozzá csoportosan. Hamarosan .felzendül a békakoncert, a kvak-kvak és a brek-brek, A kórusban feltűnik a levelibéka finomabb, lá- gyabb hangja, ami annak tudható be, hogy feleakkora a többieknél. A levelibéka egyébként nagyon érzékeny lény: ha minden rendben van körülötte, ak­kor színe ragyogó zöld. ha azonban valami változás következik be a táplálkozásban vagy bármi izgatja, akkor ruhájának színe akár kékesszürkévé is változhat. A legdallamosab­ban az unka szól; két kiáltás után jellegzete­sen szünetet tart. A mérges kígyó -elég ritka és csak akkor tá­mad. ha úgy érzi, védekeznie kell. A mérges kígyók többnyire éjszakai állatok, nappal na­gyon lusták. Nappali állat a vízisikló, köny- nyű észrevenni, mert szívesen napozik; a két métert is elérheti, A foltos szalamandra, akár szépnek is minősíthető; többek között ezért is rejtély, hogy régi szerzők miért írtak annyi rosszat róla. Valójában a szalamadra méltósággal közle­kedő. rendkívül ártalmatlan állat. Éjszaka ke­resgél csigákat és kukacokat, az embernek nem árt. Zavartalanul közlekedik. Ez azzal magyarázható, hogy a nagy madarakat és más állatokat mirigyváladékával ijeszti el A szauruszok voltak az ősmadarak elődei

Next

/
Thumbnails
Contents